Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. április (8. évfolyam, 77-101. szám)

1953-04-14 / 87. szám

Érdemes harcolni gyönyörű hazánkért, békénkért, ötéves tervünkért Karikó József, a 64—1 Építőipari Vállalat igazgatója: Minden a dolgozó nép érdekében történik örömmel olvastam a Magyar Függetlenségi Népfront felhívását, amelyben a szavam állam- polgárokhoz szól. Utána egy kicsit elgondolkoz- fam, milyen körülmények között éltem, helye­sebben sínylődtem én a múlt rendszerben. Nyolc­éves koromban már pásztornak szegődtem, mert nem tudtak szüleim eltartani. Nehéz, keserves éiet volt ez, ami megegyezett a többi hasonló gyermekévei. Hosszú küzködés után végre elke­rültem suszterinasnak, ami ugyan már nem volt olyan nehéz, mint hidegben, esőben a jószágra vigyázni, azonban nemcsak a mester, de az idő­sebb segédek is keményen bántak velem. Szak­mámat csak a felszabadulásom ideje után sike­rült megtanulnom, mert inaskoromban inkább házicseléd, mint szakmunkás tanuló voltam. A tőkés Schiffer idejében csak annyit kerestünk, hogy éppen tengettük életünket. Ma állandó munluiban vagyunk. A munka becsület és dic8öség dolga. Jel vénye« Sztahano­vista vagyok és jól keresek. Fiam, lányom jövője biztos, ugyanúgy, mint tervünk végrehajtása. De nem is lehet másképp. Szovjetunió felsza­badította hazánkat a fasiszta elnyomás alól és tűi azóta a magunk gazdái vagyunk. Pártunk ve­zetésével megtanultunk úgy dolgozni, ahogyan a jó gazda dolgozik magának, A választás pe­dig, amely előtt állunk, ma megmutatja az elmúlt négy év eredményeit, megmutatja azt. hogy becsüljük meg azokat az elvtársakat, akiket megbíztunk aK ország vezetésével, mert ismerjük az ö munkájukat, nemzetünk, népünk állandó életének szinte ugrásszerű felemelkedé­sét, Mi nemcsak szavazni készülünk saját jelölt­jeinkre, a Függetlenségi Népfrontra, hanem ezt ragaszkodásunkkal, jó munkánkkal meg is mu­tatjuk, A múlt sötét árnyéka eltűnt, életünk szép és vidám. Megtanultuk, hogy ezért a gyönyörű országért, békénkért," a második ötéves tervért érdemes, és kell is harcolni. Én a magam őrhelyén, a Kecskeméti Cipőgyár­ban úgy dolgozom, ahogyan tudásomból és erőm­ből telik, mert látom, hogy a Magyar Független­ségi Népfront célkitűzése a párt szava, az egész ország dolgozóinak jólétét akarja. .Most, amikor szavazni készülök, » hozzáte­szem, felemelt fejjel, — mert tudom, hogy mun­katársaim is így gondolkoznak, tervem túltel­jesítésével állom meg helyemet a munka front­ján, a boldog jövő érdekében. Hornyák József jelvényes sztahanovista, Kecskeméti Cipőgyár. Vasáruim délelőtt Kecskemét.Szánkás. MiklóMelev ta,- nvatviáaábnn né one ve lomunk át védettem. A Névfront vá­lasztási felhívását délután olvastam el• Minden sora nagy büszkeséggel töltött el. A választási felhívás fémieSen iga­zolja. hogy a mi vártunk, a mi államunk ígéretét minden­kor betartja e« szavára úgy ékíthetünk, mint a kősziklára. Jómagam élete is est igazolja. Mint kőműves, igií.ben kezdtem meg a szakmát- Be­jártam az egész országot, de csak éhezés, a nyomor jutott osztályrészül. Tanú rá az életem. Nyári időben volt úgy, hogy hosszú heteken keresztül vártuk a gyárkarjuk előtt, hogy a ..munkásfelvétel nincs” táblát leveszik é-s be tudunk jutni néhány napi munkára. Sohasem födöm elfelejteni azt a jellemző véldát, ami velem történt. Bencze Mihailu mun­kavezető keze alatt dolgoztam. A felesége a hét végén íf/U szólt a férjének: „Kiss Mihály sonkát, Nagy József csirkét. Kovács Bál szőlőt hozzon, ha vedig nom csinálja meg, ak­kor leüld el a munkából. ' Minden évítkezésen kíméletlenül megdoldoztattak jóformán semmiért. 1983 ávrilis 1-én Soós László JjOO holdas szőlőielcpesnek dolgoztunk■ Mikor köve­teltem a jogos munkáért « munkabért, elküldték és azt mondták. hogy nem csináltunk semmit- Sőt becsületes mun­kánk után még azt is megkaptuk, hogy menjenek a fenébe. Utána 8 hónapig ismét munkanélküli voltam „ felesédem­nek takarításból, keresett pénzéből, éltünk. 1912-ben lányom­mal együtt dolgoztam az. építői varban. Bár kitűnő tanuló volt, de az apja munkás voll, ezért nem vették fel a volyá. riba­És ma u mtddcanélk-üUséj csak rossz emlék. Leányom el­végezte a dolgozók• esti iskoláját és ma Nagykőrösön a leánykollégiumban idazgató. Jómagam már több segéd­munkásból neveltem szakmunkást- Munkám megbecsüléséül 1951‘ben elnyertem n jelvényes sztahanovista címet. Később müvezetőhévzö iskolára kerültem, majd 1952 decemberében a bajai tiTi Építkezés igazgatója lettem. Én. aki 1935-ben ís réeztvetiem a sztrájkokban, akit üldöztek, mint becsületes embert. megtanultam mg a vezetés tudományát. Pártunk és államunk ígéretet tett, ho9y megkönnyíti az építkezés mun­kafolyamatait. Ma már az építőivari dolgozóknak munkájúi a gép könnyíti meg. A tégla szállítás, a földkihányás transzportoméi történik. A falazásnál „ habarcsot géppel• légfúvással védzik. A mi építőipari dolgozóink szeretik a gépet, mert az megkönnyíti munkájukat. Az anyagszállítást 00 százalékban gép végzi, A felszabad alt segédmunkásokból vedig szakmunkásokat kévzünk. A választási felhívás meg­dobogtatta szívemet, amikor arról olvastam, hogy váriunk fontos feladatul tűzte ki az építőipar további gépesítését Ez a tudat és ez a feladat még jobb. még harcosabb mun: kára serkent. Mint vállalati igazgató örömmel vállalom a nehéz feladatokat és a választási békeversenyben i'Wy dol­gozom, hogy vállalatunk becsülettel teljesítse, amit álla­munk elvár tőle, hogy az építőipar dolgozói között folyó versenyben az elsők között legyünk. Tagságunk m ég j o h 1» m u u k ht a I és helytállással akarja erősíteni a hazát Csoportgyülésen vitattuk meg a választási felhívást Mikor elolvastam a Függetlenségi Népfront választás] felhívását, bevallom, az érdeklőiéi? mellett kissé meghatódtam. A nagyszerű ered­mények, a fejlődés a mi termelőcsoportunk éle-' tén keresztül is lemérhető. Arra gondoltam, hogy' mennyit változott életünk néhány év alatt, 1949-ben alakultunk tizenöt taggal, 42 hold szántónk és 46 hold szőlőnk veit akkor. Legna­gyobbrészt volt cselédek kezdtek új életet a hetényi határban, Tóth Péter Pál, Pákozdi De­zső, Diószegi Ferenc, Laczkó Mátyás és még töb­ben a Bayer-kulákok birtokán, húzták valamikor az igát. A Bayer-kastély kevélyen emelkedett ki a cselédviskók közül. A felszabadulás elsöpört« a fehérkesztyüs sétapálcás urakat és ml a kas­télyt a csoport székhelyéül választottuk. Azóta évröl-évre erősödünk. Három lóval kezd­tük, most 13 lovunk, 12 szarvasmarhánk, 230 Sertésünk van. Tágjaink száma is ötszörösérd növekedett., A fejlődés azonban nem áll meg. A fehivás- ban is ez szerepel: ,,A. mezőgazdaság szocialista fejlődését továbbra is teljes erővel támogatat fogjuk, segítséget nyújtva a termelőszövetke­zeteknek kezdeti fogyatékosságaik leküzdésé­ben,..“ Államunk sokirányú segítsége tette lehe­tővé és segítette eddigi eredményeinket is. Most az a tervünk, hogy az egyik épületet kul’-űr- háznak és mozinak rendezzük be. Az egyik csoporttagunkat mozigépészi iskolára küldtük, Hétfőn reggel^ munka előtt csoportgyüléáen vitattuk meg a választási felhívást. Minden ta­gunk megfogadta, hogy résztvesz a választási békeversenyben. Az összes koratavaszi növénye­ket határidőre, sőt határidő előtt elvetettük Ma befejezzük a gyapotvetést, megkezdtük a kuko­rica négyzetes vetését js, A szölömetszéat már befejeztük. Tagságunk elhatározta, hogy a szőlő első kapálását április 26-ig elvégzik, április 20-ig pedig a gyümölcsfák második permetezését, Megfogadták, hogy szavazatukkal az ország ve­zetői mellé állnak, és ugyanakkor jobb munká­val erősítik hazánkat,. Elmondotta ; Menyhárt Domonkosáé, a hetényegyházj Micsurin tsz elnöke. Székely Jánosné a Czollner-téri általános leányiskola tanítónője: E nagyszerű terv megvalósításáért már a mai munkánkkal harcoljunk jVJtkor elolvastam, a választási felhívást, nagyon megha- tódtam. Fényt vet ez az eddigi életünkre és meg­mutatja. hová fogunk eljutni a következő ötéves tervben- Milyen nagyszerű lesz majd, amikor. „A rádió nagyarányú fejlesztése mellett, megvalósítjuk országunkban a televí. ziót.” A válasziási felhívás arról is tájékoztat bennünket, hogy n következő ötéves tervben lehetővé válik, hogy ,,ta­nulóifjúságunk a falun legalább az általános iskola nyolc osztályát, a, városokban, az ipari központokban legalább a középiskolát kötelezően elvégezze.” A mi feladatunk most a-> hogy ennek a nagyszerű terv­nek megvalôÿitàsâcrt már a mai munkánkkal harcoljunk. Úgy tanítjuk növendékeinket, hogy erre az időre közülük kerüljön ki a tanerők jelentős része. Neveljük felelősségér­zettel őket továbbra is az általános iskolában, hoau közép­iskoláinkban megfeleljenek. /I z ..If jú, Proletár’‘ 1919 május j ki száma ÍOy ír a ka­pitalista rendszer középiskoláiról'. •Az eddigi középiskolai tanítás teljesen a kapitalista rendszer szolgálatában állott. A tanterv, g tanítás egcsz menete és az iskolai fegyelem is olyan volt. amilyen az egész kapitalista államrendszer, az egyént elnyomta, nem az élet/e nevelt, mindenféle haszontalan dologgal tömte meg a diákok fejét, olyan tantárgyakat, amelyeknek később az életben is hasznát lehetne venni, vajmi keveset tanított.’ Nekünk nevelésünkkel kell választ adnunk a múltnak, s lelkesítő példát mutatnunk « még elnyomott országok dol­gozóinak, és gyermekeink az itt tanultakat mind dolgozó népünk, az alkotó béke megvalósítására kell, hogy fordít­sák, A múltról nekem szomorú emlékem van arról, amikor a■ * polgári iskolába jártam, óvónő szerettem volna lenni. De az igazgató így válaszolt, amikor a félévi bizo­nyítvány úiáso'latát kértem tőle.- ..Csak nem képzeli, hogy maid a kényelmes fűtött folyosójú Pástiba járhat. Menjen ej. szőnyegszövőnek. így is 5 ezer a munkanélküli pedaßö. gusok száma.” Az iskolánk 76 Vili• osztályos tanulója közül 73 je­lentkezett továbbtanulásra- Szívósan kellett dolgoznunk, hogy ezt. az eredinénvt felérjük, de nem volt hiába való. Kormányunk. népünk mindig elismeréssel készéi munkánk­ról, ugyanígy emlékszik meg rólunk a választási felhívás. Továbbra is csak munkánkkal, v Népfrontra adott szavaza­tunkkal bizonyíthatjuk be, hogy méltók vagyunk a biza­lomra. tiecsiilettel teljesítjük azt, amit népi államunk elvár tőlünk! Nagy érdeklődéssel olvastam a Függetlenségi Népfront fel­hívását. Ereztem, hogy ez a felhívás nekem js szól. Beszél­gettem a gépállomás fiataljai­val, akik közül sokan most sza­vaznak először, A huszonkét DISZ-fialal közül 15-nek van szavazati joga. Államunk a vá­lasztójog Széleskörű kiterjeszté­sével lehetővé tette, hogy az idén én is szavazzak, pedig csak most vagyok tizenküene éves. A múltban ilyen fiutaiok, mint én, nem szavazhattak. Büszke vagyok, hogy népünk képviselőinek választásában én is résztvehetek, A gépállomás többi fiatalja ts igy gondolkodik. Valameny- nyien tudjuk, hogy mennyi min­dent köszönhetünk a nép állu- mának. Kapli János apja gazda­sági cseléd volt és soha nem is merte volna remélni, hogy ka­tonatiszt lesz belőle. Es az elér­hetetlen álom íme valós'ággá lett. Kaplj János, a volt cseléd- gyerek, gépállomásunk vontatá­sa, ma a néphadsereg tisztje. Az én életem is más lett volna, ha nincs a felszabadu­lás. Egész nyáron őriztem a teheneket a kuláknak. Alig kaptam tőle néhány pengőt. Most brigádvezető vagyok és biigádom az utotjsó dekádban túlteljesítette tervét, Megfo­gadtuk. a felhívás nyomán, hogy jobb munkát végzünk és résztveszünk a választási béke­versenyben. Becsülettel akarjuk teljesíteni azt, amit az állam elvár tőlünk. Balogh Gizella brigádvezetö, kuiiMentnülUósi gépálloiuás; Pártunk szavára mindenkor építhetünk Amikor a Népfront felhívását olvastam öröm és hála ér­zése hatott át párt és államunk iránt. Minden szó, minden mon­dat eleven bizonyítéka annak, hogy a dolgozók, a munkásosz­tály. a párt vezetésével széppé és gondtalanná teszik az életű­ivé1. A tények, a munka eredményének halmaza mind azt erő­síti meg bennünk, hogy pártunk szavára mindenkor épít­hetünk, Életemben a jót, a szépet, a megbecsülést csak a felsza­badulás után ismertem meg, A múlt rendszerben bőségesen ju­tott a nyomorból, az elnyomásból. A háborús időszak ain't havi 50—60 pengő keresetből nyomorogtam, tengettem élete­met. amit még tetézett az állandó csendőrségi felügyelet, » munkanélküliség réme. Amikor visszagondolok a múltra keményen ökölbeszoru) a kezem, megkétszereződik az erőm, sí elhatározom magam­ban, hogy minden erővel harcolunk az új életért; szocialista hazánk felépítéséért. És mi van ma! A felszabadulás után kerültem » Kecs­keméti Gépgyárba, mint segéd munkás. Később átképző» let­tem, Havi keresetein elérte az 1700—1800 forintot és ezenkí­vül -munkám megbecsüléséül jutalomban is részesültem. Jelenleg, mint művezető végzem munkámat, amiről még álmodozni sem mertem a múltban, örökre eltűnt a, munkanél­küliség. Feleségem is megbecsült tagja a társadalomnak, Együtt dolgozik velem a gyárban. Havonta 2200 forintot ke­resünk. Nemcsak a mi keresetünk ilyen magas a gyárban. Min­den becsületes dolgozó saját anyagi helyzetén érzi. hogy az állam, a ml államunk mindent megtesz a dolgozók jólétének, életszínvonalának állandó emelése, érdekében. Mint minden dolgozó, én is csodálattal és áhítattal tekintet tein példaképünk, a Szovjetunióban évröl-évre törvényszerűen ismétlődő árleszállításra. 8 most azt olvastam ». Népfront vá­lasztási felhívásában, hogy az új országgyűlés egyik feladata­ként a második ötéves tervben: „A dolgozók vásárlóerejének további nagyarányú növelése érdekében rá kell térnünk a fo­gyasztási és ipari cikkek árleszállításának útjára.’* Nagy feladat vár ránk, hogy ezt műnél hamarabb meg­valósíthassuk. De meg fogjuk valósítani, mert akarjuk » mert az új országgyűlésben a mi jelöltjeluk, a ml fiaink, munka­társaink, a ml képviselőink határozzák majd meg a legrövi­debb utat, amelyen elérhetjük nagy és szép céljainkat, ...A még boldogabb jövőnket, nagy terveinket úgy érhet­jük el, hogy elsősorban a napi feladatainkat becsülettel telje-1 sítjük. Kötelességemnek érzem, hogy a békeválasztás csatájában méltóan kivegyem a részem és mint népnevelő, dolgozótár­saimat pártunk és a Népfront mögé felzárkóztassam a béke, a munka, a jólét, a felemelkedés érdekében. , Mircsov János művezető. Kecskeméti Gépgyár,

Next

/
Oldalképek
Tartalom