Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. május (8. évfolyam, 102-126. szám)

1953-05-12 / 109. szám

BÁCSKISKUNMEGYEI NÉPUJSÁG AZ MDP BÁCSKISKUNMEGYEI PXkTBIZOJlSKGANAK LAPJA vm, ÉVFOLYAM, 109. SZÁM tru SO filler 3933, MÁJUS 13, KEDD V. 1 hazáért, az ötéves tervért, na^y békealkotásainkért — szavazz a népfrontra! (A Magyar Dolgozók Pírlja Központi Vezetősége mtíius t-i jehz'iiatbó! ) „Legyen e választás békés, szocialista fejlődésünk új határköve, új győzelmek, új sikerek forrása“ Egy héttel a szabad majyar. nép történelmének nagy esemény?' má jus 17-e, az országgyűlési választás előtt « Magyar Fiiggetlensëai Népfront választási nagygyűlést hí­vott össze Budapestén, a Kossuth Lajos-téren. A hatalmas, ünnepien feldíszített teret zsúfolásba meg­töltik Budapest dolgozói- Az énekszóval, zászlók alatt fel­vonuló sokszázezres tömeg nem is fér el <z téren — az em­beráradat megtölti a környező utcákat. egészen a Szabadság- térig terjed­A tér felett szüntelenül zúgnak a béke, a munka jel­szavai— a választás ünnepére készülő nép jelszavai- A tér minden sarkából forró lelkesedéssel száll az üdvözlés a Ma­gyar Függetlenségi Né pír ont vczetöereje, a nagyszerű győ­zelmeinket szervező Magyar Dolgozók Fártja felé. Az országház lépcsőjén felállított díszeméi véna felett Lenin és Sztálin, alatta Rákosi elvtárs arcképe. Az emelvény­től balra- az omzágház homlokzatán (}. M. Malenkov- L. F- Berija- V. M- Molotov és K■ J- Vorosihv elvtársak arcképei A jobboldalon Dobi István, Gcrő Ernő, Farkaß Mihály és Révai József elvtársak arcképeit helyezték el- A vörös és nemzetiszínű zászlókkal díszített homlokzaton olt vannak a Magyar Fügj?tlenségi Népfront programmjät hirdető jelszavak is­Szűnni vem akaró éljenzés és tapsvihar, újra med újra feiviharzó lelkesedés köszönti a magyar nép első képviselő­jelöltjét, Rákosi Mátyás elvtársat, aki 10 órakor foglalja el kehiét a díszemet vén yen. A tér percekig vis*7' angzik a hur­rától- a Rákosi elvtársat üdvözlő kiáltásoktól. , A díszemelvényen helyet foglal az MDP Politikai. Bi­zottságának és a MaJUar .Népköztársaság Minisztertanácsá­nak számos tagja, több kiváló tudósunk, művészünk, szta­hanovistánk­A Himnusz elhangzása után Földvári Rudolf elvtárs, a Budapesti Pártbizottság titkára, a Magyar Függetlenségi Népfront budapesti bizottságának elnöke nyitotta meg a választási nagygyűlést, majd Dobi István elvtárs kezdi meg felszólalását. pünk számára a közeik' ási kérdések végleges megoldásá­nak útja. Büszkék vagyunk, hogy ma már közel 310 000 parasztcsa­lád lépett önként erre az útra Cs 2,000.000 hold szántóföldöc folytat nagyüzemi gazdálko­dást. De továbbra is őrködünk azon, hogy a termelőszövetke. zetek fejlesztésénél szigorúan betartsák az önkéntességet, mert a munkásosztály — aho­gyan a népfront választási fel­hívása hangsúlyozza —nemcsak a termelőszövetkezetekben egyesült parasztságnak, hanem az egész dolgozó parasztság­nak szövetségese és barátja. A közös építömunka lázában elválaszthatatlanul eggyéforr a magyar munkás és a magyar paraszt, a választáson szavaza­tával csak megerősíti, amit az életben, mindennapi alkotómun­kájában megvaósít, Ezért biz­tosak vagyunk: minden honfi­társunk, minden becsületes ma­gyar ember magáévá teszi a Magyar Függetlenségi . Nép­front fogadalmát, hogy úgy, mint eddig, ezután is szent kö­telességének. tartja óvni, szi ár- dltani, fejleszteni a munkás- osztály és a dolgozó parasztság szövetségét. Az erős munkás­paraszt szövetség államren­dünk alapja, amelyet megvédet meztünk népünk ellenségeinek minden támadásával szemben a múltban és védelmezni fogjuk a jövőben iS. A munkás.paraszt szövetség közé ver éket, aki a nép állama nevében a do goző parasztsággal önkényes kidik. Rajta leszünk, hogy kedvéi- szegjük a munkás-paraszt szö­vetség e megrontóinak és meg­szilárdítsuk a törvényességet a nép államában. Budapest Dolgozói ! Tisztelt Nagygyűlés! Csak egyet emel­tem ki azok közül a tényezők közül, amelyeknek megválto­zott életünket köszönhetjük. Minden sikerünk előfeltétele és alapja a legdöntőbb tényező — a Szovjetunió barátsága- Népünk ezen a választáson is meg akar­ja mutatni: rendíthetetlen hű­séggel á’l a Szovjetunió mel­lett, amely rendíthetetlenül és következetesen támogatja a ma­gyar függetlenség, a magyar nép felemelkedésének ügyét, A második tényező — a Magyar Dolgozók Pártja. Az elmúlt nyolc év kemény munká­ja csak azért hozott ilyen gazdag, gyümölcsöt, mert népünk élén olyan harcedzett párt áll, mint a Magyar Dolgozók Párt­ja, mert országunk ügyeit olyan bocs, e’örelátó és szilárd kor mányzat irányítja, mint a mi kormányunk mert népünk élén olyan kipróbált vezető áll; mint a mi Rákosi elvtársunk, Rákosi Mátyás elvtársiól elvá­laszthatatlanok nagyszerű vív­mányaink, az ő neve az a zászló; amely körül egyetlen egységes táborban egyesül az egész ma­gyar nép. Rákosi Mátyás elv- iársat a magyar dolgozók forró szeretet e és mély tisztelete övezi, mert benne látja békénk nagy harcosát, a független, sza­bad életünket biztosító békéét, amely népünk legdrágább kin­cse. Nem férhet kétség ahhoz; hogy az előttünk álló választá­son népünk még egységesebben tömörül pártunk, kormányza­tunk, Rákosi Mátyás körül; hogy ez a választás új győ­zelem és új erőforrás lesz azon az úton, amelyen diadalra visz- szűk a Magyar Függetlenségi Népfront programmját, a béke; a munka, a jólét, a felemelke­dés programmját. Éljen a munkásság, pa­rasztság, értelmiség testvéri szövetsége, a Magyar Függet­lenségi Népfront! Éljen bölcs ve­zére, a béke első magyar har­cosa, Rákosi Mátyás elvtárs! —i fejesbe be beszédét a nagy­gyűlés részvevőinek lelkes tapsa közepette Dobi István elvtárs. Ezután Rákosi Mátyás elvtár» lépett az emelvényre. Dobi István elvtárs felszólalása Tiszt,.lt Nagygyűlés! Kedves Elvtársak! Rákosi Mátyás elvtárs beszéde a budapesti választási nagygyűlésen \ á'osztásokra készül az ország- népe, Számbavesszük ered­ményeinket, népünk győzelmei­nek hosszú sorát. Számbavesz- szük a tennivalókat is, eljöven­dő győzelmek kivívásának út­ját.. Engedjék meg, hogy e nagy számbavételből kiemeljek egy tényezőt: a munkások és pa­rasztok szövetségét, amely né­pünk minden győzelmének alap­ja volt és marad, fivszázadolcig a magyar paraszt minden hő­sies erőfeszítése, hogy lerázza magáról az urak, igáját, hiába­való volt, mert nem volt hú és odaadó szövetségese. Ma már az egész dolgozó pa­rasztság előtt világos, hogy a munkásosztályban megtalálta azt a következetes harcostár­sat, aki biztos kézzel vezeti előre a felemelkedésnek útján. Meggyőzte erről a felszabadu­lás, amelyet a nemzetközi mun­kásmozgalom első rohambrigád­jának, a Szovjetuniónak és dicső hadseregének köszönhetünk; meggyőzte erről a földosztás, amely mindörökre visszajuttat­ta a földet azoknak, akik meg­művelik — a dolgozó parasz­toknak; meggyőzte erről a nép­hatalom győzelme hazánkban, amelynek gyakorlásában a munkásosztály me.ictt részt- vesa a dogozó parasztság is; meggyőzte erről a sokolda’ú gondoskodás, amelyben a népi demokrácia évek óta részesíti a dolgozó parasztságot. Amíg a magyar városok a tőkések kezén voltak, addig nálunk is elnyomta, kiuzsoráz. ta a város a falut- Mióta a magyar városok a munkásosa­I tály, a do gozó nép kezén van­nak, azó:a a városból szüntele­nül áramlik a segítség a falu do gozói felé. A falu népe bi­zalmatlanul tekintett a város­ra, amíg ott a bankárok és a tőkések uralkodtak, akik utolsó tulajdonából kiforgattak sok­százezer dolgozó parasztot és a gyűlölt kulákot támogatták. Ma a város anyagilag és erköl­csileg segíti a falut, a modern technika és a kultúra vívmá­nyait viszi a falura. Ezért a mi parasztságunk bizalommal te­kint a város felé. A munkások és dolgozó pa­rasztok harci szövetsége a ré­gi rendszer ellen, a föld, a gyár, az ország birtokbavé­teléért mindinkább mély és me­legebb barátsággá válik az öt­éves tervek és a szocializmus megvalósításáért folyó küzde­lemben. A magyar parasztok milliói mindenekelőtt a népi ál­lami hatalom iránti hűséggel tesznek hitet e barátság mel­lett. Egyre növekszik azoknak az egyénileg dolgozó parasztok­nak száma, akik példásan tesz­nek eleget állami kötelezettsé­geiknek, határidőre és gondo san végzik el a mezőgazdasági munkákat, mintaszerűen gon­dozzák állatjaikat. Az egyéni gazdáknak é:i a termelőszövetkezeti parasztság­nak egyaránt köszönhetjük, hogy az elmúltévá súlyos aszály ellenére is biztosítani tudtuk az ország élelmezését, A munkás paraszt szövetség mellett tesz hitet termelőszövetkezeti pa­rasztságunk, ame’y felismerte, hogy a mezőgazdaság szo­cialista útja a dolgozó paraszt Ság számára a jómód és a kulturált élet útja., egész né Amikor Rákosi elvtárs a mikrofon elé lép, végigzúg a tapsvihar az egész Kossuth- térem, s a környező utcákban, ahol a térre nem férő tömegek állnak- A. zászlók magasba emelkednek <? l.cndetik őket a zászlótartó kezek, ezer és ezer lengő nemzetiszínű és vörös zászló köszönti R.ákosi elvtár­sat. Zúg. harsán az élenzés, a taps. s akkor is csak lassan ül el, amikor Rákosi elvtárs megkezdi beszédét.: Kedves Elvtársak! Budapest dolgozói! Engedjék meg, hogy mielőtt ismertetném azokat a célkKü zésekec, melyek megvalósítása a megválasztandó országgyűlés fe’adata lesz, visszapillantsak az 1949. óta eltelt időre.. Négy éve indultunk elsőízben egyse, gesen választásra a Magyar Függetlenségi Népfrontban egyesült, hazafias, demokratikus erők. Ezen a választáson már csak a dolgozó nép fiai voltaic a jelöltek. Gróf, nagybirtokos, bankár s a nép egyéo ellensége már nem volt köztük. Ha most visszatekintünk a négy év a-alt megtett útra, nyugodtan meg­állapíthatjuk, hogy a demo kratikus erők összefogása be­vált és a népfront is beváltó.ta mindazt, amit ígért. (Taps.t A népfront fő választási jel szava négy évvel ezelőtt így hangzott: ,,A munkásoszt ály ve­zetésével. szövetségben a dol­gozó parasztsággal a népi demo­krácia útján előre, a szocialista Magyarországért,” A független­ségi népfront hangoztatta a béke megvédésének szükséges­ségét és teljes erővel aláhúzta hűségét felszabadítónkhoz, a hatalmas Szovjetunióhoz. (Taps. „Szovjet-magyar barátság!” — felkiáltások. ) Az elmúlt négy évben a Ma­gyar Népköztársaság- viszonya a Szovjetunióhoz mélyebb, ben­sőségesebb lett. Erősödtek a baráti szálak, amelyek bennün­ket a népi demokráciákhoz, köz­tük a győzelmes harcokban lét­rejött Kínai Népköztársasághoz is fűztek. Törhetetlen és egysé­ges volt népünk kiállása a béke megvédésének kérdésében. Hűek maradiunk ahhoz a jelszóhoz, hogy: „Hazánk nem rés, hanem erős bástya béke frontján.’* (Nagy taps.) Mik voltak négy esztendővel ezelőtt a legfontosabb gazdasá­gi kérdéseink? Hároméves ter­vünk befejezése és első ötéves tervünk előkészítése állott ak­kor figyelmünk központjában. A hároméves tervünk hatmil- liárd forint beruházást tűzött ki célul. Ez a célkitűzés akkor oly merésznek látszott, hogy az ellenség megvetően „kom­munista p ropag’anda-blöff nek” nyilvánította. És mégis a ma. gyár dolgozó nép lelkesedése és szorgalma ezt a tervet két év és öt hónap alatt fu te jesTet.e, A hároméves terv tapasztalatai alapján már bátrabban halad­tunk: ötéves tervünk beruházá­saira S3 milliárd forintot irá­nyoztunk elő Ez a szám is oly nagynak látszott, hogy szük­ség voit a kétkedőkkel és szkeptikusokkal Szemben an­nak bizonyítására, hogy ter­vünk megalapozott, reális. Azó'-a ezt a számot ismételten, meg kellett emelni, mert kiderült, hogy lehetőségeink és tartalé­kaink sokkal nagyobbak, minit ahogy hittük. Az elmúlt három esztendő alatt népgazdaságunk.- ba 40 milliárd forintot fektet­tünk be, többet, mint az ötéves terv eredeti összegét., A terv öt év alatt kívánta megduplázni acéltermelésünket; széntermelésünkét, viUamos- energiatermelésiinket. Mindezt a célkitűzést nem öt; hanem három esztendő alatt valósítot­tuk meg. Megvalósult az a cél« kitűzésünk is, hogy hazánk ipa* rosodó mezőgazdasági o-rszág- bél, fejlett mezőgazdasággal rendelkező ipari országgá vál­tozzék. Gyáriparunk a múlt év végén háromszor annyit ter­melt már, mint a háború előtti utolsó békeévben. Ennek a tő­kés viszonyok közt elképzelhe­tetlen gazdasági fejlődésnek kellő ér-ékeléséné! tekintetbe kell venni azt, hogy az elmúlt négy esztendő közül 19ö0-ben a termés a közepesen alul volt, a műit évben pedig a fagy, az aszály és a korán beállott szo­katlanul bő őszi esők következ­tében termésünk rosszabb volt; mint az utolsó évtizedekben bár­mikor. Azt a célkitűzésünket, ame’y az ipari munkásság számát ö+ év a att. 300 ezerre! kívánta nö­velni, már három év alatt telje, sítettük. Ezzel megszűnt flük a dolgozókat suj’-ó legsúlyosabb csapást, a munkanélküliséget (Folytatás a 2. oldalon.),

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom