Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. június (8. évfolyam, 127-151. szám)

1953-06-19 / 142. szám

À nemzetek közötti nézeteltérések tárgyalások utján békésen megoldhatok A BÉKE-VILÁGTANÁCS SZERDAI ÜLÉSE A Béke-Világtanács szerdán délelőtt tartott ülésszaka Ivuo Mo-zso elnökletével folytató­dott. A szerda délelőtti ülésen a felszólalók között volt Eugénie Cotton, a Béke-Világtanács al­elnöke, a Nemzetközi Demokra­tikus Nőszövetség elnöke. A je­lenlévők helyükről felállva posszantartó meleg tapssal kö­szöntötték a nemzetközi nőmoz- galom kimagasló harcosát. Be­szédét sokszor szakította félbe lelkes taps. Amikor befejezte 9 felszólalását, ismét felállva, for­ró tapssal üdvözölték. Dániel Lopolu akadémikus, román békeharcos volt a kövei- kező felszólaló. Bevezető szavai­ban tolmácsolta a román nép őszinte békeakaratát és azt a meggyőződését fejezte ki, hogy a Béke-Világtanács jelenlegi Ülésszaka jelentősen hozzájárul a nemzetközi feszültség tényle­ges enyhüléséhez. Lopolu először az Egyesült Nemzetek Szervezetének kérdé­séről beszélt és leszögezte, hogy az ENSZ csak akkor lehet va­lóban világszervezetté, ha ott va- valamennyi békeszerető ország hallathatja szavát. A román küldött ezután a né­pek közötti kulturális kapcsola­tok kérdéseivel foglalkozott s kiemelte e kapcsolatok nagy je­lentőségét. Emlékeztetett azokra a nemrég lezajlott nemzetközi kulturális találkozókra, amelyek gyümölcsözőknek bizonyultak a népek közötti kapcsolatok szoro­sabbra fűzése terén. Daniel Lopolu ezután az ez év augusztusában Bukarestben tar­tandó negyedik Világifjúsági Ta­lálkozó jelentőségét méltatta. Ezután Mazhar Ali Khan, a »Pakistan Times« szerkesztője szólalt fel. ■ A pakisztáni küldött, felszólalása után Charles Hernu, a francia jakobinusok klubjának elnöke szólalt fel. Ot követte Jubn Marinelló kubai írónak, a Béke-Világtanács tagjának fel­szólalása. A liéke-Világtanács bizottságokat állít-J'e az 1íj békekampány elveinek és gyakorlati végreliajtásának kidolgozására Ezután d'Astler de la Vigeric beszámolt az elnökség szerda reggeli megbeszéléséről. Bejelen­tette, hogy az elnökség néhány általános rendszabályt javasol. Az egész csütörtöki napot, va­lamint a péntek délelőttöt a bi­zottságok munkájának szentelik- Péntek délután a teljes ülések folytatódnak szombaton estig, a munka befejezéséig. Az elnökség megállapította, hogy még több mint ötven felszólalás van hát­ra. Ezeket a felszólalásokat a teljes ülések és a bizottsági ülé­sek között kell felosztani. »Mit kértek tőlünk e két nap folya­mán a felszólalások surin? — folytatta. — Mit kérdezett tő­lünk, különösen Sir Sokhey, aki úgy vélem, hogy a Béke-Világ- tanács tagjai többségének óha­ját terjesztette elő? Azt kérték tőlünk, dolgozzunk ki egy nagy- zabású kampánytervet, olyan ikejókampúnyt, melynek egyel­őn egyetemes témája a tárgya- ás,« Hangsúlyozta, hogy meg kell állapítani ennek a kampánynak a politikai tartalmát, a kiinduló­pontot, a kilátásokat és ponto­san körül kell határolni a kam­pány elvi alapjait. Ennek kidolgozására két bi­zottság létrehozását javasolta. D‘Astier de la Vigerie utalt a Nobel-díjas Syuge professzor én Vanda Vasziljevszkája felszóla­lásaira, amelyek az erében kap­csolatokra, különösen a kultu­rális és tudományos kapcsolatok­ra vonatkoztak. Az elhangzott javaslatok megnyithatják az «Jean Laïii Jean Laffitte a BVT szere­péről és eredményeiről beszé t. A Béke-Viágtanács az lööO novemberében Varsóban meg­tartott II. Béke-Világkongresz- szuson alakult meg — mondot­ta. — Célja az vök, hogy biz­tosítsa a népek békés tevékeny­ségének és ta’álkozásának ál­landó lehetőségét. Igen nagy utat itettünk meg azóta. És' ha a Vi ágtanács nem érte is cl még valamennyi kitűzött cé'ját, mégis olyan mértékben járult hozzá a béke ügyéhez, hogy joggal töltheti el némi büszkeség. A Világtanátes megalapítá­sától kezdve egyszerű eszméket hirdetett, szerte a világban. Ezeket az eszméket a.köz- rélemény egyre növekvő mér­őkben támogatja. Ezért van »'ygn erejük, amellyel számol' ü léell. A Világtanács kampányt ’o’.ytatett olyan nagyhatalmi a'á’.kózás és- tárgyalás érdeké­yen. amely békepaktum, meg­utat e kapcsolatok olyan hatal­mas áramlata előtt, amely bizo­nyára lényeges tényezőjévé vá­lik a nemzetközi feszültség csök­kenésének. Ezért d'Astier de la Vigerie javasolta a kulturális kapcsolatok bizottságának felál­lítását is. Végül kérte, hogy a plénum a javaslatokat fogadja el. 1 . Ezután Kuo lyio-zso elnök sza­vazásra tette fel az előterjeszted javaslatokat. Az ülés részvevői kurfelemeléssel szavaztak,- Kyo Mo-zso megállapította, bogy a javaslatokat egyhangúlag elfo­gadták. Az ülés részvevői taps­sal üdvözölték a bejelentést. A délelőtti ülés utolsó beszé­dét Vergara Montaro tábornok, volt chilei miniszter tartotta. Montaro támogatta Sokhey vezérőrnagynak azt a javaslatát, hogy indítsanak nagy nemzet­közi kampányt annak érdeké­ben,. hogy a nemzetközi problé­mákat erőszak helyett tárgya­lásokkal oldják meg. SZERDÁN DÉLUTÁN négy órakor folytatódott a Béke-Vi­lágtanács ülése. Nyikolaj Tyiho- nov elnökölt. Az ülésen felszó­laltak: Satyen Bosev professzor, az indiai államtanács tagja, Ku- macsi Jamamoto japán béke­harcos, a japán-kínai kereske­delmi kapcsolatokat ápoló társa­ság elnöke, Nguyen Huan Trr.it, a »Mentsük meg a békét« című lap szerkesztője, a vietnami jo­gászszövetség elnöke, Író, Ed­ward Dixon, Coventry város ta­nácsának tagja, Jean Laffitte, a Béke-Világtanács főtitkára. íe beszéde 0. kö'ésére vezet. Ma már kor­mányok, fe elös miniszterek törnek lándzsát a vezetek talál­kozása es a tárgyalás melleit. A Béke-Világ anács kezde­ményezései és eszmél nem jut­hatlak vo na kifejezésre. nem érhettek volna el o yan messze, ha a Béke-Viiágtanács elrosör- ban nem egy reá is erőnek 'en­ne a kifejezője nemzetközi sí­kon, ha nem rendelkeznék szi­lárd és minden országban mű­ködő szervekkel, ha nem olyan intézmény lenne, amely kor­mányok/, öl, pártoktól és nem­zeti vagy nemzetközi sikon már működő szervezetektől tel­jéién függetlenül fejthetné ki álláspontját. A Béke-Világ? anács általános hafározataivál nem kívánja megtörni, vagy uniformizálni a netnze'i kezdeményezéseket, ha­nem mindinkább oyilvánva óvá szerelné tenni a minden népre egyaiánt. jeltemzö bélretörek- vcs és a nemzeti érdekek kö­zötti összefüggést, — Úgy gondoljuk, hogy e jel­legét meg kell őriznie. Ugyan­csak meg kell őriznie azokat az elveket Is, me'yeken politi­kája alapszik. Ezek az e vek két tételre vonatkoznak: 1. A világon létező rendsze­rek békésen együtt élhetnek és együtt is kell, hogy é jenek. 2. A nemzetek közötti nézetel­térések tárgyalások útján, bé­késen megoldhatók. A tanácskozások során tör­tént több fe szólates és külö­nösen d'Astier de la Vigerie ‘megnyitó bes'zéde es Sokney Dr. tegnap esti nagyje cn.őtegíi fel- tizóia ása, amelyet az indiai Küldöttség nevében mondott el, erősítették ezt a gondola ot. A tanács szerepének és ösz- szeté elének ama néhány pont­ja, amelyekre ki akarok térni, -- más kérdésekre vonatkozik, E sosörban: úgy vélem, hogy ennek az ü ó/szaknak egyik fel. áda-a, hogy a világ szeme c ö.t teljes egészében be kel mutate ni a Béke-Világtanács eddigi tákekeljes szerepét. Ha az éberség alábbhagyna, uz végzetes lehetne a béke ügyére nézve. Emiatt kell sze­rintem kihangsú yozni azokat az eredményeket. amelyeket ma leszögeztünk, azért, hogy a uepek erejébe vétett biza mát niegcrősí.sük és hogy a holna­pi győzelemhez szükséges erő­feszítésekre fel tudjunk készül­ni. A második kérdés, amit fel szerelnék velpi — a Világta- nácsnak a többi szervezetekhez fűződő kapcsolataira vona ko- zik. Számos szervezet van, ahol gyakran ilyen, vagy olyan rész- e.kérdésre vonataozólag küze - á ló, vagy néha hasonló jel egű álláspontot foglalnak el, mint amelyet a Vi ágtanács a kér­désekre vonatkozólag magáévá lett. A mi Vf ágtanác-unk min­dig támogatta és bátorított a a béke ügyét o'ömozdí; ó kezde­ményezéseket, bárhonnan is jö‘- tek azok. Azt javaslom, hogy ezt ma újult erővel isméte jük meg. Javaslom azt is, hogy ab­ban a bizottságban, amely ezt a kérdést, tárgyalni fogja, meg kell vizsgá'ni azokat a módo­kat, amy.yek szélesebb együtt­működést hivatottak biz ásíta­ni a kil önbözö tzcrvezttekksl. amelyek a maguk módján já ru nak hozzá a béke ügyéhez Végül utolsó pontként néhány javaslatot szeretnék tenni Beke-Világtanács összetételére vonatkozóan. A Vijáglanács minden ov szágból, minden fajból és min den felfogást valló személyise­gekből tevődik össze. Jelenleg 70 országból származó 29H tagja van. összetétele a*társadalom legkülönbözőbb rétegeit tükrözi Ennek ellenére nem lehet azi mondani, hogy ez a képviselet ma a Viíáglonács által gyako­rolt valóságos befolyásának feléi meg. Számos országban a békemov- galom fellendülése országos vo­natkozásban olyan erökte is ki­terjedt már, amelyek a Vüay- tanácsban nincsenek képviselve Más országokban pedig vannak olyan erők, amelyek — bár nin­csenek kapcsolatban a nemzet' békemozgalmakkal — már vég óta együttműködnek a Világta­náccsal. Javaslom: a mostam ülésszak alatt nyissák meg előt­tük a tanács sorait. Azok, akik itt vannak, nem mindig isméi lék és érteitek még egymást. Azóta azonban, amióta á tanácsban erőfeszítéseikéi egyesítették, megismerték, me ; értették, sőt megszerették egv- mást. Azt kívánom, hogy ezen ülés­szak után még többen legyünk és még erősebbek legyünk. Valahogy azt lehetne mon­dani: az a kohó vagyunk, aho1 egymásba olvad az emberek jó­akarata. Olyan hely, ahol büsz­kék lehetünk emberi mivoltunk ra, olyan hely, ahol az emberi­ség egységes egészet alkot. Az indiai küldöttség sajtófogadása Maradandó' élményben volt. részük szerda esto a magyar es külföldi sajtó képviselőinek a Béke-Világ tanácson részvevő indiai küldöttség sajtófogadásán. A megjelenteket Sir Sahib Szingle Sokhi vezérőrnagy, az Egészségügyi Világszervezet volt vezérigazgatója, India egyik leg­híresebb tudósa, parlamenti kép­viselő üdvözölte. Kínának az Egyesült Nemze­tek Szervezetébe való felvételé­vel kapcsolatban az »Humanité« tudósítójának válaszolva hang­súlyozta, hogy Indiának mindig is az volt az álláspontja, hogj Kínának helye van az Egyesült Nemzetek Szervezetében. A Béke-Világtanács feladata — fűzte Sokhi szavaihoz N. C. Kasliwal nemzeti kongresszus­párti képviselő —-, hogy tovább­ra is kitartóan harcoljon Kíná­nak az Egyesült Nemzetek Szer­vezetébe való felvételéért. A Magyar Távirati Iroda mun­katársának kérdésére Sokhi hangsúlyozta, hogy az indiai nép a panmíndzsoni tárgyalások si­keres befejezésétől a nemzetközi feszültség enyhülését várja és azon a véleményen van, hogy a világ kedvezőbb légkör felé halad, amelyben nagyobb esély van a szélesebb alapokon' nyugvó nemzetközi tárgyalá* sokra, , ; S. N. Mukherjee, az indiai bá- nyatulajdonosok szövetsége vég« rehajtó bizottságának tagja a ke-1 reskedelmi kapcsolatok kiépíté­séről nyilatkozott. Hangsúlyozta, hogy az indiai üzletemberek na­gyon szeretnék, ha bizonyos kö­rük által támasztott hátrányok és akadályok nélkül kereskedő hetnének a népi demokráciák­kal. Az indiai békemozgalom fej­lődéséről adott képet Romçgii Chandra. A békemozgalom -* mondotta — egyre szélesebb kö­rökre terjed ki. Az indiai sajtó, amely egy évvel ezelőtt még tar­tózkodóan viselkedett — egyre nagyobb teret szentel hasábjain a bckemozgalom jelentőségének, A magyar újságírók több kér­dést tettek fel arról, hogy mi- lyen benyomást'szereztek a kül­döttség tagjai magyarországi tartózkodásuk alatt. Sokhi ezzel kapcsolatban elmondotta, hogy a főváros és vidék szépsége mete lett elsősorban a sok vidáman játszó gyermek és az emberek arcáról sugárzó derű telt reájuk mély benyomást. v Max ICelmaiia fontos nyilatkozata (*«y bonni sajtóértekezleten Berjin. tMTI) Max Reímaun, Németország Kommunára Párt­jának e nőké a bonni parte­ment épületében tartó.e sajtó- értekezleten több min*, «zás német és, külföldi újságíró e'ött programnyi’atkozáítoan ismer­tette Németország Kommunista Pártja álláspontját Némstor szag békés újraegyesítésének, a nemzetközi feszültség megszün­tetésének és a béke biztosítá­sának kérdésével kapcsolatban. Max Keimann a többi között a következőket mondotta: A nemzetközi helyzet mosta­ni áaku'ása azzal a jogos re­ménnyel tö ti cl népünket, hogy hamarosan lehetővé vá ik a né­met kérdésnek tárgyalások út­ján tör énö megoldása, hazánk egységének és függetlenségé­nek megteremtése és a nénié', békeszerződés megkötése. A német nép azt kívánja a nagyhatalmaktól, hogy hala­dék a'anul ü jenek össze négy­hatalmi értékeseire és vonják be tanácskozásaikba egész Né­metország képviselőit is. Max Keimann a továbbiakban hang* ■sú yoz'a, hogy az Adenauer- klikk helyére végre igazi né­met kormánynak kell lépnie. Ebben a széles koalícióra épü- ’ő kormányban képvise'ethca jutnának mindazok a dómokra tikus pártok éa csoportok, ame­lyek Németország békéé újra­egyesítésére törekszenek. Az a legfontosabb most; hogy ezek a pártok, szervezetek, cso­portok és személyiségek meg­ái tepedjanak azokban a felada­tokban, amelyek a bonni par­lament erőviszonyainak meg változtatásához szükségesek, Mindenekelőtt azonban arra van szükség, hogy a munkások fet számoi: ják megosztottságu­kat és szoros akcíóegységbcr fogjanak össze, A németek egymásközti meg­egyezése fontos elöfeltétee a nagyhatalmak megállapodásá­nak a német kérdésben és ezer! e engedhetetlen, (MTI) A franciaországi kormányválságról Párizs (TASZSZ) Egyes fran­cia lapok —- hangsúlyozva a kor­mányválság komolyságát, — rá­mutatnak, hogy politikai körök­ben felvetődött Vincent Aurio) lemondása lehetőségének kérdé­se, ha André Marie is vereséget szenved a nemzetgyűlésben. Eb­ben az esetben Auriolnak magá­nak kellene a kormány »élére állni«, ugyanakkor Herriot, a nemzetgyűlés elnöke köteles lenne az alkotmány szerint ideiglenesen ellátni az elnöki te« endöket. (MTI) A Béke-Világtanács csütörtöki és pénteki napirendje A Béke-Világtanács 18-án nem tart plenáris ülést, hanem meg­kezdik múmiájukat a teljes ülés- áltál életre hívott bizottságok: à politikai bizottság, amelynek elnöke d'Astier de la Vigerie, a kulturális bizottság Eugenie Cot­ton elnökletével és á Világtanács szerepét és munkáját tárgyaló bizottság, amelynek elnöke Se- — Most niég inkább, mint bár­mikor,- arra van szükség, hogy <* helyen továbbra is olyan életre való gondolatok és kezdeménye­zések szülessenek, amelyekei azután a népek magukévá tesz­nek, hogy megoltalmazzák ma­gukat, a háborútól és kikóvácsöl- ják békés jövőjüket. — Ezután felszólaltak: J. Iwaskiewicz, a Lengyel Országos Békebizottí lg emóke, Grethe Foischammér, a dán Egyetemi Hallgatók Demokra- tifcíis Szövetségének elnöke, Ce- za Nabarani asszony, a Nemzet­közi Demokratikus Nőszövetség alelnöke, az Egyiptomi Nőszövet- ség. alelnöke, Jacques Denis, a reni szenátor. A bizottságok munkájában lésztvesznek a Béke-Világtanács tagjai, a meghívottak és a meg­figyelők. A bizottsági ülések nem nyil­vánosak. A Béke-Világtanács 19-én dél­után 4 órakor tartja legköze­lebbi teljes ülését. Demokratikus Ifjúsági Világszö­vetség főtitkára, Van Dalén, hol­land lelkész, Mónii- Mehran asz« szony, iráni békeharcos, Andrea Andreen svéd orvosnő, a Nem­zetközi Demokratikus Nőszövete seg alelnöke, Abraham Shlonskyj volt izraeli belügyminiszter, rir, Sámuel Eisënstadt, a jogásztudn- mány professzora (Izrael), D. C( Thompson délafrikai lelkész, Jo­hannes K. Becher, nemzetközi Sztálin-békedíjjal kitüntetett né­met író, a Béke-Világtáná'"? tag­ja és Andrésson E. Kristen iz­landi író. Ezután az elnöklő Nyikolaj Tyihonov a szerdai ülést be­zárta.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom