Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. június (8. évfolyam, 127-151. szám)

1953-06-06 / 131. szám

A spanyol nép harca a Franco fasizmus ellen Franco, a spanyol fasiszta diktátor Hitler és Musso ini segítségéve! került hata ómra Már a spanyol polgárháború alatt, de még inkább utána Franco; hogy rémuralmához Hitler segítségét megnyerje, le he-övé tette a német tőkések nek, hogy rátegyék kezüket a spanyol gazdasági élet ku cs'po zicióira. A második világháborúban a Szovjet Hadsereg megsemmisítő csapást mért a hitleri hordákra Franco mégsem vesztette e! rendszerének támogatóit, mert Hitler politikájának azonua akadtak méltó folytatói, A hitleri kapituláció után Amerika, Ang ia és Spanyo or szag között egyezmény jött lét re, hogy a német javakat ki kell sajátítani és új tulajdonosoknak átadni. Franco habozás nélkü' játszotta át ezeket a javakat az amerikai imperialisták keze be. A Wall-Street monopú'istái nak kezébe került a spanyo gazdasági étet minden dön ő ága. A vi.lamosenergia és vég y ipar, a vas. és szénbányászát fémipar, a mezőgazdaság, de még a biztosítás' is. Az embertelen kizsákmányo lás következtében az amerikai tulajdonosok és spanyol kiszol­gálóik gigantikus profitokon osztozkodnak. Spanyoország valóságos kincsesbánya az anie rikai monopó isták számára. Az amerikaiak emellett még potom áron vásár o ják a Spanyolor­szágból kiszál U-ott árukat. Egy példa a sok közül: alig hat pe­setát fizetnek az olivao aj li­terjéért, amikor a spanyoloknak maguknak több mint háromszo­rosába kerül, 1951-ben a psse át olyan módon értékelték le, hogy agy dől árért az amerikaiak lö 40 helyett 39.38 pesetát kap­nak. Nem meglepő tehát egy amerikai bizottságnak az z megállapítása, hogy Spanyoor szagban 30 cent jövedelme: annyit, amennyit más országok ban csak egy dől.ár u’án kap­nának. Nem csupán az óriási jövede! mek teszik vonzóvá Spanyolor­szágot az amerikaiak számára A jenkik száméra Spanyo or­szág stratégiai bázist ia jelent Tervezett agresszív háborújuk kiindu ópontjaként kezelik Spa. nyojországot, ahonnan akár még a nyugateurópai országa kát is sakkban .árthatják, ha azok nem engede meskednének amerikai gazdáik parancsának Az ..Economist" című angol burzsoá lap megírta, hogy az amerikai katonai erők Spanyol- országban nemcsak tengeri tá- maszpon.okkal ts stratégiai re. pü öterekkel, hanem hata más hadianyagraktárakkal is ren delkeznek. Most kémüknek végleg tető alá hozni az: az amerikai-spanyo megállapodást, ame'ynek éltei­mében Franco do! árok eV éné­ben további tengeri és légi á- maszpon okát ad at az ameri­kaiaknak és amelynek érteimé ben az amerikaiak 25 spanyol hadosztá yt szerelnek fel és mo dernizálnak. Spanyolország a következő 12 hónapban 225 mi! lió do lárt kap támaszpontok építésére és kikö'ök moderni­zálására'’ — írja május 22-i számában a ,,Paiis Presse", A reálbér, amely már 1935 ben is európaszerte Spanyolon szagban egyike volt a iega'a- csonyabbaknak, azóta még a fe­lére csökkent. A munkánál- lói iség ijesztő arányokat ölt. Badajoz vidékén például a lakos­ság fele munkanekui. Így van ez a többi tartományban is Idézzük egy angol utazó, Ge­rald Brennan szavait, aki más­különben híve Francónak és diktatórikus rendszerének: ;;A nagybirtokosokat és az újgazda­gokat kivéve, ma Spanyolor­szágban senkisem tud megélni. Még a középosz'-á'ybeü csa á- dok is csak egyszer étkeznek naponta. A fizetések olyan ala­csonyak, hogy abból megé ni alig lehet. Ha valaki elveszti munkáját, az egyet jelent az éhhalá !al. A városi lakosok ki­merültek, rongyosak." Breiuian bevallja, lrogy vidé­ken még rosszabb a helyzet. A munkanélküliség itt is állandó jellegű, minden 10 fogla kozta- tottra .100 munkanélküli jut. A vidéken a munkanélkü iek kizá­rólag- füvekkel és gyökerekké táplálkoznak. A makk már érté kés táp áléknak számít. Az cm berek mindent e követnek, hogy ehen ne haljanak. Hamis szüle­téseket jelentenek ' be. eltitkol Jak a haláleseteket, csakhogy élelmiszerjegyekhez jussanak, amir e kü önben csak igen rendszertelenül és igen keveset kapnak. Még Giron, a munkaügyi mi­niszter is beismerte, egy beszé­dében, hogy a spanyol nép „eddig soha nem tapasztalt nél­külözéseket vise! el.“ Nem csoda tehát, ha a spa­nyo! nép e égedetiensége nap- ró!-napra növekszik a Fran- co-rendszer és az öt támogató amerikaiak eben. Pedig Franco véres diktatúrájában nehéz a harc. Börtön, kínzás, halá! vár az ellenállókra. Az eüenáüás één, a szigorúan illega’rtásban é’ö Spanyol Kom- munis'a Párt vezetésével, a hősi spanyol munkásosztály harcol, A harc számtalan formát ö t és egységbe kovácsolja a munkáso­kat. Egyik harci jelszavuk pél­dául: „a lehető legkevesebbet és legr osszabbul do gozni az ame. rikai vállalatoknál". A termelé­kenység fokozásának amerikai tervei: a munkások egységes ellenál ása meghiúsítja és az igazgatóságok visszakozni kény­szerülnek. A fa'akon ilyen jelszavak je­lennek meg: ,,Kr a jenkikkel Spanyolországból”, „Vesszen Franco”, ,,A spanyolok soha­sem fognak fegyvert a Szov­jetunió ellen". Az egész ország területén nö­vekszik a partrzánnrozgalom. Még a Francóért rajongó Mr. Brennan is bevallja, hogy a partizánok jól szervezettek és kitünően informáltak, mert jó! kiépített kapcsolataik vannak a várost és falusi e'lenállókkal. Beszélt a partizánok vakmerő rajtaütéseiről és megállapí ja, hogy a csendőrök mutatkozni sem mernek azokon a vidéke­ken, ahol partizánok tevékeny kednek, Még a hadseregben is komoly nehézségekbe ütközik a français ía politika. Irving Brown, hírhedt amerikai munkásáruló egy Spanyolországról írt jelen lésében a következő beismerése két teszi: „Még a fa’angtsta szervezetekben is no az ellen állók befolyása... a spanyo! had sereg nem egységes és még ma gasrangú tisztek is együttmü ködnek az ellenállókkal... fasiszta Franco.kormány fenn maradását jelen eg már csak Amerika támogatása te^zi lehe tövé'* és végül „háború esetén a spanyol nép nem támogatná Francót és minden íendelkezé Bére álló fegyverrel Franco ellen küzdene." Dolores Ibárruri, a spanyol do gőzök szeretett Passionariája ezt mondotta: ,,Uj, rendkívü fontos (ényezöje a demokráciáéi vívott harc további alakulása nak a burzsoázia részvéte'e... a Franco-ellenes közhangulat á'ta ános jellegét bizonyítja ez. És bár ezeknek az erőknek a cél jai és törekvései eltérnek a mun kások és a többi demokratikus erők cé jaitó! és törekvéseitől mégis van egy olyan pont amelyben mindnyájan egyetért nek és ez az, hogy véget kell vetni a Fi anco-rends'zernek. ’ Fernando Claudon, a Spanyol Kommunista Párt egyik veze ö je, egyszerű szavakkal világítja meg, hogy miért a'apjában hi­bás a Wall-Street mágnásainak számítása. A barce'onai események meg. mutatták hogy a háborús uszí lök Spanyo'országgal kapcsoa- tos számításaikban mindenre gondoltak: földrajzi helyzetére, isikötöire és repülőtereire, sU-a téglái nyersanyagjaira és had osztályai számára, Franco fő­kolomposainak kommunista e le Qességére, csak egy „apróság­ról" fe’edkeztek meg: a spa nyo! nép akaratáról," A spanyo; nép nem akar hábo ni'. Elege van az amerikaiakból, a francókból, a nyomorból és szenvedésből és mind erősebben hutaija hangját, hősiesen aar eolva a békééit, a kenyérért a demokráciáért. (MTI) Jelentkezni lehet cséplési ellenőrnek Az idén bőségesnek ígérkező termésünk gyors és zavartalan betakarítására jöelöre fe! kell készülni. Ennek a felada nak egyik legfontosabb része a csép- és és annak ellenőrzése, Az idén a tankók, a diákok közül igen sokan kérték, hogy részt vehessenek a cséplés e'lenöizésének munkájában. A begyűjtési minisz*érium ezt fi- gyelembevéve ebben az évben a cséplési el enöröket elsősorban a tanítók és diákok közül jc- öli ki. A tanítók és tanárok az ille­tékes járási, valamint megyei tanács végrehajtó bizottságának begyűjtési osztályánál, az egye. ternisták és főiskolások a tanul­mányi osztá'yon, a 17 és 18 éves középiskolások az iskola igaz gatójánál je’entkezhetnek. Csép­lési ellenőröket a csép és idő­tartamára: kb, hat hétre, jú. nius végétől előrelátható ag augusztus 20-ig a'kalmaznak. Az ellenőrök napidíja 30 focin Annak, aki nem lakóhe'yén dolgozik, ezen kívül még kb. 20 forint szállásdij is jár. Az olcsó szállás és élelmezés lehetőségét biztosítják. Rész'etes felvilágo­sítást a megyei, valamint a já­rási tanács végrehajtó bizott­ságának begyűjtési osztálya ad. A bolgár mezőgazdasági dolgozók készülnek az aratásra Szófia. (MTI) A tava’yi aszá- yos esztendő után az idén min­den remény megvan arra, hogy a bo gár mezőgazdaság dolgozói ó termést takard'.ha'nak be, A termelőszövetkezetek tagjai és az egyénileg dolgozó parasztok észülnek a mezőgazdasági mun­ka legfontosabb szakaszának, a termés szem veszteség né küli betakart áfiának kellő időben tör­ténő e’végzésére. A gép- és traktorállomásokon, va amint a termek-rzövetkeze. tekben befejezték a mezőgazda- sági gépek javíását és a trak’oiállomások dolgozói szo- cia ista munkával alásokka) kéizünek az aratásra, (MTI) .1 ssölöültetés gépesítése Sztavropolj, A Petrovszki kör. zet sok kolhoza foglakozik szö;ö- enrre esse!. Az idén tavasszal a petrov-rzk: gép- és traktorátdomás szerelő: a „Csa; kin“ faültetö gépet át- a’aki.o.ták úgy, hogy az szőlő- vesszők ültc'ésére is* alkalmas legyen, A gép kitünően bevá t és most ez az egyébként fárad­ságos munkát sokkal gyorsab­ban és pontosabban végzik, mint kézierövel. Eddig egy nap alak egy hektár területet 117 ember ü telett be szölövísszövel, most a gép segítségéve két ember 10 óra alatt 1 hektárt is beülte he . (MTI). Megkezdődött a nők világkongresszusa Kopenhágn. (TASZSZ) Június 5-én nyílt meg Hopcnhúgában a nó'k világkongresszusa. A kül­döttségek többsége már a meg­nyitóra megérkezett, a dán lő. városba, A kongresszus munkájában nyolcvan ország nöküldöt'sége, a Nemzetközi Demokratikus Nő- szövetséget támogató szerveze­tek képviselői, valamint az ifjú keresztény nők világszövetsége, a békéért és szabadságért küzdő nemzetközi nőliga és a nem. zetközi szövetkezeti nőszövetség képviselői vesznek részt. (MTI) PUSKIN Százötvenné,ív évei. 1~99 jú­nius 6-án született Alexandr Szer ge levies Puskin, Nagy Pé­ter mór szoléit,jönak leszdr- mazotiju; a világirodalom eu uik legnagyobb költője. Hazája és névé szerétetére. unnak meséire és dalaira daj­kája, cin/ iobbdi/j/asszony 'ta­nította. Egészen fiatal Júliá­ban szembekerült a cári ön- kénwralommal. A dekabris­ták például saját költőjüknek tekintették, bár nem volt mozgalmuk taaia. A nemesi forradalmár katonatisztek el­szigetelt csoportja illán kap­csolatot igyekezett teremteni maflával a néppel- A job­bá gj/rendszer szörnyűségei­nek felismeréséből fakadó, a reakidó vezetőit gúnyoló ver­sei miatt száműzték■ Vissza­térése után a cár politikai ra­vaszságából kedvezni kezdett a népszc''ű költőnek. Az ilyen kísérletek telles kudarca után párbajnak nevezett gyilkosság áldozata lett. Versei mélytartalmú, for­mára tökéletes alkotások. A nép, szabadság, igazság forró szer etc te, illetve vád na su­gárzik valamennyiből. Ugyan­akkor lest véri biztatás■ vigasz az elnyomást, üldözést szenve­dők felé:-„Szelíd remény suhogva jár az éjsötét sikátorokban, s éteszgeti, ki földre dobban: nem tart soká a próba már!” Bár biztos elképzelése nem rótt a iövöröl, bízott a %sar* nokság bukásában, Az annyi< r, 1 vágyóit korban élni is sze< relett volna s aggódva kérdez­te: „MefJérem-é. hogy új kor­szak köszönt a népre* Megdől a cdH önkény és a rabszolgaság* Ez az úi korszak jóval ha­lála után következett. Győzel­méhez Puskin versei is hozzá­járultak. Ez az n i ko1' tehe­tővé lette, hogy a ,-szabadság magvetője” — ahogy magi' nevezte, — verseit hazája min* den )jol'Jéira megismerhesse. Fazekas Tiborc Ladánybene .Heu«les-l>ancc nem kapta meg' a fruneia ncmzcljjjűlcíibcn a beiktatáshoz: szükséges szavazat- többséget Párizs. (MTI) Mint a nyugati irodák tudósítása jelenti, Men- des'.France kijelölt miniszter- c nők nem kapta meg a nemzet- ;yü ésben a beiktatáshoz szüksé- [es úgynevezett alkotmányos szavazattöbbséget. A beiktatás­én szavazott 301. ellene 119 és a szavazástól tartózkodott 191 képviselő. (Az a'kotmányoa többséghez 314 szavazat szüksé­ges.) A beiktatás ellen szavaztak a kommunista képviselők, mel­lette a szocialisták, a radiká­lisok s az MRP többsége. A gaulleis'.ák többsége tartózko­dott a szavazástól, (MTI) A franciti kormányválság Párizs (MTI) A francia nemzetgyűlés csütörtökön le 2l órakor folytatta ülését- Elsőnek Jacques Pool is emel­kedett. szo'sM’g s rámutatott, hogy Mendes-Franee. bár lismerte a katonai kiadások súlyos voltát, nem jelentette ki, hogy ezek a terhek a marsbíillizált politika egye­nes következményei- Hang­súlyozta.’ hogy Mendes'Fra’i- :e csak bizonytalan és meg­határozhatatlan kijelentéseké : tett arra vonatkozólag is. ho­gyan kívánja » nehézségeket orvosolni. Több hozzászólás után meg­kezdődött a szavazás és éj­iéi után tíz percfel az elnök kihirdette n szavazás ered­ményét: a beiktatásra sza­vazott 301, ellene szavazott H9 és a szavazástól tartóz­kodott 191 képviselő. Mendes' France tehát nem kapta m?g íz alkotmányos többséghez szükséges 314 szavazatot. Az ,, Humanité” Msndes- Frauce kudarcát kommentálva rámutat a. többi között: Mon­des-France úgy látszik nem tudta kielégíteni az ame-'i' kai politika százszázalékos hí veit azokkal a i.békjtgető ’ ki­jelentésekkel, amelyeket kül­politikájára vonatkozóan a csütörtöki nap során tette 4 hiába hangoztatta, hogy sem­mikénél! sem kívánja veszé­lyeztetni elődeink atlanti po­litikáját. A nemzetgyűlés ..százszázalékos amerika-bar rátái" elégedetlenek voltak vele, mivel progi'ummboszó- débe-n Franciaországnak az Egyesült Államoktól való függő helyzetéről szólott. Mint Jacques Duclos beszé­dében hangsúlyozta, a kije­lölt miniszterelnök maga i’ elismerte, hogy politikája nem különbözik alapvetően er­deinek politikájától. Ezt a politikát csak a béke és _ a. társadalmi haladás politikája válthatja fel. amely előbb- utóbb éppúgy érvényre fps jutni, mint ahogy a munkás­osztály akcióegysége 1930'bauj más körülmények között már egyszer érvényre juttatta-. * t Mint az rAFP” jelenti. Au* riol francia köztársasági el­nök pénteken Georges Bi­dault kért,; l'e ■ hogy kezdjen korma n va ! aki t á>i t á rjr váláso­kat- (MTI) . . ­,1 Kecskeméti egyenletes u A Kecskeméti Gyufagyár asz- sz,anyai és lányai szorga nrasan dolgoznak. Jó munkájukat iga- -o ja az, hogy nap nap után 100 százalék, ra teljesítik tervüket, A brigádok között folyó verseny­ben Csikós Jánosné bekloboz készítő brigádja lterült az élre 27 százalékos eredményével, A hámOzókr.ái a Hórváth,brigád irgjái II0 ^zúzalékot értek .el. Gyű I ngyá r bn u napi termelés A cirnkézöknél Újvári' Mária és brigádja 112 százalékra tc;- jesí:e:te termelését. Az automa­ta-brigád tagjai Tavaszi József- né vezetéséve! 106 százalékot értek cl. A termelés növelésén túl az n.v.izotiyok. lányok harcot Indí­tottak a klvá’ó minőségi ’nun. káért és a selcj: csökkentéséért, .A legkevesebb sclejttei -dolgo­zik Kocsis Józsefné sz-ahaao- vista töltőgép vezető.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom