Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. március (8. évfolyam, 51-76. szám)
1953-03-08 / 57. szám
UNYAk ÉS GYERMEKEK ÉLETE i TITO 3UGOSZLAVIA3ABAN A mai Jugoszláviában semmiféle törvény és sí'muuié.e Sya-kor.at sem vetieim.z' a gyermeket és anyját. Tuóék megfősz tották az anváKat az éietjenetőségtől és ezzel Együtt Jke-srvetien ítéletet mondiale ki g y erme^e.a felett ie. Hogyan neve.jen gyermeket az az anya, akinek nine« mii.iKaja, nines meac-uc- cé«e? l.yen anyak peoig tízezrével teugoaneK JuKos-íávmoan. jifaga T to kénytelen volt fasiszta pártjának zágrábi gyű.erezeten bevallani. hogy 1951-ben több m.nt öa.uoo nőt bocsátottak el a jugoszláv üzomeaböi- 1951 ben pkuo még nagyobb méret.net o,tött a nők eltávolítása a gyáradból és váiiaiatok- ból. Vojvooinaban (Vajdaság) a-tlojguzó nők 70 százalékát dobták ki az utcára. Ue^graü ban egy nap alatt 1500 nő került erre a ®orsra. Zágrábban pedig a mu.t év ok to be rében szinte naponta több mint ezer nőt bo esátottak el az iparj vália.atok. Ez a néhány szám is hű képet fest arról, mii ven nagy arányokat öltött Jugoszláviában a nők munkanélkülisége. Nem teljes adatik szerint az országban ma több mint 1S0.000 nő tengődik munka nélkül. ■ Az a kevés nő, akit Titóék megtűrnek a gyárakban, elviselhetetlen körülmények között dolgo ik. Erről még a belgrádi fasiszták sem hallgathatnak. „A nők a legrosz- szabb munkákat végzik, sokkal alacsonyabb fizetési átlátjuk van, mint a férfiaknak,.s ami a legrosszabb — az elbocsátások soián elsőnek szerepelnek. a listákon” — írja a Tito-faslszta .’Partijszki líádnik”. Kü.iönö seri az állapotos nők helyzete elképesztő. A zágrábi „Nin” gyárban például az egy.k haj' esár kijelentette: „Nem éraekeinek az állapotú« nők!” Ebben a gyárban a iegn nezebb munkákat végeztetik a gyermeket váró anyákkal. De hasonló a helyzet másutt is. A kegyetlen sors, amelyben Titóék az anyát és gyermekét részesít k, tömegesen pusztítja a fiatal eletek t. A mai Jugoszlávia a gyermekhalandóság tekintetében ,’Vetekszik” a leaelnyomottabb afrikai gyarmatokkal is. S:erbiában a gyermekhalandóság általában 34 6 százalékos. Koszovóban és Me- tohiiában minden száz újszülött közül csaknem 20 meghal, még mielőtt megérné az egyéves kort. A kopari járásban még enné] is elképesztőbb a helyzet: itt a gyermekdalán dóság mintegy 50 százalékos. A gyermekek tragédiája már a születésnél kezdődik, amikor az anya, nem tud Szülőotthonba feküdni, mert ezek az intézmények egyrészt sz nte olvan ritkák, mint á. fehér holló, másrészt pedig olyan drága, a kezelés, hogy az anyak 95 százaléka képtelen megfizetni. Ily.n előzmények után jönnek azután a további bajok: az orvosi fe’ügyelet hiá Bya, a rossz táplálkozás, a hiányos lakás- viszonyok és végül a gyermek súlyos meg fcetegedése-.. De milyen jövő elé néz az a gyermek, akit keservesen felnevel az anya és életpálya- választás előtt áll? Ezeknek a gyermekeknek a sorsát i« kilátástalanná teszi Tito fasiszta klikkje. Tanú’ás, művelődés? Erre a kérdésre maga a titóista közoktatásügyi miniszter így válaszolt a szülőknek egyik nyilatkozatában: „Nálunk nem kell minden szülőnek abban reménykednie, hogy gyermeke tanulni fog” ■— modta. Jugos-láviábam nagyon kevés az iskola- Méa Horvátországban is, ahol Titóék szerint „a legjobbak” az oktatási viszonyok — 225-000 iskolaköteles 9yennek nem tud iskolába járni, mert a meglévő 273 iskola me'lé mag 736-ot kellene építeni, hogv elférjenek. De Titóék ne-m építenek uj iskolákat, sőt még a régieket is kaszárnyáknak alakítják át- Mace; dóniában — m nt a „Nova Makedónija” című titóista lao megál’apítja — ugyancsak nem tudnak a gyermekek tanulni. „Az iskolák nagvrésze o!yan állapotban van — írja ez az újság —. hogy lehetetlen bennük tanulni. A tetőzeten át ugyanis becsurog az eső.” Crna Gorában (Montenegro) télen egyáltalán nines tanítás. Egyszínűén azért, mert itt az iskolai „tanterem” ne,m más. mint a falu szél; rét. ahová télvíz idején mái- igazán nem lehet sem a gyermekeket, sem a tanítót ki kergvtni. Igv aztán az egyszerű jugoszláv szülőnek nincs más választása, mint hogv munkába küldi gyermekét. A belgrádi fasiszták a, kiskorú gyermekek tízezreit dolgoztatják olcsó munkaerőként a. legnehezebb munkák nál bányákban, öntödékben és raktárakban, ahol félmázsás zsákokat kell cipelniük- A kre- kai bányában például 13 éven aluli gyermekek dogoznak a föld alatt. A szarajevói szövőgyár festődéjében 10—12 órán át dolgoz tátják a gyermekeket. Az anya- és gyermekgyilkoc Tito-banda ; azonban nem sokáig űzheti már bűnös poli, ! tikáiát.  jugosz’áv nép . egvre íoko ódó harca elsöpri a belgrádi fasiszták kegyetlen rendszerét, hogv Jugoszláviában olvan tár Badalmat építsen fel, araelv intéz mén yes-’ii : ^goadoskoá-ür &z> anyáról ás gyermekéről, _ : MAG YARORbZAGON n—Népköztársaságunk az anyák és gyermekek véneimének törvényes biztosításával, a jó éU és egészségügyi intézmények fejlesztésével és kó.öu„öz<i szociális juttatásokkal mozdítja elő a családi élet megerősödését, az anya. és gyermekvéueiem szmvona-ának emelését1’ __ h angoztatja a Magyar Népköztársaság Minisz tert"iiácsuuak határozata az anya- és gyermekvédelem lovabhiejiesztéaerői, Magyarországon is megszűnt a nő a tár. sadalom legelnyomottabb páriája lenni, akit a kizsaumányo-ó rend és az „erősebb nem'* aka rata kény reked vre megalázna tolt. Hazánkban egyre töoo nő vesz részt a termelésben. Az ipari iizemeknen és a mezőgazdaság szociuuo-a szenio- raioau a vöt elnyomott cselédek gépa.l.-más- igazgatóvá, sztahanovistává, tanácselnökké nőttek. A dolgozó nők saját életükön mérhetik le mi.ycn îeioec-*ulhe(eticn drága kincset j-li-nt a megvaiósu.t szabadság. Megyénk termelőszövetkezeteiben 3460 no vesz reszt a terme-ő. munkában, ez a szám egyre növekszik. Mo gyénk egy.k legjoob gépállomásának, a félegyhá- zmak, igazgatója, szintén nő. Gyuska Mária, a Karnevál jelenlegi igazgatója valamikor kop- paSztó voit a békéscsabai Karneválban. Me. gyénkbeu Hő trakl<>nssiáiiy vílu, nuinkagépko- zeió 65. A Népköztársaság Minisztertanácsának határozata részletesen toglalkozik a teherben lévő nők és az anyák védelmének fokozásával, A nőket a terhesség ideje alatt legalább háromszor ingyenes orvosi vizsgálatiján részesítik. A határozat utal arra. hogy a teherben lévő nőt, a terhesség 6. hónapjától kezdve és a szoptarónö a szoptatás 6. hónapjáig nem szabad nehéz*esti, éjjeli és túlmunkára beosztani. Az emeikevlö é’etszínvonal, a megjavult > életviszonyok következtében nagymértékben c-sát. ) kent a csecsemőhalandóság. Megyénkben példán. lliüo ban 15 százalék volt a csecsemők halandó- ; sága, 52-ben ez a szám 5.6 százalékra csökkent, , Országos viszonylatban a csemőhal.-.ndóság ará- • ti y a a, háború előttinek mintegy fe*ére csőnként, . Ezt a csökkenést azok a létesítmények és ■ intézkedések biztosították, amelyet államunk ; nyújtott a csaiád., az anya- és gyermekvédelem- . uek. Megyéukben az idén két újabb szüiőotíhoni ■ létesítenek. Alpár és Kishunmajsa 20—20 ágyas idénybölcsödét kap. Ezzel az idénybökisöuék ; száma 1.9-re emelkedik ebben az évben. A Minisztertanács gondoskodik arról -is, hogy a társadalombiztosításban részesülő nők , szülési költségeit teljes mértékben a társadalombiztosítási szervek viselik. A társadalombiztosításban részesük) doigozó nőt az anyasági segély mellett a terhességi és a gyermekágyi segély D megilleti. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa az olyan anyáknak, akik 6, vagy több gyermeket hoztak a világra és neveltek fel, a dolgozó nép megbecsülésének kifejezésül minden évben a nemzetközi nőnapon, március 8-án „Anyasági Éröemérem“-mei tüntetik ki. Népünk állania gondolkodik gyermekeink jövőjéről is. Megyénkben 508 általános iskolában 79.5x9 diák tanul, a 28 középiskolában pedig 5707. .Az irni-olvasni nem tudás felszám©*ására , 67 analfabéta tanfolyam működik. Az iskolások részére a felszabadulás előtt csak egy fogászat működött, jelenleg 14 van. iskolaorvos a muHban egyáltalán nem volt. ma öt helyen van. Alkotmányunk leszögezi, hogy Népköztársaságunkban legfőbb érték az emoer. Ezt bizonyítja megyénk egészségügyi fejlődése is, mert az ötéves terv eddigi során mintegy 8 millió forint beruházással bővítették, korszerűn tették a kórliázakat. ebből az összegből jelentős rész jutott az anya- és gyermekvédelemre. A kiskunhalasi kórházban gyermekosztály létesült a fertőző betegségben lévő gyermekek gyógyítására. A kalocsai kórház 30 ágyas gyermekosztállyal bävü*t, A magyar asszonyoknak, így megyénk asz- szonyainak lg az a legfontosabb feladata, hogy elősegítsék a Szocializmus építését, a haza erősödését és az ötéves terv sikeres teljesí,?ősét. Éljen hát egyenjogúságával, a kormányunk álla. biztosított lehetőségekkel a dolgozó magyar nő, kapcsokjdjék be bátran a termelő- és áiíamépitő munka valamennyi ágába, hasznosítsa a szocialista, építés Számára — Eakosi elvtárs szavaival élve — „tudása1, munkaszeretetét, ügyes, finom munkára termett kezeit1’, mutassa meg, hogy a „termelőmunka területén is egyenrangú társa lehet a férfiaknak“. Legyenek a női dolgozóink az élenjáró munkamódszerek kezdeményezői megyénkben is, Mint például Gyöngyösi Istvánné. a kecskeméti líózsa termelőszövetkezet scrtésgondozónöje, aki a szovjet módszerek alkalmazásával 28 anyától több mint 300 majaeot nevelt fel és jó munkájáért 14 maürcot kapott prémiumként. Kövessék asszonyaink a feCszabadult, alkotó- erejű tudásukat szüntelenül fejlesztő szovjet nők példáját. Mint családanyák buzdítsák férjüket, gyermekeiket fegyelmezett, jó munkára, neveljék fiaikat és leányaikat hazaszerető, a pár-hoz és államunkhoz hű, ellenségeinket izzón gyűlölő, kötelességtudó, munkaszerető emberekké, Ma a nemzetközi nőnapon isméit fogadják meg, hogy erőt és fáradságot nem kímélye segítik a béke érdekében folyó felvilágosító és nevelő Äi’-iiiSsAt, . A Jiékeért karcoló milliók napja Máreiuc 8án tartják szerte a világon a doigozó asszonyok és leányok a nemzetközi nőnapot. 43 évvel ezelőtt a koppén hágai Szocialista Nők Kon, gress usa Klara Zetkin neu, t munkàs.mo.Êaiom egyik .egk. váióbb harcosának iava.sla.tara elhatározta, hogy március hu 8 át m.aulen évben meigunnep- lik a világ minden részén az eiinvomas es jogtala,nság Illan, a szabadságért, a békéért harcoló asszonyok. Magyarországon a múltban, mint a tö'bbi ka.pitai«ta ái‘ liamoau, az asszonyok az elnyomás rabságában sínylőd telt. Szinte leírhatatlan volt az a nyomorúság, az a jogion tottság, az a megalázó asag auieiybe « Horthy-r.ndszer a- isszoiúyokat, édesanyákat kér gette. Igém s0kan omlekeznck meg arra. hogy mennyi dolgo zó nő keresett Kecskeméten is munkát. Es mennyi cues kis szói kért kény.rét A baraz dús arcú édesanya ped.g nem tudta teljesíteni g verme kénes kere.mét. És ki ne omléke7nj Kecskeméten arra a tíok rósz szultániad, tüdőbájos édes anyára, akinek emlőjéből ni-tn tudott a csecsemő táp.áléko1 kapui. Igen sok ódesanva ejt- szakákon át gyötrődött hogy másuap kicsikéinek honnan vegyen kenyeret Hány anya adott gyermeKe unok csak uborkát és kenyeret- Ez volt a kecskeméti sn-Sénv édesanyák konyháján a megszokott, m.n dannaoos ebéd. Az asszonyok nem tudták gyermekeiket ellátni. C-ak Kecskeméten Iü3u- ben 27.0ÜÛ gyermeknek nem tudta édesanyja biztosítani s> minid, nnaoi kenyeret. A kecskeméti tanyaviiág 16 ezer gyermekéből 6000 olyan 70 éven aluli vo't, ki már kénytelen volt munkába állni és ko nyerőt keresni, Horthy fasiszta uralma egyáltalán nem törekedett a nők egyenjogúságának megválón tására. A nák választójogát a 30. év betöltéséhez, 10 évi ma gyár állampolgársághoz, 2 évi egyhelybenlakáshoz én mii veltségi feltételekhez kötötték, A nőket k rekesztettéb az ön- kormányzati elitből, a megyei törvényhatósági bizottságok tagjává csak férfiakat lehetett megválasztani s még az érdek* képviseletek ie csak férfita gokat küldhették beA nők különleges, elnyo mottságu és kizsákmányolása leginkább a termelésben .el Cog'alt helyzetükben iut k íe jezésre. 1033-as adatok seerint 15—17 éves leányzók heti 56 órai munkaidő mellett 10—12 pengőt kerestek. A karton nyomó- éo kékfestöipa.rban 18 fillér órabérrel vettek fel tnunkásnőket. akik t;hát heti 150 órai munkává] 11—12 pen gőt kerestek. A kelmefestő- iparban a. férfiasnak 50 f Hères, a nőknek 32 filléres órabér járt. A mezőgazdaságban a nőknek általában a férfinapszám feléért kellett dolgoz- niok és csak a második világ háború a'att előállott id cigié oes munkáskor-'siet eredmé nyezte, hogy a női napszám megkö ölítette a napi 1 pengő körül mozgó férfi napszámot Do nemcsak az elnyomás nap ja Inat- sötét képei élnek,meg asszon y a i n k emlékezetében, hanem a háború siörnyü eseményei is. Az aggodalommal teli éjtszakák. Az éhezés és nélkü’özések rémes napjai, Az óvóhelyek sötétsége. A félelmek, amelyik a «szíveket mar .angolták éc gyermekük haláláról s-zóíó szomorú hírek. Éven életét biztosított, a tőkés rends, er. Horthy-fasisz ta rendszere a magyar dói go zó nőknek. As-zonyank let tőc elnyomás alatt sínylődte,k Elnyomta a tőke és a „házi* rabszo’gaságban házi rabszo. ganő” maradt. ; Sztálin eív társ d!cső katonái elhozták a m'mvar.nő ré- 6Zéró Í£ & SznKaricao'QÉ A. i--x* ' czabadulás meghozta, hogy ?i kettős elnyomástól görnyedt- hátú asszonyaink kiegyenesíthetik derekukat, hogy nekik éooúgv szavuk van a családban. a munkahelyen, mint a férfiaknak. Magyarországon a nők jogait törvény biztosítja. AI- Kotmánvuak leszögezi a nők teljes egyenjogúságát. az egyenlő munkáért, egyenlő bért elvét. S-oe.a.izmust építő országban a legfőbb érték az ember. Hazáinkban megbecsülik. segítik az édesanyákat, akik úi emberpalántákkal gazdiig! tiák országúukat. Alkotmányunk nemcsak azt biztosítja, hogy a nők száz- eii'ei bekapcsolódhatnak ü munkába, hanem azt is. hogy az édesanyák gyermek-iket gondoson nevelhessék. Erre a niuitba.n nem volt lehetőség. Ma népi demokráciánk száz- l'é.e örömmel aranyozza meg a gyermekkort. Ma miliő és millió asszony, édesanya fordul Moszkva felé, ahol ravatalon fekszik az a ta nító és vezér, akinek az úi él.tét köszönhet.k. A Szovjetunióban a nők már n.incsenek elzárva a tanulástól. Az anyaság már nem nyomasztó teher. Megszűnt a nők kettős el" nyomása. A nő bármilyen ve zető állásba kerülhet. A népi demokratikus orszá gok asszonyai és leányai a szovjet nők nagyszerű példá- iát követve harcolnak és dolgoznak az új él-1 éoítéeóért., A nő azonban csak akko„ valóba,» egyenlő a férfival, ha már nem nehezedik az ő vállára az egész háztartás. Ezért aet a mi néni demokráciánk min dent megtenni, ami a nő tényleges fçle;abaditàsùt jelenti) Napközi otthonok és bölcsődék széles hálózatát építjük ki. Pártunk, államunk é« személyesen Rákosi elvtárs mindent megtesz a magyar dolgo zó nők tényleges egyenjogúságáért. Ezt a szerető gondoskodást példázza a ministteria- nácc határozata az anya* és gyermekvédelem további fejlesztéséről. Dolgozó nűmk tudatában vannak ennek a sze ívtő gondo-slcodásnak és új munkag-yőzelmeikke] készültek a nemzetközi nőnapra- A kapitalista országok asszonyai fokozzák harcukat jogaikért, bérük emeléséért, az állami munkavédelem és a_társadalombiztosítás bevezetéséért, az ok ta' tás fejlesztéséért, a gyermek- védelemért, a háborús uS-ítók ellen a béke megőrzéséért. Az úi háború veszélye elho vívott harchoz a nők úiabb és újabb milliói csatlakoznak._A Nemzetközi Demokratikus Nő- szövetség ma 65 országban 135 millió asszonyt és leányt tömörít, akik mind a békét akarják. A Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség március hó 8-a alkalmából felszó1 ítja a világ valamennyi békeszerető asszonyát, hogy közös erőié zítés'-'el követeljék azoknak, a háborúknak a megszüntetései, amelyet ma Korea, Vietnam és Maláj főid népei, elle.» visel-' nek az imperialisták. A felhívás felszólítja az asszonyokat hogy sókszorozzák meg erőié*, szítéaeiket. akadályozzák meg háborúk kiterjesztését más országokra. Biztosítani kei. az őrs ágok függetlenségét. A nők harcoljanak az öt nagy' hatalom közti ibékeegyezmeny megkötéséért. Március 8 án asszonvaJ'mk te” gyének fogadalmat, hogy Sztálin elvtárs legjobb ^magyar tanítványának, Rákosi elvtársinak híven követik útmutatásait és soha nem látott lelkesedéssel, lendülettel vég” zik munkájukat. Ezzé1 elősegítik a Nők Világkongresszusának sikerét. Le,gyen tehát _as idei nemzetközi nÄ*"»i> a vlás as-zonya; harcos, összefogása* nak. millió és millió nő béke- tnatetésének aasiau
