Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. április (8. évfolyam, 77-101. szám)

1953-04-15 / 88. szám

FŰKT ÉS rlRTÉPÍTfcS

Vgitációs iiiitukii a

szakmári gépállomáson

A választási előkészületek nagy feladatok elé állítjáK uártsssírvezeteMiket. Fokozott szervezetit ségge 1. a tömegek, kel való kapcsolat szorosabbra vonásával kell biztosítani, bogy pártunk szava eljusson a község minden dolgozójához, a legtávolabbi tanyákra is- A szakmárkömyéki tanyai tele- püléseken az úU.i/ne vezeti '.szállásokon" is rendszeres népnév élőmunka megszervezésére törekszik a községi pártszervezet.

Eleinte azzal a módszerrel próbálkoztak- hogy a község területéről küldtek ki népne- velőesoportokat a szállásokra- Az fejlődé« azt az igényt hoz' ta magával, hogy a szállásokon is alakuljanak meg a nép* neveilőkoUektívák. Jelenleg Rézteleken és Felső-ereken már kiaiaku-t egyegy 8—10 tagú népneyelőgardu, mely időnként meg látogat ja a szállás dolgozóit. A népnevelők egy- etni példamutató, köztiszteletben áltó párttag, tanácstag köré tömörülnek, aki ellátja őket tanácsokkal. Időnkén, összegyűlnek, hogy megbeszél* jék a népnevelőmunka szervezeti és tartalmi kérdéseit. Különösen :ió munkát végez Réz- teleken üusnoki Sándor e*v- társ, akj arra neveli »népnevelőket, hogv saiát pé.damu- tatásukkal a beadás, az állampolgári kötelezettségek teljesítésével is nvomatékot, adjanak szavaknak. A szállásokon élő DISZ és MNÜSZ-wgolc közül kerülnek ki a legjobb népnevelők.

Szakmarén tehát megvan az alapja annak, üogv a szállásokon is meginduljon a rendszeres. szervezetileg erős nep- nevelőmunka. A pártszerve zetirek tisztán kei]^ látnJa- hogy a. kezdeti eredmények lényegében alkalmasak arra- hogy ezekre építve egészséges fellendülést _ teremtsenek az agitáció terénA szállásokon a helyi nep- nevelőcsoportok rendszeresen foglalkoznak a hozzájuk beosztott dolgozókkal' emellett a közHégben dolaozó állami gazdaság és gépállomás népneve- lökaHektívái is patronálják a szállásokat. A két csoport egészséges együttműködése^

biztosítani tudja azt, hogy pártunknak a szava Szakmar határának legtávolabbi pontjára is eljusson, hogv a. tanyák, a szállások népe egységesen felsorakozzék pártunk mögé a választásokon is,

Az egyik legfontosabb feladat ezen felül a népnevelőkkel való rendszeres foglalkozás. a. népnevelők eszmei, politikai felkészültségének állandó fejlesztése, a népnevelő- munka színvonalának emelete. Szakítani kell azzal a régi gyakorlattal, hogy a népnevelőket csak azokhoz, a dolgozókhoz küldik ki, akiknek beadási hátralékuk va», vagy ej vannak maradva r tavaszi munkákkal- Ha a népnevelő- munka az egész szállást átfogja és tartalmilag is ma_ g-asszínvonalú- akkor megjavul a beadás teljesítése is és emelkedik a dolgozók aktivitása- mert megismerik .pártunk politikáját, világosan látják, hogy mi a feladatuk a szocializmus építésében.

ismertessék' meg a népnevelők a szállások dolgozóival azt, hogy milyen hatalma® változást hozott az ő életükben is a ieiszabadulás óta eltelt nyolc szabad év- Mondják el a népnevelők, hogy ma

már nem » szakmar] kulákok, a szürkemiskák és tóthmár- toonferencek irányítják a szakmári dolgozók életét, hanem a dolgozó nép fiai- Mond' ják eh hogy a múltban a ku-ákok mesterkedései következtében épült a vasútállomás l kilométerre a. községtől, mert a község akkori urainak az volt a vélemény^, hpgv a mozdony elgázolja állataikat. Emlékeztessék őket arra- hogy a vasútállomástól a községig húzódó bekötőút azért olyan kanyargós, mert a szakmári kulákoíh- nem voltak hajlandók megengedni, hogy az út átszelje földjeiket.

Agitáljanak a népnevelők g szakmári dolgozók mai életé neje tényéiyel- Azzal, hogy a felszabadulás óta villanyt kapott a község, új gé-pál-omájs és állami gazdaság dolgozik a határban. Napköz iotthonos

óvoda, kultúrház jelzi Szakmar felemelkedésének útját- A szakmán pártszervezet tehát jó szervezőmunkával, az agitáció színvonalának emelésével fejlessze tovább a szállásokon folyó népnevelő munkát, s mozgósítsa a szakmári szállások do’gőzéit az előttiU álló termelési és politikai feladatok végrehajtására

Életem nagy eseménye

Mikor elvégeztem az általános iskola Vili. osztályát, felmerült

előttem a kérdés, vájjon milyen pályát válasszak?

Elhatároztam, hogy mezőgazdász leszek. — Persze akkor még nem gondoltam, hogy miiyen nagy lehetőségek nyílnak meg előtteiQ.

A technikumban elég nehéz, felelősségteljes munkát kellett végezni. Minden órára lelkiismeretesen kellett fel. készülni. — De ez nem is volt olyan nehéz, mert nevelőink mindenben segítettek. — Nyilvánvaló az is, hogy minden jó munkának

megvan a maga jutalma. — -így ennek is.

Iskolánkat az a kitüntetés érte, hogy négy tanulója a Szovjetunióban tanulhat tovább. A négy tanuló között én is ott vagyok.

Mikor megtudtam ezt, nan tudtam, sírjak.e, vagy nevessek. Hisz ez ciyan boldogság, amit nem lehet kifejezni. Ott tanulhatok, ahol Lenin és Sztálin tanításai szellemében épül a kommunizmus. Ott, ahol olyan biológusok voltak, mint: Tyimi-rjázev, Viljamsz, Micsurin. Ott, ahol ma is keményen dolgozik: Liszenkó és még sok más híres tudós.

Vájjon meghálálha- tcm-e én ezt valamikor? — Úgy érzem, hogyha jól tanulok, jó «szakember leszek, ükkor már valamit én is adtam a hazának, a pártnak és Rákosi

elvtársnak, azért a sok jóért, amit értem és a többi magyar diákért

tett.

Köszönetem először is a Szovjetunió felé száll azért, hogy lehetővé tette számomra, hogy a nagy Sztálin országában tanulhassak.

VAS KÉR ZSUZSA lír/a.

Kiskunhalasi

Mezőgazdasági

Technikum.

EZT IS A TEKV ADTA!

2ÎUI parasztfiatal tanul a kalocsai mezőgazda Magi

technikumon

A Ho^thy-reíui- itt’ott található mezőgazdasági szakiskoláiba dolgozó pa* rasat írvereke nem tellett« be a lábát. R-r iákcsemetéket képeztek csak ki ezeiceu ..arany- cs ezüstkalászos gazdákká”, nád- pálcás. [akkesiamas gazdatisztekké, hajcsárokkáMezőgazdaságunk szocialista ' fejlődére m-a mind több szakembert kíván. De ezek - a szakemberek

már a dolgozók gyermekeiKalocsán 1951ib-en 3 osztállyal. 95 tanúiő- val kezdte me a működését a mezőgazda- sági technikum. Idén mar 8 osztály működik 230 hallgatóval- 1951-ben 09-000 forintig kapott a. technikum beruházásokra felszerelésekre, 19-52- ben 50 000-ret és 100 ezer forintért úi kút késsült- Ebben az eV ben úiabb 150.000 forintot kan építkezésre, 120-000 forintot beruházásokra a technikum.

Az iskola korszerű

ta ut érmekkel éc diákotthonnal rendel ke- zik, amelyben több,

mint 200 tanulót helyeztek elA tangazdaság _ js gyors iiitem bon fejlő- dík. biztosítja, hogy az elméletben tanultakat a, gyakorlatban is átvehessék a tanulók. 2400 sertés, 100 törzsanyakoca, 48 ]p. 100 tehén. 300 (növendék a gazdaság tulajdona- Gépállományuk 3 traktor. egv vontató. teherautó. Zetor é.s egy kombájn. 1952- beU a. gazdaság épít- ke zésóra több, mint félmillió forintot for

dítot+^k, ebből létesült 50 férőhelyes jói fclszcre’it inunk ásszá i - lás is. Bzévben ú iabb 620-000 forint kerül építkezésre. többek között oev sertés fi a z- tató ée etrv mesterséges bő»’, ióné velő készül.

Kolozsvárt József, a Bácskiskunmegyei Tejipari. Egyesülés igazgatója ;

„Osszeveljük a múltai a szép jelennel és a még boldogabb jövőre szavazunk"

„Nagy építőin unkánk zavartalan folytatásához; békére van szükségünk... Dékét akarunk, mert tudjuk, hogy a háború nyomort és könnyekett vészt és romlást jelent.,,"

Kiskunfélegyházán a napokban választották meg az úi járási békebizottság tagjait• Az élen járó bélsehar^osok ígéretet tettek, hogy a választások előkészületei aprón az eddiginél is jobb munkával bizonyítják be ismét elszánt, harcos békeakaratukat.

A felszólalók saját életük és lakóhelyük példáján l-e- resztül mutatták meg: milyen más az életük a felszabadulás óta « miért fontos számukra a béke,

lívJucz József né 10 családos édesanya « félegyházi Vörös Cüllag tsz taaia elmondja: „Kuláknál voltain komin encián cseléd a múltban férjemmel. Ma már csak mint rossz emlékre gondolok vissza- hogyan könyörögtem a hutáknak, hoä-u a következő érben is cselédje lehessünk, silány hukoricakenycren. Most negyedik éve vagyok csoporttag. Nekem a múltban kenyér alig jutott, de boldog vagyok> mert gyermekeimnek a puha kenyér mellé húst is adhatok• Büszke vadítok két f iamra' aki néphadseregünk tiszt ié fii nyugodt vagyok a többiek jövője felől is. akik még isluo- lába járnak...11

Hajdú Sándorné ö holdas parasztasszonu 1915.ben kapott földöt. Régen, a hutáktól feles földet bérelt és harmadában járt kapálni. Éppen csak a szűkös megélhetés tellett belőle' de az is előfordult, hogy szárazság után. p haszonbér fcióben egyetlen szem gabonát sem hagyott Bence János kulak. Özvegy Csik Kálmánné ló gyermekes családanya is gyermekei biztos jövőjére gondolt, amikor ígéretet tett, hogy jó népnevelő munkával, választási aoitá- vióval harcol ç békéért. S ezzel az elhatározással tett foga-, dóimat valctmennvi békebizot* sági tag. köztük Kaposvári Kálmánné kiskunmajsai tszçS-tag, Godsik István, a Bányászati Berendezések Gyárának sztahanovistája,. Orosz Jó. zsefné csolyóspálosi tanítónő.

„Az ötéves terv sikeres befejezésével lerakjuk a szocializmus alapjait a mezőgazdaságban is,, A mezőgazda sáe szocialista útja a dolgozó pas rasztság számára a jómód és kulturált emberi élet útja,..*’

Horváth István. a bácsalmási állami gazdaság dolgozója elmondta: ..Kilencéves koromban már cseléd poltani a szenti vány i határban■ Szolgáltam életem során báró Vül- maiit. Tataházán a 600 hoiaas Tüske Márton kulákot. — Apám maga is 43 évig volt cselédje. 1914'ben öt apró gye' rekiöl. küldte el apámat a kidák. hadimunkára maga helyett és amikor három év után visszajött. még azt a kis subát is visszavette, amit takarózni adott. 1945-ip ettem a szolaasfia nagyon kicsi és nagyon keserű kenyerét• 1946-ban földet kaptam. 1951)-ben bejöttem dolgozni az állami gazda- ságba. Termelőcsoport (ekkor még nem volt a közel emberi...

Négy fiam van. Egyik repülőtiszt, a másik ivari tanulói a két kisebb méa iskolás. Én magam is nyolc éve vagyok csak megbecsült ember. 1950 telén már prémiumot kaptam a heti 220—210 forint fizetés mellé. A múltban még

újságra sem jutott pénz, olvasásra idő — most iskolára kerültem, ahol. tanulhattam. Jó munkával igyekeztem megköszönni; 1951-ben a csépiéikor 141 százalékot teljesítettem-, W5i ida üzemi bizottsági elnök vagyok „ u,Jzdasúgban, u faluban népi ülnök-., pártunknak 1915 óta tagja,

A mi gazdarsáaunk fiatal dolgozóit el-elnézem: nem tudjál:, mit jelentett rétien itt dolgozni. amikor még Teleki gróf volt az úr- Most külön ebédlőben, porcellántunyérből esznek ízes, jó ételt. Mi valu mikor a barázda vénán rágtuk el a száraz kenyeret. A sommásnak a gazda kiadta egu hétre a szívós kanszalonnát, nem volt annak zsírja> cmk rágós bűre. Dolgozóink mort egészséges, tiszta muukáslakások- ban hálnak. Régen, a gróf ide jében is volt cselédlakás — ez. ami most raktár és istálló, s négyöt család szuronOott benne. Kultúrterem, könyv várja most a dolgozókat munka. után■ Rádió szól. az ebédlőben, sőt az istállókban ia. —• Mozigépünk, kesk- '--filmvetítőnk van• —- Gyermekeinknek napkpziottfion, a fiataloknak sportfelszerelés... Az ember a legfőbb ériek Út «>’••• A scrtésgondozókmk éppen ma adtam ki a raktárból az ú.i aumicsizmó,k<zt. „Mikor kapott, á múltban gumicsizmát a Jtamszv” — mondogatták- is üröm* mel-..

Ha összevetem a múltat a jelennel ós elgondolom', milyen holdon iüvő vár ránk, — tehetek-,, mást, mint szívvel* lélekkel od“.állni harcolni/ Harcolni azért — mint szakszervezeti elnök is -- hogy a mi gazdaságunk minden dolgozója — a vezetők, kommiriiisták példájára, — jó munkával* verscHuhen végezze feladatát állami gazdaságunk, egész o>" szú 9 un k felv i rá gőz tatása é rt.

Egy az érdekünk: támogatni a pártot, a kormányt

IVau-v örömmel és megha- x 1 tudotté ággal olvastam én is a Magyar Függetlenségi Népfront választási felhívá. sát. Úgy érzem, el kell mondanom azt, ami most bennem él. — a szeretet, a hűség- és ragaszkodáson kívül — pártunk, kormányunk iránt.

Egyszerü munkásejpjber voltam a. múltban, elnyomott dolgozója a tejiparnak. az OMTK-nak. ehbérért dolgoztattak, saját rongyainkban szolgáltuk kj a tőkéseket és azok a mi kö-eryes. varej -ékes munkánkon keresztül hatalmas profitot vágtak zScibre a mi kárunkra: valamint a vásárló

közönség kárára.

Ezzei szemben mi a helyzet ma V Igazgatója vagyok a 11 á c skisk unmegy ej Tejipari

Egyesülésnek- Vezetésem alatt lévő vállalatok ternie! őképes. sége, felszerelése, gépi berendezése merőben eltér a múlttól- A bácsbokodi vaj üzem ütik büszkesége országunknak. A Szovjetunió gazdag tapaszta- lata-i alapján épu.t fej és a legkényesebb i gén vek: t js ki' Elégítő termékeket gyárt. A régi kecskeméti' é* kalocsai üzemieket részben felújítottuk, felszereltük korszerű gépek, kel és rá» már mind több jó- niínőségű árut termelnek. i

iVIunkása jak és --zo. 1 m' dolgozóink kifogásta- !"". hte.-iénikns munkahe'yen- jó niunkaruhákban végzik ter tnelőiuunká.jukat. s mindegyike biiszk« arra, hogv a tejipar. —- az élelmiszeripar p fontos agának — dolgozója-.

jVekünk, üzemi dolgozók, nak — legyen az fizikai munkavállaló, va.i mester, vagy vezető — e.gv az érdekünk; támogatni a pártot, a kormányt — szavazatunkat a Függetlenségi Népfrontra leadni. mert boldogabb jövőnk biztosítéka, és záloga ez a Programm.

% ^0>áu kezdődik

l*jkiiiuiisdz»onI>au a beteg és sebesült badilfoglyok kicserélés©

A koreai-kidai fegyverszii ueti küldöttség április 12—éu vasárnap a következő közleményt bocsátotta ki:-A két fél vezérkari tisztje1 április 12-én délelőtt 'ü’éBt tartottak, hogv megtárgyalják a. beteg és sebesült hadifoglyok hazateleoítésével kaocso. latos adminisztratív részlet- kél-dés:ket. Az ülésen teljem megállapodás jött létreA koreai-kínai fél tudomására hozta a másik félnek,

hogy április 20-án kezdi ni cg Pannii ndzsonban az őrizetében lévő beteg ék sebesült hadifoglvok hazatelcpítését- A koreai-kínai fél őrizetében lévő beteg és sebesült Ijá.d if pb; ivók első csoportja április hó 14-én hagyja el a csonmó; há* dl fogolytábort. A koreai-kínai fél kérte/ hogv az amerikaiak iá április 20'án kezdjék meg Paúmindzsouban az őrizetükben lévő beteg ás sebesült hadifoglyok hazatclepítését. Az ámerikai íjsspekötőtisztek hoiz- zájárultak ehhez-’'

Ilp pnzlok a választási felhívásról beszelnek