Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. április (8. évfolyam, 77-101. szám)

1953-04-01 / 77. szám

FillT ÉS PÍKTÉPlTÉS A dimapatají agitációs munka néhány kérdésérő Nagy békehareosok K U O M O-Z S O tounapatajon az "gitáoió8 inranka komoly, harsban elért eredményekre tekinthet vissza. A község népnevelői kü.ünö- «en a tavalyi srabonabetakarí- tás és a .békekölesönjegyzés idején vértezték fel magukat a meggyőzés jó módszereivel, növekedett önbizalmuk és ée- sedett fegyverük a fa.usi osz­tályellenséggel folvó a arc ban A pártszervezet dolgozott a tavaszi vetés sikere érdekében A begyűjtésért is folyt agitá­ció. A népnevelők munkája nyomán Círják Pál. Csáti La jós, Szabó János és még sok más dolgozó paraszt pé.damu- tatóan teljesítette b gyűjtési kötelezettségét és szántott ve­tett idejében. De ezek az eredmények nem kielégítőek. Az szükséges, hogy a népne­velők szervezettebben és fel­készültebben vegyenek részt uz új, gazdag termésért folyó harcban. A március 22-i agitációs nap tapasztalatai nóhánv fon- cos kérdésre kell, hogy felhív iák a községi pártbizottság é« az alapízervezetek vezetőinek figyelmét. Horváth Márton elvtárs a következőkben hatá­rozta meg a nevelők munkája lényegét. ...Állandó személyes érintkezésben állnal• „ dolgo­zó tömegekkel. Lemérik az ér­vek hatását, figyelik a tömé geh hangját, észrevételeit és dtv alakítják ki a várt politi­kájának helyi alkalmazását ” 4 duuapataji népnevelők kö­zött csak kevés volt ta’ál ható a legharcosabb. r leggyaikor- lottabbak közül ezen a napon igen sok volt olyan, aki nép nevelőmunkát még egyáltalán .nem végzett s nem kapott most s«m megfejelő tájékozta­tót. A községi pártbizottság a népnevelők összetételére sem fordított megfelelő gondot. — Nem vette figyelembe a Poli­tikai Bizottság 1950 novem béri határozatát mely világo­san leszögezi, bogv „A nép­nevelők hálózatát ki kelt egé­szíteni fí'Jyéni magatartásuk­ban, a termelő munkában és a várt akcióiban kivált, példa- imitáló, megfelelő politika’ műveltséggel, rendelkező elv- 1ársakkal és a legjobb várton- kívüliekkeU‘ A népnevelők szervezésének, össze tételé nek foggá té kossá­gaiból. nem kis mértékben no litikai, tartalmi fogyatékossá­gok is következtek. Csíkos elv­társ. a községi párttitkár a aépnevelőértokezleten elmon­dott b.számolója sem foglalta magába az eredményeink nép­szerűsítése és az ellenséggel szembeni harc fontos seit. Ennek egyenes következ­ménye. hogv a népnevelők munkájából szintén hiányoz­tál- ezek a fontos szempontok. Dunapataj dolgozó paraszt; .iái felszabadultak az érseki nagybirtok és az ellenforra­dalmi reakció ha’áloc szorítá­sából. új életet kaptak a szov­jet fegyverektől. A Valaha félreesett, jelentéktelennek mondott község most vasutat kap, betonút fogja, átszelni, a főutcáját még ebben az évben portalanítani fogjál«. Most épült fel az új óvoda, a ku.- túrház és a bölcsőde most ke­rült tető alá. Népnevelőink­nek állandóan emlékeztetiiiök kell. hogy mindezt pártunk, munkásosztályunk és egész népünk nagv erőfeszítéseinek köszönhetjük. Ab ellenség Dunapatajon is arra törekszik: akadályozni a munká.atok elvégzését, fel­nagyítani nehézségeinket, ékei verni a tömegek és népi de­mokratikus államrendünk szi­lárd kapcsolatában. Ezt egy pillanatra is elfelejteni, fegy­verszünetet jelent. Vájjon el lehet-e hallgatni egyetlen alkalommal .is. hogy Bévárdi Sándorué kenyérrel etette disznóiát és usyanak kor nem végezte el a szántás- vetési munkálatokat. Vagy hogv F. Szabó kulák egyre másra vágta feketén a marha kát, hogv Dudás Antal 3ü kg baromfival és 41 kg tojássá: tartozik az államnak Népne­velőinknek ezeket az adatokat, amelyeknek tudatosításával újra és újra csapást mérünk az ellenségre, el kell mondani a dolgozóknak. Az agitációs munkának, akár szervezeti, oltár politikai tartalmi • szempontból igen naáy segítője a párthatároza­tokra . való támaszkodás. Az agitációs munkához vegyük elő a Központi Vezetőség 1950 február 10-1- a Politikai Bi­zottság 1950 november 20-j ha­tározatát és a KV ülés 1952 júniusi ülésének anyagát melyek iránytűként szolgálnak az agitációs munka szervezeti és politikai-kérdéseinek mego- (lására. A községi pártbizottság leg­fontosabb feladata a dunapa­taj i agitációs munkával kap­csolatban: szervezetileg meg­erősíteni a csoportot, bevonni az eddigi munkában kitűnt legjobbakat. Ne legyen olyan népnevelő, mint pl. Kovács István, aki tanácstag és nem teljesítette beadási kötelezett­ségét. A Politikai Bizottság 1950 határozata azt mondja, hogy ,,A pártbizott­ságok rendszeresen határozzák meg az agitációs munkn helyi termelési, politikai tartal­mát. ..” Tehát a pártszervezet­nek kell meghatározni az agi táeiós munka tartalmát, a he­lyi viszonyokra alkalmazva- — Ez biztosítja a népnevelők gyors politikai fejlődését. A pártszervezetnek nagyobb aktivitással kell bevonni a munkába a termelőszövetkezeti csoportok tagjait. Nagy szük­ség van a pedagógusok rész­vételére is. akik az agitációs napop egyáltalán nem vettek rétet. Dunapata.ion minden fel­tétel megvan ahhoz, hogy az agitációs munka, iól szervezett és előttünk álló feladatok vég­rehajtása szempontjából ered­ményes legyen. Ehhez azon ban az szükséges, hogv össze fogják a község legjobb leg­tapasztaltabb erőit és az egész község dolgozói pártunk, nép­nevelőink segítségévei érjék el a termelés, újabb győzelmeit. IL KEK Nyugat -Németországból NÜRNBERG Bajorország békeszerető la kosságának tiltakozása és szo­lidaritási mozgalma, arra kényszerűét te a hatóságokat, hogy szabadonbocsássák Götz Schreglet, a „Volksecho” la tartóztatott szerkesztőjét. BERLIN Adenauer április másodíkáp száll hajóra, hogy jelentésté­tel és újabb parancsok átvé­tele céljából amerikai gazdái­hoz utazzék. BONN Eisenhower utasítására. :$> nyugatnémetországi amerikai hatóságoknál fokozódik a „bo Kzorkányüldözés”. Az ameri­kai főbiztosságon olyan vizs gáióbizottság kezdte meg a személyzet tagjainak kihallga­tását, amely megfelel a hír­hedt „amerikaelleiips tevé­kenységet vizsgáló bizottság”- nak. Ä bonni amerikai főbiztos­ság egyik taßia egy német uj ságíróval folytatott beszélge­tése során kijelentette: A vizs­gálóbizottság tevékenysége az amerikai főbiztosság személy­zete körében nagy zavart és bizonytalanságot váltott ki Reszketünk attól a gondolat tói. hogv valakiről kitalálják: i nagymamája kommunista. ff uo M o-zso tör lénész, ív költő, drámaíró, a 3f lenkori kínai irodalom egyik legnagyobb alaltja, a Béke­világtanács alelnöke, 1892-ben született. Tanulmányait Ja­pánban az egyik orvosi egye­temen végezte, 1921-ben tért vissza Kínába és főként az irodalomnak szentelte mun­kásságát. Irodalmi munkássága, köz­ben tevékenyen résztvett a po­litikai életben. 1928-ban, a for­radalom első kudarca után Japánba menekült és ott ma­radt 1937-ig. Közben tanulmá­nyozta a kínai történelmet, a csontba, cserépbe vésett írá­sokat. bronzfeliratokat. Ami­kor Kínában fellángolt a ja­pánellenes harc, Kuo Mo-zso visszatért hazájába. Kinevez­ték a Katonatanács politikai ügyosztálya harmadik irodá­jának igazgatójává s ebben a minőségében kulturális és mű­vészeti eszközökkel folytatta a japán imperializmus elleni propagandát. 19i5-bcn a Szovjetunió meg­hívására résztvett Moszkvá­ban a Szovjetunió Tudomá­nyos Akadémiára megalakulá­sának 22. évfordulójára rende­zett, ünnepségen. Később mint a Politikai Tanácskozó Konfe­rencia taaia, tevékenyen dől­Tbiliszi (TASZSZ) Közle­mény Y ve« Farge autóbaleset következtében ( szenvedett sú lyos sérüléséről« Március 29-én este, vissza jövet G oviból Tbiliszibe, az a gépkocsi, amelyben Yve.« Far­ge. „a népek közötti, béke m égsz: 1 árd í t ásóért” e'ine vezé síi nemzetközi Sztálin-tbéké- díias francia közéleti szemé lyiség ült feleségével és a ki sérő személyekkel, a sötétben összeütközött egv tehergépko csivah A gépkocsik összeütkö­zésénél Y ves Farge komoly sérülést szenvedett.^ Március 30 án Yves Farge egészségi állapotában nem mütatkozott semilyen javu New York (ADN) Az ártat­lanul halálra, ítélt Rosenberg házaspár hétfőn ügyvédje út­jár perú.irafelvételi kérelmet terjesztett, az Egyesült Álla mok legfelső bírósága elé. A kérelemben hangsúlyozzák, hogy az a bír óm g. amely gozolt a demokrácia és g béke ügyéért. JCu-o Mo-zso volt az elnöke annak a békeküldöti­ségnek, amely az epö béke~ világkongresszuson, 1919-ben Kínát képviselte. Ugyanebben az évben me9választották a, Kínai írók és Művészek Nem­zeti Egyesületének elnökéve. októberben pedig, a. Kínát Népköztársaság megalakulá­sakor a Központi Népi. Kor­mány tanácstagjává. Ugyan­akkor kinevezték a közigazga­tási tanács alelnökévé, a köz­oktatási és kulturális bizott­ság elnökévé, valamint a Kí­nán Tudományos Akadémia igazgatójává. Kuo Mo-zso számos regényt, értekezést, tanulmányt, költe­ményt Irt. amelyek közül so­kat nemcsak. Kínában, hanem, világszerte megismertek és megszerettek. 1950-ben résztvett, a varsói második béke-világkong ress- u - son, ott választották, mea « Béke-Világtanács alelnökévé. Kuo Mo-zsót, a béke bátor harcosát ismeri és szereti a magyar dől'/ izó nép is. Nagy örömmel várja a Béke világ­tanács ülésszakára érkező kül­döttek között. lás. a beteg nem tért eszmé­letre. Yves Farge, amint a Kon­zilium megállapította, súlyo- a gykoDonyasérü’óst szenve­dett, aminek következtében comatozus állapot fejlődött k; jobboldali agybénulás tünetei­vel és heveny szív- és vérér- működési zavarokkal. Azonnal intézkedéseket tét te>k a. szív- és vérér-, vala­mint ’égzési zavarok megszün­tetésére. Minden intézkedés ellenére március 30-án 21 órától kezd ve a beteg általános állapot,, erősen romlott. Március 30-ró 31-re virradó éjjel. Yves Farge elhunyt. (MTI) ügyükben ítéletet hirdetett, hamis tanúvallomásokra tá­maszkodott. A perú.irafelvételi kérelem benyújtása következtében a március 30-ra kitűzött kivég­zés elhalasztást nyert. (MTI) kerdé- novemberi Yves Farge, nemzetközi Sztálíu-békcdíjít.« francia békeharcos autóbaleset következtében meghalt A Rosenberg-házaspár ügyvédje útján perújraíelvételi kérelmet terjesztett elő Nagyon sokat köszönhetünk április 4-nek ftáx csak néhány- uan választ el oen- iiünket legnagyobb nemzeti ünnepünktől, április 4-től. Nyele, évvel ezelőtt űzte ki hazánkból a fasiszta hordákat a hős Szov­jet Hadsereg, 8 ezzel o mi egünkön is fel­kelt a. szabadság nap­in. Azóta nagy válto­zásokon ment át or­szágunk. a mi járá­sunk is. Parasztsá­gunk évezredes álma vált valóra« övé leit d föld. amit olv sok­szor megöntözött ve­rejtékével. Földet. Ka ­pott Kunszentmiklő- ísoií Valacka Lászlói Torma Mihály, Duci- ka Ferenc, Baki Fe­renc és még- számta­lan más becsülete* •ember. Községünk az elmúlt 8 évben bekö főutat, szülőotthont, diák- és kultúrott- hont. hidakat és veze­tékes rádiót kapotc. Ezenkívül még- sok mindent sorolhatnék; amit mind április hó 4-ének köszönhetünk De ez csak a mi köz­ségünkben. Ugyanez történt, járásunk min­den részén. Kunpo-ztV ren, ahol azelőtt egészségtelen. sötét lebujokban laktak a dolgozók, 25 új egész­séges, kényelmes la­kóházat építettek s már be is költöztek a do-gózó parasztok- Fülöpszá lás czintén sokat köszönhet a fel­szabadulásnak. Meg­szabadult a sötétség­től. Villanyt kapott, a lakosság szód tágas kultúrotthonban pó- to'hatia azt. amitől a múlt. olyan kegyetlen módon fosztotta meg. Tanulhatnak, műve­lőt” ' -ek. meg kell ©m- ! í K ■ milyen most a fiatalok sorsa járá­sunkban. Legtöbb dolgozó parasztnak ta- nul a gyermek* kö­zép vagy. felső isko­lában. Sokan katona­tiszt fiukkal dicse­kedhetnek- Kuupeszt':- ren például Dani La­jos, Gyen:« László, Varja8 Mihály, akik a mat rendszerben cse­lédek voltak, most örömmel mondogat­ják. hogv fiuk kato­natiszt, néphadsere­günk megbecsült tag­ja. Az eredményeket dolgozóink legna­gyobb többsége 1c tudja már mérni. —- Ezért tesznek olyan nagyszerű váFa ásó­kat. ezért igyekeznek viszonozni államunk segítségét. Tasson Ke­lemen Andrásáé dol­gozó para szitás szón y megfogadta, hogy má­sodik negyedévi to* jásbeadásának április 4-re eleget tesz. — ü'^anitt az Alkot­mány tsz«s kovácsa, Hali Károly e'vállal­ta a csoport szerszá­mai mellé, az egyéni­leg dolgozók ekéinek kijavítását, hogy a szántás-vetést ez a ne bézség se gátolhassa ; időre végezzék el a tavaszi munkákat. Minden dolgozó lát­hatna saját községe é’eten át. hogyan for; málódik ogvre szebbé élttünk napról -napra a. béketábor oldatán. De azt is .lói az em iékezetébe kell vésnie, hogy e««k akkor tart­hat joggal számot ál­lamunk segítségére, ha ,ő is mindent meg­tesz azért, ha teli ősit i uz államunkkal szem berni kötelezettségét. A mi segítségünk nincs arányban azzal, amit kapunk. Éppen ezért kc-U törekep- niiuk ennek maradék- tabui teljesítésére. A szaba dsáu- ünnepét, a haza fisáé- jegyében is ünnepeljük. Csak ígv felezhetjük ki őszinte szerötetünket békés életünk iránt. TÖRÖK RÓZSA K unszentműclás. A jugoszláv dolgozó parasztság a tavaszi mezőgazdasági mu ikálatok előtt Bukarest. A ,.Pod Zartavom Intemacionalizma”. a jugo­szláv forradalmi emigránsok Bukarestben megjelenő lapja írja: A jugoszláv dolgozó pa­rasztság milliós tömegei hi hetetlenül nehéz körülmények között, tekintenek a tavaszi mezőgazdasági munkák elé Nem áll rendelkezésükre meg felelő mennyiségű vetőmag- igavonó. mezőgazdasági esz_ köz. A vetőmagot a dolgozó parasztok többsége uz8oraáron kénytelen a kulákoktól besze­rezni. Ezt a helyzetet n Túo-ban- da eszeveszett háborús előké­születei és a mezőgazdasági termények nyakló nélküli ki­vitele eredményezte. Jugoszlá viában több- mint 1.200.000 falusi parasztgazdaságnaik nin esen vasekéje. Semmivel sem kedvezőbb a helyzet az orszáS igavonó állatállománya torén sem. Az elmúlt két évben a marhaállomány Boltijában és Hercegovinában 112 ezerrel. Szerbiában pedig 200 ezerre: csökkent. A marhakivitel 1952- bon tizenkétszerese volt az 1951. évi kivitelnek (MTI) Tito visszaérkezett .Jugoszláviába A ..Reuter” Solitből kelte­zett jelentésében közli, hogy Tito londoni látogatása után hétfőn visszaérkezett Jugo­szláviába. Tito megérkezése kor kijelentette: „A különbö­ző kérdések megvitatása eo rán az egyetértés közös nyel­et használtuk. Tito köszöneté a londoni rendőrfőnöknek Tito a londoni mgpsziáv nagykövet útján ,.n. -g” kö­szönetét nyilvánította Sir Ha­rold Scott londoni rendőrfő­nöknek. a londoni rendőrség „rendkívül értékes segítségé ért és pompás munkájáért”, ajneilvel Tito ..londoni^ útjá­nak sikerét biztosította."

Next

/
Oldalképek
Tartalom