Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. május (8. évfolyam, 102-126. szám)
1953-05-29 / 124. szám
BÁCSKISKUN MEGYEI NÉPÚJSÁG ' ~'Á * 11 Ml fi ^éeí/i/1 ptta Jlas a AZ MDP BACőKló KUNAntGjEl PakTBIZC nTSAGAN JAK LAi 0JA VIII. ÉVFOLYAM, 121. SZJ 1,1 Ara 50 fillér 1953. MÁJ US 29, Pí iNXEK Gyorsítsuk meg u növényápolás ütemét Legsürgősebb teendőnk: a növényápolás madarason a tanács és az állami Misig tagjai jó! nigásítaií a Écwpoiásra A megyénk dé’i részén fekvő Madaras község már a tavaszi vetés idején élre került a községek ranglistáján. Ez: a helyezést most a növényápolási munkáknál is tartja. A vá asztási békeverseny lendületét sikeresen viszik tovább a soron- következö munkákra. Ebben nagy segítségére van a községi tanácsnak az a 80 élenjáró paraszt, akik mint a mezőgazdasági állandó -bizottság aktívái jó pé dájukkal mozgósítják a község többi dolgozó parasztját. Kiépített dülőfelclösi hálózata van a tanácsnak. Ennek tagjai rendszeresen járják a határt; pót beporzással 34 hold i'ozsvetésükön átlag irtásié; mázsával több termést nyernek . hol- dánként, ami nemcsak a vetőmagot fedezi majd, hanem több jut a munkaegységre is. Ka az egész községben elvégzik a pótbeporzást. a fenti ter- méstöbblctet aiapulvé- ve, 368 hó dról mintegy 552 mázsával -több rozstermést takarít j hatnak be Madarason, A községi tanács és a mezőgazdasági adandó bizottság a növény- ápolási munkák mellett ezt is tudatosítja; hogy a kapá ás mellett a pótbeporzással i-s nőve jék a terméshozamot. és pontos jelentésekben számolnak a körzetükben folyó mezögazdu- éági munkákról. A mezőgazdasági ál andó bi- Eottság a növényápolá- ei munkák megkezdése óta gyakrabban, mint aze’ött — minden vasárnap déle’ött rendszeresen megtartja üléseit. Ezeken értékelik a versenyeredményeket és megbeszélik a munka további javításának feltételeit. A legutóbbi értékelés szerint a község egész térülőién a cukorrépa surabo'.ását 100 százalékig elvégezték, az első kapá ásnál és az egyelésnél is 98 százaléknál tartanak. A második kapálásban is túlhaladták a 30 szá. zalékot. A kukoricavetésnek több mint 50, a burgonyának mint- cgy 70, a napraforgónak közel 50 száza é- ká: kapálták meg'. Sokan már a burgonya töltögetését végzik. A növényápolásban a Dózsa terme őszövetkezet jár az élen. A cukor- és takarmány- répát már kétszer megsarabolta és kiegyezte. 25 hold napraforgóját és 15 hold burgonyáját is megkapálta. Elvégezte 75 hold gyapot sarabolását. Ezek mellett nem feledkeztek meg a termelőszövetkezet tagjai a póibeporzásró! sem. Kiszámították, hogy a Miért maradt le a kecskeméti járás a növényápolásban? Megyénk a növényápolásban lemaradt. Ez súlyosan veszélyeztet; idei bő termésünket zés azt. hogy pótoljuk a niiÿftévi károkat és fokozottabban járuljon hozzá megyénk,- egész népgazdaságunk eiőrele«ditéséhez. Ehhez az kall. hogy a mezőgazdasági munkák menetét irányító szer. vek számolják fel a szájtáti- ságot. a megnyugvást. Járási párt- és itanácsszerveink vegyék észre, hogy a kedvező időjárás következtében nemcsak a kultúrnövények, de a gyomnövények ig erőteljesen fejlődnek. A növényápolás elhanyagolása csökkenti a terméshozamot, csökkenti dolgozó parasztságunk jövedelmét is. Kevesebb terményt tudnak a beadás teljesítése után a szabadpiacra vinni. A lelki ismeretlen ség legjobban abban mutatkozik meg, hogy a dolgozó parasztoknak, termelőszövetkezetek tagjainak nem magyarázzák meg ve- ietőízerveink, hogy az idejében végzett kapálás két-há- t'om mázsával emelheti a termésmennyiséget. és ha, négy- litször kapálunk, elérhetjük, ho-gy rekordtermést takaríthatunk be. Egyes járási tanácsok mezőgazdasági osztályai azt sem tudják, hegy mi a helyzet a járás területén, elhanyagolják a szakmai irányítást is. A kecskeméti járásnál a cukorrépa saraholása mellett lemaradtak az egye- lé-Tseíl is- Hasonlóképpen a kukoricakapálás gyenge üteme mellett nem megy a.z egyelés, sem a termelőszövetkezeteknél, 6em a dolgozó parasztoknál. Ennél súlyosabb a helyzet a kiskőrösi járásban, ahol a kukorica kapálá-a 18 százalékra ál'!, az egyelés 0.5 százalékos. Hasonló rossz eredménnyel „versenyez” a kalocsai járás, ahol 13.9 százalékos a kukoricakapálá-,. De nem kielégítő az ütem a megye egyetlen járásánál sem- Ehhez hozzájárul a gépállomásainkon uralkodó hanyagság, amikor a cséplőgépek kijavításánál mutatkozó nagyfokú lemaradást tetézik a növényápolás elhanyagolásával. Például egész növényápolási tervüket csak 13.5 százalékra teljesítették, ugyanakkor egész sor gépállomás semmi növényápoiási munkát nem végzett. Ilyenek Szakmar. Kalocsa- Tompa. Tázlár. Madaras. Bácsbokod, Mélykút# Solt és Borota községekben lévő gépállomások. Mit csinál ezeken a gépállomásokon a pártszervezet, a politikai helyettes, az igazgató-? Hogyan biztosítják ezek a gépállomások a vállalt kötele* záttségeiket a termelőszövetkezetek iránt? Miért, turtle ezt járási bizottságaink? Azt. hogy lehet elérni eredményeket A gépi növényápolással; _ azt. igazolja a hartai gépállomás, amely eddig növényápolási tervét 73.5 százalékra teljesítette.. Itt Bognár József U3-as gépével naponta 30 hold gépi kapálást végez. 26-ig óragia- fihonos módszerrel 250 hó d gép; kapálást végzett el egyedül- A' vaskiíti gépállomáson, amely 50 százalékra ieljesi- tette a növényápoiási tervét. Ka g y József zetoros 26-ig 255 holdon végzett gépi kapálást. A kiskunfélegyházi gépállomáson Seres Béla 26-ig 210 hold kapálást végzett. A növényápolásban elmaradt csátaljai gépállomáson is lehet jó eredményeket elérni. Ezt Csekei István zetoros Példája igazolja, aki a garai Fürst Sándor tsz-ben 0 nap alatt 228 holdat müveit meg. A legsürgősebb feiadul. hogy meggyorsítjuk a növény- ápo.ús ütemét■ Énhez szükséges, hogy pártszervezeteink, a tanácsok, az állami gazdaságok és gépállomások igazga' tó; megmagyarázzák a dolgozó parasztoknak: a kitűnő ter. más előfeltételeit minden kar pásnö vénynél a kapálás jyo> s elvégzésével biztosíthatjuk. Ha a bajai járás 22.990 hold kukoricavetését cégyszer-ö szőr megkapálják. és ez c-ak 5 me- termázsával ad ennek következtében főbbet holdanként, akkor ez a járásban 1150 vagon tengeritöbbletet eredményez, amely mintegy 23 ezer darab 126 kilogrammos kövérsertés meghíz’.anásához elegendő- Ha Baján Valcsik János. a földművé,ssizöve'kezet felügyelő bízott-ági elnöke 3 hoki kukoricavetését ötször kapálja és ezzel holdanként 5 mázsa terméstöbbletet ér ei, ez részére három sertés kihízla- iását jelenti, igy a beadás teljesítése után még kövérsertést tg adhat el a szabadpiacon. — Vagy például a városföldi Dózsa termelőszövetkezetben ha 150 hold tengerit hasonlóképpen né gy s zer - ö tször megkapálják, ez a szövetkezet részé- re 150—160 kövérsertést eredményez, több jut a tagoknak a munkaegységre is- A növényápolás ütemének fokozásával érjük cl. hogy minél többen csatlakozzanak a bácsalmási állami gazdaság kezdeményezéséhez, a holde n- kénti 200 mázsa buryonyater. més eléréséhez. Ezért kell most napokon, órákon b?lü! minden erőt lat- bavetni. változtatni a szájtáti, flelelő'len szemlélődésen. A növényápolás közvetlen gazdái, a tanácsok, az állami gazdaságok és gépállomások igazgatói; az agronómusok súlyos felelősséget viselnek. Azonnali operatív intézkedésekkel meg kell gyorsítani az ütemet. SAROK ANTAL, MB. mezőgazdasági P-ztályvezető. A kedvező időjárás nemcsak kultúrnövényeink fejlődésének kedvez, hanem a. gyomnövényeknek is. Éppen ezért fontos és sürgős teendőnk a növényápoiási munka. A mul évi aszály- és_ fagykár terméskiesését az idén köny nyűszerrel pótolni tudjuk, ha ideiében és jól elvégezzük ezt a munkát. Megyénkben a növényápolás nagy munkájában kevés helyein értünk el jelentős sikert. sőt általános lemaradás tapasztalható a munka minden fázisában. Ezen a helyzet en, most kell napokon, órákon belül változtatni, minden erő mozgósításával. A növéiiváoo- lác közvetlen gazdán, a tanácsok nagy -felelőssége: viselnek. Gyors. opera,tív intézkedésekkel- meg kell gyorsítaniuk a növényápolást! Ez fokozottabban vonatkozik a kecskeméti járásra, amoi’.y megyei viszonylatban is az utol-ók között ku’log a növényápolásban. A járás községeiben legtöbb tanács erőfeszítést sem tesz a munKa meggyorsítása érdekében, A tanácselnököknek nincs pontos képük a munkák menetéről. nem pontosak a jelentések, a nemtörődömség honol legtöbb közséSb.n. A versenynyel egyáltalán r.em törődnek. hallgatnak a verseny-táblák. nem támogatják a dolgozok kezdeményezését, még a. legelemibb propaganda eszközöket ha-zná!.iák fe’ a növény- ápolás meggyorsí ására. JakabszcUláson Például a községi tanácselnöknek fogalma sincs arról, hogy néz ki a növényápolás. A mezőgazda-ági; előadó az egyedüli, aki fe - világodtást, tud adni erről. A községi tanácselnök mellékes kérdésként kezeli ezt a fontos, elöntő jelentőségű munkát és nem tesz erőfeszítést annak érdekében, hogy aszta képet alkothasson magának a növényápolás menetéről» A termésfokozó módszerek tudatosítása sem folyik a községben. A rozs pótbeporzását pé- dául a községi tanács tudomása szerint csak egv dolgozó mivászt névszerint Dudás János végezte ei 2 holdon. Cí maga is hangozhatja, hogy a terméatö'bbletből a beadását tudja teljesíteni, a tanács azonban nem népszerűsíti ,a jó példát. A versenytáb’a már hónapok óta üresen áll. Faddi Pál a tanácselnök maga sem tudja, hány dolgozó paraszt áll versenyben. Nem ellenőrzi, nem segíti a verseny- mozgalom kibontakozását. Pedig volna tennivalója, a tanácselnöknek, hiszen a kukoricának alig néhány százalékát kapálták meg. hasonlóképpen a burgonyának is. A tájékozatlanság elrettentő példáját, mutatja, a ladánybe- nei tanácselnök, aki mén a_zt sem tudta május hó 20-án, mennyi a község vetésterve és abból mennyi leit teljesítve A nemtörődömséget, a gyenge ellenőrzés*- bizonyítja az i-’-. hogy a. község hol többet, hol kevesebbet jelentett a vetésnél- Ez a lelki ismeretlen.séS tovább folytatódik a növény- ápolási munkáknál. A község vezetőinek nincs_ elfogadható képük a növényápolásról. Néhány termelőesopor . melyeiknek ó dig éppen példát kç’- !ene mutatni, szintén elmaradt ebben a munkában. A fülöp- házi Petőfi termelőszövetkezet tagjai a háztáji földjükön végzik a növényápolást, a szövetkezet földjein pedig burjánzik a gaz- Horváth Ferenc agronómus szintén a háztáj földjén kanálgat ahelyett, hogy a tagoknak meSmagya rázná, hegy a. közös termés megmentése most a legfontosabb fe’adaf. Ez a néhány pé'di fényt ve a járás községeinek mun‘ tálára. Azonban mindezek a hibák a járási tanácstól indul- nah ki. Maga a járási tanács sera nyújt elég segítséget községoknpk. Az Osztályvezető clvtár« azért nincs tájékozva a munkák menetérő!, mert idejének túlnyomó többségét értekezleteken tölti, ezért kimenni a járás területére nincs ideje. Ez igazolja a járási ta* nács vezetőinek szervezetlen munkáját, ir.ert bürokratikusán íróasztal mellett végzik » járác vezetését. Az állandó értekezletek miatt keveset járnak kint a területeken, kevés operatív segítséget nyuitauak a községeknek. Most nem értekezni kell hanem minden eszközzel gyorsítani „ növényápolást! A szűklátókör őség ic egyik eredőie a hibáknak. Az osztály munkatársai csak a reszort feladataikat végzik el, az esetleg felmerülő egyéb hibáknál# amely ugyan neon tartozik közvetlen feladatukhoz.- de azonnali intézkedéssel az osztály, a járás munkáját lehetne elősegíteni, nem adnak se- git-éget. / Az, hogy a vertenv nem megy a járásban, abból is származik, hogy a járási versenybizottság nem működik. Megalakítása óta sem hívták össze, pedig la-san több mint két éve annak. A járási állandó bízo-ítság hét tagi a sem jön össze egyszer sem, a legutolsó alkalommal is a, hét tagból c-ak három jelent meg. A többi már szerteszó" ródott az ország különböző részére. Csak most akarják új* jászervezni. A járási tanácsnak# de a községeknek is változtatni kell az eddigi munkamódszerükön; és minden erűvel gyorsítani kel], a munkát. Mozgósítsák a falu dolgozóit. Mutassanak példát ebben a kommunisták}. mert az íí ió munkájuk segíti elő a jobb eredményeket. A3 aratás, csépié- megkezdéséig alig néhány bét van. Addig minden kapás-növény legalább háromszor meg kell kapálni a keoJconiéíi járásban is. Négyzetesen vetik a kukoricát a Szovjetunióban. — A képei , a icsgerivetcsek kuJUvátorozását látjuk.
