Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. április (8. évfolyam, 77-101. szám)

1953-04-04 / 80. szám

BACS KISKUN MEGYEI AZ MDP BACSKISKUNMe&Yíl LAPJA Éljen április 4, hazánk felszabadulásának ünnepe VIU. ÉVFOLYAM. 80. SZÁM Ara 50 fillér 1953. ÁPRILIS 4, SZOMBAT ' A. ^zabadsá# ünnepére gyűlik ma össze dol­gozó népünk: az ország, édc-s hazánk felszabadulásának 8. évfordulójának megünneplé- ■sőre Ma 8 esztendeje annak frogy a dolgozó magyar nép hazájának nevezheti ezt a föl det. amelyen él. amelynek sza badságáért annyi hős hazafi hullajtottá vérét. Nyola esz- tendeje annak, hogy a hős Szovjet Hadsereg leverte láncot a magyar nép kezéről é§ megnyitotta az utat népünk •előtt az emberhez méltó, bői dog, szabad világ felé. X yolr; esztendő nem nagy idő egy ország, egy nép éle­tében. Kö'pke percek oSak az idő malomkerekében, de mégis hatalmas mérföldkő a mi né­pünk fejlődésében, ha figye­lembevesszük azt, hogy honnan indultunk el ezelőtt 8 év\e]. Nyolc év távlatából még fel tudjuk mérni azt a kort, ami­kor a földesurak és olesó zsákmányra éhes tőkések egy emberöltőn keresztül már má­sodszor vitték vágóhídra né­pünk színe-javát és döutötték pusztulásba az országot. A magyar uráli, a hitleri fasisz­ta horda oldalán egy esze­veszett háborúba sodorták az országot, rátámadtak, rátör­tek a szabad népek nagy ha­zájára, a Szovjetunióra. Amikor a hős Szovjet Had­sereg csapást csapásra mérve zúzta szét a %siszta hordát, a Horthy úri-banda és fasiszta nyilas csőcselék mindent elkö­vetett. hogy hazánkat a végső pusztulásba döntse, hogy vég­ső katasztrófába sodorja az évszázadok során annyit szén vedett népünket. Tönkretették az ország gazdaságát, népünk színe-virágát: 600 ezer embert küldtek a végső pusztulásba Kirabolt és felgyújtott váro­sok, üszkös gyárfalak, földig irombolt falvaik, robbanóanyag­tól szétroncsolt vasúti sínek, folyókba zuhant hidak, öz­vegységbe ég árvaságba so­dort anyák és gyerm kek ezrei jelezték a fasiszta fenevadak (útját.. Vér- és lángtenger jel­lemezte az ország, a nép .pusztulásának mélységét. A •hős Szovjet Hadsereg által tör­tként felszabadításunk, mentette íimeg az Országot a végső pusz­tulástól, ragadta kj a népet a tsír széléről. Április 4-e az öle­lte t, a békét hozta, a magyar j®ép számára. t j\ hős Szovjet Hadsereg fegyverei szétzúzták, el­kergették a fasiszta fenevadat hazánk földjéről, szétzúzták s «nesszo elűzték a porosz mili- itar izmus csizmáit, amelyek annyi évszázadon át tapostak a magyar haza földjén. Ápri­lis 4-e visszaadta függetlensé­günket, amelyért annyi év- ezáaadön át ontották vérüket «épünk legkiválóbbjai: Rákó­czi kurucaí, Kossuth vörössap- ,kásái, az 1919-es Tanácsköz­társaság vöröskatonái, a Kom­munisták Magyarországi Párt- Jí& niártírjaj, A SZABADSÁG De április -l'e nemcsak a bé­két, függetlenséget jelenti, hanem jelenti azt is, hogy szétverte azt a bilincset is, amelyet a tőkés földesúri szol­gaság vert a magyar nép tes­tére. Hogy a Szovjet Hadse­reg győzelme egyszersminden- korra hazánkban is végetve tett a gróftelekiek, grófzichie-k és bomeompagui hercegek és bölíérbicskás csendőreink ura' mának, hogy az ország ogy­szersmindenkorra a népé lett. r ApwHs 4-e a magyar nép történelmének új kor­szakát nyitotta meg. Eövid nyolc esztendő telt el azóta, do ennek a nyolc esztendőnek minden napját aranybetűkkel jegyezte fel a magyar nép tör­ténelme. Ami pár évvel még álomnak tűnt. ma valósággá vált. Hol vannak már a régi háborús nyomok? Nemcsak azokat tüntettük el, nemcsak új üzemek, gyárak, falvak és városok nőttek ki azóta a ma­gyar haza földjén, hanem a nép is újjászületett, amelynek nagyszerű építőmunkája nyo­mán nemcsak eztálinvárosok, komlók, kazincbarcikák, bá­nyászati berendezések gyárai­nak sora épült fel, hanem új, szocialista típusú emberek millióit kovácsolta ki. Olyano­kat, mint Varga József ó* Párdi Imre a Bányászati Be­rendezések Gyára esztergályo­sai, akik a felszabadulási hé­ten 709—833 százalékra növel­ték napi teljesítményüket a haza erősítéséért, vagy Tóth László, a hartai gépállomás sztahanovista traktorosa, aki váltótársával együtt hősi pél­dáját mutatja népünk erőfe­szítéseinek, — munkalendüle tének. Néhány esztendeje csupán, hogy pártunk és szeretett Rá­kosi elvtársunk azt a nagy­szerű céLt tűzte elénk, hogy hazánkat elmaradt agrár1 országból fejlett mezőgazda sággal rendelkező ipari or1 szaggá kell változtatni. S íme1 fejlődésünk az utóbbi évek során olyan nagyméretű volt, hogy ezt a nagyszerű célt el­értük: hazánk korszerű mező- gazdasággal. rendelkező ipari országgá változott. j^yolc év alatt megválto­zott újjá vált a mező- gazdaság, a magyar falu arca. megszépült a dolgozó paraszt­ság élete is. Megyénk déli ha­tárán fekvő Kisszállás község­ben azelőtt 18 ezer holdat bi­torló Boncompagni d© v al- perge olasz hercegi család és nagybérlői szívták a nép vé­rét csupán 400 hold volt a dolgozó parasztok kezén. Ma a régi. volt jogfosztott zsellé­rek a föld urai Kisszálláson. Az országban ez à községünk elsők között kapott gépállo­mást. Van állami erdőgazda­sága, korszerű gyapotfeldolgo­zó üzeme. A község dolgozó parasztjainak legjobbjai rá­tértek arra az útra. amely az elmaradt parcellás gazdálko­dásból, a fejlett, nagyüzemi szocialista mezőgazdasághoz vezet. A nehéz paraszti mun­kát mind tömegesebben meg­könnyíti a gép. amely a gép­állomáson a dolgozó parasztok rendelkezésére áll. A modern agrotechnika egyre elterjed­tebb alkalmazása pedig növe.i a község dolgozó parasztjainak terméseredményeit, emeli élet színvonalát. Uj iskola, kultúr ház. két állandó jellegű nap közi otthon és óvoda épült a községben, két bővizű artézi kutat kaptak a dolgozó pa­rasztok. Ma már a kultúrát adó villanyfény világít Kis szállás utcáin. A 40 szobás hercegi kastélyban a volt zse-l lérek gyermekei tanulnak. — Idősebb testvéreik közül »okán eljutottak már az egyetemek főiskolák padjaiba is. A haj daui uradalmi zsellérek fiai bél és leányaiból néphadsere giinlc tisztjei, orvosok, agro­nome sok, mérnökök válnak. Kisszállás község hű tükre az új magyar falu életének. gépünk sikeresen roha­mozza a kultúra várát. Munkás- és parasztfiatalok tíz­ezrei járnak az egyetemre, százezrek é$ milliók tanulnak ebben az országban. A töme­gek alkotó, kulturális munká­ja eddig soha nem látott ma­gadra emelkedett. Hogy azóta is ilyen nagy utat tehettünk meg a Szovjet1 unió szüntelen segítsége mel­lett, mindenekelőtt pártunk­nak és Rákosi elytársuak kö szönhetjük, aki nyolc eszten­dőn keresztül minden akadály1 é3 nehézséget leküzdve vezette népünket a győzelmek útján a szocializmus felépítése felé. Ma. amikor szabadságunk születésének 8- évfordu'óját ünnepeljük, forró bálánk és ragaszkodásunk száll nagy barátunk és tanítónk,, a hatal­mas Szovjetunió felé, ameiy nemcsak szabadsággal ajándé­Díszűnnepély a Kecskeméti Katona Józsei Színházban hazánk felszabadulásának 8. évfordulója alkalmából A Magyar Dolgozók Pártja Bácsk^kunmeayei Bizottsá­ga és a Megye] Tanács Végrehajtó Bizottsága, péntek esie a Kecskeméti Katona. József Színházban díszünnepélyt ren­dezett hazánk felszabadulásának S. évfordulója alkalmából. Jóval 0 óra előtt már fényárban úszott „ színház, amely nek színpadát ez alkalommal gyönyörűen feldíszítették. A nézőteret zsúfolásig megtöltötte az ünhepJő közönség, mely­nek soraiban ott láttuk mind az ipar, mind a mezőgazdaság élenjáró dolgozóit. Eljöttek a szak-ma legjobbjai, a felsza­badulási hét munkasikereinek győztesei. A magyar és a szovjet himnusz elhangzása után, me­lyet g. színház zenekara adott elő, Németi József elvtárs, me'Jyei pártbizottság titkára t'nyitotta meg a díszünnepély majd átadta a szót Dallos Ferenc elvtársnak, a megyei ta­nács elnökének. Dallos elvtárs ünnepi beszéde Dallos elvtárs beszédének bevezető részében vázolta a felszabadulás előtti helyzetet azt a mólvsézet, amelyből .1945 április 4 én elindultunk. A magyar nép. a magyar mun­kásosztály és legjobb fiainak, a kommunistáknak és szeretett vezérünk. Rákosi elvtársnak bölcs irányításával indultunk el a felemelkedés útján Dallos eivtárv, 'beszédének további részében vázolta mind az ipar, mind s. mezőgazda­ság, mind a kulturá'is élet té­réin beállott változásokat és eredmény eket. Megyénkben, ahol a Horthy-rendszei'ben 25 esztendő alatt ear vétlen üzem sem létesült, a felszabadulá= óta 26 új üzemet, gyárát épí­tettünk. a régieket kijavítot­tuk. újjáalakítottuk. A mezőgazdaság területén jelentős eredményeket értünk él. Megyénk területén ma már 290 önálló és III. típusú tsz, Lil I. és II. típusú tszcs van. 1952-ben a gépállomások részé­ről 14 kombájn aratott.1 de eb­ben az évben Tnár több mint ötszörösére emelkedik «, kom­bájnok száma Megyénkben felszabadulás előtt nagyon sok munkanélküli volt. Ezek Kecs­kemét, Félegyháza és Halas ..emberpiacain” kerestek mun­kaalkalmat A földreform ®o rán 305 ezer katasztráíis hold földet osztottunk ki, ígv 45 ezer nincstelen paraszt, ré*ze- sü't föld.iuttatásban. Ma meg változott a. helyzet, már nincs munkanélküli a megyében, el­lenkezőleg. egyes területeken munkaerőhiányról érkeznek jelentések. A kultúra területén is a fel­emelkedés útjára 'éptünk. Ma már nincs akadálya annak, hogy gy ermekeink tanuljanak, művelődjenek. Amíg az 1944— 45-ös iskolaévben az iskolakö­teles gyermekeknek mindösz- sze 14 százaléka, végezte ei a nyolc elemit addig ezéybeo.a iiyo’c osztályt a tanulóifjúság 95 százaléka végzi el. Hallos elvtárs a továbbiak­ban rámutatott arra. hogv az­előtt az állam mindég szervé ben az arisztokraták. a dzsem trik. a nagytőkések képviselői XJEoJjrtatás a S^.pldalonj. kozta meg népünket, hanem továbbra is biztos támaszunk, segítőnk a szocializmus építé­sében, a béke védelmében. JTebzabadulásunk 8. év­fordulóját a jövőbe ve­tett szilárd hit érzésével ün­nepeljük. E szilárd hit erős alapja, hogy építő munkában gazdag, eredményes esztendők vannak már mögöttünk, hogy pártunk és Szeretett Rákosi elvtársunk bölcs vezetésével újabb hatalmas sikerek eléré­sét tűztük ki célul, hogy ebben, a küzdelemben nem vagyunk egyedül, hogy támogat ben­nünket a hatalmas Szovjet­unió és a 800 milliós béke- tábor. Felszabadulásunk 8. év­fordulóját egyúttal úgy ünne­peljük, hogy választásokra készülünk. A választások nap­ján visszatekintünk oda, ahon­nan elindultunk nyolc éweí ezelőtt, de előre is nézünk, ahová igyekszünk. Nyolc esz­tendő3 munkánk eredménye, mindaz, amit ezalatt a nyolc év alatt alkottunk és alkotni tervezünk, ékesen bizonyítja elszánt békeakaratunkat. Ép­pen ezért most még fokozot­tabban kell éberen őrködnünk eredményeink, hazánk békéje* felett. Nekünk különösen ébe­ren kell figyelnünk a háborúé gyújtogatok minden mester­kedését — mert megyénk ha­táros a legelvetemültebb há­borús provokátor: Titónak Jugoszláviájával, Erőinket* meg kell, hogy 'sokszorozzuk) s készen kell állnunk, hogy erőnk tudatában visszaverjünk, minden olyan kísérletet, amely, az imperialisták és a Tito' banda vagy belső lakájai, kulákok és klerikális reakció részéről meg akarja bontani békénket, gyengíteni erőnket. Népünk, megyénk dolgozói­nak elszánt békeakaratáról ékesen beszélnek azok a hős tettek, amelyek a termelés te­rületén a felszabadulás tisz­teletére rendezett felszabadu­lási héten születtek üzemeink­ben és kint a mezőkön. amikor felszabadu­lásunkat ünnepeljük, előre is kell tekintenünk. VT ágosan kell látnunk, hogy nagy céljaink eléréséhez to­vábbra is nagy erőfeszítések­re lesz szükségünk. Éppen ezért a legméltóbban úgy ün­nepelhetjük április 4 ét. úgy készülhetünk a választások napjára, ha továbbfejlesztjük felszabadulási hét hazafias mozgalmát, ha üzemeink dol­gozói a termelés fellendítésé vei harcolnak a második ne­gyedévi tervek teljesítéséért,' ha dolgozó parasztjaink a szánt ás-vetés és a begyűjtő*- tervek maradéktalan végre­hajtásával harcolnak a tervek teljesítéséért, hazánk erősítő1 séért. Uj termelési győzelmekkel előre hazánk erődítéséért, füg getlemségünk és szabadságunk ijEédelméérU

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom