Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. április (8. évfolyam, 77-101. szám)

1953-04-03 / 79. szám

Dolgozó parasztok, tv vmelöusö vetkezetek, állami gazdaságok és gépállomások dolgozóit A tcuüszi muniták jómmőségU és időben való elvégzésével biztosítsátok az ország új kenyerét,----- erősítsétek drága hazánkat, védjetek a békét!- Számolják fel a dunaegyházl Béke termelőcsopodban lévő hiányosságokat Likőreudü hazafias köte­lessége most. m nden terme.ő- (ssjöveikazetüoknek és csopor- ! túliknak a tavaszi vetésterv leninél előbbi és maradéktalan iteljesítése. Áz időben való ve* tésse], a jó termés alap-teltéte leit teremti meg, s ezzel gon­doskodnak nagyobb darab ke­nyerükről, az állatai.omauy hennta rtásához és növeléséhez feziikséges takarmányról, «a.iát maguk magasabb életszíuvoiia Iáról. A'arvors és korai vetés sei torme.őszövetkezeteink t csoportjaink népgazdasági tei vünk mégvajósítását elős nítik, amit .ioggai vár el tői ü pártunk éa áhamunk. llareo-s helytállásra, a ni kézségek ta'áióKonv leküzdt téré. a munka halogató k, _ ha uyagok elieni keménységn éberségre éc könyörtelenségr vau Szükség, most mindé lormelőszövetkezetünkben. Nem ez tapasztalható azon ban :t duuaegyházi Béke tei mejőesoportban. aJioi az 51 tagnak alig fele dolgozik csoport földiem. Most. ami.io minden munkáskézre szüksé, vau. néhányan emgedetjeuse get igyekeznek szítni és aka dályozzák a folyamatos man kát. Csorba János, ibi, és id Jäger Geräc-y, Bohács Samu «1. Petri Sandoi' és még tóo ben egyszerűen kijelentették hogy ők most >,nem érnek rá n csoport földjein dolgozni mert saját egyéni szőlőjüké művelik Az elnök. jVa./y Ba lint pofiig tudomásul vette a: említett tagok be.ie.entését é tehetetlenül tűri. hogy ezel távolmaradása akadá.yozza ; csoport munkáját, a tavasz; vetésterv teljesítését. l eiiueriU a Kérdés ho g y un tűrheti a csoport vez-e tőségé gzt az állapotot? A hi­bát elsősorban az elnök, Mag;. Bálint «a a vezstőség tagjai- ban kell keresni, akik tehetek lenek néliány hangadóval szemben, mint amilyenek ifj'.í é.s időé Jácer Gergely, aki!; minden további nélkül 1000“ 1000 négyszögöl szőlőt ..sajti títottak ki" a .maguk számára, mint ,áuUtáp" löidtorü.etet A csoport vezetősége alhelvett, hogv erélyesen fellépett volna az ilyen jelenség,ek e.len, teüe- tet'en. száj táti módon tűri tizeknek a tagoknak a tevő keuvsését. akik igyekeznek a többi- tagságot is befolyásuk alá vonni. A községi pártszer­vezet sem törődött egyáltalán a csoport tagságának neveié (■ével. Elsősorban a párttagok .nevelésével Ezért tavalv ősz- szel már több tag olyan köve­telésekkel lépett fel, hogv a csoport szőlőterületéből 800 1200 négyszögöles területeket adjanak át nekik égvén i ke­zelésbe, arra hivatkozva- hogy csak így tudják maguknak a megfe’clő jövedelmet biztosí­tani. Nem volt senki, aki meg­magyarázza a term e ; ő c sop o rt tagiainak. hogv a tavalyi esz­tendő viszonylag gyengébb termését nemcsak a. szaraasag okozta, hanem az is, hogv a tagság idegenkedett korsze­rű agrotechnikai módszerek al­kalmazásától és elhanyagoltak a növényápolást is. Számé4 élenjáró termelőszövetkezet es csoport példája igazolja, hogy ahol alkalmazták a korszerű agrotechnikát, ott a tavalyi A szovjet rendszer fölényének újabb bizonysága BOKOTÁN Illés Mihály dolgozó paraszt még nem f'v g ott a szántás munkájához ügy látszik, a rémi kukkokra hallgat, akik szintén szabotál­ják a íava®zi munkát. Ilye­nek: Raçsmdny István. Szabó Antalné. Tüske Mihály és Pancsurg. Joachim. aszály ellenére is viszonylag ió termést értek el. Tehát a tagok elsősorban magukban keressék a hibát és az idén jobb munkával igyekezzenek elősegíteni a tavalyi nehéz esztendő okozta bajokból és nehézségekből való kijutást. Felelőseit a megyei és a járási instruktorok is. akik többször jártak ugyan a du- naegyházi termeiőcsoportban, azonban nagyon keveset tet­tek annak érdekében, hogy reudet teremtsenek. A cso­portban cédául Kollár Mi­hály kulákcs.mete is befura­kodott és maga Nagy Bálint, az elnök hangoztatja, hogy az illető ,ió munkát végez Nem gondol arra, hogy a csoport­ba befurakodott kulák eleinte gyekszik jó színiben feltüntet­ni magát és nem a nyílt sza­botázst választja, mert hiszen azonnal leleplezné magát. A járási pártbizottság ré szérői kinti árt elvtarsak „ké­nyes kérdésként” kezelték a Béke termelőcsoportban ural­kodó állapotokat. csukott szemmel mentek e] a csoport problémái mellett. Már köze, féléve folyik a vizsgálat ered­mény nélkül. Nem vizsgálga tásokra van itt szükség, ha­nem azonnali intézkedésekre. Gondoskodni kell az alapsza­bályok következetes végre­hajtásáról. mplv meghatároz­za. hogy mennyi földterületet vehet saját kezelésébe egy agy tag. A járási pártbizott­ság és a községi pártszervezet ne csendet, szemlélője legyen szá.itáti módon az elharapó­zott bajoknak, hanem vessen véget azoknak Újabb nagy sikert köszönte nek a Szovjetunó népei. 1947 óta immár hatodik alkalom mai szállították le az é.e.m sz.rek és .paretkkek árait, mostani árleszállítás fonttá sajátossága az. hogy lényegé ben kiterjed minden élelmi szerre és ivarcikkre. Az ár.e szállítás másik sajátossága pe dig abban rejlik, hogy a do' gozóknak namiobb me utak ári' tűst biztosít, mint a háború utáni evekben történt árleszál utasok bármelyike. Az árleszállítás következté­ben a szovjet dolgozók köz cetien megtakarítása csupán az ádami és szövetkezeti ke- reskedelem vonalán egy év alatt 4ti milliard rubelt tesz ki. Az 1951. évi ár.eszállítás [eredményképpen a lakosság I uaszna 27.5 mbliárd rubel, j 1952 ben 20 mil-iárd rubej. volt. A kiskereskedelmi árak [ ú.iabh leszállítása elősegíti a Szovjetunió lakosságának minden rétege számara az [ é.etszmvonai további komo.y eme.kedését, a szovjet rubel I vásárlóerejének további meg- szilárüu.ásat. Az árieszállítá- ereüményokepue.i ú.ira jelen- [ tősen emelkedik a munkások és alkalmazottak reá bérét fo­kozottabb mértékben javul a nyugdíjasok és ösztöndíjaik I helyzete- növekszik a parasz I tok jövedelme, mivel a Pa- I rasztok most a leszállított ára I kon vásárolhatják meg az [iparcikkeket, a földművelés: I és á,lattenvé^ztési termékek I állami beszerzési ára pediv a I régi marad. Az árleszádítás j előnyösen hat tehát minden [ szov jet család költséu vetésére. 11 a tu mas jelentőségű a j Szovjetuniónak, a kommuniz- [ must építő országnak ezen újabb nagv sikere, különösen napjaink nemzetközi esemé uyei között. A népi demokrá­ciák fetó a jövő kéiK<. rajzolja és arra ösztönzi őket. hogy szakadatlanul emeljék terme­lésüket, még gyorsabb üt in­ban -haladjanak előre a. szocia­lista építés útján. Azoknak a I százmillióknak pedig, akik ka- u ital ista és gyarmati rab«ág alatt, görnyednek, különösen kézzelfoghatóan mutatja meg a szovjet rendszer erejét és fölényét. Míg a szovjet kormány kö­vetkezeteken folytatja az ár­leszállítás politikáját, addig az imperialista világban az éle'miszert'ejadagok egyre ki­sebbre zsugorodnál,- össze, az árak megadás nélkül emel­kednek, állandóan nő a nyo­mor és a nőikii özes. Az ENSZ titkárságnak a napokban ki­adott jelentése megállapítja, hogv a tőkés országokban je­lentősen csökkent a lakosság vásárlóképességy. — Csupán egyetlen esztendő alatt Fran­ciaországban 12. Angliában 10. Nyugat-Németországban 9 százaikkal emelkedtek a köz­szükségleti cikkek árai Auszt­riában a Marshali'terv óta 2—1 Gyengén halad az árpa- és a zabvetés — mégi» nyugodt az upostagi tanácselnök A post ág on ey y általán mm f úrdalia a lelkiismeret a községi tanácselnököt, hogy a községben gyengén megy a tavasziárva és a zabvetés. Az sem izOatia különösebben> hoau az elmúlt heten az e.'icsz községben cÿak egy hold za­bot és ugyanannyi árvát vetettek el. Ha ilyen ütemben_ ha­lad tovább a munka, vuugos> hogy a község nem teljesíti a tavaszi vetéstervét határidőre. A községben azonban telte* nmvridtsáo uralkodik « közsén vezetői részéről, ügy gondolják, hogy „majd csak megy valahogy a tavaszi munka." Kern népszerűsítik q ta­vaszi munkákban élenjárókat, nem bírálják a lemaradókat. Mod, mikor az eVéSz országban lelkes erőfeszítéseket tej­nek dolgozó 'parasztiáink, közséai vezetőink a tavaszi mun­ka meggyorsítása érdekében, hogy jó eredményekkel ünne­peljek felszabadulásunk cvtordulóiát, az anntaai tanáés a legkisebb erőfeszítést sem teszi a mezőgazdasági mun­kák versenyének kiszélesítéséhez. Pedig u vetéstervek eddigi teljesítése nem teszi indo­kolttá a nyugodtságot. A ls> hold tavasziárpának még _ a felél sem vetették el, „ községben. A kuhtkok is « tanács jóvoltából vio au szabotálják a tavaszi munkákat. lioszik Sándor 32 holdas kulák sem árpát, nem zabot nem vetett. Sőt nyíltan uszít a vetés ellen Rajta kívül e’Jész sor kulém még hozzá sem kezdett a veféshez. ,Ye pihenjen az eddigi ere élményeken az aoostuui. tanát?, Ne elégedjen meg azzal, hogy begyűjtésben a felszabadulási héten viszonylag jó eredményt ért el. Miért? Elsősorban gZ- eal, hoflv a névnevelőmunkát megjavították. Csyk az a hi­ba, ho.av csupán a begyűjtéssel foglalkoznak a népnevelők és nem gondolnak arra, h>gy az,idei begyűjtés sikere attól függ, hoau mikor kerül földbe « mag. háJVan mennekr a ta­vaszi munkák. A verseny is csak a begyűjtés területén fo­lyik Használja fel a községi tanács a jó módszereket u me­zőgazdasági munkák me g gyorsítására-isi Ne azt hangozta-e sák minden alkalommal, hogy a »begyűjtésben jól állunk. tavaszi munkák meg majd el lesznek végezveKapcsol­ják össze a kettőt és ne pihenjenek .nunOod'an, az eddig* eredményeken! Az óramutató sebesen halad és minden per­cet ki kell használni a vetésterv teljesítése érdekében! Tanácsaink úgy mozgósítsanak, fto«ry növekedjék a begyűjtés üteme Mindössze egy nap választ el eunüaket hazánk felszabadít« lásának ünnepétől és még min­dig sok a tennivaló járásaink­ban és községeinkben a begyűj­tés terén. Megyénk még mindig az utolsók között van az orszá­gos ranglistán, amely fokozot­tabban kötelez minden járási ea községi tanácsot hogy min­dent meg tegyen a tervek ma­radéktalan teljesítése érdeké­ben. Megyei viszonylatban az élenjáró járások is messze jár­nak a tervteljesítéstöl, különö­sen a tej- és tojásbegyüjtérben. A begyűjtési tervek ' teljesí­tését számos községben is elha­nyagolják. Páhi és Akasztó községek iskolapéldáját mutat­ják a nemtörődömségnek. Mind a két községben abban merül ki az egész begyűjtési munka, hogy a jelentéseket el­küldik a felsőbb szervek felé. A község vezetői azonban a legki­sebb erőfeszítést sem teszik a begyűjtés meggyorsítására, a lemaradás behozására. Dolgozó parasz-jaink,' terknelö- szövetkezeteink, községeink, já- tásaiük harcoljanak egymással versenyezve r.apról-napra újabb sikerek e'-éréséért! Pártszerve­zeteink, tanácsaink úgy mozgó­sítsanak, hogy április 4 után sem csökkenjen, hanem egyre növekedjék a begyűjtés üteme! A járások rangsora: 1. bácsalmási járás, 1286 pont, tanácselnök: Ungor Erzsébet; 2. bajai járás, '1051 pont, ta­nácselnök: Oszterinniin Béla; 3. kiskó'rübi járás. !)88 pont, tanácselnök h.: Molnár János; 4. kiskunfélegyházi járás, 910 poid, tanácselnök: Belénjí Mi­hály; 5. dunavecsei járás, 897 pont, tanácselnök: Mártái Mihály; 6. kecskeméti járás, 869 pont, tanácselnök; Szabó János; 7. kiskunhalasi járás, 866 pont, tanácselnök : Bitnyi Ágostonná; 8. kalocsai járás, 881 pont, tanácselnök: Kovács Mátyás; 9. kunszeutmiklösi járás, 782 po«t, tanácselnök: Heiler Fe­renc.' y Baja város, 1819 pont, tanács­elnök h.: Farkas Katalin. Kecskémét város, 1189 pont, tanácselnök- Szeiepcsényl Intre. 5-szőrösen drágulták az élel­miszerek. Franciaországban egy ki.ó vaj ára egy év alatt 180 frankról 1000 frank fölé emelkedett. 1947-hez viszonyít­va a hús ára több mint Hét­szeresére. a cukoré háromszo­rosára. a kenyéré több mint ötszörösére emelkedett. Az Amerikai Egyesült Államok­ban ugyanazért a pénzössze­gért. amelyért 1944-beh .1 ki­logramm kenyeret vásárolhat­tak, ma már c®ak 78 dean- gramm kenyeret Kapnak. Ezeket a doigozojiat csökke­nő kenyérauaguk. foszladozf i-uhaik i.< f.gyeimeztetik hogy mit je.ént a tőkés országokban a fegyverkezési verseny, a nö vekvö adóterhek, a háború é® nyomor politikája. Az eszeve sz.tt háborús készülődésén, wan-na.o után nagyobb darabo­kat harapunk kj a tőke«, or szagok doigozó.nak szűkös ke uverébgl A tőkés világban az al-andó áremelkedések orkán­éi szánt véSig. Az árleszálútás a. ®zovjet rendszer erejének. a Szovjet­unió békepoiitikajának újabb kifejezése, újabb iépés előre a sztájini úton. Az árl.szálútá- 6ok ..titka” a szocializmy« fö- énye. a kommunizmusba veze­tő út ú.iabb mérföldköve. A .titok” u vit ja: a Szocialista gazdaság mérhetetlen fölénye és életereje, a szovjet nép hősi munka.endü.ete, páratlan ai kotóenergiá.ia és a következe tes sztálini békepolitika.. Az árleszállítás a szovjet «ép szilárd békeakaratának újabb kifejezése. A szovjet kormány, amikor gazda-ág’ ntézkedé.sévei elősegítette az árak leszámítását, éppúgy az egyetemes béke megszilárdító sara törekszik, mint am.kor Molotov elvtárs. a Szovjet­unió kü ügyminisztere nagy je lentőségü nyilatkozatába!» most ismét síkraszálltg koreai fegyverszünet megkötése, a háború gyors befejezése mel­lett. A dolgozók jólétének szüntelen emelésére- a lakos­ság érdekeit szolgáló hasznom beruházásokra csak az a nép képes, amely külpolitikájában mindenné] előbbre helyezi a békp megőrzését, melv a mun­kapad mellett és a szántóföl­deken végzett mindennap' munkájával is a béke megőr­zését szo.gálja. Elénk, a felszabadult é* s zocializmust építő ország dolgozói elé jövőnk képét, ve- Úti a szovjet nép emelkedő ióléte. az árleszállítá®. Ez a? céi, ami felé mindennapi munkánkkal, terveink téjasí“ tétével törekszünk. Céljaink megvalósítására ad mos*. iabb hatalmas ösztönzést a .zovjet árleszállítás. Minden erőnkkel, a felszabaduÁG hét nagy munkagyőzelmeivel és azok továbbfejlesztésével har­coljunk. hogv megteremtsük hazánkfiám ic a szocialista árubőséget. MEGYÉNK HÍREI KÉM községben a vetetek szorgalmazásában ió felvilágo­sító munkát végzett Nyerges Margit tsz DISZ titkár Csa­tul Ilona és Bosnyák Ilona DISZ-tagok. A Kilián tsz tag iái-közül Gergely Gyula. Bad- va Antial. Horváth Pá! és 8ö~ röU László április 4 tisztele­tére tel jesítették évi tolás- és baromfibeadásiikat. * A BALOTASZÁLLASI Pe­tőfi tsz áruavetcíp n befeje­zéshez' 'közeledik: A , Vörü* Csillag tsz-né’ e'.'cnbcn vonta­tottan mennek a munkák még csak most-végzik a szán tűst és ezért a vetéssel'.!5 el­késnek. BODOGLÁR és Rekettye puszták között folvik » páros- verseny. Az utóbbi napokoan a versenymozga omhoz Burá­nyi Dezső ZÓ holdas, továbbá Nagy M. István 16 holdas Pa­rasztok is csatlakoztak Gál István Nyári Jánossal, Vili József Elek Jánossai léveti városversenybe. Jánoshalma község ben is szélesedik a verseny mpzffa'oan a népnevelők ió fel- vi'ágoútó munkája nvomán Pataki' Antal Pető Ti bőmé: ösá. Király Mátváané. Tóth Mihálvnó és Banátovics Emil e réjzévi tojás- és baromfiba adásukat mór taUsilitettÁk

Next

/
Oldalképek
Tartalom