Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. április (8. évfolyam, 77-101. szám)

1953-04-19 / 92. szám

Egy határszéli község múltja és jelene A bajai járás határszéli községe; Gara. Délszlávok* magyarok lakják. Dolgos. szorgalmas névé a választásra készül. Testvéri egyetértésben egymással azért küzdenek* hogy május 17-én, szavazatuk mellett munkájuk erednie* a veiről, győzelmes harcuk újabb sikereiről is számot adhas. sanak. Jól emlékeznek még a múltra. Kitörölhetetlen a gyík iglet egykori elnyomóik, kizsákmányolóik ellen■ örömteli jelenük, boldoggá és gondtalanná vált életük egyet akar: sziklaszilárd bástyáját évitent a békének, jövőjük további előrehaladásU). biztos zálogának. A ni ir « l a múlt beszél A felszabadulás előtt a ga' határ 10100 hokijából 35 k ulák 0400 hold földet ta.iV.oU birtokában. A fennmaradó 700 hold 300 dolgozó paraszt kö zött oszlott meg. A közséS 4830 lakosa a kulákok roboto sává vált. A Gattiak egymá­suk 2600 holdat bitoroltak. Zomboresevkvs Antal- a dél- szláv kulák pediar 800 holdon rabolta erejüket, A kulákok terpeszkedtek a képviselőtestületben is. A ma­snik érdekeit tartották #zem előtt, a dolgozó nép érdekei mi »sem érdekelték őket. 1925- b n például Ettvel Zoltán gvóSyszerósz arra kérte a kép­visel őtestiilétet, támogassa őt t?gv g vógv szertár létesítésé­ben- U'‘'Pirították- Uír y yllak- kor azonban Vojnies Mátét^ a járás egykori főszolgabí-á.ját . il i ei-vadhatatlan, érdamaiért”, a. község díszpolgárává vá­lasztották, A kulákok gyűlöl­ték a munkásembert. Haller István n. filléres napszámok­ból nem tudta eltartani hat, tagú családját. Budapestre ment munkát keresni. Csöbör- bői vödörbe esett. A kulák ki­zsákmányolás helyett a tőlccs kizsákmányolás karmaiba; ke­rült. Családja a legkétségbc- ejtőbb nyomorba került-. A ké pvjjSe 1 őtest illettől cSv . be­adványban azt kérte, támo­gassák. felesését éa öt apró gyerekét. A kérést azzal az indokolással utasították el: he járassa gyerekeit iskolába. küldje napszámba őket. Kik hozták ezt a határozatot? Ma­ver Pál. Pencz Antal. Kripf András. Hes*fenberger Mátyás. Hógg Ádámj Éberhardt Ist­ván; Zomborcsevics Antal Gatti Antal. Gatti József. Schön Mátyás, akik aztán szemrebbenés nélkül Pencz Antal kulák pénztáros évi 400 pengő fizetését 500 pengőre emelték, mert a kulák a 400 pengőért nem volt hajlandó tisztséget viselni. Hogyan bántak, milyen lel­ki ismerettel kezelték a dolgo­zó nép adófilléredt? Hogyan ^őrködtek a közséí vagyona, jfelefct? Az évvégi lel tárban a vagyonkimutatás ro­vatában az alábbi tételek sze­repelnek : Vasúti részvények —.90 fillér Hadikölcsön —.02 fillér Takarékbetét —.91 fillér Jótékonysági alap —.14 fillér Népkönyvtári alap —.03 fillér Mire herdálták a község pénzét. Hogyan ' akarták a dolgozók keserves adó fillérei­ből.minél többet megkaparin­tani, egyéni gazdagodásukra a község egykori urai? Röder Kadánv Frigyest 1983-ban a kulák képviselő­testület jegyzőnek választot­ta- Röder Radány első tényke­dése volt, hogv beválasztatta magát a Baja—Gara Ország- határszéli Helyi Érd -kű Vas­út igazgatóságába. Innen is esurrant párszáz pengő éven­ként. Ugyanannak az évnek őszén pedig 24 kocsi szénát adott el a községnek, az akkor érvényben lévő mázsánként! 5 pengős ár helyett 10 pengőért A titokban megkötött üzle­tet valaki megneszelhette. — Feljelentette aljegyzőt. Röder Radánv az alábbi beadvány ban védekezett: Községi képviselőtestületi Gara Természetbeni fzetéseroet többek között 24, kocsi; azaz 14 4 mázsa széna is megilleti. Tudtam, hogy a községnek szé­nára van szüksége. Úgy voltam informálva, hogy 1931-ben az ára mm-ként 12 pengő volt. Azért kértem csak 10 pengőt, mert úgy hittem ezzel az olcsó árral szolgálatot tehetek a község­nek. Nem tudtam, hogy a széna ára 5 pengő, Nem érzem, hogy szabálytalanságot követtem volna el, mert a széna engem ille­tett és azzal szabadon rendelkezhettem, Radány Frigyes. A kulák kupaktanács véd el­mére kelt a jegyzőnek- Egy­másután álltak fel szólásra Zomboresevics Antal,. Schön János. Hoffiner Ferenc. Ma­yer Ádám kulákok, védték a jegyzőt és megszavazták a 10 pengős ár kifizetését. A jegyző pedig mehálá'ni a kulákok támogatását azt in­dítványozta. szüntessék, meg a szegényházat, telepítsék ki la­kóit és a „rend és nyugalom további biztosítására” adják azt bérbe a csendőr sédnek. Lelekesedéstől kipirult arc­cal szavazták meg az indít­ványt, Jól megértették egymást a délszláv és magyar A község délszláv dolgozói „ kettős elnyomatás terhét visel­ték. A sovinizmus mestersé­gesen felszított tüze eln?/omta nemzetig érzéseiket, a kizsák­mányolás pedig végnélküli hajszában rabolta erejüket. Nem volt iskolájuk, nem voltak- _ anyanyelvűken megje­lenő újságjaik, könyveik. El­nyomták nemzeti hagyomá nyaik ápolását, .Mindez pedig egv célt szol­gált: a nacionalizmus, a nem­zetiségiek egymással való szembeállítása elterelje a fi­gyelmet az egyre növekvő ki- zsákmány olásról. a kulákok további z-írosodásáről. gazda* I kulákoki godásáról. jeleii b o l d o g A felszabadulás elsöpörte a község egykori kizsákmányo- lóit. Azé lett a föld. aki azt meg i« munkálja. A felsza­badulás első napjaiban ni em­berek tűntek fel n községben. A bajai ipari dolgozók. Segí- tették őket első lépéseikben, ú tmu tatása ikka 1, tan ítás aik. kai. A falu és a város között mesterségeden épített válasz­fal eresztékeiben kezdett re­csegni. ropogni. Künn a földeken megindult a munka. Ui hazát, a saját országuk jövőjét k-zdték épí­teni a község egykori kizsák- mányoLtjai- Kenyeret a. város­nak. hogv az ipari dolgozók­kal karöltve újra építhessük hazánkat. A község élete is átformálódott. Maguk vették kezükbe sorsuknak, jövőjük- nek irányítását- A délszláv és magyar dolgozók egymás ke­zét fogva, indultak szabaddá vált életük új útjára- 1946-ban már megnyílik a délszláv iskola. Benépesednek a tantermek. — Két nevelő oktatja a délszláv gyermekeket anyanyel vükön. A szabaddá vájt élet vissza­hozza a községbe a. Herceg- szántón fúl. a. Galvooson tég- laverő dolgozókat. Szépül az élet A romokat eltakarítják é» annak nyomán elkezdik új életük építkezé­seit Elsőnek rendbehozzák a ayaloOjárókgt. Fákkal szegé­lyezik az úttesteiket. A hároméves terv meghozza számukra az első kutakat, Ahogyan peregnek az évek, úgy virágzik fel a község. Az ötéves terv sarán megévül. a bölcsőde, n napközi otthon,■ a kultúrház. Az egészséges ivó vizet ontó kutak száma 34-re emelkedik. Nyári fürdőt épí­tenek. A sportpályát moderni­zálják. Az iskolát további há­rom tanteremmel bővítik. ■— Délszláv óvoda nyitja, meg kamiit. Népkönyvtár létesül- Örömtelivé, boldoggá válik az élet. A munka egykori ro­botjából, becsület és dicsőség dolga lett- Ahogyan szépül nz élet, úgy gyarapodnak, gazda­godnak a község délszláv és magyar lakói­1948-ban Rákosi elvtárs kecskeméti beszéde után megalakul a községben az első lermelöcsoport, a Fürst Sándor. Az úttörők ©gv ki® csoportja megindul a nagyüzemi gazdál­kodás. további felemelkedésük útján. A következő évben meg. alakul az állami gazdaság. A múltban olv keserves munka- nélküliségre, már csak mint rossz álomra gondolnak visz- sza. A párt segítő keze minde­nütt ott van, ahol a nehézsé­geket le kell küzdeni. A csátaljai gépállomás gé­pel megjelennek a határ­ban. liogy a munka nehe­zebbik részétőt mentesítse a dolgozókat. 1950-ben . megalakul a Vörö* Csillag. Délszlávok, magya­rok vegyesen tagjai az új cső-' portnak. Növekednek az ered­mények. Miindtöbben eszmél­nek rá saját meggyőződésük­ből, hogv niaradisáíTuk,. gov­erns ragaszkodásuk a nadrág- szíj parcellákhoz, fékezi továb­bi előbbre jutásukat. Jelsza­vuk lesz: arccal a terme]őcso- Dortofc felé- Az elért eredmé­nyek meggyorsítják lépteiket. Mind többen lépnek be a cso­portokba. Látják az eredmé­nyeket, melyek mindenné! többet mondanak. Kricskovies Gergely 270 munkaegysége után 1951-ben 11.80 mázsa bú zárhoz, 32-10 mázsa . kukoricá­hoz, 7.29 mázsa árpához. 67 kg cukorhoz, sok egyéb termény­hez és 3100 forint készpénz­hez jut. A csoportok tagjai közül Kmetykó Lajos szoba bútort vásárol, Aladics Já nos motorkerékpárt. Maisztror vies István nádas házát cse réppel fedi• A község délszláv dolgozóit nagv kitüntetés éri. Miiankovity János egyénileg dolgozó közőpparaszt tagja lesz a Szovjetunióba láto­gató 200 tagú parasztkül­döttségnek. Hazatérve a tapasztaltak alapján beién a Vörös Csii- ]«gbn. Tizenöt dolgozó paraszt követi elhatározását. Uj csoportok alakulnák a községben. A Kossuth és az Uj Élet. Balázs József, Gáspár János, Fodor Balázs elsőnek lépnek be­Az új élet ragyogó napsu­gara aranyozza a változott élet ezernyi örömét. .1 <1 viszi ár J (ittalak holdas élele ben; a másik a délszláv §im- náziumbam Tóth Istvánból a néphadse­regünk tisztje lett. akárcsak Tímár Vincéből. Kubatov Ist­vánból. A garai fiatalok már az !*- kola padjaiban készülnek életük elkövetkezendő felada­taira. Tudják, hogy az ő munkájuk a tanulás, erős fegyver lesz egykor építő- munkájukban. Erről ín Kubatov Katalin! a délszláv iskola kis úttörő pajtása: , Mű úttörők jobb tanulással és fegyelmiünk megszi­lárdításával. készülünk jövőnkre. Ahogyan a dolgozók úiabb és újabb felajánlásaikkal harcolnak a több és jobb ered­ményekért, ú a y key nekünk is harcolnunk jobb tanulmányi eredményeinkért. A mi hazánk már szabad és függetlent a hatalom a dolgozó népé. A nép pedig mi vagyunk, akik boldog örömmel építjük egyre szépülő és gazdathodó hazán­kat. _ Most a tavaszi munka, ide­ién. a kis úttörő pajtások azt is érzik, hogy az időben elvég­zett munka a több termésért. folyó harc egyik alapfeltétele* Ezért írja Osztrogonác Máriái a délszláv iskola VII. oszt, tanulója: — Községünk dolgozóinak eOy percet sem szabad most késlekednie a tavaszi munka elvégzésében■ Mostani mun­kánk fogja eldönteni, mint tudunk majd az állammal szem­ben fennálló kötelezettségeinknek eleget tenni. Aki meg akarja védeni a. békét, annak időben el kell végeznie a ve* tést és egy talpalatnyi földet sem szabad meg műveletlenül hagynia. Büszkék Kálóczy Jánosra.' az állami gazdaság egykori bri­gádtagjára. a mostani g; pót- agromómusra, aki újabb kitüntetésben részesült, A 'tanulás lehetőségei, az is­kolák feltárt kapui meguyit. ják a továbbtanulás lehető­ségeit- Élnek is vele a közséS lélszláv és masvar dolgozói­nak gyermekei. Horváth Lá­zár délszláv dolgozó gyerme­kei közül egy a délszláv ta­nítóképzőben készül élete új feladataira- Horváth Lázár, mikor útnak indította gyer­mekét. azt mondotta: — A múlt elzárta előlem a tovább tanulás lehetőségét. Amit elmulasztottam, azt most te pótold helyettem. Eredj és tanulj. mert ma már nem kcU úgy élned, mint egykor , ne- keni: tanyában, pusztákon számkivetetten. elhagyottan. — Koneszár Márton két gyer­mek« is tovább tanul., Az egyik a délszláv tanít óképző­A délszláv iskola kis úttörői büszkén viselik a Matia Gubecz úttörőcsapat nevet. Lelkesen beszélnek Matia Gubecz életé­ről, aki a Dózsa kezéből kiütött zászlót kezébe vette és a pa­rasztok élén Horvátországban megindította a szabadságharcot. Sorsa Dózsa sorsa lett. Zágráb­ban tüzes trónra ültették és tü­zes koronával koronázták. A kis úttörő pajtások lelkese­dése ott él a DISZ soraiban is. Hatvankilene tagjából 25 a délszláv. A DISZ-flatalok élén járnak a népnevelömunkának és 15 tagú csasztuSka-brigádjuk fáradha­tatlan az élenjárók, a termelés­ben példát mutatók köszöntésé­nek, A választ ági béhe verseny A község délszláv és magyar dolgozói gondtalanná vált életük ezernyi örömét meghálálni a vá lasztási békeverseny növekvő eredményeivel készülnek május 17-re. A Vörös Csillag versenyre hívta a község valamennyi termelőszövetkezetét. Példájukat követték az egyéni leg dolgozók is. A kukorica és a gyapot kivételével minden ta­vaszi vetés befejezést nyert már a határban. Most folyik a gya. pót- és kukoricavetés. Az állami gazdaság és a termelőszövetke­zetek már a gyapotvetés befe­jezéséhez közelednek, az egyé­nileg dolgozók pedig 120 holdon már elvetették a kukoricát,. Egyre fokozódik a verseny« mozgalom. Pekanov Mátyás, a mezőgazda sági állandó bizottság elnöke maga hívta elsőnek páros­versenyre Kubatov Márton bi­zottsági tagot, a még hátralévő vetési munka mielőbbi elvégzé­sére. Példáját követték Csilics Sándor, aki Stngli Jánost, Bódl Lajos, aki Kocsner Józsefet, Rápity István, aki Horváth Lá­zárt, Tadity Elek, aki Sokao Miksát hívta ki párosversenyre. A Vörös Csillát- a válasz­tás békeversenv versenypont jai közé sorolta, hogv május 17-ig minden elvetett növény­iéi t^éget egvszer mogkapálja- Neki is őyürekeztek a község t c r m ?.] ő s zö vet k eze te i. nehogy szégyenben maradjanak- Az álami gazdaság dolgozói is lendülete* igyekezettel végzik a munkát. A S'.vapotvetésben Szekeres János napi 9 és fél hold elvetésével eredményeit 180 százalékra, növelte. Nyo­mában Nagy Károly 161. Szekeres Zsuzsa 136 száza lókos te)iesítéseiikkel halad­nak. A fejőgulyások sem szó gvenkpzhotuek. Jdb• Horváth József. 11 fejőstehene után elérte a, tehenenkénti 18 lite­res fejéé átlagával a. napi 202 litert. Domonkos Lajosué fc­jésj átlaga is e’érto a nap! 10 litert, ifj. Horváth .József pedig apjával versenyben túlhaladta a nani 10 literes t'ejési átlagot. A munka becsülete nem egy délszláv és magyar dolgo­zónak megérdemelt kitünte­tést hozott. Újabb kitüntetésem fokozottabb munkára kötelez Napszámos ember voltam. Egykor Schüller Győr a y ku­taknál robotoltam. Legszebb fiatal éveimet kellett a ku­lák gazdagodásra áldoznom. Edit is a szívem, mikor azt kellett látnom, hogy a. kulák csemetéi tanulhatnak, nekem meg még egy könyv elolvasá­sára sem jut időm. A felszabadulás hozta me9 számomra is életem fordula­tát. Szüleim 6 hold földhöz jutottak. Itt kezdtük mer/ éle­tünk építését. Mikor az állami gazdaság megalakult, elsőnek állottam be oda dolgozni, Brigádmunkás lettem. 1950. ben jó munkám eredményei alapján kéthónapos mező­gazdasági növénytermesztő is" kólára kerültem. Itt ismerked- lem meg a gyapottermesztés' vel. melyet nagyon megszeret­tem. M ikor hazakerül tenu segéde aronómus lettem. To­vább tanultam. Szakmai to. vábbképzésemet tovább foly­tattam. Megismerkedtem a szovjet agrotechnikai eljá­rásokkal. Munkám eredménye lett* hogy az elmúlt évben' kh-ként 1.5 mázsás átlagter­mést szüretelhessünk. Ekkor lettem agronómu8. Mivel ér­iem el eredményeimet? FőlegI a jó íalajelőkészítéssel* az idő*j ben való vetéssel és a gondosj növényápolással. 1951-be/v nagy kitüntetést. ért. Elnyer, tem a Munka Érdemrendet. Az elmúlt évben oklevelet kap. tavi, az idén pedig az újabb oklevél mellett 500 forint pénz/utalómban is részesültem. Az idén 200 holdon előmele­gített avanotot vetettünk. A- több termés elérésére pedigi csatlakoztunk a sátorhelyi és’ surjáni állami gazdaságok 101 mázsás mozgalmához. Elmondotta; Kálóczy János, * I Az elnyomott és kizsákmá­nyolt dolgozók új élete egyre szépül, egyre virágzóbbá válik. A sztálini nemzetiségi politika meghozta a testvéri egyetértést. Délszlávok és magyarok együtt t építik azt a jövőt, melyet J senki által nem engednek elra- 1 bolni. A tanácsházában együíte-- Ben gondoskodnak, hogy fejlő­désük, községük szebbé varázsom tusában az ellenség ne zavarhas­sa meg őket-. A jövő további örömöket rejteget Számukra. Megépül a napköziotthonos is­kola, további bét tanteremmel bővül az Iskola. Sportpályájuk tribünt kap és a nyári fürdő mellé téli fürdő is épül. így erősítik községüket, hogy béke erős bástyája legyen. Hogy május 17-én szavazatuk mellett ot,t legyen a Szeretet, a hűség és a ragaszkodás hazá juk iránt.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom