Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. május (8. évfolyam, 102-126. szám)

1953-05-24 / 120. szám

■PÜLÓ KOMMUNIZMUS - ÉPÜLŐ SZOCIALIZMUS AZ AMU-DARJA DELTÁJÁBAN A NAGY SZTÁLIN fáradha­tatlanul gondoskodott a szov­jet szocialista köztársasagok neveinek jólétéről. Sztálin kezdeményezésére a szovjet kormány 1950-ben határoza­tot hozott az 1100 kilométeres Turkmén Főcsatorna éoítésé- 'öl, 1,300-000 hektár újabb föld öntözéséről és 7 millió hektár legelő vízellátásáról a Far y Kuni sivatagban. Aliú két és fél esztendő telt el s a nahu csatorna építői máris hatalmas munkát ré­tjeitek­A PAMIR távoli fennsík­jain ered Közép-Ázsia legna­gyobb folyója» az Amu-Darja. Vize 2500 kilométeres utat tesz meg, míg az Arai-tóba ömlik­Érdekes folyó az Amu- Darja- Folyása gyors. Utján kimossa n medret és a par­tokat és sok hordalékot visz magával. Végig hömpölyög a turáni síkság térségein, ame­lyek olyan símák cs egyenle­tesek, mint az asztallap• 4z Amu-Darja dekájában minden évben több millió köb­méter hordalék rakodik le. Az erre a vidékre vetődő utó­dé meglepő kép tárul. Az Amu-Darja a vidék szintjénél magasabban folyik, hatalmas taraszok között, amelyeket maaa a folyó alakított ki. A természet sok kinccsel ál­dotta meg az Amu-Darin me­dencéjét. Rendkívül termé­ken!/ a talaj és kedvező az éghajlat- Bőven van víz az öntözéshez- A talaj ezen a vidéken még termékenyebb, mint a Ndus völgyében. Az Amu-Darja deltáin Ta­hin Tas környékén kezdődik, ahol a Turkmén Főcsatorna építése folyik és többszáz ki­lométerre nyúlik el, egeszen az Arai-tóig- Sok-sok nádbo- rítotia öble és holtága átjár- hatatlan dzsungelt képez. A szovjet hatalom éveiben f elismer hetetlenül. megválto­zott az Amu-Darja deltája. A nép a múltban Uxgoványnak nevezte ezt a vidéket. Fa­ekével kínlódtak itt az embe­rek és egyenlőtlen harcot vív­tak a hatalmas folyóval- Alá már más itt az élet. A sziámii ötéves tervek során átalakult a vidék. HATALMAS ipari üzemek nőttek kl a földből. Felvirág­zott a kolhozók gépesített me. tógazdasága- Az Amu-Darja partjai gőzhajók sípjától vissz­hangoznak. Ahol azelőtt pusz­taság és átjarhatutlan mocsár volt, ma városok állanak: Nu- kusz, Mújnak, Hodzsejli. Hu­ny a, Urgenésa­A szovjet emberek, Sztálin útmutatása nyomán elhatároz­ták, hogy vizet vezetnek a si­vatagba, hoay öntözni lehessen a Kara Kuni sokmUUó hektár földjét, oltani a sivatag év­századon szomjúságát. A szovjet emberek nem riad­nak vissza ettől a feladattól- Termővé teszik, a bőség orszá­gává változtatják az Amu- Darja deltáját. A TURKMÉN Főcsatorna építése megoldja az Amu-Dar­ja deltájának problémáját. — Hatalmas gát és vízierőmű állja el a folyó ú'ját. Az AmwDarja vizét a szovjet emberek akarata az 1100 kilo­méteres csatornán keresztül a Kara Kum sivatagba vezeti, — így tervezte ezt meg Sztálin. Ezért nevezi a nép a Turk­mén Főcsatorna építkezését iztálini építkezésnek. Az Amu-Daria, deltájának vidékén 300.000 hektár úi föl­det öntöznek és tesznek ter­mővé- A szovjet gyapotter­mesztés új hatalmas bázisa lé­tesül itt. A vidéken azonban nemcsak gyapot terem. Rizs, lucerna, juta, kenaf, zöldség és gyümölcs — mindez bőven terem majd az új földeken. Zöldelö legelők borítják majd a delta vidékét. Kifejlesztik a IcarukuTiuh tenyésztését is. Uj térségeket hódít el az ember az Arai-tengertől is. A Turkmén Főcsatorna egész fo­lyóra való vizet vesz el az Amu-Dar iától. Ezáltal az Aral'tó szintje süllyedni fog. így azután többszázezer hek­tár évezredek óta vízzel borí­tott föld válik művelhetővé Zsírosak és bőventefmőek lesz­nek ezek a, földek az ősidők óta leraJcódott hordaléktól. MINDEZ pedig nem a tá­voli jövő távlata. Az Amu-Darja agájának kiszárítása a Karn Kam siva­tag átalakítására irányterv lényeges része, a Tu: -twin Főcsatorna építésének fe£tos láncszeme. A Turkmén Főcsatorna épí­tői mögött már hatalmas elő' készítő munka áll. Nagyszerű munka vár még rájuk: az 1100 kilométeres csatorna megépí­tése. Megindult a nagy támadás a Kara Kum sivatag ellen! Nincs messze az a nap, ami­kor a szovjet nép teljesen megvalósítja a hatalmas ter­mészetátalakítási tervet, ame­lyet Sztálin lángesze alkotott. V. JEFANOV. Ebben az évben megkezdőd­nek a Gyöngy folyó szabá­lyozási munkálatai. 1953-ban hozzákezdenek Dél-Kína leg­hosszabb folyója. _ a Gyöngy íolvó szabályozásához. Hozzá­vetőleges számítások szerint a folyam vi;i© 60.000 hektár föl­det fo.tr öntözni. Ennek ered­ményeként a vidék évi riaster- ni elése közel 40 000 tonnával emelkedik majd. A Gyöngy folyó szabályo­zásának terve 19 részletterve ölel fel. Ezeknek túlnyomó ré­szét még az áradási évad előtt végrehajtják. U.j város a Gobi sivatag­ban. Az eimult két év alatt íí,erény munka folyt a Gobi si­vatag peremén. A szorgos éuítőkezek munkája nyomán új város nőtt ki a földből. Kí­na legfiatalabb városa. Atush, n TierrSan hegység déli lán­cának lábánál terül eb . ahol két évvel ezelőtt még- kietlen ousztaság volt. Az új várói­ban ma 300 épület emelkedik a magasba, és több mint 100 készül. A tus ht már telefon és távíró köti ösízp az 50 kilo­méternyire lévő Kardigarral és Tihuaval. Sukiang föváru.A val­-Munkavédelem eg.v szén­bányában. A csiao-csoi szén­bányáiban kiváló eredménye­ket értek el. a munkavédelmi berendezések fejlesztése terén. Ennek tulajdonítható például az, hogy 1952-bün a bányában egyetlen baleset sem történt. Az illetékes minisztérium rendszeresen gondolkodik á bányászok munkaruhaellátásá­ról éc arrólh hogy kitűnő mi- nőtségű védőételeket kapjanak. A csiaO"csoi .szénbánya az 1952. évi állami terv túltelje­sítéséért, és a munkavédelmi rendszabályok példás betartá­sáért elnyerte az élüzemi cí­A ,.8ztáIiuM duzzasztó ■íulgária minden részéből *-* összesereg ett munkások három , éve birkóznak a hegység­gel, hogy felépítsék a ,,Sztá­lin" duzzasztót. Ez az óriási víztároló megfékezi majd az Iszkr szilaj vizét, az ember szol­gálatába állítja, A duzzasztó 72 méter magas, gigászi gátja a két végén gránitsziklákba veti vállát és . ha elkészü’t, 020 mil­lió köbméter víz nyomásának kell ellenállnia. Prágában május c’eeje alkal­mából ünEepélyes keretek kö­zött kezdték meg a rendszeres televíziós kísérleti adásokat. A televíziós rádióprogramm este 20 óraitor kezdődött és csaknem másfél órá.n át tartott. A televi. ziós stúdióban a kormány Kép­viseletében Václav Kopcçky kor- mányelnökhe yetles, a csehszlo­vák rádiót izórtgág elnöke és Je­tei Jónás általános gépipari mi­niszter tekintették meg az eső leadást. As első leadás kereté­ben aktuális politika!. kultúra iú ós sportprogrammot mu*atfak be, ezenkívül fi mtudósíiást kö­zöltek a május elsejei prágai Ünnepségről. A kormány kép viseletében Vác av Kopecky kor- mányelnökhelye-tes fejezte ki köszönetét a televíziós készei'ék építőinek és főleg a Szovjetunió­nak a televíziós adóállomás épí­tésénél nyújtott nagy segítsé­géért, A csehszlovák televíziós adóál'omás hetenként kétszer, vagy háromszor renebzerestn ad kü-déseir.Bt, met. A ' kínai kormány gondos­kodása a koreai árvákról. A központ; népi kormány 21-000 koreai árvát vett gondjaiba. A gyermekek az Északkelet- Kíua falvaiban és városaiban létesített. íii árvaházakban él­nek. Az iskoláskorúakat ko­reai nyelven oktatják. Megható a kínai szülők és gyermekek testvéri ragaszko­dása a kis árvákhoz, akiket valósággal elhalmioznak játé­kokkal! és más ajándékokkal­A hegy lejtőjén már tá- ■ó*- tong az az a'agút, ame­lyen át a itáio'ó vize az erőmű­höz özönlik. A gát által megíé. kezeit vizienergia rl kilométer hosszú fővezeték -rendszeren át bárom , pesözetesen felállított elektromos erőmű turbináit hoz­za majd mozgásba és az általuk termek e’cktromos energia ak­kora lesz, mint Bu'gária 1947-jg épített va amennyi elektromos- erőmüvének összesített energia- termelése, Az Iszkr megszelídíted vize a hegyek lábánál egy második mesterséges tóba gyülemlik és innen sürü csator­nahálózat útján szétterül az egész szófiai síkságon és 600 ezer dekád földet tesz öntözhe- tövé. A íenyöborította magas a- tok között elterülő tó íeslöi partjain pompás üdülöhe veit épülnek majd ezer és ezer szófiai turista nyaroló befogadá­sára. Ugyaninnen 20 kiiomá’er hosszú hajózható csatorna nyúlik le egészen Szófiáig, úgy­hogy a tó környéki pompás üdülőtelep viziuion is meg köze- üthető. A Molotov-kolhoz (Moszkva terület, Ramcuszkij kerület) állat tenyésztő-telepen mielőtt a tehén a fejes szigorúan mégha, tározóit óráiban a fejőterembo megy. légnyomásos kefékkel tisztítják és mossák meg. —• A képen: Ligyija Kajukova kot, hozpara»M aUktgondozoua iégny ouiásoa keiével teiigaet tisztít, Egy kolhoz állattenyésztő telepének fejőműhelyében Tiszták és vi'ágosak a Molo­tov-kolhoz (Moszkva terület, Ramenszkij kerület) tehénistál- lói, A háború utáni években épültek, A kolhozparasztok szé’es- körüen gépesítették a munka- igényes folyamatokat a kolhoz tejterméktelepén, hogy meg. könnyítsék az ott dolgozók munkáját és fokozzák az ál­latállomány hozamát. Az állam támogatta a kolhoz- parasztok törekvéseit. Hite ke­retet nyitottak a ko hoz számá­ra, építőanyagot, gépeket bo­csátottak rendelkezésükre, A kolhozvezetöség kérelmére az allami tervező szerv a Kolhoz állattenyésztőivel együtt kom­plex gépeai'ési tervet dolgo. zott ki a főbb termelési ío.ya- matokra vonatkozólag. A terv megvalósításának munkálatait szakemberek irányították, A kohoz mezéin dolgozó gép­állomás szakembereket küldött a telepre, hogy felszereljék a gé­pezeteket az istállókban és meg-, tanítsák a kolhozparasztoknak: az új gépek kezelését, ...Könnyen siklangk a síneken! a takarmánnyal telt kocsik. Vil­lanymotorok hozzáír mozgásba a takarmányapritó és keverő gépeket, csöveken továbbítják a vizet a vályúk mellett íelállía tott itatókhoz. Eleinte kézi fejés helyett vil-* lanyf erőgépeket alkalmazlak, Ezek a gépek hordozhatók vol­tak. Később ez a fontos és mun­kaigényes művelet még maga­sabb technikai színvonalra emel­kedett. A mezőgazdasági gépe­sítési tudományos kutatóintézeti munkatársainak tervei szerint külön’eges, fejőmühelyt rendezj tele be a Molotov-kolhozban, Mostmár teljes mértékben gépe­sítették itt a fejést, a tej atön- tését és hűtését. A tej teljes el­szigetelése a kü'ső anyagoktól ideális egészségügyi körül­ményeket teremt és biztosítja a friss, jóminőségü termékeket a fogyasztó számára. A Molotov-kolhoz (Moszkva terület, Ramenszkij kerület)! állattenyésztő-telepének takarmányműhelyében a marharépát » gépek néhány perc alatt megmossák, felaprózzák, s ha kell, máa takarmánnyal keverik és kocsikban szállítják a rekeszekhez, j A néni Kína életéből CseteloÉian nieylezilÉ a tele« adásokul

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom