Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. március (8. évfolyam, 51-76. szám)

1953-03-22 / 69. szám

Épülő kommuuizmus — épülő szocializmus A sztálini term és setátal akító tervekben nagy szerep jut a vízierőmüvek építésénél* Lenin elvtárs részlegen kidolgozta azt a kérdést, hogy a államosításnak milyen szerepe van a kommunizmus építésé­ben. A vl.lamositásra vonatkozó tételeket Sztálin elvtárs fej esztette tovább. A sztálini torniészetátalakító tervek egyik fontos része a vízierőművek épi lése, amelyek nem elszigetelt építkezések, Inaiéin részei egyes vidékek természeti viszonyai megváltoztatásának, az aszály é» a sivatag el.eni küzdelemnek. A Szovjetunióban az új létesítmények á.tai öntözött területen annyival több terményt takarítanak be, amennyi 100 millió mber élelmezésére elegendő. A szovjet alkotások hasonló munkákra, újabb munkahöstet- tekre, újabb alkotó kutatásokra, a tudomány és technika újabb győzelmeire lelkesítik a népi demokráciák dolgozóinak miliőit. A világ legipbb vilismoseneryia forrásai 1950 augusztus hónapjában tette közre a Szovjetunió Mi- niszter:anácsa n wdgamenti Kujbisevi Vízierőmű. továboá a Sztálingrádi Vizierömü megépítéséről szóló határoza­tát. E két volgamenM vizierömü a vitád legnagyobb villamos- eneroia forrásai lesznek. A két hatalmas vizierömü nem el­szigetelt. építkezés, hanem ré­szei a Votga-medence termé­szeti viszonyai megváltoztatá­sának. az aszály, a sivatag el­leni küzdelemnek is. A sz'álini korszaknak ez a két nagysza­bású alkotása igen f mtos láncszem a kommunista társa­dalom anyaai és technikai alapjának megteremtésében. A Kujbisevi Vízierőmű vil­la mo*eneraiával látja maid el .r mjszkvai. kujbisevi. *zara- 'ovi iparvállalatokat, lehetővé teszi a Volgán-túl vasútamak ’villamosítását, a vidék öntöző *ét és villamosítását. A Volga vize villanymotorokkal haj­tott, nagyteljesítményű szi- vaf-tyúk segítségével öntözi maid a földeket és e vidéket a Szovjetunió legterméke­nyebb éléskamrájává változ­tál ja. A Sztálingrádi Vizierömü évente á milliárd kilowattóra energiát ad maid „ moszkvai hálózatnak. 1200 millió kilo­wattórát a Központi Fekete­föld terület körzeteinek. 2800 millió kilowattórát sztálingrá­di, szaraiovi és aszirahúnyi te­rület járásainak, kétmilliárd kilowattóra pedig a Volgán- táli és kaszpimélléki földek öntözését és vízellátását biz­tosítja. A let millió hektár földterü­let öntözése és vízellátása cél­iából a Voloa-mentén a követ­kező alkotások létesülnek; A hatalmas sztálingrádi víz­tároló. a sztálingrádi elvezető főcsatorna, szerteágazó öntöző- hálózat stb. A víztárolóból a víz végigfolyik a Volgát as UraUal összekötő főcsatornán és öntözi a Kaszpimélléki Al­föld eov részét* mintegy hat­millió hektárnyi területet. 4 Román Népköztársaság legnagyobb vízierőmüve Románia legnagyobb víar erőművét. Lenin vízierőmű­vét. a Kárpátokban énítik. , a Békás-patak festői vidéken. Tavaly már elkészültek az alagutak alapvető betonmun­kálatai és a gát gödrének, a földmunkálatai. Az 1953. évi terv három és félszeresére emeli a munkálatok térfogatót. Eminek az erőműnek kapacitá­sa 210 ezer kilowatt lesz és 1955"ben már 110 ezer kilowatt villamosén .rgiát _ biztosít a moldovai új iparvállalatok ré' szére. Románia 10 éves villamosí­tási terve egyúttal nagyará­nyú hidrotechnikai munkála­tok terve is. A duzzasztógát é* a hatalmas víztároló, vagy ahogy a helyi lakosság neve­zi. a Lenin-tenger megépítése 300 ezer hektár termőföld ön­tözését teszi lehetővé Dél- Moldrvában és az aszú1 vos Baragan-$íkság északi felé' ben. Egvszersmindenko rra vé- getvetnek a Bistrita-folyó okozta pusztításoknak cs va- lóraválmak az ország legkiva* lóbb tudósainak egykori ál­mai­Ennek a hatalmas erőmű­nek az építése elképzelhetetlen volna a Szovjetunió baráti tá­mogatása nélkül. A Szovjet­unió nemcsak a,legkorszerűbb szovjet gépcsodákat küldi az építkezés megkönnyítésére és mcggyorsitására, hanem ha' talmas önműködő betongyárat létesít, amely 0500 munkás munkáját végzi majd el. Épül Kösép-Áxsia cgj/fe legnagyobb víxieróművc Közép-Azsia egyik leg-szc ssélvescbb. leggyorsabb folyó­ja: a Csu- A Csu vize nyáron kincset, ér a, mezőgazdaság' mik. ősszel és télen óriási víz­mennyisége vesz kárba- A mérnökök részére itt az a fel­adat. iiogv a folyó vizét ész' szerűen felhasználják, hogy megzabolázeák a rakoncátlan (jäut. Két évvel ezelőtt a Csu mindkét partja sívár és elha­gyatott volt Ma a folyó part- ián hatalmas munkástakotelep terül cl többemeletes házakkal, kultúrintézményekkel és vízi- erőművel. Építik az ortó-to* kój,i víztárolót Orto-TrJtoj völsrvkatl&na gigászi méretű ovális szakadék, amelyet min­den oldalról magas szikláit öveznek- A völgykatlan 18 ki­lométer hosszú és 12 kilométer széles. Az énítők a folvó kijá­ratát magas gáttal zárják el. Az ígv keletkező víztároló ál­landóan 590 millió köbméter vizet tartalékol majd. A ha­talmas vízierőmű, mely itt énül. ellátja majd az egész környéket olcsó villanyáram­mal és hajtja majd az öntözé­si rendszer motorjait. BULGÁRIA BÉKEMŰVEI A bolgár nép í év alatt be­fejezte első ötéves tervét és 1953 első napjain -hozzákezdett második ötéves tervéhez. Az elmúlt évben Bulgária különböző helyem épültek a békemüvek. — Dimitrovcban. alig egy félórányira a fővá­rostól, a bolgár dóla >zók 32Í méter magas kohót építettek Néhány év alatt nőH fel Di­mitrov gr ád, Bulgária nagy szocialista városa. Itt meg­kezdték n .Vlko Cservenkov” Erőmű bővítését. Dimitrovóban a V. I. Lenin­ről elnevezett cBő bolgár ko­hóműtől délre emelkedik a Sztudena-vízduzzasztó hatal­mas fala. 20 miUió köbméter víz örvénylik itt. A vízierő­műben termelt áram táplálja a Lenin kohóművet és n Goor- gi Dimitrov bányát. Az lszkr-folyó vize Dőlni Paszarel és Kokaljan mellett két vizierömü turbinát forgat, ói több mint 75-000 hektár föl­det tesz termékennyé a szófiai és elinpelim körzetben-. A sztálini természetátaakító tervek nyomán a Szovjetunióban új tenger, a eimljanszki tenger születik. Képünk azt inu tatja, milyen .esz a cinújaiiszki tenger kikötője. A darukat és egyéb átrakodó berendezéseket villanyáram mozgatja. V ki- és berakodáshoz nem kell em­beri munkn A szovjet ipar hatalmas,billenő-tehergépkocsikat gyárt, a.m<^ lyekkel segíti a nagy sztálini tervek építkezéseinek végrem hajtását — Képünk cQy ilyen anyaOszállító teher gépkocsi A ábrázol. Tizlonnáü önki ürítő felier«grukoc*>i Kínában herkulesi feladatokra mozgósítanak Kínában emberemlékezet óta az árvíz és az éhínség volt az a két csapás, amely a legke­ményebben és úgyszólván állan­dóan sújtotta a népet. Az árvi­zet aszá.y, az aszályt árvíz követi, A központi népi kormány azonnal a megalakulás^ után elkészítette a folyók Szabályo­zásának és a folyók vizét hasz­nosító épókezéseknek a tervét. A tervek szerint a folyókat nemcsak szabályozzák, vizüket nemcsak önlözőművck táplálá­sára haszná ják, hanem min­denütt, ahol lehetséges, vizierő- műveket építenek, hogy elek­tromos energiával lássák el az épülő új Ipartelepeket és meg­könnyítsék a mezőgazdaságban is a dolgozó ember munkáját, Kína valamennyi fo yója kö­zött a legveszedelmesebb: a Huaj-folyó. A tervek szerint 3099 ki.ométer hosszú új védőgátat emelnek, hatalmas zsiliprend­szert építenek, amely 7.2 mil­liárd köbméter vizet duzjsaszl- hat fel. A terv megva.ósítása- hoz 3 millió munkás és 10— IS ezer műszáléi ember munkája szükséges. Az első 6 hónapban 183 millió köbméter földet kel» megmozgatni, mintegy két és félszer annyit, mint a Szuezi csatorna építésekor. A folyó partján fclál.írásra kerülő vízi erőművekkel sokezer ipartele­pet tudnak ellátni olcsó ipari árammal. A Huaj egyik mellékfolyója » Szuj. Áradáskor a Huaj visz- «Kiszorította a beléje torkoló Szuj-folyó vizét. A Szuj leg­többször évente több mint 3 millió hód főidet árasztott cl, 54 kilométer hosszú új esator- nát ástak, ame.y eltéríti .a íjz,uj-folyót eredeti irányától^ agy hogy nem a Huaj-ba, hanem egy tóba fo yik, Több mint 23 millió köbméter földe* kellett kimozdítani a helyé!»!, A munkálatok a kitűzött ba­táridő előtt készü.tek el. Kín» dolgozói semmifé e gépet non* használtak, ásóval-kapával váj­ták ki az’ egész földmennyisé­get, és fonott kosarakban hord­ták el. 326 ezer ember vet« részt esak a to.yamszabályozásj munká.átoknál. A távolabbi kör­nyéken végzendő munkákra még egy félmillió munkást vettek lel. így mozgósítanak Kínában a hcrkuleSi feladatokra. Lengyel víziépítésí terv Néhány hónappal ezelőtt’ fel­figyelt az egész világ a Le­ninről elnevezett. Volga—Dou- etótorna meguyitó-'áüali- híré­re. Ez a nagyszerű példa kö' vetésre buzdította, a népi de mokrat.ikus országodat. A né­pi Lengyelországban 1955-ben megindult a második naSy népgazdasági terv. Ennék a tervnek k.rétében' hatalmas víziépítési terv megvalósítását kezdik meg a iongyehfdolgo­zóik. A terv szerint kiépítenek 1G70 kilométer hosszú csa­tornagyűrűt, amely össze­függ a Szovjetunió vízháló­zatával, a Ke ctl-tengerrel és a Áémct líemokratikíis Köztársaság vízhá.ózatávai. A e*3torna-rendszer ha.iózibató lesz. még 1000 tonnás .hajókat is hordoz majd vizén. V víziét mentén hatalmas erőműveket létesítenek, am©-* Ivek racionálisan kihasználják! a víz energiájút ós elektromos árammal látják el az ipart én a mezőgazdaságot, A. lótesüití vízierőművek 5—6 milliard ki­lowatt elektromos oner§iát tef' meinek majd. 159 ezer hektár vízben sze gény szántóföld rendszeres öntözése válik lehetővé. Nemcsak az elektromos áraim iut a csat őrnagy firű mentén Lengyelország iparába és me’ tógazdaságába, hanem a cső-* tonnahálózat egvik lognagvobii jelentősége még az is. hogy a hajók Turkmóniából kijut­hatnak az Atlanti-óceánra, ez­által a béke-barát országok kö­zötti árucsere jelentősen fo­kozódhat és így a csatorna-» rendszer nyújtotta előnyökben minden béke szerető neu —'s'—- sülhet, ‘

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom