Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. március (8. évfolyam, 51-76. szám)

1953-03-22 / 69. szám

A% ágasegyházi termeié csoport is okult az idei átteiekieíés hibáiból Az ága&'egyházi Szabad Má­jus X termelőszövetkezetben töob mint 20 darab szarvas- marhát, SÓ nál több sertést majdnem 150 birkát, stb. kel­lett átteleitétni. Az össze, a szövetkezet ve­zetősége nem fordított gon­dot a si óterv teljesítésére, csupán 100 köbméter süót készítettek. Nein gondoltak arra, hogy kpmo’y nehézségeik lesznek az állatállomány átteíelteiéeéné. ira nem takarítanak be minden arra aika.mas takarmányt. A nehézsége «et az Is tetőzte, hogy a megnöve«eüett állatál­lományhoz nem vö t meg f al hő -akarmánytermő terület, A szövetkezet tagjai félnek az újtól. A gyors sfilózásc ugyan, megkezd.ék, a megkez­désié. nem jutottak tovább, inkább rozstöreket, tisztabúza- ás rozsszaimát adnak a jószá­goknak, A szövetkezetben meg­van a lehetőség a takarmányé, zás új módszereinek bevezeté­sére. A szalma feltárása pél­dául azt je.entl. hogy a sza­mából közepes minőségű széná val egyenlő értékű takarmány '.esz. Egyedül a sertésállomány át eleitetését oldották meg he­lyesen. Az anyasertésekre szerző­dés* kötöttek az á m.for- galrni vállalattal. Minden anyaser-és után 2 db malacot adnuk oe a vá.ialat ré szere. Ez a he.yeg mego das eredményezi, hogy a szövetke zetben pár hét múlva ismét no fekszik a jószágé. lomány. A* nnyasertések nagyobb része a itatásihoz közeledik. Az elkövetet hibákból és la pasztalatokból tanu.t a szövet­hilt mutatnak példát Rém IsiíSHigotn Bem községben Blaho Sátr dór, Rátiz József é* Vető Fe­renc mutat példát a vetésben. Míg a dolgozó parasztság- az élenjárók pé dáiára teljesíti a terveket, addig Komáromi Já­nos és Szántó Jánosáé kula­kok a vetéstervet nem teljesí­tik é? Hsztet i« rejtegetnek. A dolgozók leleplezték ezeket a szabotáló ku.ákokat. A. községben a termelőszö­vetkezeti csoportok határidő előtt fejezték be a búzavetést. A. Ki Hiún 120 százalékra, a Dóssá és a Kossuth pedig 100 százalékra teljesítette veté3 tervét. kezet vezetősége, A tavaszi vetéstervet úgy állították össze, hogy meg. fe elő mennyiségű zöldta­karmányt termesztenek. Z0 hold zöldtakarmányt vet nek, rne.ynek nagyobb részt ollózásra kerül. Több mint 20 lio.d lucerna vetésük Is van. 10 hold bükkönyt Is vetettek az ősszel, a helyére rövid-enyész­Megyénk köz-égeiben még mindig tapasztalható sorba vál­las. Ez a községi vezitöszervek- cek, de maguknak a .do gozók- nuk éberte enségét is mutatja, mert az e.lensög vidéken még ma ís tudatosan szervezi az eie. getíetienséget. s ahol szájtád. módon he.yet adnak neki, bát­ran, lelep.ezett társai példáján mltsem okúivá vonja e' a ke­nyeret a do gozók eiő.. S nogy még- többet ártnasson: cinkoso­kat, szövetséges szekértojókat is szervez magának, Iiyen. ku.á«_zekértoló Bát- monostoron Szudár Lukácsáé. Fösvény, zsugori, te’.hece.len asszonynak isméi 1 a falu, aki rongyokba öltözik a te 1 iuhás- szekrény mel.ett, aki a mattban is a ku ákok u.án ig-azodott s ma la azok hű-harangja. Munka helyett a községben sülidörög, más erejéből akar hasznot húzni. Legutóbb napszámra akarta fel­fogadni Sokáé Ferencet. ígért is neki 25 forintos nap szí, not, „de kasztot, nem adhatok, mort magamnak sem telik ennivaló­ra“ — mondta, Egy idő óta egész nap a földmüvesszövetkezet áru­dáit járta, hol kenyérért, hol lisztér1. Idejű kukoricát vetnek. Az in cézobizottság elhatározta, hogj az aratás után az arra a ka- más növényeket, takarmányt azoanal lesi.ózzák. A megnőve kedett állatállományt figye embe véve biztosítják a sziiksé ges takarmánymennyiséget. A legelöterületen mego.dhatják a nyár folyamán a szakaszos le­geltetést. és bőséges takar­mányt Is nyerhetnek. Ha valaki meg -a. ál ta jegyezni, hogy hová tette a termést, hi­szen a búzája szépen fizetett, nem átadott meg sírni is: „Jaj lelkem, elvitte azt a beszolgál­tatás!’* Egy napon aztán leleplezték 3zu„arné'c. 1-iázatáján körülnéz­ve 11 zsákban 0 múzsa .isztet találtak. Kiderü l, hogy Szudárnenak a beszolgáltatás teljesítése után kereken 28 mázsa gabonája maradt. Több mint felét a szabadpiacon értékesítette, a maradékot be- őröltette. A vásárolt kenyér te hát kutyáinak kel.ett, a liszttel spekulálni akart a bajai piacon. A liszt mellett más is akadt Szu- dárné lakásán: 16 táb.a sza ionná, mert azt is gyűjtögette. De mással is üzleteit; íe.vásá­rolta a tejet, otthon túrót ön­tött be öle és drága pénzen to­vábbadja, Ilyen emberek azok, akik soroanáhást szerveznek, elé­gedetlenséget szítanak a dolgo­zók között, Az hyenek ellen kelj harcolni azokban a köA_ége«ben, aho. még mindig sorokat lehet látni a kenyérüzictck eiött — s a leleplezés éppen azoknak a becsthetes dolgozóknak a fe.ada­ta, akik a speku.áüsok miatt sorbaná. ni kényszerűinek. TAVASZ UllKtiKIKil iiixiA KéH Imre dolgozó paraszt példa mu Hatóan készítette e-o vetésre a tala.it és időben ve tett. Saját munkája mellei/ még arra is szakított idő'. hogy a dü1 ölében m. sue/.zf. hogyan is álmák a munkákkal EJenőrzé3e nyomán ez n dűlő végzett először a trágyázással és a szántással. Példát muta­tott még ZHkla József is, ak­idéi ében elvégezte a tavas­munkásat. A Kun-pusztán működő Elő re tszciS befejezte 19 hőiden a borsó, 3 komon a mák és à holdon a tavasziárpa vetését Tavasziárpájukat keresztsoro- san vetették. A tezcs-nek 100 ménesalád.ia van. A családok elhelyezésére a tagság saját erejéből épített helyet. A mé húszét vezetője. Rozsnyói Zol tán versenyre hívta az állat- tenyésztő brigád vezetőit, hoav ki tud főbb hasznot biz- toslian: a tszcs tagságáuak. A tszcs-nek szépen avarapod.k a jó3zá g adománya. — -Építettek egy modem tyúkólat és egy istállót is. A vásárolt kenyeret kutyáival etette — meri miliőn 9 mm lisztet rejiegeieii A felszabadulás sor Kint az udvar fáinak çsir »asz áaai között apró szel,ok hu jócskádnak, A határból röp­penték ide — ahol most az izsáki »árasztok készítik az új nyár bő termését. Itt bent az izsáki DISZ-iskola irodájá­ban csend van. Az ablnkláb- ián keresztül szűrődő nap- fény bágyadt sárgára festi ad asztal távját. Csik Ferenc — aki itt .ifi velem szemben, most azért van az irodában, boán elmondja, háay hogyan érkezett ide, er­re a megtisztelő helyre, a me­gyéi DlSZáskolára. El keit mondania, honnan jött. hu. igvan emelkedett életének nap­ja a gyermekkortól 18 éven át a mai navia. Be kell számol- nia, mint nevelt belőle ke­mény, edzett fiatalembert a szabadság érlelő idein hogyan vált ki a névből s lett példa- adó első harcosa a DISZ-nek. Sorsa bizonyára r-em sokban különbözik annak a sneezer fiatal parasztgyereknek az életétől, aki már a felszabadu­lás utáni években cse»eredett fel ebben a megújult hazában. Szavai nehezen indulnak. Heten vagyunk testvérek. — Folt ÚIIV, hogy többen is vol­tunk. Anyám 13 gyéreknek adott életét, de amikor szüle­tett egy új testvér, legtöbb­«okát íormáió napja szőr el Is költözött egy má­sik. amelyike: összemorzsolt a nyomor faág, r kord beteg­ség. Mert mi nem igen tud­tunk soha kivetkőzni a nyo­morúságból. — Apám — CAlc Lukács nem v>út ügyetlen ember. Mindent megpróbált, hogy betömje gyermekei éhes száját, ügy hányódtunk-ve- tődtünk ide-oda Helvécia, F él- egyháza. meg a széles határ tanyái között, mint az árva madarak- Amikor a napszá­mos munkából nem te' etett íténzt csinálni, apám, a nagy­apámnál segített. Értett vala­mit „ kádármunkához, aüy’ nyit. amennyit a nagyapámtól ellesett. A környékbeli ktílá- kok hordóit foltozgatták. A csendőrök eleget háj kiír AZ fák miatta, mert nem volt iparja Komolyan rámnéz. Nekünk nem sok kenyér jut At soha- Émlékszem, akkoriban a fcl- eauhází határban laktunk egy tanyán. Kiül ünk mi gyere­kek, ilyenkör tavasszal a ta' nva fala mellé és sirtunk ősz- szeborulva- A sógorunk szánt meg bennünket legtöbbször egy-eav darab kenyérrel. Mert nekünk, rrtéa minden szegény embernek, különösen a tavasz volt nehéz. Szemeit elködösíti a vissza­emlékezés. 42-ben, amikor nőm kezdtünk, apám vett két to- vat. Szeretett volna, valami árendás földet kifogni. Béred és egy özvegy kuWta°*zony ól pár holdat, de abba meg beli- bukott. Ha nem jött v >lna u Vörös Hadsereg. nem tudom, miből fizette volna apám azt a 25 máz^a adósságot, anu éve­ken keresztül összegyü,ekezé‘ t. Rossz volt a föld. A szomszé­dok ki is nevettek bennünket Olyan rossz volt az a fold. hogy hosszú ideig nem kapott rá bérlőt a kutak. 19 A4 őszén hull •ttam először Sz álin nevét. Akkor 9 esz tendős lehettem. Emlékszem már elment a. fejünk felől « front, amikor bejött, hozzánk egy kapitány. Szép. nagytér mCtű orosz kapitány volt. - Szétnézett a mi nyomor üsd púnkban, azután mivel nem tudott hirtélenében mást ad ni, levetette a cszMájdt es odaadta az anyámnak a szép új kapcáit. Azt mutogatta- hogy vgrrjon belőle anyám nekünk inget, -még gatyát. — Mén egy új zsákot is adott Nem volt szúrós a szövete, ab bál ruha lett nekünk. Itt felderült az arca. Kiné­zeti az ablakon, majd folytat ta. — Ettől kezdve már vidd mabb lett a világ. 1948 decem­berében megalakult ná.unk <* 111. típusú Szabadság tgzcb- Abba léptünk be. Közben én A szarai határban megkezdték a burgonya, cukorrépa és a napraforgó vetését A aarai határban a tavaszi- b 'za elvetése u án befejezés­hez közeledik az ősziek simító- zása. A termelőszövetkezetek és az eayénilea gazdálkodó (hl oozó parasztok kihasznál iák a tavaszi idő minden percét és inár megkezdték a kapások ve­tését is, hogy a vetőmag gyors öldbe juttatás^ v"1 biztosíthas­sák ;'á?i aozdaa terméseredmé­nyeiket. A Faro's Csillag tábláin ül­tetik a burgonyát. Megkezdték a dugványrépa ültet&Á. 4z V j Élet 1 nap alatt 3 holdon el­végezte ezt a munkát és rög­tön utána hozzáfogó, t a mag­ról tör énő répavetésnek. A Fürst Sándor termelőszövet­kezet taa iái befejezték 10 hol­don a somkór óvetési, a gya­potföldeken pedig megkezdték a talajelőkészítést és a kulU~ vátorozást. Ezzel egyidöbsn kezdtek hozzá a napraforgó vetéséhez, a szőlőnyitás és me.szés is folyik. A Kossuth g tavasziár nevetés befejezésé­hez közeledik. A közséa egyénileg dolgozó parasztjai sem akarnak szé­gyenben maradni. Az ősziek simítózása mellett gyors iram­ban halad a bura myaültetés. a cukorrépa és takarmányrépa elvetése. Hozzákezdtek a nap­raforgómag tőidbe juttatásá­hoz is. A mezőgazdasági állandó bi­zottság tagjai kisgy üléseken mozgósítják a dolgozó parasz­tokat a tv>-"!,zi munkák gyors elvégzésére. Pekanov Mátyás, a bizottsáa elnöke többek kö­zöl t azzal is érvel: ha bizal­matok „ tanácsválasztások so­rán felénk fordult, ha reánk bíztátok ügyes-bajos dolgaitok intézését, hallgassatok most is ránk, kövessetek bennünke\ mert a helyes utat mutatjuk a számotokra. Mátyás .József azzal érvel, hogy az idei gazdag termés első és legfontosabb biztosíté­ka: mmél gyorsabban végezni a vetéssel. össze kell fogni» egymás seghségére kell sietni- nehogy az akadályok késlelte§ sék a munkát. A késlekedésből kár származik hazánkra és ma­riunkra is. Követik is az útmutatást. Matos Dániel többször befor dúl a tanácsházára és aziránt érdeklődik, hoav nincs-e vala­hol segítségre szükség. CsiHc8 Sándor és Márity József a ve­tést befejezve összefogtak é* ;oofogataikkal segítséaére siet­tek Kovács Sándornénak. Ku­bát ív Péter. Osztrogonácz Mi­hály pedig igafogatokkal és ve­tőgéppel indultak seäitsegere Csupitv Istvánnak. A tanács azonban nem segíti ezeket a kezdeményezéseke Nem törődik a versennyel se A aarai tanácsházán megfeled keztek arról, hogy a verseny­mozgalom a szocMlizmus épí­tésének egyik, alapvető mód­szere. A községben a verseny, táblák nem népszerűsítik aJ élenjárókat, nem bírálják „ n lemaradókat. A közséai tanács semmit sem tett a párosver- senu kialakulásának elősegíté­sére. Az önelégültség és elbi- zakodottsáa légköre uralkodik a tanácsházán. Azt hiszik a tanács vezetői, hogy .minden megy magától.” Nem gondol­nak arra, hogy tétlenségüket kihasználhatja az ellenség és mire cselekednének, addia már az kárt tehet, a tavaszj murr kák sikeres végrehajtásában. A tanács változtasson ezen a magatartásán és éberen fi’ g y el je a munkák menetét, se­gítse a versenyt, mert «szel elősegítheti a még jobb ered­mények elérését. Jánoshalmán főbb dolgozó pavasxt már teljesítette felajánlását Jánoshalmán több dolgozó paraszt már teljesítette ápr - lis 4 tiszteletére tett felajánlá­sát Igv Madarász István, Zadravecz Sándor. Török I3t vám. Dobos Beúedek és Najy József már teljesítették egész évi tojás- és baromfibeadásu' kát. Határidőre végezték a tava­szi munkákat: Szüca Antal, Dági József, Fenyvesi József. Binszki János, Addm Bene­dek Az úttörőt felkösz öntöt­ték ezeket as élenjáró dolgosó parasztokat, kitanultam az iskolát —- per­sze csak néav osztályt — és én t® beléptem 1950-ben. Innen szinte távirati stílus­ban mondja életének fonto­sabb eseményeit. Bizonyára úgy gond Hja, úgy is tudom> hogyan változott jobbra a pa- rnsztgyerékek élete. Nincs eh­hez semmi hozzá/ űznivaló, sem­mi kiszíneznivaló. ügy mond­ja. mintha törvényeket sorol­na fit- A »árt. törvényének, a szocializmus építésének tör­vénycikkeit, 1951-ben munkacsapat vezető lettem a csoportunkban. ~~ Ugyanebben az esztendőben brigádvezetőt csináltak belő­lem. Akkor méa nem vjl'ani függetlenített. Az csak később lett, 1952 januárjában 10 na­pos tan 'ohlrtmon voltam e>% akkor. Nagyon sokat, tanul­tam. .. De nem elegei! Sokszor kibánták ve’cm az emberek. A szemembe nevettek Azt mond­ták ~~ hogy parancsolhat e9U ilyen fiatal nyerek nekünk, de 1052-bsn 312 munkaegységét kaptam. F.zt már mindönki el- ismerté. Meg a munkámat is látták. Szóval megszerettek é* hallgattak a szavamra. ,\f >stmár mosolyog. Minden szavában mosoly bujkál. —- Akkor én ruhát vettem, há­rom öltőié et Azelőtt néni volt. csak amit magamon vi­seltem. Kicsit gondolkozik, az­tán hozzáteszi: — Biciklim i® van. Az sem volt azelőtt soha­Nagypn szeretek itt lenni- Itt az isknán. Igen sokat ta­nultam. Megismertem a pár; tot. Érzem, tudom, hogy kiced- da nekünk a Szovjetunió. El is határoztam magamban: ad dig meg sem állok a tanulás­ban. amíg c-sak bírom, tía el­végeztem a 8 elemit, katona akarok lenni. Már égyszér próbálkoztam ve.e tavalyi de azt mondták, nem lehet, inert csak 4 elemim van. . Akkor iratkoz om be az ötödikbe. A mi életünk azóta Utt való- mi, amióta idejöttek a fzóvjét katonák és felszabadítottak bennünket. Két bátyám már, alhadnagy a néphadseregben d harmadik Kalocsán páti- funkcionárius. Itt megáll, a beszédben, ránt' mosolyog és azt mondja: — Befejeztem. t Ülünk a csendben egy dara­big — gondolkoznék. Çsik Ferenc arra gond ú. honii yj-ki nagy kötelességei vaiiilak. Ta­nulnia kcU. Sokat, nagyon sgJ kát. Hiszen íav mondta Sztá­lin is. Én arra aondólúk• hogy müven határtalan szépségeket, beláthatatlan távlatúkat nyi­tott a csíki er encékríék a mi szép hazánk minden aéélosked- vü, fiataljának a felszabadulás sorsokat formáló napja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom