Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. május (8. évfolyam, 102-126. szám)

1953-05-27 / 122. szám

il ELEVEN PAROSTERSENY LENDÍT1 A BORGT AI TERMELŐCSOPORTOK MUNKÁJÁT Hej regö-rejtem, egy brigádról ejtem. Élenjár a Szász brigádja, clöljár a jö munkában. Ej van vetve napraforgó, zab, burgonya és a borsó. Mire lejár az ütemnap, földben lesz a tavaszi mag. Hej regó'-rejtein, lazákról is zengem. Uávid-csapaf ne hagyd magad ! a hanyagság könnyen ragad. Lomhaságnak nincsen helye, itt a tettnek az ideje... öávid-csapat munkára lel, hogy a versenyt te nyerjed el!... A borotai Vörös Október -tér- mélószövetkezet verseny tábá- ján olvasható ez a versike több lelkeshangú írás között, ame­lyek már magukban is elárul­ják, hogy a csoportban meg­becsülik és ápolják is a ver­senyt. De azt is tudjuk, hogy a szövetkezet párosvefseuy- . ben áll az egészévi munkák­ra a bórotai Új Élet és a rémi Kilián szövetkezette". S hogy a versenyszerzödés nem íis maradt halvaszu etett papír- B-k-ta, mint sokhelyütt, arról pe­dig az tanúskodik, hogy azt rendszeresen értékelik is. A május 1-i versenyértékelés ezerint a Vörös Október ve­zetett. Azóta a választási béke­verseny még magasabbra szí­totta a versenylázt. Nézzük meg: milyen eredménye} van­nak ennek, hogyan Valósítja meg a s'zöveikezet a vállatás pontjait sorro1 .sorra ? Vállalták annakidején a be­adási tervek pontos teljesí­tését, Baromtiból és tejből teljesítették tojásból van el­maradás, ezt azonban a háztáji gazdaságokból ösz- szogyüjtve pótoljál». A tagság eddig 114 kg-oi adott össze a közös kötelezettség tel­jesítésére. Vállalták, hogy az agrotech­nikai módszerek szé eskörü al­kalmazása során 300 hold ku­koricát négyzetesen vetnek, el­végzik ezen és 64 hold rozsve- íében a pötbeporzást. Nem 300, hanem 339 hold kukoricát vetet­tek el négyzetesen, az egész tábla rozson egyszer, 38 holdon már másodszor vé­gezték el május 25-ig a pót­beporzást. Megfogasolták a kukoricát, kész 67 hó d napraforgó kapá ása és a franciaperje kapálása. Vállal­ták, hogy a 30 hold burgonyát háromszor töltögetik, eddig el­végezték rajta a lókapázást és május 25-ig 27 holdon az eTsö kézikapálást. A vállalt 5 ho'd jarovizált gyapotvetés helyett 10 holdat vetettek, művelése szépen folyik, elvégezték 13 hold takarmányrépa csokrosítását. Az állattenyésztés vona'án vá lalta a szövetkezet, hogy 64 tehénnél bevezetik a napi háromszori fejest. Ez 22 állat­nál megtörtént s eredménye, hogy a tejhozam emelkedésében 5 literes ugrás van. Az egészséges verseny úgy lendíti előre ennek a csoport­nak munkáját, mint a gőz a mozdonyt. A tagság saját erő­ből megépített egy öntözőberen­dezést 35 hold kertészet létesí­téséhez. A 110 köbméterre ter­vezett siló helyett e'készí'ettek 180-at, e héten ismét 10O köb­méterrel megszaporítják. A baromfitelep ellátására megcsi­nálták a kitünően bevált gilisz­tatelepet, 2650 ki3esibét neve!. tek fel segítségével. A tavasszal vásáro tak 43 család méhet, most pergetik először és máris 6.5 mázsa mézre van kilátás. A szö'öben folyik az első perme- tézés és 40 holdon megtörtént a szőlő első kapálása. A versenytábla naponta hű­ségesen tükrözi a munka- verseny eredményeit. Most Hegyi Ferenc brigádja az eső, élenjárt a burgonya- és napraforgókapá'ásban, ebben a brigádban van a legtöbb női dolgozó. E'ej-fej mellett ha’ad ve'.e a Szász-brigád, a naprafor­gókapálásban maradt csak el. A szőlőben 2 brigád versenyez, Vén Jánosé vezet a kapálásban. Folyik a korai cseresznyesze- óés, eddig 1 mázsát szállítottak el. Az TJj Élettel folyó páros­verseny nem öncélú, hanem a segítésnek szép bizonysá­ga. Az Uj Élet sokkal fiatalabb, bár erőteljesen fejlődő csoport. A Vörös Október mint idősebb testvér azért versenyez vele, hogy példájával maga után von­ja s ebben a hóna alá is nyúl sokszor. Tavasszal vetőmaggá! segítette és sok tanácsot ad a Vörös Október vezetősége szer­vezési, állattenyésztési kérdések­ben is. Az Uj Élet tagságának szorgalma mellett ennek a segítségnek is nagy része van abban, hogy a fiatalabb csoport is lelkes, eredményes, jó mun­kát végez. Kevés munkát kíván — sokmássa ierméstöbbletet ad a ross póíbeporsása Emberféj felett ös'szeboruló gyönyörű rozstáb’ákat lát a szem mindenütt megyénkben, öreg emberek nem em ékeznek ilyen kedvező időre és ilyen szép terméskilátásokra, főként ga­bonából. Szükség ' is van rá, hi­szen gyökeresen meg akarjuk oldani közellátási nehézségein­ket, bőséges kenyeret biztosí­tani minden városi és falusi Uo.- gozó asztalára. Van egy mód, amelynek segítségével tetézhetjük a jó időjárás adta lehetőségekét a termés növelésében, s ez a rozs pótbeporzása. Ezt is, mint minden élenjáró módszert .— a szovjet pa. rasztok alkalmazták először ha­talmas sikerrel s nyomukban idén már több termelöcsopor- tunk végzi. A borotai Vörös Október 64 holdon egyszer teljesen, felén már másodszor haj olta végre a pótbeporzást, a balotaszáüáei Petőfi tsz-ben háromszor alkal­mazzák. A pőtbeporzás elvégzésével 1—3 mázsával növelhető a holdankénti termés. Könnyen érthető tehát: miért nem elég. ha csak elszigetelten egy-két termeíőcsoport, vagy egyénileg dolgozó paraszt vég' zi el. Ahhoz, hogy megyei vi­szonylatban a pótbeporzás segítségével elérhessük a kiszá­mított százezer mázsa többlet termést, szükséges, hogy min­den rozstáblán elvégezzük ez1 az eljárást. Minden termelő ismeri a rozs úgynevezett abiakosságát. vagy. is a hiányos meg: ermékenyü­lést. Miért van ez? Mert a vi­rágpor szelek, viharok esetén nem jut elegendő mértékben a kalászokra, szélcsendes időben pedig a földre hull. Ilyen időjá­rás azonban ritkán van a rozs. A vaskút! állam! gazdaságban tovább iolvik a verseny A vaskúti állami gazdaság dolgozói a választási békevor* tény során május 6-ra elvesz­ték a terven felül vá!la!rt 210 ezer gyökérvessző gyomtaiii- nítását és kézzel való porha- nyítását, 20 hold takarmány- répa sarabolását, 20 hold ré't- csenikeSz fümagtelepítésének !ókapálá?át.. A gépműhely dol­gozói a, máius-17-re vállaiirt, két vízemelőjrápet, a kutak és víz­torony felszerelését, a szívó­csöveket és kosarakat elkészí­tették. összészerelték._ eav 20 soros vetőüépet pedig hulla­álla­dékán ragból üzemképe, pótba helyeztek., A versenyben szén -teljesít menyek születtek. A réoaegy-e- lés-ben Hauzer "ere- •». és Ber­ki Mátyás 132, a rétiesenkesz kapálásban Hell-önban István 129. Dob]er Anna 12G, répá- sarabolásban Bohner István 122 és Hunyadi János 119 szá­zalékos teSíesítménnyel tüüt ki. A gazdaságban továbbfolyik a verseny, az ahdráshidiákhoz való csatlakozás valóraváítá- S£b virágzás teljes ideje alatt — s a pótbeporzással éppen a ked­vezőtlen időjárás káros hatá­sát küszöböljük ki. Nagyon csekély munkát igényel a pőtbeporzás elvégzése. A reg­geli órákban közönséges kötél segítségé­vel végezzük oly módon, hogy a kö_ te-'et végighúzzuk a virágzó i'OZötáblán. A virágzó kalászok hozzáverödnek a kifeszített kö­télhez, a virágpor kihull és egyenletesen szóródik .szét. Ezt a műveletet te jes virágzáskor -4 napon keresztül megismé­teljük. Erre a könnyű munkára tehát főként fiatalokat 'ehet és keli is mozgósítani min­denütt. Melyik termelöcsoportbeli tag, vagy egyénileg dolgozó paraszt az, aki nem akar biztosabb és több termést aratni, gondtalanul teljesíteni a beadási köte’ezett- séget, bőven őrletni a padlásra, s minél több gabonát vinni a sza­badpiacra? Ilyen nincs. Ne le­gyen tehát egyetlen parcella rozsvetéö sem, amelyen ne vé­geznénk el a pótbeporzáüt! Megyénk hírei A tanácsok sajtótudósítői jelentik: A KISKUNFÉLEGYHÁZI Táncsics termelőszövetkezetnél Pelyhe István tehenész má­jus 1-én négy tehénnél beve­zette a napi háromszori fe. jést. Már a választási béke­versenyben elérte átlagosan a 17—20 literes eredményt. A versenyt most továbbfokozta. A négy tehénnél a napi átlag már 30—34 liter között mozog. Most bevezeti a többi tehénné! i.s a napi háromszori fejést, to­vábbá az itatásos borjúnevelést. ZSANA községben alig van versenymozgalom. Az egész községben a tanács mindössze 12 do gozó paraszt versenyéről tud. Nincsenek versenyben az élenjárók sem, pedig Soós Im­re például mái- egészévi beadá­sát az első negyedévben telje sítette. A begyűjtési állandó bi­zottság tagjai úgyszólván sem­mit s’em tesznek a begyűjtési .verseny érdekében. MEGJEGYZÉS Aki a virágot s s e r e t í*„. A kedvező időjárás határára dús rétjeinken, legelőin­ken elérkezett a kaszálás ideje. A megyei tanács értesítette a járási szerveket, hogy szorgalmazzák n széna betakarítá­sát. Heller Ferenc. „ kunszent miklósj járás tanácselnöke az alábbi jelentést küldte ezzel kapcsolatban a megyéhez­„Hivatkozással 22-én kiadott utasításra, jelentem, hogy járásom területén n szénakaszálásj mu .hálátok még nem kez­dődtek meg, mert a rétek jelenleg virágzás alatt állanak és kb. egy—egy és fél hét szükséges ahhoz, hogy g fűkasza- lást megkezdhessük...” Ebből a jelentésből kétféle következtetést lehet levonni- Az egyik feltevés szerint HfUtr elvtárs nem tudja, hogy „ fű- kaszálást éppen a virágzáskor kell, megkezdeni, mert virág­zás után a fű medvénül s a széna sokat veszít minőségé­ből, értékéből, sőt a második kaszáláskor kevesebb lesz a hozama. Ezt minden értelmes dolgozó paraszt tudja egyéb­ként — s aldk nem értik, azoknak éppen Heiler elvtárs kö­telessége lenne megmagyarázni. A másik feltevés szerint Heller elvtárs ,-aki a virágot szereti. rossz ember nem lehel”-alapon « természetben gyö­nyörködő ember, aki sajnálja levágatni a járás színpompás réti virá9ait, -s a, kaszálás elodázásával ad nekik kegyeim; idői. így azonban többezer mázsa széna értékét veszélyez­teti és joggal magára vonja a járás érdemes teheneinek é* egyéb szénái kedvelő állatainak haragját- Heller elvtársnak javasoljuk: inkább ezeket szeresse, .mint a rétek virágait..­Gyorsítsák meg a gépjavítást gépállomásaink ! Néhány bét mu va rnezkez- d ódik mezőgazdaságunkban tavik legszebb éc legnehezebb munka: az aratów. Utána köz­vetlenül pedig a csépié's. A napokban jelent meg a mi­nisztertanács határozata az idei aratás, cséplés, másodve­tés. valamint a tarlóliámtás előkészítéséről és végrehajtá­sáról. A határozat kötelezően írja elő: „Az őszibúza, vala­mint a rozs aratását annak megkezdésétől számítóit nyolc napon belül, n tavaszibúza, az őszi és .tavasziárpa. valamint a zab aratását annak megkez­désétől számított 5 napon be­lül, be kell, fejezni Az aratás sikeres végrehaj­tása magas-fokú szervezettsé­get. alapo.c előkészítést és ve­zetést kíván a gépállomásaink igazgatóitól is.. Mégis úgy néz ki n helyzet hogy génáliiomá- sa-ink túlnyomó részének veze­tősége nem érzi át a felelős­ségének súlyát és ennek követ­keztében hiányzik az alapos l'elkéseülés, ami abban nyil­vánul meg, hogy nem megfe­lelően végzik a 3épek javítá­sát, pedig most semnii helye sincs a patópáloskodásnak, a ..ráérünk még” hangulatnak, most lendületes munkára van szükség, hogy ideiében felké­szüljünk a kenyércsatára. Egyes gépállomásaink veze­tői „objektív” okokra hivat­koznak. hogy azért maradtak el a, gépjavításban.^ Azzal ma­gyarázzák a javítások lassú menetét hogy „igen rosseak a javítandó gépeik -, nincs meg­felelő alkatrész, stb.” Nem a génekben és az al­katrészek hiányában van, « hiba. A lemaradás legfőbb okát az ilyen gépállomásokon a szervezetlenségben. n felelőt­lenségben, a politikád munka, elhanyagolásában, a kénye1- meskedésben •találjuk meg. Hogy mennyire így van eZ, mutatja az aíáb-bí felsorolás: Ba ján 15 cséplőgép é« 2 kom­bájn, Bácsalmáson 12, cséplő­gép és 2 aratógép. Báesboko- dön 5 cséplőgép. Bofotán 24 cséplőgép és 1 kombájn, Csát­alján 9 cséplőgép és 3 kom* bájn, Dunavecsén 6 cséplőgép és 1 aratógép. Dusnokon 23 cséplőgén és 1 aratógép. Hár­fán 7 cséplőgép és 1 aratógép- Jakabszátláson 9 cséplőgép- Kulacsán 7 cséplőgép és 4 ara- tógép. Kecskeméten 18 cséplő gép és 2 ara tógép. Kerekegy házán 5 cséplőgép és 1 arató­gén, Kiskunhalason 18 cséplő­gép, 1 aratógép és 1 kombájn,' Iíiskunmajsán 11. cséplőgép és 2 aratógép. Kiskőrösön lö eséplőgéD és 1 aratógép, Kun­szentmiklóson 16 cséplőgép; Mélyhűtőn 2 cséplőgép és 3 aratógép, Páhin 10 cséplőgép és 2 aratógép. Szabadszálláson 4 cséplőgép é9 1 aratógép, Tf szakécskén 24 cséplőgép és 1 aratógép, Tompán 3 cséplőgén és 1 aratógép. Vashídon 2 aratógén áll javítaltlam a leg­utóbbi jelentések szerint. Ezekből néhány gépállomás, ha iól megszervezi a munkát) határidőre tud végezni a ja­vításokkal. Azonban nagyobb- része ezeknek a, gépállomások­nak még mindig kényelmesbe- dik, a vezetők nem veszik ész re, hogy rohan az idő perc- mutatója- Felmerül a kérdés, hogyan akarják ezek n Gép­állomások jól elvégezni az aratás és cséplés munkáit, ha már az előkészületeknél ilyen lelkiismeretiedül, nemtörődöm­séggel viszonyulnak a minisz­tertanács határozatához. Telje« lendülettel, minden erővel meg kék gyorsítani te­hát a gépjavítás munkáját Azok a gépállomások.- ame­lyek befejezték a munkát, mint például Kiskunfélegyhá­za, segítsen a környező gépál­lomásoknak. Kecskemétnek, Kiskunma.isának, ahol még bi­zony vaíi elég tennivaló- A megyei tanács gépállomás igazgatósága sem tűrje ezt a lemaradást, vonja felelősségre a hátulkullogókat adjon segít séget. ahol elmaradás tapasz­talható. úgy szervezzék meg megveszerte a munkát, hogy május 31-ig. a ha,táridőig mii1.' den gép kijavítva várja a! aratást és a, csépiéit. Ami nem letsziit a kisszállás! dolgozóknak Tudva azt, hogy a „Népújság” mindenkor segítséget nyújt a dolgozók kérelmeinek az orvos­lásában én is községünk dolgo. zóinak a jogos panaszát tolmá­csolom, bízva abban, hogy a Bajai Aramszolgá tató Vállalat vezetősége a levél tarta/mának a közlése után javítani fbg a munkáján. 1952. április elején nagy öröm érte a község dolgozóit. Meg­kezdődött a vi'lanykarók lera­kása és már május elsején ■ki b gyűlt a fény a község egyes tem étéin. A hiba az hogy azóta a nevezett cál'alat elfeledkezett a községünkről. A villanykarókat mindenütt lerak­ták, sőt a legtöbb háznál még a belsövezetékek fe'szere'ését is elvégezték, de ódáig már nem jutottak el, hogy a belső vezeté­keket összekapcsolják a külső vezetékkel, hogy ezen keresztül '.ehetővé tegyék községünk dol­gozóinak azt, hogy a nap: munkák e’végzése után olvassa nak és tanú janak. Rácz András, Kiábziiás,

Next

/
Oldalképek
Tartalom