Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. június (8. évfolyam, 127-151. szám)

1953-06-14 / 138. szám

Üíra való A ház előtti őr ed diófa fö­lött fecskék- cikáznak, majd csiviteive repülnek bele a kék épbe. Bagó Ignác szeme kö­veti a madarak röiopenését. A látóhatár szélén felhők bok­rosodnak. újra es<> közeién. Felrezzen; ma délután még jócskán megkapálják az egyut tábla kukoricát az asszony­nyal---- Elmosolyodik. Eszé­be jut. hogy az ö asszonya is útra kel néhány nap múlva és mint a fecskék elrepül —- no nem messze, csak Budapestre. Résztvevő lesz a Béke-VHáj- tanács ülésszakán­Befordul az ajtóm csendesen nézi dudolqgtó felesébe sürgé­sét. Oly (in ez a kis konyha• mint a tiszta pohár és vi'dg benne ez az apró. vékonyka fiatalasszony, akiről nehezen lehet elhinni, hogy í éves kislány anyja, hogy naphosz- szat fáradhatatlanul tudja húzni a kupát■ Csak ezt lúd: ja? Nç>n. Társa a férjének a kulturcsoportban is, mindket­ten a híres drágszéli népi- együttes taaiai — dícséröle- veiek is bizonyítják ezt a fa­ion. Vele jár az asszonyka gyűlésekre is. ritkán szól ugyan, de mindig helyénvalót- Inkább a szeme beszél, ez a kerek, dióbarna szempár, nmein olyan derűsen, boldo­gan csillog bele n világba., ahogyan egy 25 éves anya szeme ragyoghat derék férjé­re, dundi kislányára, szép há­zukra, a. sok .iószágra, a 8 hold szépen munkált birtok­ra, a drágszéli szomszédokra, minden becsületes emberre---­Az asszony felnéz, elmoso­lyodik. — Te, én azon eszem ma­gam, mit is csinálok Pesten? Mit mondok, ha kérdeznek va­lamit . . .tudod, hogy nem kenyerem a szó.... t&ctgó Ignác leül. maga mellé vonja az asz- szonyt. Mit is feleljeni ami­kor ő is inkább kérdezni sze­retne ~~ nem a feleségétől• hanem a falutól; miért éppen az ä házát érte ez a kitünte­tés? Ügy mondták neki a fa­lubeliek’, — Te példamutató gazda vagy, Ignác, munkában> be­adásban. adóban; mindenben első, amit Ígértél. eddig min­dül teljesítetted feleségeddel együtt. Ilyen ember képvisel­je a mi falunkat Pesten a sok-sok más országból jött békeharcos előtt. Mondja el, hogy itt Dr ág szélen mindenki úav dolgozik, olyan akar lem ni, mint a te családod. Ezt mondták, dehát elég érdem ez ekkora tisztség­hez?. .,. Az asszony szeme várakozva, ragyog rá, a választ várja. Bagó Ignác keresi a szót, las­san beszélni kezd: __Jfját.... először is be­szélj maid a faluról- Mondd el. hogy itt boldog em­berek élnek. Mesélj „ határ­ról, milyen szép termés ígér­kezik, hogy milyen bizakodva néz mindenki az aratás elé * hogy már kilencedik éve nem az érseknek aratunk, hadern magunknak___ Van erős ter­me lőcsoportunk is< amely első a járásban, mindenkinek pél­dát mutat. Mondd el, milyen szép, amikor féPzáz szövetke­zeti asszony nótaszóval indul műnkében hogu olyanok a földjeik, mint « kristály---­Be szélj magunkról, egyéni gazdákról is. Mondd el, mi­lyen szép a házunk, földjeink, mennyit dolgozunk és milyen örömmel; hiszen jól élünk, magunknak fáradozunk, — Mondd el, hogy első vagyunk a beadásban, mert telik miből, meg olyan kötelesség ez, amely százszorosán visszatérül......... Be szélj arról, hogy itt régen városba csak akkor mentek az emberek, ha a gyeiket orvos­hoz kellett vinni, mert a falu­ban az sem volt. Külországba meg csak úg.u jutott el a szegényember, ha az urak el­vitték hdborúba. Most a kill' Hírcsoporttal te is jártál már Pesten. Túrán, több helyen.. ■ De legfőképpen mondd el. hogy itt van a kis Magdus, a szemünk} énye, őérte dolgo­zunk, az ő jövőjéért. Iskolá­ba járhat, magasabb iskolá­ban tanulhat maid, boldog em­ber lesz___ Mondd el, hogy eb ben a faluban senki nem akar háborút. Mi vetni, arat­ni, dolüozni akarunk, a Mag- dust, meg a többi gyerekei falnevelni, unokákban gyö­nyörködni. ... naári. vasár­nap délutánokon a diófa alatt üldögélni, télen vidám disz­nótorokba járni, sokat szere­pelni a kulturcsoportban, jó könyveket olvasni. Ezeket mondd el majd! Ha meg visz- szaiössz. maid nekünk szá­molsz be. mit feleltek, mit üzennek a béke világkiildötiei. A barna szemek álmélkod- va tágulnak még nagyobbra- Hát ez csak annyi, mint el­mondani életüket, vágyaikat, kis törekvéseiket... De mi más­ra is kellene a béke; mint arra, hogy millió egyszerű ember mindennapi vágyaid céljai, örömeí virágozzalak, megvaló­suljanak a béke áldott szár­nyai alatt? Hiszen minden anyának szerte a világon van Maadusa• akit fel akar ne­velni, parasztok, akik vetné, aratni, munkálkodni akarnak, fiatalok■ akik tanulnak, öre­gek, akik az unokákban gyö­nyörködnek___ Olyan egy­sz erű az, hoáv a béke levegő, napfény, amely nélkül nincs öröm, nincs élőt, növekedés; beteljesült óhaj, S vannak, akik ezt a levegőt, ezt a nap­fényt akarják elvetőn, mert az ö sötét életük a háborúban virágzik---- Ezek nem is em­be rek talán, ezek iszonyatos vadállatok, akiket ki kell pusztítani! t&agóné vékony; lányos karjára pillant. Elég erős-e ez a kar, hogy lefogja azokat az iszonyatos kezeket, megvédje házát, gyermekét? S egyszerre sok-sok kort iát táncolni a szeme élőit. Izmos férfikezeket• amelyek nem rak­ják ki a hadihajókat, koregi parasztok kemény tenyeret, akik bombazáporban vetették el a magot, kinyi, arab, né­ger, amerikai anyák karjait, akik féltő gonddal, tigrisei- szántsáqgal ölelik magukhoz gyermekeikéi. Igen, ez a sok- millió kar elé a erős Férje feláll. — Gyere, induljunk, ma még megvágjuk a kukoricát, a többi úgyis eauedül rámma­rad. ha. elmégy---­— Azám — ugrik fel riad­tan az csszony — nem is győ­zöd maid egyedül. Pedig___ az t is meg akarom mondani, hogy nálunk már nincs ágzos föld.... jj^örren a kapu, Befos Fe­renc, y tanácselnök lép be. I — Ignác, csak annyit aka­rok mondani, hogu küldött­ség járt nálam. A tanáriból és a, csoportból több dolgozó felajánlotta, hoav amíg a fe­leséged Pesten lesz, segítünk a kapálásban. Ke szabadkozz. Azt mondják.- feleséged mind­nyájunk nevében ott lesz az ülésen. Mondja, el, ho9y a dráaszéliek olyan egyember- ként. összetartanalc a békéért, mint a munkában, hogy úgy szeretik, úgy segítik a világ minden becsületes emberéi, amint egymást itt a faluban. Halvan éve halt meg Erkel Ferenc, a magyar opera megteremtője Hatvan évvei ezelőtt 1803, június 15-én, S3 éves torában halt meg Erkel Ferenc, a magyar Himnusz zeneszerzője, a magyar opera megteremtője és máig is legnagyobb mestere. Erkel Ferenc Gyu'án szü etett, iskoláit Nagyváradon és Po­zsonyban végezte, majd Kolozs­várott az ottani színtársulat karmestere.lett. Itt Ismerkedett meg a magyar népdallal, a verbunkos zenével, ame!y a Rá­kóczi szabadságharc hagyomá­nyait őrizte. Hatévi kolozsvári tartózkodás után az 1830-as évek végén torült Budapestre. 1810. augusztus 8-án mutatták be Erkel első dalművét, a Báthory Máriát, amelyet a közönség osz­tatlan 'tetszéssel fogadótts Négy évvel a szabadságharc “ előtt, 1844-ben mutatták be első nagy­szabású operáját, a Hunyadi László, amelyben Erkel nemcsak a magyar színpadi zenei nyelvet terem­tette meg, hanem megmu­tatta, hogyán kell opera cselekményén keresztül idő­szerű politikai tartalmat kifejezni. A Hunyadi László „Meghalt a cselszövö’* kezdetű kórusa az első előadás után tömegdal-á Valit, s az osztrák császári zsold- ban álló cenzora később csak a forradalmi lendületű kórus kiha­gyásával engedélyezte az opera előadásait, A Hunyadi Lászónál is na­gyobb sikert aratott a szabad­ságharc bukása után az osztrák elnyomás legsötétebb éveiben, 1861-ben bemutatást Bánk bán, amelynek szövegkönyvét Eg- ressy Béni, Katona József ha­sonló című drámájából írt. 1867- ben a magyar uralkodó osztá­lyoknak a Habsburg a’oszo uliz- mus mellé va'ó lepak'táásáoak éveiben mulatták be Erkel egyik legforradalmibb alkotását, a Dózsa Györgyeit, az 1514-es ma­gyar parasztfelkelés hőséről formált hatalmas történeti zene­drámát. A Oőzstt Györgyöt újabb operák követték, ame.yek közül különösen az 1874-ben be­mutatott „Brankovics1’ jelentős. Erkel a magyar operairodalom megteremtője, de ez a tevékeny­sége távolról sem merítette ki sikerekben o'y gazdag életét. Liszt Ferenccel együtt ő volt'a legfőbb irányítója és mozgatója az elmúlt évszázad gyorsan fej­lődő zenei életének. Több min: 60 éven keresztül minden művé­szeti tudását, nimbuszát atbave- tette, ha a magyar zenei éle" fejlesztéséről volt szó, ö volt a múlt században induló magyar haogversenyélet legfőbb irá­nyítója. ö szervezett elő­ször olyan zenekart, amely al­kalmas volt nagyigényü operák bemutatására, 1853-ban ő szer­vezte meg a Fi harmoniai Tár­sulatot és az elsők között voltj a luk az „országos zene és énsk- akadémia’* felállításának gon­dolatát felvetették. Az ö kezde­ményezésére alapították 1867- ben az országos magyar dalárda­egyesületet. Igazi áttörő és forradalmár volt, A zeneiroda om remekmű­veivel ő ismertette meg a ma­gyar főváros közönségét, ö jéjt- Sjsptta először Chopint Magyar- országon. ö mutatta be Liszt zenekari müveit, s az Ö közben­járására hívták meg Wagner Richardot Budapestre. Erkel Ferenc egész é'elében a magyar nép, a magyar zene Ugyát szolgálta. Népszerűsége állandóan. fokozódott és 1890- ben nyolcvanéves korában az egész magyar nép határtalan szeretettel ünnepelte nemzeti himnuszának zeneszerzőjét. Erkel művei európai hírűvé tették a magyúr zeneművé­szetet, a forradalom éveihen az elnyomók elleni harcra lelkesítették a magyar né pet, az elnyomás éveiben pe­dig ápolták és ébren tartot­ták a forradalmi hagyomá­nyokat. Éppen müveinek forradalmi ha­tása miatt halála után a reak­ciós magyar zenepolitika egyre inkább igyekezett Erkel életmű­vének je entoségét csökkenteni. Csak nemrég, á közérthető ze­nei nyelvért, a művészeti forma­lizmus e len és a szoejaljala; realista zenekultúráért folyta­tóit harc során indulhatott meg Elkel igazi értékelése. Virága» Erkeüreneazánsz kezdődött a magyar zenei életben és ez is egyik bizonyítéka, hogy a. népi demokratjkus Magyarország mennyire megbecsüli a haladó hagyományokat. Erkel művészetének elismeré sét, megbecsülését jelenti a róla készí'ett nagyszabású, ze­nés életrajzfilm i®, amely a zenésfi’mek első díját nyerte el a Karlovy-Vary-i filmfeszíivá on, A győzelmet hozó jobb szá­zadokról álmodott Erkel a Dó­zsa operában és amiről a nagy zeneköltő álmodott, azt valóra vá'tja hazánkban is a dolgozó magyar nép, amely a halhatatlan Sztálin fiainak segítségével végérvényesen kivívta gyöze méí kizsákmányolói felett, EGY KALÁSZ ÁGASBÚZA A szabadszállási tanácseinöknö szobájában találkoztam Mohácsi And­rással, aki a községben azzal büszkél­kedhet, hogy az elmúlt évben az aszály ellenére 125 Százalékra teljesítette be­adását és maradt még 1864 kg kenyér- gabonafeslege a szabadpiaci értétosl. tésre^ Fúrta az oldalamat, hogy beszélhes­sek Mohácsi Andrással, Lakcíme után érdeklődtem, —- Itt van — mondja Baloghné. —■ Talán megérezte, hogy róla beszéltünk. Mohácsi András állt előttem. Egy köszöntésre megtudtam, hogy olyan em­ber, aki farkasszemet néz a nehézsé­gekkel. Nem mutat hátait azoknak. Nyugodt mozdulatai e'áiu’ták, hogy szeret gondolkodni. De azt is, hogy már gyerekkora óta túrja a földet. Beszélgettünk. A beszéd folyamán szavaiból kicsendülit az. hogy nem tar­tozik azok táborába, akik életükben megelégednek egy kis borocskával és kis darabka kenyérrel. Amire szüksége van, azt a természettől is kicsikarja, Ezért tudott tavasszal apósának és dol­gozó paraszbtársainak a feles'égből ve­tőmagot kölcsönadni. Jutott két hízó­ra. a harmadik pedig már döngeti az ól oldalát, Szereti a paraszti munkát. Mindig az volt a vágya, hogy ne kelljen sűrűn vetni és mégis bő termése legyen. Ez a gondolat sarkaniyúzta o'da’át. Figyelte az uradalmak munkáját De éber szemmel kísérte a dolgozó parasz­tok fáradozásait is. Hamarosan két dologra jött rá, A természet mosíohasága felett csak Úgy lehet úrrá, ha jój müvei meg a talajt, ha jó vetőmaggal rendelkezik és ha a növényeket jól ápolja, Eveken át kutatott, keresett jó neme. siitett fajták vetőmagja után, Kü önleges árpavetésre bukkant Szalkszent Mártonban. Pirosszínü, nagy fajsúlyú árpát látott. Elment Gál basa- paraezthoz részaratőnak. Ebből az árpából kérte részét. Háromnegyed zsákot kapott. A következő évben ezt vehette el. A szomszédai csak csóválták a fejüket. —- Pirosszemü árpát vet a Mohácsi " — gúnyolódtak. De elállt a lélegzetük, amikor cséplés'kor egy zsákot felemel­tek, A zsák sú'ya 93 kg volt. —i Árpánál ilyen súly — csodálkoztak. Ez a siker még jobban ösztönözte arra, hogy búzánál Is ilyen jó ered­ményeket érjen el. — Olyan búzát szerettem volna, ahol nem szükséges sűrűn vetni. Mert ha sűrűn vetem a búzát, akkor a szára kevés- napfényt kap. Gyenge, vékony marad. Könnyen eldől. Mohácsi András szinte rabja lett en. nek a gondolatnak. Erről itöprengeiit álmatlan éjszakáiban. Ilyen mag után kutatott. Megfigyelte a búzafajtákat, keresztezéssel kísérletezett. Közben rájött másra is. Elsősorban arra, hogy fontos a ve* és ldőpon'ja, Zrínyi József szomszédja nem egy íz­ben csóválta fejét, amikor Mohácsi földjén durrogoitt a traktor. — 12 co 1- ra! — szokta megkérni a traktorost Mohácsi, — Bolond ez a Mohácsi, mái most vet, amikor én még a szántáshoz sem kezdtem — mondta tovább egyik- másik gzomszédja. Zrínyi József is. De leesett az álluk, amikor a múlt évben 900 négyszögölön 900 kg árpát aratott, Zrínyi három holdon csak 500 kg-ot takarított be. Saját kárán tanulta, hogy milyen fontos a kapálás. Megrándult a ná*a, Kukoricájának csak egyharmadlt tud. ta megkapálni. Felesége sem segí'he- teitt, ment gyermekágyas volt. Bi­zony azon a részen, ahol nem kapáltak, egyharmaddai kevesebb termeit, mint a kapált 'területen, — De mutatok én most olyasmit,- amit Szabadszálláson másutt :ism lát- hat. Kísérjen el. Kettesben elindultunk. Útközben el­mesélte, hogy két családja van. Égés» családja szere’mese a földnek, A gépállomás felé tartottunk. — Ez a2 én földem — mutatott egy parcel.' iára, amely a gépállomás útja felé lopa* kodik. Nézem a parcellát. Lehet úgy 2400 négyszögöl. Mintha üdvözölnének a ringó búzakalászok. De a szél vaskos kalászokkal Is birkózik. Ezek szinte ki- ugranak a többi közül, — Agasbúza! A gépállomás feé vezető útszélen több letört vaskos ka'ászt láttunk. Mo­hácsi András sorra felvette. Mintha könny csil ogot-t volna a szemén. Saj­nálta a letört eket. — Nézzen, egy-egy ilyen száron 100 — 120 búzaszem is megterem, A töb­binél csak 36—50 szem. A kíváncsiak letépik, aztán eldob­ják. Pedig ha tudnák, hogy ezért a búza­fajtáért hány évig - sóvárgott Mohácsi András, Elmondotta, Az első ágasbúzát kint a Szovjetunió­ban látta. Mint hadifogoly a krími félszigeten lévő Lenin kolhozban dol­gozott. Ott találkozott első ízben álmá­nak tárgyával, az ágasbúzával, — Saját szememmel láttam, hogy ebben a kolhozban 50—60 mázsás ter­mést értek el. Mikor hazajött, ezerszer megbánta;, hogy nem hozott legalább egy kalászi magával. Később a sajtóban olvasta; hogy nálunk is termesztenek már ágas­búzát. Maghoz azonban nem tudott jutni. ’Nagy volt azonban az öröme; amikor két évvel ezelőtt a szabadszál­lási piacon egy asszony két kalászt árult. Negyven forintért adta az egyik ágasbúza-kalászt. Csak annyi pénze volt. Megvette és az ősszel mint a fok­hagymát ültette el. A kalászban 172 szem volt. Három és fél kilót aratott, A magot a következő évben elvetette 142 négyszögölön. Háromnegyed zsákot takar! ;ott be, Az idén pedig 2400 négyszögölön rendes búzával keverve vetett.,, Előttünk billegnek a vaskos ka’ászok hosszú, izmos száraikon. Mohácsi András vágya teljesült, Olyan búzája van, ame’yet nem kell sűrűn vetni és mégis bő termést hozl

Next

/
Oldalképek
Tartalom