Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. március (8. évfolyam, 51-76. szám)

1953-03-15 / 63. szám

A bírálat és cnbírálaf, ai aíti!ról jövő bírálat kiszélesítésével vigyük előre a szocializmus építését megyénkben lat csalt akkor fejlődhet ki és ö!lhet nagy arányokat, ha mindenki, aki egészséges bí rálatoj gyakorol, biztos benne, hogv szervezeteink támogatják, hogy a hiányos. Ságokat, amelyekre rámuta­tott, valóban meg is szün­tetik.” Pártszervezeteinknek, min­denegyes kommunistának kö- telesséae. hoav ntcsak a várt soraiban, hanem -minden szer vezetben és intézményben fej­lessze a d igozó tömegek közölt a bírálatot és az önbírálatot A Dártonkívüli tömegek bírá la ta kiaoadhatatlaji kincs pár tnak számára: a Dárt és a népi demokráciánk iránti czenitete­ket bizonvítia. A dolgozók t'■ vékenv harca a munka fogya tékosságai és társadalmunk életének negatív ieienségei ei­len, — az az ébersés, amelyet tanúsítanak at, osztá' vei len séggel Szemben — a tömegek öntudata növekedésének fé­nyes bizonyítékai. A Szovjetunió segítsége é- nyolc év megfeszített munká­iénak eredménye, hooy hazánk ?piü. erősödik, hogy megyénk­ben is épül a szocializmus, széoül az éiet. Megvénk népé­nek van tehát mit védenie az .llenséS támadásával, , a kü- önbö'ző funkciókba beépült ei ienséges elemek fondorlatával szemben. Az ellenséo leleple zésére, kártevé-ének megaka­dályozására nem eléa a veze­tők ébersége, az egéxz t párt­tagság, a dolaozó tömegek éberségére van szükség Ezt az éberséget, a tömegek ébersé­gét csak a pártdemokráeia ér vényeíülése. a krit.ka é« ön kritika tömeges es állandó alkalmazása biztosítja. A tag" gvű'ések ta paszta'a’-a. párt- bizottságainkhoz^ ál1ami szer­veinkhez beérkező számtalan bejelentés. levél megmutatja, hogv milyen ió fegyver a .tö­megek a'ulró' jövö kritikája- az ellenség leleolezé-'ére. meg mutatják, hogy milyen •jó fegyver a munka közben ál landóan a’ka’mazott , bírálat, ha nem tűrjük szó nélkül a legkisebb hibát és hiányossá­got sem — az ellenség kártevő mu n k a jának megakadályozá­sára is. Ue mi's mindig sok az a. funkcionárius megyénkben, aki nem ve-zi eléggé figyel cra­be a do gozók a ulról iövő fi*< gvîlmeztetését bírálatát a fo­gyatékosságokkal szembe,, ég sok esetben az ellesse? .'zárté- vesével «szemben. A megyei tar nács például számtalan jelzést kapott, amelvben a dolgozók felhívták a figyelmét a kiskő­rösi járásban az ellenség tevé­it.nységére, a munka fogyató-.' kosságaira. A tanács funkcio­náriusai azonban uem vették figyelembe ezeket az alulról1 jövő jeizeseüet a ennek ered­ménye, hogv az ellenség ho.-z- szú időn keresztül romboló munkát Ejthetett ki a kiskő­rösi tanácsban, a járásban. —* tizek a t’uuKcionarxusok még nem tették magukévá Malen­kov elvtársnak a XIX. kon­gresszuson mondott útmutata s-a't; • „etilnél szélesebben bontoko. zllt ki az önbíráhit • és az alulról jövő bírálat, annál tejeseimen érvényesül majd népünk alkotóereje és ener­giája, annál erősebben fej­lődik és erősödik majd a tömegekben az az érzés, hogy ők az ország gazdái.” Megyénkben a szocializmus, építés^a begyűjtés és tavasza munkák sikerre vitele nagy erőfeszítéseket követé nek par­tunktól. „Hogy továbbra sikeresen viavük előbbre ügyünket — mondotta Malen­kov elvtár« — erélyes harcot kell folytatni a neaatív jelen­ségek ellen, a várt és vala­mennyi szovjet ember figyel­mét a munka foOyatékosságab nak megszüntetésére kel1 össz­pontosítani" Ez a mi számunk­ra határozott útmutatás, hogy a bírálat és önfoí rálát f jász­télével emeljük magasra mun­kánk szíuvona át hogv széles körben karoljuk fel és támo­gassuk az alulról iövő bírála­tot. hogv vigyük sikerre a szo­cializmus építését megyénk­ben is. Új erdők létesü'tek megyénk terméketlen, homokos területeinuaz ötéves terv eddiai éveiben A szocializmus építésében jelenleg előttünk álló felada­tok — mint az ipari • tervek teljesítése, túlt.ljesítése. a ta vaszi mezőgazdasági munkák így elsősorban a szántás-vete­ti munkák időbeni végrehaj­tására a tömegek mozgósítá-a nagv feladatok elé állítja par tunkat, pártszervezeteinket. Pártunk vezetői, de elisősor ban maga Rákosi elvtárs is többízb n figyelmeztetett ben­nünket. hogv a feladatok nő nek. szétágaznak, s a partnak tovább kell nőni, erősödni, hoerv megbirkózha-'ék a szo­cializmus építése téren elérni háruló egvre nagyobb felada­tokkal. Amilyen mértékben erősödik a várt. olyan mérték­ben erősödik névi dem okráci­ánk. oldjuk mea a szocializ­mus építésénél: feladatait. Az előttünk álló feladatok tehát elsősorban megkövetelik a párt elejénetf növelését, a párttagok fokozottabb aktivi­tását. A párttagok aktivizáld sának, a várt ereje növelésé­nek leafontosabh emelői a vár­ton belüli dem okrácia. a bírá­lat, önbírálat — különösen az alulról jövő bíráló1 fejlesztése — széleskörű küjOntakoztatása­Lenin és Sztálin elvtársak arra tanítanak bennünket, hogy „annál eredményesebb a pártmunka, minél szélesebb azoknak a köre, akik meg. értik a határozatok jelentő­ségét és felelősséget érez­nek a végrehajtásukért.“ A pártdemokráeia azt jelenti, hogy minden nyilvánosan meg­vitatható fonta« kérdés eldca- ticzébe, a megvitatá-ba és vég rehajtásba is b? kell vonni az egész párttagságot. Azt je­lenti. hogy minden pa.-tszer- vet a legalsótól a legfelsőkig, alulról felfelé a párttagok vá lasztanak. a megválasztott szervek kötelesek munkájuk­ról beszámolni s minden párt tagnak joga van barm.lv párt­munkás tevékenységé fe.ett bírálatot gyakorolni. Mindeb bői az következik, hogy ahol érvényesül a pártdemokráeia, ott növekszik a vátttaaok kez­deményező ereje, önállósága. \politikai színvonala, a határo­zatok sorsáért é~z<>tt feleiős- séa tudata: nő a, párt ereje. Rákosi elvtárs 1950 febru­ár 10 én a KV ülésen mondott beszéde óta értünk el komoly eredményeket a pártdemokrá cia, a bírálat, öubírálat, az alulról jövő bírá'at megszilár­dítása. fejlesztése területén. Ezeket az er.dményeket sem ajándékba kaptuk, hanem a helves politikai vonal meg valósítá~a során párttagjaink harcolták ki győzelmeinket. Különösen kiszélesedett a pártdemokráeia és nőtt a bírá­lat és önbírálat az SZKP XIX. kongresszusa óta — amelynek éke« bizonyítékai voltak az új tagkönyvkiosztó taggyűlések. A taggyűlések lefo'vasa. a b- e« fogyaté­kosságok. kritika és önkritika átián való fe'tárásának nagy­fokú fellendülése. legtöbb pártszervezetünkben a párt élet megélénkülése, a tagság növekvő aktivitása es ennek természetesen velejárójaként a termelés frontján mutatkozó nagvobb teliesítménvek mind­ezt a komo’v ■’■avulást b zo nyitják. Mindez azt mutatja: pártszervezeteiül, az SZKP XIX. kongresszus gazdag út­mutatásait használva azon az úton haladnak amely a párt- demokrácia erőteljesebb meg javulásához Ugyanakkor azonban míg vannak járási pártbizottsága­ink párt'zervezeteink is. ame lyek még nem tették telje* mértékben magukévá Rákos elvtárs 1950 II. hó 10-én aor dk>í± útmutatásait akik míS nem vonták le méVen az SZKP XIX. kongresszusa gazdag tapasztalatait. A kalo­csai járásáén Úszód községben például a községi alap*zerv-- zet taggyűlésén a tagság bí rá.ta az aiapszervezet ve­zetőségének éo a járá-i bizottság mimikáját, bírál­ta a munkában mutatkozó fogyatékosságokat. De Cser tnanoó elvtars a járási part bizottság agit prop, osztályá­nak munkatársa a tagság bí­rálatát visszautasította és t a párttagságra hárította a feie .ősséget. mondván, hogy ..a tagság úgv sem csinál sem- mit”. A párttagom között az tán nem csoda ha o.yan vele ménv alakult ki', bogv nem &r derr.es bírá.ui a iárási o-irthi- zottsagot. mert végül is min dénárt a tagságot vonjak fele iősségre. Ezek és hasonló módszerek odavezetnek — mondotta Rákosi eívtárs 1950. február 10-1 beszédében —, hogy .....azokat az elvtársakat, e lüket megfosztunk a oírá- lat elemi jogától, e*idegeaít- jük a párttól, elégedet-ensé- get keltünk bennük... A ta­gok leszoknak az aktív hoz­zászólásról. ami a vezetők­ben méginkább megnöveli a csa'haWtianság, az önelé­gültség érzését/* A pártdemokráeia megsér tésének még más ténvt>i is megmutatkoznak. Egyes iárási pártbizottságok még so«c eset ben felrúgják a szervezeti sza­bászainak azt a pontját, amely kimondja- hogy „a párt összes vezetőszer­veit, demokratikusan, tag. gyű.ésens pártertekezieteo, Országos’ Partkongresszuson választják/* A bácsalmási iárási pártbi; zottsa? oéldául január havi oártvá!asztmanvi ülésén a pártdemokráeia sutbaao búsá­val 16 taggal ..feltoltötte” a iárási oártválasztmányt. ÉS, hogv ez a pártdemokraciának ilven durva megsértése az al­sóbb «szervek felé is menny.re ragadós, mutatja az. hogy Ti- szakécskén az egységes falusi vezetőség egyszerűen titkárt nevezett k; a községi alapper vezet é« az államig gazdaság alapszervezetének élére. A Dártdemoüi'ácia bármi­lyen mérvű <m gsértése. a funkcionáriusok beállítása te­rén mutatkozó bürokratikus gyakorlat nem maradt titok­ban. csökkenti a párt vonzó­erejét és mintahogv Rákosi elvtárs tanítja, hogv ezek után „nem szorul magyarázatra, hogy ott, ahol a pártdemo- krácia edemi szabályait nem tartják be, ahol a ve­zetőség nem ad számot a tagságnak és a tagságnak nincs módja bírálatot mon­dani a vezetőség rrc-Ví 'á- - rőt, igazi pártéletröl szó sem lehet. Pártdemokráciáról nem be­szélhetünk ott, ahol nincs ál­landó. évi ói bírálat és önbírá­lat. Egvszerű Igazság ez: a hiba. ha kj nem javítják niba marad. « nem használ, hanem árt nagy ügyünknek. Nem várhatjuk, hogv az ellensége­ink segítsenek nekünk a hibák feltárásában és kijavíta ában. hanem nekünk. magunknak kell azt elvégezni. Ezért a,bí­rálat és ön bírál at fejlődé sünk, e'őrehaladásunk hajtó­ereje. Sztálin elv tár« azt ta­nítja. hogv j „a régi és az új, az elhaló és a keietk/ző közötti harc, ez a mi fejlődésünk a*apja. Ha nem vesszük észre és nem tárjuk fel nyíltan és becsüle­tesen, ahogyan bolsevikok- fcóz Ülik. munkánk fogya­tékosságait és ír bált. ükkor elzárjuk magunk előtt: &s e’őrehaladás útját. I>e mi előre akarunk haladni. Es éppen ezért, mert előre aka­runk haladni, egyik legfonto­sabb feladatként kell kitűzni a becsületes és forradalmi őnbírálatot. Ené'kül nincs előrehaladás. Ené'kül nincs fejlődés/* A, fejlődés ellenére azonban szánra« funkcionáriusunk, d- párttagságunk nagyrészt sem útja még a bírálat és önbíra, latnak a feladatok végrehajtá­sában fejlődésünk hajtóerejét. Gyakori mea különösen gazda* sági és tanácsi unkc-onár, fisa­inknál az alulról, jövő .bí'-ákU bűnös eifojióisa• a bírálók ül­dözésé. Pe.daul Kalocsán, a io4 Éní.ő pari Vállalatnál a bírálókat, akik bírálták a vá. .aiat vezet őt. leváltottak és fi zikai munkára osztották be. — Vagy például a K-skunfélegy- házi Bányászati Berendezéseit. Gyárában dolgozó Bodor Mik- ós elvíárs megbírálta Utiti hereire vállalati igazgató elv- társat. aki megköszönte a dol­gozónak. hogv segítette « hi oák fe tárásában, de ugyahak kor kijelentett* az értekezle­ten. hogv n bíráló dolgozót, le- gye'mí elé állítja, mert nála è fogyatékosságokat. taoasz-ait. Iveménv harcot kejl folytatni az ilven basáskodó. kisklra .yoskodó funkc.ouáriuöoiika; szemben. A ueiső pártdemokráeia, « kritika és önkritika nem ön­célú dolog, és rém is csak egy-két, még. olv fontos fel­adat elvégzésében s gít, -inlui például a tervek teljesítése, a tavaszi munkák rá. elvégzése. A kritika állandó segítőnk o vártnak az élet minden te füle tén folytatott harcában — mondenene.ött a döntő haic< területeken, a termelés front­ján. Éppen ezért fontos. bogy magunkévá tegyük az SZKE szervezeti szabá’vzatának azt a pontját, amelv kimondja „A párttag kötelessége, hogy..., fejlessze a bírálatot, az alulról jövő bírálatot tár ja fel és Igyekezzék Kiteli, szöböini a munkában mutat­kozó h.ányos-ágokat. A párt­tagnak nincs joga, hogy el­titkolja a rende lene^ségo- ket közömbösen viselkedjék a párt és az ánam érdekeit sértő, helytelen cselekedetek kel szemben. A párttagnak tehát nemcsak joga, hanem kötelessége, hogy bíráljon, hogy felvesse a munkában, vagy bárme'y területen ész. l©it hibákat, hiányosságo­kat.« A ni: párttagjaink az utób bi időben — főleg a XIX kongresszus óta — egvre gva* rabban mutatnak rá a hibák­ra. fogva tékosságoicra. nyíl­tabban vetik fel a vezeiés hiá­nyosságait — mégi« gyakran -lőíordul. hogv funkcionáriu­saink ugvan formaoag p!isme ri'k. „magukévá teszik’ az ei- hano-zott bírálatot — csak ép', oenségge' nem tesznek semmit a hibák kijavítására. A bírá­lathoz ilven forrná.is viszony igen vészé.vés jelenség, mert fékezi az egészsége« fejlődési am.]y a bírálat, önbirá.at ki­bontakozása területén megmu­tatkozik és e'terjed a parttag sás- és a dolgozók között az a vélemény. ..hogv nem erdemes bírálni, úgv sem változik sem mi”. Ez odavezet, hogv ekaf nvul a partéiét, hogv megla­zul a tömegekkel ya ó kapcso­lat. — ame.vn k hiányó-saga' azután megmutatkoznak a termelés, a begyűjtés a tava­szi munka frontján- Ezek a funcionár ások meg nem tét ték magukévá Malenkov eiv társnak a XIX. kongre-sszu-o,, adott útmutatásait, hogv „Balga hiedelem, hogy az alulról jövő bírálat önmagá­tól, spontán módon is kifej- lúdlict. az aju'réj jövő bírá­Néhány évvel ezelőtt még hasznot nem adó, terméketlen homokvonu latok sze ték át me­gyénk területét. Evek hosszú so­rán át hordta a szél szerteszét a homokot. A heves szelek a termőtalajt isem kímélték meg — sok esetben a vetőmaggal együtt e,hordták. A futóhomok évente többszáz hóid termőtől det tett terméketlenné. Mindezt tét énül nézték a fö.d egykori urai. a nagybirtokosok, a ku iákok. A főidnek azt a részét, amely csak tarackot és kóró. termett, bérbe adták. A bérbe­adott föld, ha nem termett i», tostett gazdáinak. A dolgozó parasztnak az aszáiyos esz.en- dö ellenére is meg kellett fi­zetnie a kirótt haszonbért. Egy- egy ilyen esztendő számta an dolgozó parasztot tett hajlékta lanná. A haszonbér fejében dob raverték; elárverezték fejük félő; még a hajlékót id. Az egykori nagybirtokosok fásí­tása legfeljebb a kastély, i'le ve a tanya körüli néhányszáz négy­zetméter területre terjedt ki. Nem kis réozben a múlt ura« nak bűnös hanyagsága miatt szenvedőit megyénk eddig is, mert a fátlan, kietlen terű,ete­ken sokkal nagyobb volt a szá razság pusztító r.atása, mint az erdős terű eteken. Az ötéves tervben megyénk­ben is megindult a harc a tervszerű fásítással a ter- mészetátalakxtásért^ a íalaj- és éghajlati viszonyok meg- vá'toztatásáért. Az erdők és fasorok nemcsak védik a növényeket a káros sze­lektől. hanem elősegítik a har­matképződést és kedvezően be­folyásolják a termés mi nő-égét is4 Az az erdötelepítő állomás már azt első három évben több mint 16 ezer kát. hold, túlnyomó- részben homokos területeket er­dősítettek. Ebből mintegy 7000 kát. hold újtelepítés. A fásítáa méreteire jel emző, hogy plä csak. az 1952-es évben nagyobb területen ültettek fát,mint 1923- tól 1944-ig összesen. Különösen nagy területeken állították meg a homok vándorlását Bugac, Ladánybene. Eajosmizse, Jakab- bzállás községekben. Itt csak a tava’y beültetett terület meg. haladja a 300 holdat. Jelenlegit közel 100 községben és mintegy 70 termielö-zövetkezetbea, il­letve csoportban folyik a fásí­tás. A lajosmizsel Törekvői tszed több mint 60 a kiskunfélegyhá­zi Dózsa tsz 40, a fülópházi Szabadság és a Petőfi ter- melöcsoportok egyenként 18 aat4 holdat erdősítenek ebben an évben. A megyei erdötelepítő ál*o- más irányításával ez évben is több mint 3000 hold terü­letet fásítanak be„ Ennek sikeres 'elvégzéséért március 10-én a tömegszsrveze- tek megyei vezetőivel értekezle­ten beszélték meg a fásítás je­lentőségét. A jelenlevők megfő* godták. hogy ez évben nagyobb segítséget nyújtanak a , megye fásítási tervének megvalósítá­sában. A megyei DlSZ-bizott- ság küldötte ígéretet tett arraj hogy még a tavasz folyamán minden úttörő pajtás legalább egy-egy facsemetét ü tét majd el, A Szabadságharcos Sző V’t. '.üég megyei vezetője. Szánk Kis- kunmajsa, Táalár községekben a fák hetének megszerveze-séra lelt ígéretet. Hason ó felaján­lások hangzottak el a te bl tömesszerveavtek ye^kötíói ää» á-Iaau. fecdogazuaáa£ok és.

Next

/
Oldalképek
Tartalom