Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. június (8. évfolyam, 127-151. szám)

1953-06-13 / 137. szám

Tanácsaink ébredjenek fel derűlátó álmukból — kemény kézzel vigyék sikerre a félévi begyűjtési tervet ! Az utóbbi hetekben egy­helyben topoeás. sót vissza­esés jellemzi megyénkben a (begyűjtés állását- Igen ala­csony a heti emelkedés, min­den cikkíéleséSnél fél—egy százalék csupán, de van olyan járásunk, ahol százalékban ki sem belezhető. Ennek az álla pótnak el ő és döntő oka a. tanácsainknál egyre erősebben mutatkozó lagymatag, opportunista né­zet. „Nem háborgatok ^ sen­kit, ígv legfeljebb bírálatot kapok, _ de, nem válók népsze­rűtlenné” — így vélekedik sok tanácselnök-. Ezzel a jel­szóval nem szorgalmazzák a hátralékok begyűjtését, sőt — mint Dunaveesén, f’ülöpszál- lá-on éo Szalkszentmártonban még annyi erőfeszítést sem tesznek, liog'v nyilvántartást készítsenek az első negyed­évi hátralékosokról. Szabadszálláson, a sza­badforgalomból rég kizárt községben nyíltan, minden bántádás nélkül uralkodnak a piaci feketézők, — de a tanácselnökök nyu­godtan a lszanak „jóság uk, népszerű'égiik” iba bóráin- Nem veszik é-szre, hogy éppen emiatt a rothadt, megalkuvó magatartás miatt veszítik cí becsületüket a falu többségé­ben lévő. kötelezettségeit pontosan teljesítő dolgozó pa­rasztsága előtt. Ezek a dolgozó parasztok joggal várják el a tanácstól, hogy éppen az egész falu érde­kében kemény kézzel fogja a hátralékosokat. ’A becsületes dolgozók szabad­piacra akarják vinni termé­nyeiket, — d© amiig a -ok hátralék miatt szabadpiaci korlátozások vannak a község­ben és amíg ezeknek a ha­nyag n«mteljesítőkinek éppen a tanács n pártfogója — nem tehetik. Ide, a becsületes dol­gozóktól való elszakadásra, érdekeik megsértésére vezet a tanácsokban uralkodó tét­ien. száltáti megalkuvás. Az elmaradás másik oka, hogy nemcsak községi, de néhány járási tanácsunk is rózsaszínszemüveget tett fel és ezen keresztül csak a gabonabfcgyüjtést látja. A határ szép. bő termés ígér­kezik. ez maid mindent meg­old ~ gondolják, de nagyon tévesen. A gabonabegyü.ités fém megy majd magától, ke­mény haroot kíván, hiszen az ellenség máris dolgozik és aï állam polgári kötelesség »za­bot álá-sára uszít- De ha. si­kerrel oldjuk is meg a, ga* bomabegviiitéü, ez nem je" lenti egvéb terményei ti V el­engedését. elsikkadását. Bú­za- és árpaföldjeinken nem aratunk tolást, baromfit, te­jet — minderre pedig éppúgy szükség van dolgozó népünk ellátásához, mint a kenyérre. Másrészt éppen ez az előt­tünk álló nagy feladat köve­teli mag. hogy akkorra min­den erőt harcba tudjunk állí­tani, hogv ne vonszoljuk ma­gunkkal egvéib hátralékain­kat a nagy begyűjtés «taka ezába, Alig két hét múlva lejár a félévi begyűjtési tervtelje­sítés határideje. A határidők arra valók, hogy megkönnyítsék a munkát, megsértésük annyit jelént, hogy tanácsaink elalusszák az alkalmat s maid az esz tendő végén, az utolsó per cekben fejetlen kapkodással* melléfogásokkal, erőszakos elhajlásokkal igyekeznek pó­tolni a mulasztottakat- Min­dezt meg lehet előzni azzal, hogy tanácsaink vezetői rá­néznek a naptárra és ~ fel­ébrednek derűlátó álmukból­lép fel keményen 3 kulákok- kai szemben, akik kihúzzák magukat a kötelesiégteljesí- tés alól, de sokan a törvényt is kijátsszák. A dolgozó parasztok zöme példát mutat a növényápolás­ban, begyűjtésben, adófize­tésben. No rajkó János 3 hol­das gazda már egészévi to­jás- és baromfibeadását telje­sítette, Szofrán Antal félévi adóját rendezte. Ezzel szem­ben özv. Vuity Istvánná ku- lákasszony még 1952-ről 8973 Ha kemény kézzel megfogják a feladatot, a hátralévő .idő­ben meg tudják javítani a tojás-, baromfi',! élőállatbe gyűjtés ütemét, ezek az adós­ságok nem fogják megnehezí­teni a gabona- cs terménybe- gyűjtés amúgyis nagy csatá­ját­Járásain^ begyűjtési rangso­ra: 1 1. bácsalmási járás 721.5 pont- bzám 2. kiskunfélegyházi járás 710 pontszám, 3. bajai járás 661.5 pontszám, 4. dunavecsei járás 621.5 pontszám, 5. kecskeméti járás 615 pont. Szám, 6. kalocsai járás 558,5 pon1- szám, 7. kiskunhalasj járás 541.5 pontszám, 8. kunszentmikiósi járás 514.5 pontsí ám, 9. kiskőrösi járás 514 pont­szám. Városok között* 1. Baja 820 pontszám, 2. Kecskemét 632,5 pontszám. iából is esedékes már 1100 forint. Tronicsek János múlt- évi tartozá;a 5823 forint, már ezévre is- jár 2500 forint. A kulákok nemcsak az adófize­tést, de a. begyűjtést is sza­botálják. Kosz Ádám ebben az évben tojás- és baromfibe- adásm még nem i& gondolt, A hetipiacon a ravasz kulák her­cegszántói megbízottja se­gítségével adja el a tojást- Ezek n tények arra figyel­meztetik a bajai városi ta; náosot: keményebb kézzel követelje meg a kulákoktól a tervteliesítiásé’., az adó fizé­forinttal tartozik, ezévi adó- té-’ét. Gyenge a tömegkapesolaí, nem íolylk ax élenjárók népszerűsítése K i sk h n í él eg y házán Kiskunfélegyházán is lassan halad a növényápolás. Ennek egyik döntő oka, hogy a városi tanács igen keveset, tett a tümegkapcso átok szélesítése érdekében, nem gondoskodjak széleskörű aktívahálózat kiépítéséről, amelynek segítségéve pedig mozgósítani lehetne valamennyi dolgozó parasztot. A mezőgazdasági osztá’y irányítása sok esetben bürokratikus. A tanács még mindig elhanyagolja a versenymozgalmat. Csak az utóbbi időben fogjak hozzá, hogy a hangoshíradón, verseny, táblán népszerűsítsék az é csjáróka'. Pedig szép számmal van­nak ilyenek. Kanizsai Nagy János befejezte a kukoricakapá­lást, égy hold szőlőjét kétszer megkapálta és permetezte. Hi. deg György, Kiss Balázs és a többi példamutató do gozó pa­raszt is megérdemli, hogy a tanács jobban felhasználja pé'- dájukait a többiek buzdítására. Keményebb kézzel á bajai kulákok ellen! A bajai városi tanács nem A béke községe JAácsborsód kis község; egyetlen utcáiban sora­koznak házai- A múltban a föl­desúr dombon évült kastélya vetett árnyat az apró kis há­zakra---- most a közeli hatá­ro n túlról néz gyűlölködő szem az új falu1'a• Az e ily kori kas­télyban a munkaképtelen öre- jele találtak otthonra. Ölven egymásmellé sorakozó úi húz tágítja « falut. A gazdag ■termést ígérő határnak már nemcsak eyy-egy kis csücs­ke. de minden része a dolgo­zóké, a község szélen a ter­melőszövetkezetek végelátha­tatlan tábl/n húzódnak■ A fa­luba kerülö idegennek büsz­kén mutonatják a bácsborsó- diak; — itt egy új csűr, egy úi istálló, amott új gazdasági épület, — ezeket már mi cin­tettük magunknak.... Mert a Béke-Vdágtanács ülésére készül a falu■ — Ha elmúlt életemre gon­dolok — mondja Czimbér M'-- hályné — még most _is kese­rűség fojtogat, Kulákcsdéd voltam, mint annyian mások .— ma boldog és elégedett va­gyok. Fiam a vénhiuhereg liszt je lett. lányom családjá­val együtt vedig magam is ott dolgozom, ahol mindnyá­junk helye van: a termelő- csoportban. Az utóbbi hetekben meg- szaporodtak f, kisyy ülé­sek, a résztvevők is megsokaJ sodtgk. A békéről, mindnyá­juk ügyéről beszélgettek- A község apraja-nagyin, ott szo­rongott a tarkálló udvarol; hűsében. Vidra Györyyné 63 éve? asszony is felszólalt. — Tudom, hogy a békééfi szüntelenül, dolgozni kell- Az elmúlt évben 200 munkaegy­ségem volt, az idén túl, aka­rok tenni ezen. Eredményei­met küldöm a békeharcosok találkozójára-' Arról is sok szó esik, hogy a békeharcban velük vannak a viláa milliói is. sokezer ki­lométerre hívő, távoli földré­szeken. mindenült. A békéidsgyüléseken sűrűn csediil fel két név: Ethel éi Julius Rosenberg neve. —- Nekik is- gyermekeik vannak, akárcsak nekem és magához vonja akis Ma''Óit kát. — Én a munkámmal, kislányom a ta­nulással védi a békét — ezért most tőlük az életüket követe­lik. Pedig ők sem tettek mást, amit mi teszünk: harcolnak a békéért. Ebben a kis községben a múltban talán két külföldi ne­vet sem ismertek. Most mint barátokról beszelnek, amikor Erenburg, Fagysjev, Paul Robeson. Joliot-Curie kiváló békeharcosok nevét emlegetik, bácsborsódi emberek azonban nemcsak be­szélnek a bekérő1. Rabiez Ja­nó.; a Béke-Világtánács elnök­ségéhez címzett levelében ezt írta: Növényápolási munka időbeni teljesítésével, vészem ta ráesem 11 békeharcból, több termést, húst, kenyeret, tejet adok a hazának- Alkalmazom a szov­jet agrotechnika módszereit. Kukoricánál idén először al­kalmazni fogom a pótbepor- sáH- S mint iaaz békeharcos­Még az aratás előtt be kell fejezni a júniusi szőlőmunkákat A szőlőkbe!} a megadott ha­táridők szerint június 15-ig el kell végezni a második kapá­lást. Még ebben a hónapban meg ken a szó őket másodszor és harmadszor permetezni, po­rozni és kötözni es június 30-ig meg kell adni a szööknek a hamadxk kapálást is. Mivel az aratás alatt a termelőknek ke. verebb idejük marad a szőlő- munkákra, arra ke'l törekedni, hogy aratásig elvégezzék a jú­niusi sző ömunk-ákat. Az esőzés következtében a sző őkben is erősebb a gyomo- sodás. Sokhelyütt eJtolődtak a permetezési és kapálás; munkák, a helyi tanácsok nem gondoskodtak idejében a perme­tezéshez szükséges rézgálic- ígénylésröl, mulasztást követ­tek el a fö'dmü vessző ve* kezetek is, hogy nem szervezték meg a rézgáliceliátást. Ez természete­sen késlelteti a permetezést. Különösen nagy az elmaradás Bács-Kiskun megye kiskőrösi járásában. Veszprém megyé­ben még az első kapálást sem végezték el (teljesen. A pero- noszpóra eleni védekezés fon­tosságával a he yi tanácsok nincsenek mindenütt tisztában. A tapo cai járá3 kertészeti előadója szerint felesleges a dolgozó parasz: oknál szorgal­mazni a permetezést, úgyis tud­ják, mikor kell elvégezniük. Eddig ugyan még sehonnan sem je'en.ettek komoly pero- noszpóra vészé yt, de a szőlő, terme öknek állandóan készen­létben kel; á'lniok. A növényápolás eredményei a bajai tangazdaságban Másodszor végzett a Zetor a keresztsoro: kul ti vátor ozási-al a bajai tangazdaság kukorica­tábláin. A cukorré-na érve­lését és háromszori kapálását befejezték, A lenkapáiással is végeztek. A szőlőben meet végzik négyzetesen a lóekézést. A Táncsics- és az Ifjú Gár­da-brigádok becsülettel helyt állanak a Béke-Világianács tiszteletére kötött békeszerző­déseiknek. Olyan eredmények születnek, mint Urfi István DISZ-fiatal 223 százalékos tel­jesítése a szőlő mély kapálásá­ban. Barlavics Miklós DISZ- fiatal 142 százalékos teljesíté­se a .szőlőkezelésben. Pócz Éva 210 százalékos teljesítése a szőlőültetésben és kapálásá­ban. Rajcsics Katalin nevét ma már mindenki ismeri a gazdaságban. A mákegyelést 233 százalékra végezte. Mol­nár Mária pedig a habvetés­ben ért el 262 százalékos ered­ményeket. A verseny lendületét növeli hogy a hrigddok munkatér ide­iéin elhelyezett dicsőségtáblá­kon nemcsak a dolgozók erecr ményeit, de keresetüket is főt" tüntetik. A növényápolás mellett a ta- karmánybeg y ü it és is folyik. A szénabegyüitést Kund-féie el", járás szerint rend rakó-géppel végzik. 200 köbméter őszi ta­karmánykeveréket már e :sílóz­ta k • Az elmúlt napokban tartot­ták meg a gazdaságban a gép- szemlét- A gépek között sora­kozott a gazdaság most kapott kombájnja- Már elkészült a kombájn munkájának terve is, 120 holdon végzi maid a kalá­szosok betakarítását. Munká­ját y nap alatt, fogja elvégez­ni. Kézi aratással való betaka­rításhoz a kalászosoknak c? azok elc-épléséhez 20 munka­nap és 37 dolgozó munkájára volna -szükség. Egyedül az ara­tást végző 15 dolgozó felsza­badulása és más munkaterü­letre való beosztása a gazda- ságnak nem jelent, kevesebbet, mint 90 hold permetezésének, kapálásának és kötözésének el­végzését. Kapitány István a- herceg­szántói U.i Élet. tszcs brigád ve­zetője büszkén mutat végig a 160 holdas búzatáblán; — Olyan termékünk lesz az idén, ami,ven már régen nem volt.... Most jöjjön elv társ­nő, megmutatom a. krumpli- földet.. A keskeny meggyén csak egyesével lehet haladni, hosz- szú az út odúig- Kapitány e.v- táps megy előttem és a múlt­ról beszél- Kubikos voit, meg réiizesarató a herceg és a pé­fi oz illik. meOfogádom: qabo- nabcadásomnak közvetlenül a cséplőgéptől, eleget, teszek. Schmidt Péter és felesége remegő kezekkel vetik papin 1 gondolataikat. Az asszony 60. a férje 04 éves---­— Már nem vagyunk fiata­lok- Mégis olt' vagyunk a bé­kéért küzdők első soraiban, nem szeretnénk'’még egy hn borút megérni. A mi fegyve­rünk a munka, a többtermelés, ezzel állunk be a világ milliói­nak békeharcába- Nem ma gunkért, hanem gyermekein; kért. unokáinkért, hogy az ö életük mindia szép, vidám, boldog legyen.. ■■ Tudjuk jól- mi történik szerte n világban- Tudjuk azt is, hogy a békeiá- bor ere je kényszerítette a há­borús gyujloaafókat, hogy le­üljenek a tárgyalóasztalhoz ■■. C a levél befejező sorait már az egész falu népe nevében írják Schmidték; — Mi itt, Bác*borsódon ép­pen olyan békesteretö eniberek vagyunk, mint a messze föl­dek népei csi püspök uradalmában — — A felszabadulás után ót is kaptam 6 hold főidet. 1952- ben alakult csoportunk. Össze­szoktunk- tanultunk és most nézzen körül: meglátszik a ta­nulás, meg a munka eredmé­nye— Igen sok újítást vezettek be a csoportban, amelyeket a. szov­jet áz-akkünvvekből sajátítot­tak ei- Igv beszél erről Kapi­tány István: — Amikor egy kis időnk volt, a mezőgazdasági szakköny- veket bújtuk- Böngésztünk bennük, mit lehetne nálunk is bevezetni. Télen míg csopor­tos olvasást rendeztünk, eSyi- kiink felolvasott egy-egv jó szakkönyvből. Utána megbe­széltük, amit hallottunk. Közben megérkeztünk a burgonya földhöz. A hatalmas táblán már szépen feltöltötték a bokrokat, még keresve sem találni egyetlen szál gyomot sem. Kapitány István egy darabig nézi a, krumli erős vastag szárát, aztán folytatja amit előbb abbahagyott. — Sok okos dolog van a? ilvon könyvekben. Az volna jó. ha az egyénileg gazdálko- dó parasztok i,s többet olvas­nának belőlük. Sok .ió tattá' '.-sót kapnának, megkönnvíte- nék munkájukat, növelhet­nék terméseredményeiket ....... El búcsúzom Kapitány elv- társtól. Hazafelé jövet azon gondolkozom: hogy a renge­teg segítség között, amelyet a baráti Szovjetuniótól kap­tunk — milyen nagv támoga­tást jelentenek dolgozó pa­rasztságunknak a mezőgazda­ság; szakkönyvek. laaz Sdndorné „Sokat tanultunk a mezőgazdasági szakhönyvekből...ee

Next

/
Oldalképek
Tartalom