Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. március (8. évfolyam, 51-76. szám)

1953-03-17 / 64. szám

BÁCSKISKUNMEGYEI NÉPÚJSÁG AÍMDP BXCSKISKUNMSGYE1 PAkTBIZOTTSXGANAK LAPJA vrcr. évfolyam. 64. szám Ara SO fill** mm, kascics n, keuu A MAI SZAMBÁN A Szovjetunió Legfelső Tanácsának 4, üléssízáka. « Rákosi Mátyás e.vtárs és Lobi István elvtára részvét- távirata Gottwald elvtárs halála alkalmából, — A tavaszi munkák idején erősíteni kell a pártmunkát a termelőszövetkezeteinkben. — Jólszervezett munkával készüljenek üzemeink vezetői a felszabadulási hétre. — Az 19»3. évi Kossuth-díjasok. — Miért nem került álla motíításra több osztályidegen tulajdonos háza? Hanyag gépkezelésért — 2 évi börtön. — Levelezőink írják a tavasza munkáról. — így harcolunk a bő tér- mésért, szövetkezetünk megerősítéséért! — Miről írtak levelezőink az elmúlt héten. — Sporteredmények. J Segítsük a normán alul teljesítői dolgosokat Harcos irányítója legyen a tavaszi nini lkaknak a páimonostori tanács mezőgazdasági csoportja! Megyénk ipari üzemeiben lelkes munka fcnyik az áprilia t"i vállalások teljesítéséért, az első negyedévi terv idő előtt., befejezéséért. A verseny tű­iében születő új munkanőso-k mellett, azonban még nagy azoknak a dolgozóknak a sza­ma, akik nem teljesítik normá­jukat. A terv sikere megkívánja,; • jogy mind-n dolgozó nap-nap' után elvégezze a reábízott fel­adatot, több és jobb munkával -egítee a terv teljesítését­G<Jrő elvtárs november 29-i beszédében hamgsúiyozta: Marodé Icta-lanul meg kell valósítanunk a termelékenység növelésének 1953-ra előírt fel- . ‘datât az ipar valamennyi ágá­ban -és minden e9 y es üzem­ben.” Ennek az útmutatásnak valóravál'tása szükségessé te* -zi üzemeinkben az e.vtárei se­gítség nagyobb arányú k.szé iesítését, az áj dolgozók foko­zottabb nevelését. Ebben mu­tatott példát Ilőder Béla, a Kákosi Müvek c’úcteszttrgá íyos'a, öt követték megyénk . üzemeiben a sztahanovisták, élenjáró dolgozók, amikor aauuKamódszerükét átadták, bogy az új dolgozóknak ked­vet, lendüietet adjanak a terv teljesítéséhez. A Kecskeméti Gyufagyárban Kocsis János* né, Ctíikós Jánosnó sztahano­visták példája nyomán ma már 85-89 százaléka az üzem dolgozóinak; átadja munka­módszerét. Az Alföldi Kecs­keméti Konzervgyában Leód* va:i Mária 0, Gressai Erzsébet f normán alul teljesítő dolgo­zótársának adta át munka­módszerét sikerrel. A Kődön -mozgalom, gyors elterjedése nem véletlen jelen­ség. A szocialista rendszerben •az embex-ek egymáshoz- való v iszonyát a kizsákmányolás alól felszabadult dolgozók elv­társi segítés© jellemzi. Míg a kapitalista rendszerben a ver­senyzés célja, á versenytárs tönkrotevés©, addig a Szovjet­unió példája nyomán ma már nálunk is a verseny az egész dolgozó nép felemelkedéséért folyik. Minit Sztálin elvtárs tanítja: szocialista verseny elve: elvtársi segítség a lema­radóknak, az élenjárók részé- » öl, hogy ezzel általános emel­kedést érjünk el.” A Ivő der-mozgalom alapvető célja, hogy a munkamódszer átadás révén minimálisra csökkentsük üzemeinkben ^ a lU(i százalékon aluli teljosít- II lényeket. A meglevő rejtett tartalé­kok közül egyik legfontosabb feladat a Syengébbeji dolgo­zók termelésének megjavítása, teljesítményének növelése. E tartalék feltárásával több üze­münkben jó eredményt értek a].. A Kiskunfélegyházi Gép­gyárban a. yöröüi Csilla« é3 Bók« brigád nemcsak élenjár a munkaversenyben, hanem az elvtársi segítségen keresztül megszüntették a 100 százalé­kon a. üli teljesítményeket. A Kecskeméti Gépgyárban 48 főről 36-ra csökkent a normát nem teljesítő dolgozók száma. Megyénk egynéhány üzeme­ben párt és szakszervezeti ve aetőink elhanyagolják a Bőder- mozgaiom fejlesztését, sőt egyesek úgy gondolják, hogy a lemaradó új dolgozók ön-ma- guktól is elsajátítsák az élen­járó technikát. Ez téves, üze­meinkben az új dolgozók hely­zete az első időben nem köny- nyű- Kalinin Civtárs ez,t így jellemezte: „... amikor coy új munkás először lép az üzembe» kezdetben megdöbben, sőt né­ha talán meg is ijed a szoba. - ián gyári viszonyoktól.” Ezzel tisztában ' is vannak vezető ink. Ennek ellenére mégis ke­vés segítséget adnak az üzem új dolgozóinak- A Kecskeméti É p ül etlakatosipari Vállalatnál teösék'lássék támogatást kap nak a fiatalok és női dolgozók a sztahanovistáktól, kommu­nistáktól. A Bányászati Be­rendezéseit Gyárában „egye­sek” lebecsülik a női munka­erőt. A Kecskeméti Konzerv­gyárban januárban 67 fő tel­jesített normán alul, a műn- kamódszerátadók száma pedig csak 35. Ezek a számok is vi­lágosan bizonyítják, hogy üzemeiek vezetői ma még nemtörődöm módon kezelik a Hődenmozgalom kiszélesítését, kevés gondot fordítanak a 100 százalékon aluli teljesítmények megszüntetésére. Ez pedig azt eredményezbeti, hogy üzeme­ink tervüket csak hóvégi haj­rával tudjálc biztosítani. Vannak olyan gazdasági ve­zetőink, akik úgy gondolják, ha nines', vagy kevés sztaha­novista, van. a-kkor nem kell törődni a Rőder-mozga'ommal Ez helytelen és káros. Egyezer s mindenkorra fólreérthetetlo niil le kell szögezni; a Rőder- mozgalom nemcsak kizárólag a sztahanovisták mozgaijma. Bármelyik jól dolgozó mun­kás váLIalbajt Védnökséget gyengébb teljesítményű társa felett. • A Kiskunfélegyházi Gépgyár vezetői ezt megértet­ték. Az üzem nyolc sztahano­vistája mellett még 42 dolgo­zó adja át munkamódszerét A munkamódszerátad ólt nemes:« k azokkal foglalkoznak, kik nem teljesítik a. normát, hanem azokkal is, akiknek kevés a szakmai tudásuk, © így. nehe­zen tudják a nagyobb felada­tokat elvégezni. Üzemeink vezetőinek meg kell érteni, hogy .a BűcJ-r- mozg&lom tagabb é= helyes ér telemben azt jelenti, hogy patronálással a dolgozók “zú­za, it és ezreit neveljük jó szakmunkássá. Kényelmvattég és tehetetlen­ség jellemzi a páimonostori tanács, elsősor­ban Varga elvtársnak, a mező- gazdasági csoport vezetőjének munkáját. Tevékenysége min. den, csak nem irányítás. Mert irányítani csak azt lehet, amit látunk, ismerünk, Varga elvtárs pedig ; , í nem ismeri a tavaszi munkák állását a határbau. Van ugyan egy kimutatás a szántás-vetés á.lásáről, de Var­ga elvtárs becsületesen bevallja: ezekre az adatokra nem lehet építeni, mert a mezőőrt jelenté. Bek rosszak. Hát bizony rosszabbak már uem is- lehetnének. Először is a mezőőrök valahogyan úgy ér­zik: köszönje meg a tanács, hogy egyáltalán foglakoznak a jelentésekkel. Nem érnek rá — mondják, mert sok a kézbe- sítenivaíó. S ebben némi igazuk is van, mert a begyűjtési, és adócsoport nem rest naponta 200 .idézőt, felszólítást is ke­zükbe nyomni. emiatt az aláb­bi módszerrel dolgoznak: t mexoÜTÜh amikor eszükbejut, bemen, nek a ptnácsházára. Mindeü nap pontosan jelenteni? — azt ne követelje tőlük senki! Csak úgy kapásból bemondják Varga elvtársnak: az én körze­temben van hat hold vetés. Hogy névszerint ki és mikor vetette, azt hasztalan kérdik tőlük. Var­ga elvtárs már nem is kérdezi. Arra a kérdésre: hogyan isme­rik így az élenjáró és lemaradt gazdákat — könnyű a feletet: sehógysexn. Érintetlenebb versenytavát. nem is lehetne találni az egé®z megyében, mint a páimonostori. Varga elvtársi azt is csak egy­szer merte megkérdezni a me­zőőröktől, hogy miért nem jelen­tenek írásban? — Ilyent már aztán ne követeljen tőlünk senki emberfia, mert inkább 'nem le­szünk mezőőrök! — volt a tele­lek S a mezőőröket senki fe­lelősségre nem vonja a ha­nyag munka miatt. nács mennyi segítséget adott Varga elvtársnak. Elegendőt semmi esetre sem adhatott, mert akkor nem lennének ilyen álla­potok Páimonostorán. S' nagy Varga elvtárs egyéni felelőssége is. Mert lehet jószándékú, be­csületes parasztfiatal ugyan, de most, amikor aa egészévi ke­nyér’ biztosításának döntő csa. táját vívjuk, nem elég a lan­gyos, tehetetlen, siránkozó jó­indulat, ami öt je.iemzi. Ehhez harosság, kemény akarat keli, mert a jó termés Tálmonostorán Sem magától Imii az 3*be, harcra Kell mozgósítani a • .fahr minden dolgozó pa­rasztja1. S Varga elvtárs még a mező­őröket sem tudta megfelelően mozgósítani. —~~r—T~7~---------T eok&zoroz­t j árási tanóra \ za meg a segítséget, teremtsen rendet Páimonostorán. Az a jelentő- szolgálat, amely a tehetetlenség az ellenőrzés hiánya miatt így test jelenleg, nem vezet másra- és már most sein jelent mast, mint a felsőbb szervek félreveze lését hamis jelentésekkel, a ta­vaszi munkák irányítása, gyor­sítása helyett pedig a megalku­vást, az „ahogy esik, úgy pufiim*'-munkamódszert. Veze tője, gazdája legyen a községi tanács a falu munkájának s ne az események után kullogjon tehetetlenül. . Baja város és r ' a biíziefetai — Alsó a BiiÉlesyliázi és kiskőrösi járás Gyönyörű napsütéses, enyhe idővel köszöntött be az új hét. A hó elolvadt, a fagy felenge­dett. — minden mód adva van, hogy a búzavetést megyeszeríe mostmár órákon belül befejez­zük, Baja városa és a bajai járás dolgozó parasztsága — kihasz­nálva a vasárnapot is —- él- retört a búzavetési versenyben, nyomában halad a kunszentmik- lési járás. Dunavecse is javított, negyedik a rangsorban, meg­előzve Kecskemét városát. A kalocsai járás is tartja, az utób­bi napokban elért ütemet, a szégyenletes utolsók közötti helyről előbbre jutott, de sem­mi oka a megengedésre — bő­ven van még vetnívaló. A bács­almási, kiskunhalasi és kecs­keméti járás azonban nem. mu­tat különösebb erőfeszítést, hogy megjavítsa helyzetét a megyei rangsorban. A járások utolsója a kiskun­félegyházi cs kiskőrösi járás. Bár az előbbi járásban Gátér befejezte a búzavetést, naponta 45-50 fogat végezte versenyben a munkát — a járás többi köz­sége nem követte a jó példát a Tiszaújfalun még ma is több mint 100 hold vár bevetésre Nagy az elmaradás Szánkon és Kiskunmajsán is. Ezeken a he­lyeken talán nagyobb hó és fagy volt, mint Gátéren? Nem, Ezek­ben a községekben nem viseli úgy szívén a tanács az idei ke­nyér biztosítását, mint Gátőrén. A beköszöntött jó idő mosf- már arra sarkalja minden já­rásunkat, községünket, hogy haladéktalanul fejezzék be a hátralévő vetést! JÁRÁSOK RANGSORA: 1. Baja város 2. bajai járás 3. kunszentmiklósi járás J. dunavecse! járás , 5. Kecskemét város 6. ka*ocsai járás 7. bácsalmási járás 8. kiskunhalasi járás 9. kecskeméti járás 10. Idskunfélegyházi járás 11, kiskó'rösi járás Ne sajnáljuk erőnket- végezzük gyorsan a tavaszi munkát ők irányítják a gyengekezü cso­portvezetőt és nem fordítva.. S még ha jól irányítanák! Le az a kevés ellenőrzés is — amit Varga elvtárs hébe-hóba,. ötlet­szerűen végez a határban — be­bizonyította, hogy a mezőőrök jelentése sokszor légbő.kapott koholmány, hasraütés. Vagy ke­vesebbet, vagy többet jelentenek a valóságnál. S Varga elvtársi a gyenge munkát azzri is -tetőzi, hogy édesen alvó lelkiismerettel továbbítja ezeket a hamis szá­mokat a felsőbb szervek felé. “—I I I I i híján nem dol- _™“."y, *l gozik a mező­gazdasági állandó bizottság sem. Varga elvtárs most akarja új­jászervezni, de már eleve lemon­dóan nyilatkozik. Persze, ha nem ismeri az élenjáró gazdá­kat! Nem tudjuk, a községi párt- szervezet.. » helyi ás járási ta­Rákosi elv'társ 1952, december !.5-i parlamenti beszédében az 1953. évre egyik legfontosabb feladatul jelölte meg számunk­ra azt, hogy: \ mezó'gazdaság terén állítsuk figyelmünk közép­pontjába a termésered­mények fokozását,..*’ Hogy mi ezt végre tudjuk Hajtani döntő, hogyan végezzük a tavaszi munkát. Ezért /annak kint járási pártbizottságunk tagjai mindig a terü’eten. Ott a tennivalók színhelyén adnak segítséget, biztatást a községi pártszervezeteknek, tanácsok­nak. Parasztgyüléseket is hív­nak össze, ahol arról beszélnek, mit nyerhetünk a tavaszi mun­ka gyors elvégzésével, a mit veszíthetünk, ha hanyagul dol­gozunk, ha nem művelünk meg minden’ talpalatnyi földet idő­ben. A ldágyüiések nyomán ürület- uek az olyan eredmények, mint a kunadacsi, ahol a dolgozó pa­rasztok Kunpeszér dolgozóit versenyre hívták. Április 4 tisz­teletére lemérik majd, ki vég­zett jobb munkát az új kenyé­rért. Vagy a füjöpszál ási Vö­rös Csillag eredménye, ahoi március 6-rá már földben volt a tavaszibúza. Kunszentmiklóson Ájplt Mi úály, Rohoska János is befejez­te erre az időre a vetését. Ro- lioska elvtárs már azóta kisgyűléselset is tartott, ahol magyarázta a dolgozó pa­rasztoknak, hogy miért kell pontosan végezni az csit­tünk ál.ő munkákat, Sok függ most attól, hogy ne sajnáljuk erőnket, s hogy egy percet se várakozzunk a vetéssel. Török Rózsa,) Kunurejjtmilflós. iá.

Next

/
Oldalképek
Tartalom