Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. április (8. évfolyam, 77-101. szám)
1953-04-09 / 83. szám
Kecskemét határában egy hét alatt mindössze 15 hold árpát vetettek el A KULÁKOK SEMMIT SEM VE TETTEK Sürgősen kozzuk rendbe a legelőket! Falvaiuk dolgozói közül igen sokan munkával ünnepelték felszabadulásunk évfordulóját. Nemcsak a fe.szabadulási héten fokozták munkájuk ütemét, hanem sok mezőgazdasági dolgozó április 4-én is kint voit a határban hogy hareoljan a terv teljesítéséért, a magasabb termésért, a dolgozó nép kenyerének biztosításáért. Kecskemét város határában is »állunk szántó-vétó embert az ünnepek alkalmával.  felszabadu-ási hét utolsó napjaiban azonoan ang fokozódott a munkák üteme. Ha az ápri-ia 1-i és 6-i statisztikai adatokat összenasonütjuk, ak kor meg kell állapítanunk, hogy egy hét leforgása alatt Kecs kémét dolgozó parasztsága igen keveset tett tavaszi vetéstervének teljesítése érdekében. A vá tos különösen az árpavetésbea elmaradt. Még az e-öirányzat kétharmadrészét is alig teljesítet lék. KU-önösen az egyénileg dolgozó parasztok, akik április 1-én 422 holdat vetettek el il-án ez a vetésterület 437 ho d- ta emelkedett, vagyis egy hét leforgása alatt csupán 15 hold árpát vetettek cl, A kutákok a szóbanforgö illőben egyetlen hold árpát sem vetettek, A. zabvetésben a város már túl teljesítette tervét. Az egyéui.eg dolgozó parasztok egy hétté* ezelőtt 77 százaléknál tartottak. A termelőszövetkezetek 141 szá zalékuál. így jött ki a 117 százalékos átlug, Az egyénileg dolgozók itt is el vannak maradva. Ezek a számolt azt mutatják, hogy Kecskeméten még igen »ok a tennivaló a munkák meggyorsítása vonalán, hogy határidőre a dolgozó parasztok be tudják fejezni a vetést. / A mezőgazdasági osztály felfektetett egy névsort azokról, akik eddig vetéstervüket nem teljest tették. Most sürgősen fel Kell keresni a hátralékosokat, majd ellenőrizni, a vetés végrehajtását. Különösen fontos, hogy a ládátokat minden eszköz zel kötelezzék a vetés teljesítésére, mert a rendelkezésre álló adatok szerint ezek erősen el van nak maradva és ezzel szabotálják egész népgazdasági tervünket, dolgozó népünk jövöévi kenyerének biztosítását vetetAz elmu.t hat nap alatt tszcs-k még két holdat; v cek. A napraforgóból az egyénileg dolgozó parasztok egy hét alatt 81 holdat vetettek. A termelő- szövetkezeté csoportok közel IUO holdat, A kulákok egyetlen talpalat- ( nyl földet sem, A burgonyavetésben a város április 1-én tervének egynegyedét teljesítettel Itt az elmúlt liéten az egyénileg dolgozó parasztok 33 holdat, a terme.ő- azöveikezeti csoportok 3 no.dat és a ku.áltoli 8 holdat vetettek el. A puszták közti versenyben Borbán jár az élen. Kisfái, Urrét, Talfája én Külső- Ballószög következik utána. Sereghajtók: Szarkás, Csalános, Alsó- és Felső-Széktő. Nagy építkezett folyik a ttüköttdi paprikafeldolgozó telepen A Sükösdl Puprikafeldo'go- kezelés, mely a paprikát romzó Vállalat telepén nagyszabású építkezés fo.yik. Egy 47 méter hosszú, háromemeletes szárító- pajta és munkaterem épül. Földszintjén női és férfi fürdő, ebéd.ő, kultúrterem létesül. A telepen eddig nyi-ott pajtákban 20 vagon paprikát tároltak. Az új épüiet szárítóhelyisé- geivei a jövőben a telep 35 vagon paprikát tud befogadni. A szült keresztmetszet fejszámolásával megszűnik a termelőknél kényszerült tárolás, a heiyteten lásnák tette ki. A munka is meggyorsul. Eddig a esipedés a szabadban történt. Befolyásolta az időjárás. Most a fűthető munka-erem mindezt megszünteti. Nemcsak a munka fog meg- gyorsuni, de a dolgozók kereseti lehetősége is. Közel 50 százalékka* emelkedik majd a kereseti lehetőség, hogy az új épülettel biztosítani .udják a munka folyamatosságát. Az épületet június hónapban adják át rendeltetésének. Taliai'èkosliodjuiik a refőburgonyával A kedvező idő járást kihusz hálva, dolgozó uarasztságunk országszertp gyors ütembn veti a burgonyát. Ott azonban. -ahol nem voltak elég előrelátók, késlelteti % munkát, hogy nem áll rendelkezésre elegendő vetóburgonya. A vetésnél alkalmazott bizonyos takarékossági eLiárá sokkal ilven esetben is biztosítani lebet a. vetésterv maradéktalan teljesítését. I’ven eljárás, hogy a tyúktojásnál na ïvubb gumókat nem egészben. hanem két darab”* vágva ültetik el. A vágást c*ak a fogyasztásra termelt burgonyánál szabad alkalmazni. A kettévágást azonban uem akárhogyan- hanem különös gondossággal kell végezni. — Tudni kell ugyanis, hogv a gumókon nem mindenütt egyformán helyezkednek ej azok a szemek, amelyek gyorsan csíráznak és életerő® hajtásé kát hoznak. Ha keresztben vágjuk el a gumót, akkor az egyik félre csak rosszul csírázó rügyek kaü.nek. Ezért a gumókat feltét énül hosszirányban szabad kettévágni. Így mindkét félgumón lesznek erőtelie« csírázó rügyek is. Ha a gumók kettévágása kellő gondossággal történik és a további ápolási munkákat jól végezzük, megfelelő terméseredményt érünk el. — Ezt a módszert csak ott. alkalmazzák, ahol más módon n.ni lehet biztosítani a megfelelő mennyiségű vetőgumót. Győr megye vezet a begyűjtési versenyben A begyűjtési minisztérium versenyjelentése A legújabb értékelés szerint a megyék versenyében Győr megye az első. Második Vas megvo. mely csak néhány ponttal maradt le Győr mögött. 3. Komárom, 4. Zala, 5Nógrád. 6. Pes' 7. Fejér. 8. Veszprém, 9. Szolnok, 10. To. na, 11. Heves, 12. Borsod, 13 Szabolcs, 14. Baranya. 15. Somogy, 16. Békés, 17. Csöng- rád. 18. Báes> 19. Hajdú. Tanácsok!. Termelőszövetkezetek! Legeltetési bizottságok! A tavaszi jó idők beálltával sürgősen el kell végezni a létek, legelők ápolását. Hem közömoös számunkra, hogy gondozott, vagy elhagyatott legelőkre hajtjuk ki állatainkat -ege.nl. Rövid időn belül el kell végezni a legelők alapos gondozását. Lege.öször szükséges, hogy a bőséges téli csapadék következtében ősszegyü.t vizeket levezessük a legelőkről. Ezt minél előbb végezzük el. Él kell távo.l- tani a legelőkön szétdobá.t köveket, tégla és cserépdarabokat. Ezt addig kell elvégezni, túriig i. legelő füve el nem takarja őket. A legelőkön tenyésző liiskés bokrok és évelő gyomok mind a fütermésre, mind a *e- geio haszná-atára károsak. Ezeket ásóval, kapával, csákánynyal vágjuk ki, és azonnal égessük el. A trágyalé fokozza a sarjadzást. Ezért a gyepes te- rü.etek, rétek, legelők trágyázására kiváló eredménnyel hasz uálhatjuk a trágyalevet, melyet korán keli a legelőre kihordani. A trágyalevet, vagy hig ürüléket 5—7-szeres mennyiségű vízzel keverve kell felhígítani, mert közvetít n a gyepre öntözve perzselő hatása van. A legelőt tavasszal fogasolni nem szabad. Ha a gyepet ilyenkor megtépjük fogassal, nagy kárt teszünk a gyökérzetbe, " a növényt a fejlődésben, sarjad- zásban visszavetjük. A felfagyott legelőt, rétet, amint a nedvességi állapota megengedi, azonnal meg kell járatni több tagú, sírna, nagyátmérőjű heigr gerrel. A tavaszi kihajtás e.ötT feltétlenül rendbe kei! hozni az itatóberendezéseket is. A Kutak Környékét eme-lett időnként oltatlan mészponal fertőtleníteni kell. Szervezzük meg mindenütt a szakaszos legeltetést. Ez abban áll, hogy a legelőt nem egyszerre, hanem részekre, szarni- szókra osztva meghatározott időközönként legeltetjük. Ezzei elérjük azt, hogy állataink részére hosszú időn keresztül egyenletes mennyiségű és minő ségü takarmányt biztosítunk, Másrészt pedig az egyes szakaszokat a pihentetés a.att rendszeresen ápolásban részesítjük. Ha a legelőket, réteket időoen rendbehozzuk, az állatok tartása o.esőbb lesz és nagymony- nyiségü abraktakarmányt tudunk megtakarítani a legelők nagytömegű füvével. Takács Béla, megyei föáilattenyésztő. A múltban cseléd — ma traktoros vagyok A múltban nekünk, délszlá- voknak nem volt jogunk semmihez. osztályrészünk csak a kutaknál lévő örökös robot volt, iszuieitninel hajnaltól késő es.ig a JPiuh-testvérek birtokain dolgoztunk. Még a fizetésnél is megkülönböztettek bennünket, Kevesebb bérért kellett dolgoznunk. Azt mondták, hogy ti, délszlávok kevesebből Is meg éltek. Az Ifjúság előtt, így én előttem Is, el volt zárva a tanulás lehetősége. Csak nagy nehézségek kozott végezhettem el a hat osztályt. A felszabauulás meghozta a a délszlávoknak Is a szabadságot. Főleg, ml nők köszönhe- iink sokat felszabadítónknak: a Szovjetuniónak. Egyeojogú tagjai vagyunk a társadalomnak. 1951-ben elhatároztam, hogy traktoros leszek. Édesanyám akkor még nem engedett, mert ő is úgy gondolkodott, mint most sokan: a nőnek a főzőkanál mellett a helye. Vmikor azonban látta, hogy a uök egyre nagyobb megbecsülésben részesülnek, altkor elengedett. Alig dolgoztam másfél hétig n gépállomáson, mikor iskolára küldtek, Most a lajosmizsel női traktoros szaklskolán tanulók 52 elvtársnővel együtt. Ittlétünk Is bizonyltja, hogy államunk nagy gondot fordít a fiatalok nevelésére, tanítja, oktatja, hogy a termelőmunka élharcosaivá váljanak. Tanulmányi átlagunk 4.1. Feladatom, hogy ezt továbbnövel jein. és a szakmai tudást a legnagyobb mértékben elsajátítsam. ígérem, hogy gyakorlati termelőmunkámban példamutatóan akarom megállni helyé met a férfi traktorosok között Édesanyák ! Engedjétek lányaitokat, hogy tovább szaporodjon az a hadsereg, amely megállja a helyét a béke tankjain: a traktoron. Ezen keresztül vigyük győzelemre a béke és a szocializmus ügyét. Széüty Katalin, Lajosmlzse, női traktoros iskola,--------- # V etés a iülöpszáilási Dózsában A fülöDszál’ási Dózsa ter melüszöv.tkezetben a felszabadulási hét ered mén veképpen minden tavaszit elvetettek & tengeri és a gyapot kivételével. A földterületek felszánt va várják aa előmelegített írvaDotmagot és a tengerit. A szövetkezet tagjai vállalták, hogv határidőn» vetik el a gyapotot és mmtegv .400 holdon keresztsorosan a tengerit .Íz öté tes terv megváltoztatta a kiskunfélegyházi iárás dolgozóinak életkörülményeit. A felszabadulás előtt a kuiák igazgatás alatt lévő falvakból a munkanélküliek a -.köpködő”, az ..emberpiac” felé áramlottak. A járásra iellamző volt a kulturális és egészségügyi e}maradoit«áó. A tanyavilág dolgozói pedig távol vo'tak a közigazgatástól, orvostól, iskolától, kultúrától. A felszabadulás előtt a hőolvadás után a járásból sokan nyakukba vették az üres tarisznyát és nekivágtak az országnak, hoSv munkát ka- fessenek- Csak a fagyos idők beállta után tértek vissza otthonukká- „ -A- félegyházi ..emberpiacou” állandóan többezer munkanélküli várt munkaalkalomra. Az ötéves terv során felépült; Kiskunfél ?gy házán a Bányászati Berendezések Gyára* megalakultak a termelőszövetkezeti csoportok, ahol a dolgozók biztos megélhetést, gondtalan é.otet találnak. 1952-ben közel 3 mi’lié forintot fordítottak délegyházán új mnnká^iákóházak ópi- Usáf«. tesáRzaégilavi téren Ebben az évben a kiskunfélegyházi járás kétszerannvit kap a tervtől, mint amennyi adót a dolgozók befizetnek 1951-ben korszerűsítették és hazánk egyik legjobban felszerelt kórházává változtatták a .kiskunfé.egyházi köz- kórházat. Több mint 100 000 forintot fordítottak erre a célra. 1951-ben létesült egy zsi" zsiktelenítő gázkamra, mes terséges lómegtermékenyítő állomás, vágóhíd és lí'nyér- gyár. Strandfürdő énült 300 ezer forint költséggel. Az iskolák közül a legtöbbet a testnevelési gimnázium és a diákotthon gazdagodott; az 1951- es tanáosi beruházásokból. A város szépítésére is nagy gondot fordítottak. Parkosítására közel 200 ezer forintot. út. járda ' és szenny- vízosatorua építésére pedig szintén nagyobb összegeket fordítottak. V/. elnnílt évln-ii tovább» fejlődött Kiskunfélegyháza.. 117 ezer forintból kövezték ki a Körösi Csorna Sándor-utat. Közel 50 ezer forintbó a gyermekek számára játszóteret lé tesitettek. 50 ezer forintból pedig úi kultúrtermet épít ttetc. 1952- ben kezdték mec» 65 ezer forintos előirányzattal a korszerű sportc-álva építését is. A város ipari fejlődése megkövetelte, hogy úi ioar.tauuió iskolát létesítsenek. Erre 70 ez:r forintot fordítottak- — Megvalósult a városban és . a környékén az autóbuszköz’o- kedés. A múltban csak gyalog közlekedhettek a munkások, ma hét autóbusz szállítja a dolgozó népet, \r. Ötéves <rrv azonban nemcsak a járás székhelyén, lyisknnfé egyházán. hanem minden községben, a tanyákban is jelentőé változást ho zott. Ctolyósnálos községben 125 ezer forintos b: ruházassál épül t 'eg v ú j orvosi rendelő. A járás legszebb tanáesháza is itt létesült. Kishanmajna mesterséges lómegtermékenyítő állomást, Kunszállá8 pedig új kuítúrházat kapott. így lehetne továbbsorolni a járás többi községeinek beruházásait. am Jyek egészségys- uelmi célokra. ku.túrára. kút* építésre, parkosításra, fásítusra és egyéb közü'etj beruházásokra fordítottak. Á tanácsi beruházások azonban nem adnak te.jes képet arról a nagyarányú fejlődésről. amely valójában végbemegy a járásban. Nem szerepel például a tanáesi beruházásoknál a mezőgazdaság korszerű fejlesztése; a két gépállomás, továbbá a termelőszövetkezetek és állam: gazdaságok beruházásai. Nem szerepel a Kecskemót és Baja közötti betonút, ame ypek építkezése csupán a .járás szakaszán közel 60 millió forintba kcrijl. A tanács beruházása között n m szerepel sem a Gátér—Csongrád, sem_ a Félegyháza—Alpár út építene és a Kiskunmajsa—Szánk Közötti kisvasút sem. Ezek az utakes a kisvasút ú.i ütőeret je.en- tenck a város és a falu kül- esöuöa kapcsoiatábau, idei jelentős emelkedést mutat az előző évekhez viszonyítva. Iyöjs;l 25 millió forintból létesít, a tanács többek között Késkun- fó.egyházán új körzeti orvosi rendel 5t és "150-000 Ft*» beruházással korszerű kertészetet amelynek segítségével virágzó kerteket varázsol a városban Kiskunmaisán úi kultúrhúz, bölcsőde. Alváron úi bölcsöd létesült. A tanács idei berpbá zási tervéből válik moderneb bé és korszerűbbé a kiskunom.;- 6ai szülőotthon is. Jóval Itt ibet nyujt a *ta nácsi beruházáson felül as idei évben k még a járásnál; az országos beruházás. Ebbö jelentős összeget kan a Bányászati Berendezések G vára 27, munkáslakásának építésére. Fé’egvházán rövidesen megkezdik az úi 10 tantermes iskola építését jg. Az országos beruház! sok összege amelv nem foglalja magába). az útépítéseket, több mint kó millió forintot tesz ki. A ta nácsi ég országos Iberubázá* összoeei több mint kóislere- sót teszik ki a kiskunfélegyházi járási tanács által készített és a m?gvei tanács által jóváhagyott 1953’æ évi adóbevételi előirányzatnak. A kiskunfélegyházi járás tékái kétszer annvit kao álHmpBk* tói. m}nt amennyit ebben ft? évben adó felében az állaúi háztartásba ríuttat,
