Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. április (8. évfolyam, 77-101. szám)
1953-04-12 / 86. szám
Egyre pezsgőbb, elevenebb Kalocsa kulturális élete . i coli érseki város a kulturális felemelkedés útján Messzire látszik a kalocsai érseki templom kettős tornya. Jelképezte a klerikális reakció egyik legerősebb hazai fellegvárát. Kalocsa Budapesttől 121 kilométernyire fekszik. De mégis oly távol volt mindig a haladás- tói. Érsekjei gondoskodtak arról, hogy a vasúti fővonal' távol fusson a várostól. 30 kilométer hosszú szárnyvonalon lehetett csak Kalocsára jutni. Ennek a célja az volt, hogy csak az utazzék Kalocsára, akinek halaszthatatlan dolga van. Ezeket könnyebben lehetett megfigyelni. Az érsek ellenezte az ipari üzemek létesítését. Félt a munkásoktól. De katonaság sem kellett az érseknek, mert akár- nogyan is megszűrték a rekru- takat, mégis akadtak köztük haladószeliemü ujoneok... A kalocsai érsek a városi kép- vise ötesrületen keresztül tartotta kezében a város feletti hatalmát. A képviselőtestület 72 tagból állt. Ebből 36 virilista vo.t, A másik felét választották. Azonban csak azok juthattak a városi parlamentbe, akik a klérushoz vonzódtak, vagy a vagyonosabb réteget képviselték, A városi parlamentben két párt uralkodott, a Szabóky- és Nyáry-párt. Vagyis a Szabóky- és Nyáry-családok és azok szekértőiéi, Nyáry ügyvéd kápvi sehe a klérust, Szabóky tőmérnök pedig a gazdag kapitális la réteget. A múlt urai ,,iskolavárost'’ és ..gyöngyösbokrétás" Kalocsát csináltak ebből a klerikális fellegvárból. A valóságban Kalocsa a , reakciós góc volt, amely megfertőzte az egész környéket. Minden lehetősége , megvolt ehhez: papi nagybirtokok, amelyen a cselédek elrémltő sorsban éltek. a kiváltságos osztályok középiskolái, amelyekben többnyire szerzetesek, apácák tanítottak. Ilogy nézett ki ti híres iskolaváros belülről Az öreg parasztok túlnyomó többsége és a fiatalok egyrésze nem tudott lmi-oivasni, Kalocsán a szerzeteseknek és a klérusnak 18 intézete volt, Az iskolákba az uralkodó osztály gyermekei jártak. Munkás- és parasztszármazásű, a gyermekeknek csak 3—6 százaléka volt, Az oktatás tudománytalan volt és aJacsony színvonalon mozgott. Sok idealista világszemlélettel tömték a gyermekek fejét. A kléius vajmi keveset törődött az elemi iskolákkal. De annál nagyobb gondot fordított., a középiskolákra. itt tanultak az uralkodó osztály gyermekei. Ezek később az állami apparátus vezető pozícióiba merültek. Az elemi iskolákban erős kéz szorította a tanítókat. Ez a plébános keze volt. G állt az egyházi iskola álén. Hogy a tanítóság az egyház szellemében nevelje a gyermekeket tanitókép- zöintézetet is létesítettek. Az egyházi iskolából kikerült tanítók szolgamódra kiszolgálták a klerlkalizmust. Az érseki „iskolapolitikának” az volt a célja, hogy a népet babonás félelemben és sötétségben tartsák, nehogy megtalálja az utat, amely a rabságból kivezetné a dolgozókat, A felszabadulással Kalocsa népe lerázta kezéről a nagybirtok láncait, az érsek kezét és azóta felszabadult életét építi, Számos üzem dolgozik a városban, új út, vasútvonal, gépállomás épült. Megsokszorozódott a város munkásainak a száma és ma már jónéhány ezerrel megszaporodott a város lakossága. A növekedéssel együttjár a szellemi felemelkedés is. Kalocsán bontogatja Szárnyát az új kultúra, A város szellemi Jelemelkedése Az elmúlt években az analfabéták jórésze megtanult lrai- olvasni. A város üzemeiben, vállalatainál, a terme löcSoportok- ban mintegy 50 könyvtár van és egyre nő az olvasótábor, Egyetlen évben, 1952-ben, 20 százalékkal nőtt a rádió- előfizetők száma. Most vezetnek be a város külső részén., a Dózsa György-utcán, a Tavasz-utcán több mint félezer vezetékes rádiót, A moziban az elmúlt években áttértek a 4—7 napos műsorra. Most hetenként 16 előadást tartanák. 1952-ben az előző évhez viszonyítva mintegy 50 százalékkal emelkedett a mozi- látogatók száma. A magyar és szovjet filmeknek átlagosan 2000 nézőjük van. Bővült a tanítóképző. Négy tantermes gyakorlóiskolát kapott. A fiatal tanítók közvetlenül a tanítóképző intézet keretében tanulhatják meg a gyermekek nevelését. ÁtalakíA járási tudtál ház egyik rigmusbri- gádia. Káko- nyi István rigmusokra tanítja a fiatalokat tották a szakérettségis kollégium fürdőjét. A fiú- és leány- kollégium új fürdő- és mosdó- berendezést kapott. Helyreállították a kalocsai népművészeti házat. Felújították a várost múzeumot. A sportpálya tribünjét helyreállították. A szőlőhegyi iskolában és a kollégiumokban egészségügyi berendezéseket létesítettek. Mindenütt az volt a fő cél, liwgy a gyermekek egészséges, korszerűen felszerelt tantermekben tanulhassanak. Megváltozott az iskolák külseje, de még jobban a belseje. Az iskolát meghódították a munkások és a dolgozó parasztok gyermekei. Kalocsán a múltban a középiskolákban még 6 százalék sem volt népi származású diák. Most több mint kétszerannyian járnak középiskolába, mint a felszabadulás' előtt. Az alsó- és középfokon tanulók csaknem 3000 fiatalnak mintegy 60 százaléka munkás-parasztszármazású. A szakérettségis kollégiumban csaknem 300 munkás- paras'Ztfiatal tanul. Jellemző, hogy a 40-es évek elején az V. és VI. elemibe csak 70—-80 gyerek járt, mort a négy osztály után százszámra maradtak ki az iskolából: munkába kellett állniolt. Most az általános iskola felső- tagozatába mintegy 800 fiatal jár, alig kevesebb, mint az alsőtagozatba. Ezeknek a fiataloknak már nem kell cselédnek, libapásztornak állniok — tanulhatnak,. Kalocsán van az ország egyik legszebb és legnagyobb járási kulturotthouu. Az otthon mind nagyobb segítsége t nyújt a járás községeinek kuítúrmunkájukhoz. A szakköri foglalkozásokon, előadásokon közel 1000 munkás- és parasztfiatal vesz részt. A téli hónapokban különösen élénk munka folyik a kultúrotthonban. Van szimfonikus zenekar, népi zenekar, országszerte ismert úttörő népi tánccsoport. A balettszakkörnek közel 50 tagja van. Köztük sok dolgozó paraszt gyermeke, akik a múltban már rég libaplsztornak szegődtek volna el és talán egész életükben hírét sem hallották volna a balettnek. Van énekszakkör, ez DISZ-tagokból áll. A zeneszakkör közel 100 tagja különböző hangszereken tanul játszani. És sorolhatjuk tovább: színjátszó-szakkör, bábszakkör, képzőművészeti, irodalmi, szavaló, természettudományos, mezőgazdasági szakkör. A népi művészet tanulóinak egyik csoportja — a lányoké — az ősrégi kalocsai „pingá- lást’< tanulja. Vörös Péterné, a híres Balaton Mári néni vezetésével a falra, vázákra és dísztálakra az ismert kalocsai motívumokat festik. , A kis tanulók ecsetje alatt gazdagodik, továbbfejlődik a a nép művészete. Legszebb új mintájuk az ötszirmú piros rózsa. A helyreállított kalocsai népművészeti házban újjáéledt Kalocsa és környékének népi művészete. Egyre pezsgőbb. elevenebb Kalocsa kulturális élete. Kalocsa harcol a kultúrforradalom győzelméért. Kalocsa munkásosztálya az iparosodással egyre Izmosodik. hamarosan megkezdik három üj, modem üzem építését is. Más a kalocsai paraszt is, mint a múltban volt. Saját földjén dolgozik, igénybeveszi az állam segítségét, a gépeket, a műtrágyát, új növényeket termel, eljut hozzá a könyv, az újság, részesül a fejlődő város jótéteményeiből; villany, rádió, mozi, kultúrház, kórház szolgálja. K ÉPEK ■> ^ A * 1 . I •* a város kulturális életéből A tanítóképző és óvónőképző diákjaiból alakított, » járási kultúrház keretében működő kamarakótus. — Képünk a kórus egyik kultúrházbeü szereplését mutatja be. Háttal a kórus karnagya; Yönöczki Géza. A járási kultúrház gyermeUbaiettcsopoitja. — Kis úttörők megismerik Szarka Jánosáé keze alatt a baleltművészetet. A csoport közepén Erdei Lidia. Népművészeti szakkör. Balaton Mari néni j.pingálni" tanítja az új nemzedéket, » óra a zeneiskolában. Hegyi Kózsj zenetanár ütemezésre ta uitja a kis nebulókat.
