Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. március (8. évfolyam, 51-76. szám)

1953-03-01 / 51. szám

ÁTALAKULT A TERMÉSZET A NAGY IRGIZ MEDENCÉJÉBEN I KH)-het Jéo a világ legnagyobb vízi- erőműve. a ku.ibisevi vízierő­mű. Másféim lliárd kilowatt­óra villamoSeíiergriát kan a Volgántú] mezőgazdasága. — Egymillió hektárnyi l'ö'd jut maid éltető v’zhez a Ku.ibisev*, Szaratov-, Cskálov. Ulja- novszk- és Penaa-területeken. A volsrántúli éztyem>én már serénv előkészületek folynak a víz fogadására- Eg’yedül a Nagy Irgiz medencéjében öt nagyobb öntözőrendszert lé tesítenek — mintegy 215000 hektár föld öntözésére. A sztá.ingrádi gat elkészü* lése után a Sztál ingrad-terű létén körülbelül öt méterrel emelkïd k majd a Volga köze pes vízszint-ie. Az Irg.z—Ka- me'.ik csatorna lesz a főcsator­na. ame ven át a Volga vize eliut a sztyeppe mélyebe. A főcsatorna hossza, beleszámít­va a Nagy Irgiz-folyón léte­sülő Desztravszaajai víztáro­lót (Ku.ibisev terület) és a kameliki víztárolót (Szaratçv- terület) is. mintegy 700 kilo­méter lesz. Az Állami Vízépítési Ter­vező Intézet szaratovi irodája most fejezi be a szesztrai ön tözőrendszer terveinek előké­szítését. Ez az öntözőrendszer körülbelül 13.000 hektár föl­det juttat vízhez. A szesztrai öntöző rend szert a Szesztra-folyón a Nagy Irgiz baloldali mellékfolyóián léte­sítendő víztároló fogja táplál­ni. A Szesztra-folyón 22 méter magas és négy kilométer host* szú földgátat építenek. Mint­egy 750.000 köbméter tarjedei mű földmunkát kell itt elvé­gezni. A gát testében jobbol­dalt 40 méter széle« vizaebo- esátó berendezést létesítenek, uaneiven áradás ideiéin másod percenként 700 köbméter víz fog keresztülzúdulm. A víz­tároló tervezett befogadóké pes-sége 112 millió köbméter. Területe 40 négyzetkilométer lesz. Négy, összesen 10 000 kilo watt teljesí tő képességű szi­vattyútelep két és fél kilomé­ter hosszú csővezetéken és ,8 kilométeres csatornán át nyomja maid a vizet a földek re. Az összes fő- és elosztócsa­tornák hossza 150 kilométer, az idei (/lenes öntözőcsatornák hossza pedig 700 kilométer lesz. A tervezett földmunkák terjedelme 5.5 millió köbméter, a beton- és vasbet óramű ukáké — 35-000 köbméter, KisziumflottiiK, I „ k°®v a ______________U szesztrai ö ntözőrrendszerből öntözött földeken az utóbbi évek át'ag- termésén felül még m.ntegy 200.000 mázsa búza. ugyan aranyi déli kender és selyem­mályva, 5000 mázsa oiajosnö" vény mag, 43 000 mázsa n*-dv- dús takarmány és körülbelül ugyanennyi évelőfű terem majd. Az állattenyésztés boza ma is megnövekszik. Megno- nosodik a gyümölceterme'és és a méhészet, kifejlőd k a hal- feldolgozó ipar. A pugocsovi öntözőrendszer, amely a Nagy- és Kis Irgiz között létesül majd, 80.000 hektár föld öntö:éséhez fog vizet adni. Ott, ahol a Nagy Irgiz be.eömlik a Volgába, új tenger keletkezik, ahonnan egy hatalmas szivattyútelep több mill ó köbméter vizet emel at a Nagy Irgizen létesülő Hatal­mas víztárolóba- A víz továb­bi elosztása négy szivattyúte­lep segítségével történik majd A Szaratov és Kujbisav- teriileten létesülő Szadovo— Pzesztravszkoje öntözőrend­szer alapja két. össz.sen nnnt- egv 300 millió köbméter bető- gadóképességü víztároló lesz- Kilenc szivattyútelep foltja felemelni itt a vizet. A legna avobb szivattyú másodpercen' ként 19 köbméter vizet emel majd mintegy 70 méter ma­gasra. A főcsatorna hossza 100 kilométer, a hagy leágazáso­ké és az elosztó esatormáké 400 kilométer lesz. Az öntözőrend szerből 83000 hektár földet fognak öntözni. A kamelik és a Nagv Csa­lik; a folyókon két, összesen 275 millió köbméter befogadó képességű víztároló létesül Ez az öntözőrendszer 54000 hektár főidnek ad majd vi zet. Valam vei kisebb lesz a szakai öntözőrendszer, amely 23.000 hektár földet lát majd el vízzel. Iá Kooperáló öntöző rendszerek egy nagy transzformátorállo­máson keresztül kapnak majd áramot a ku.ibisevi vízierő műtől. A számítások szerint Szara- toy-terület voigántúlj részén az öntözött terület kiterjedése meghaladja majd a 800.000 hektárt- Az árambőség lehető­vé teszi a vízszolgáltatás gé pesítését és a legkorszerübb öratö ésí módszered akalmazá oát. Szaratov-terü'eten evont,, mintegy ötmill árd köbméter vizet fognak felhasználni ön­tözésre. A XIX. pártkongresszuson elfogadott ötödik ötéves terv irányelvei "előírják: „Tekint­sék elsőrendű feladatnak ön­töző- és vízellátórendszerek építését a kuibisevi vízierőmű viilamosener.c/iájának felhasz­nálása alapián..." I Közeleg az uiv.l amikor !-----------­----------J ma;id a sz ovhoz és kolhozföldek teie- szívhatják , magukat a Volga éltető vizével. S a vízzel élje a termékenység és a bőség. A vo’gántúL sztyeppe úgy át­alakul maiid, hogy rá sem le hét ismerni: egyike iesz a szovjet ország leggazdagabb clelemtárainak. ül JERSZEJEV. Újabb csehszlovák bányatelep létesül A krkonose alján, Htyne nagyközségben Ö0 bányász család él. Őseiket 300 éven keresetül rendszeresen ki zsák ' mányolták. E báuyászcsa’ádok örömt;ljes élete azóta kezdő­dik, amióta a Vörös Hadsereg felszabadította Csehszlovákiát és a csehszlovák dolgozók ma­Suk vették kezükbe * sorsuk irányítását. Azóta a község szélén '18 családi ház épült a bányászok részére, az e-mult évben Pedig települt az ifjú bányászok otthona, míg tcr vábbi nőtlen szállást most építenek. A báravás,ztelep min­den évben tovább növekszik» Napközi otthon a Szovjetunióban A Szovjetunióban* a várt és az állam állandó pondo-ho- dást tanúsít a gyermekek és a dolgozó anyák iránt. Egy­másután nyílnak a korszerűen berendezett, napközi ottho­nok, nh'd a gyermekek szakértő felügyelet mellett rAvelked nek. Kéglinkön a „Dukál” moszkvai dohánygyár navközi otthonának étkezdéjét látjuh ajtói az apróságok égvén jó* ízűén fogyasztják az ízletes ebédet. Hatalmas ütemben épül a bulgáriai „Lenin44 kohászati üzem HA VALAKI először játja az egyre hatalmasabb méretekben kibontakozó „Lenin” kohászati üzemet, bizony aligha haj andó elhinni, hogy a bolgár ötéves tervnek ezt a nagy építkezésé, alig nyolc hónappal ezelőtt kezdték meg; A HATALMAS ÁLLVÁNYO- KON, a kü önbözö műhelyekben állandó a sürgés-forgás, ötven méter magas toronydarúk több­tonnás vasgerendákat emelnek a magasba, a tetövázon itt is, ott is villany hegesztő szórja a «zikraesöt, amott a földet egyen­getik jövendő parkok, sétányok és sportpályák számára. Hatalmas vas- és betoraerdö ez a nagy építkezés. Az *“ egyik készülő épülettömbön a szeuító magasságban most húzzák az utó só téglasart. Serényen mo­zognak a kezek és a brigádok tagjai időnként lopva át-átpülan tanak a más K. brigád munkahe­lye felé. Vájjon, lu lesz ma az első? Ez a kérdés foglalkoztat­ja valamennyiőket. Nlkoja Cső- iakov brigádja-e, amelynek tag jal néhány nap alatt 100 köb­méter falat emeltek, vagy pedig Sztojadin Cverkov brigádja, amelynek tagjai sohasem teljesí­tenek 200 százalékon alul. A MUNKAVERSENY legna­gyobb lendülete a Martin-ke. mencék és a hengerművek eze* relömunkásainál tapasztalható, Fülsiketítő zajjal dolgoznak a szegecse ökalapácsok. A 324 mé ter hosszú hengermű alapjának betonozásához 52 kilométer hosz. szú müűt készítéséhez elegendő betont használtak fel. A henger­műveknél és a Martin-kemen céknél naponta 28—25 tonna vasszerkezetet szereltek be a párt felhívása előtt. Ez is nagy. szerű eredmény volt, de a hőa építők a párt szavára 40 ton­nára emelték napi teljesítmé­nyüket. Több részlegben már a gépe* két szerelik. Nikola Cekov mérnök boldogan és büsz­kén mutogatja a Szovjetunióból érkezet,, nagyszerű gépeket, A. felhős égre büszkén raj* zolódnak ki az üzem 75 méter magas kéményének körvonalai, Genadi Ivanov és hattagú bri gádja 65 nap alatt húzta felezi a kéményt éa ugyanakkor 30 ezer levás megtakarítást értet MÉG NÉHÁNY HÓNAP és a hatalmas „Leniik’-üzem meg­kezdi termelését. A béka acél­ját fogják, csapolni ezekből a Martin-kemencékből. A béke acélja lesz ez, a dolgozó bo gár nép szilárd békeakaratának, aa eltéphetetlen bolgár-szovjet ba­rátságnak a gyümölcse. Határszéli emberek Térdők, bokros csalitok jel­zik a megye déli hatá­rát Kelebiától a Dunái:]. A magas fák két világ határán állnak őrt s ha beszélni tud­nának, mennyit mesélhetnének! A csillagfáién, ködös éis~fikák­ról, amikor az idő is. a bokrok is a Oyillcosok szövetségeseivé válnak, akik ilyenkor lopózr nak át a határon. humis papí­rokkal. ameriJcai anártmányá fegyverekkel, cipősarokba rej­tett méreggel felszerelve, a kémiskolálcon beléjük oltott gyűlölettel ellátva. Kevés jut át belőlük. Éber. kemény ha zafiak a mi határőreink, erős határunk védelme. Ebbe a sziklafalba olyan elszánt, szer­vezett. gyilkosok foga is bele­tört, mint. a nemréa leleplezett Bálint-féle emberrabló ban­dáé. S ha a határon át is jut égy égy diverzáns. alia visz messzebb az útin a határmenti falvaknál. Mert nemcsak ál­lamvédelmi szervünk erős, nemcsak egyenruhába öltözött fiaink éberek. Határőr% csa Idáját, hatóját, népét féltő hős Itatom, itt minden becsületes dolgozó. S azon az erős hálón, amit a határ őr *é a és a dolgozó nép együttműködése sző — nehezebben jutnak át Tito bé­rencei, mint bár milyen erődít­ményen. Mert ezt a hálót a hűién és hazaszeretet eltéphe­t et jen szálai alkotják. » rJ avala történt méa Bács­almás határában. A hajnali órákban két títóista kém lépte át a határt és sike­rült eltűnmök a madyar jár­őr szeme elől. Mo ti indult a harc kézre kerítésükre. A ha­tárőrök segítségére sietve az állami gazdaság két brigádja — mintegy hatvan ember — abbahagyta a munkát és segí­tett átfésülni az akkor méa lá­bon álló vetéstáblákat. A határsértés híre perceken belül eljutott a faluba is- — Viszmeg Károly postás éppen kézbesíteni indult, amikor meghallotta az eseményt. Ma­gában morfondírozott is'■ lám, ha nem lenne sz dgá.atban, ki­mehetne a határba segíteni. — Alia járt. vérig pár házat körzete első utcájában■ amikor izgatott asszamihana hívta az egyik kerítéshez. — Karcsi, X-ékhez két idegen jött kora­reggel. Éppen az udvart sö­pörtem és azt tűnt fel, hogy a hátsó kerítésen lapoztak be. Gyanús e~, ágy-e? Nem hal­lotta, nem volt. valami az éj jel a határon? Viszmeg Károly az assé°nl) utolsó szavait elmenőben hal~ lot ta már. Áld itta foglalko el­süt, hogy olyan jól megtanult kerékpározni. Percek alatt az őrsön volt. Alja negyedóra múlva pedig már a határőrök­nek vallott a két kém. Mot ők szöktek át hajnalban a ha­táron. Viszmeg Károly, a bátor postás a dicséreten kívül efjy pár remek vadász b a lean eb öt kmaatt ajándékul a határőr elvtársaMól. De ha szobakor ül az eset, méa ma is szabadko­zik; — fíSak a kötelességemet teljesítettem, minek azért a j utalom? • J él volt már, amikor a korán sötétedő alko nnatban idegent rohantak meg vadul a kutyák a _ mélykúti határban Kovács Jánosók ta­nyáján. Az asszony egyedül volt otthon. Az idegen afelől érdeklődött: merre van a ha­tár? Arra a kérdésre. l.oOy mégis hova, melyik faluba akar menni, türelmetlen kéz­legyintéssel válaszolt, csak a határt hajtogatta. Ideges volt, láthatóun sietett. Az asszony gyanút fogott, de egyedül lé vén, félt is a gyanús idegen­től. Megmutatta hát az irányt. mire az illető köszönés nélkül elindult a sötétben. Kovácsne jól megnézte, merre meat s ő is elindult az ellenkező irány­ba, be a falubu. A iá kétkilo- métert futva tette meg s útja egyenesen a rendőrségre vitt. Csak egy telefoncsengés, rö­vid értesítés a határőrségre s mire az országból kifelé ayok- vö kém eljutott a másik köz­ség határába, már várták, egyenesen az őrsén karjaiba futott. Gondosan összeszedett adatait, jelentéseit hiába vár­ták odaát gazdái. * J határ-menti emberek életéhez az éberség, a folyton nyitott szem magától értetődően hozzátartozik. Erre nevek őket u várt. a hátát őr elv tárjak, akik ott élnek, dol­goznak közöttük. Seaiidc « dolgozó parasztokat a mezen munkában, politikai köröket vezetnek a DISZ-fiataloknak, cauiiit szórakoznak a lakos* »ággal a kultúrelőadásokon. De erre neveli ezeket a dolgozó­kat maga az a tény. hogy a határon élnek. Tudják, hogy az átdobott kémek útján — ha továbbjutásuk sikerül ~ gyúj­tó gat ás, szabotázs, gyilkosság fakad. S a határon nemcsak a fel nőttek ébereg — hanem a gyermekek is. Kunbaján nem­régiben a gyermekserea isko­lából ment. hazafelé. Mint szokták, útközben megálltak játszadozni. Szűcs Anti çs Kovács Zoltán úttörők a játék hevében is észrevették, hogy két idegen ember figyeli okét s egymás között fojtott han­gon, ismeretiéig nyelven be- bcszélgetnek. Kunbaja kis köz­ség, lakúi iái ismerik egymást. Az idegent — ha külsőre sem­miben sem különbözik is n fa- lubejie](től — azonnal megis­merik, a gyerekek illeg éppen­séggel megbámulják. A két kis úttörő értelmes eszében ís felvillant a gyanú: ki ez a f urcsa nyelven beszélő két em­ber? Hiszen mint határmenti gyerekek, naponta hallanak ők is hz átdobott kémekről. S ami- kvr az ideaenek eílvike odalé­pett a gyereksereghez és ma­gyarul megkérdezte: merre van a vasútállomás? — Szűcs Anti szeme társára villant. Amíg ti többi au erek az ideger nejeitek az utat mavjvarúzta —1 a két pajtás elnyarùalt a ha­tárőrei-e. Biztos, ami biztos; a két ember gya1lús, rosszban járhat, jelenteni kell. tí a két gyerek jelentés« alapján tartóztatta fel a határ­őrség az idegeneket. Fontos megbízással átküldött kémek voltak• • • • I A z imperialisidJí sok dől* lárt áldoznak azért, hogy Jugoszláviából jól kÇ képzett, gyilkosokat dobjanak út a népi demokratikus orszá­gokba, hazánkba is. Felszere­lik őket a gyilkolás, rombolás minden tudományával> fegyve­rekkel, raffinait mérgekkel. De egyetlen tudományt száz- szór annyi dollárért sem tud­nak megtanulni a leérnek; ho­gyan lehet egy néo éberségéi kijúts'aní, amelynek minden fia: a katona, a postás, az egy­szerű asszony és a játszadozó úttörő megannyi áttörhetetjen akadály a gyilkosok számár0* De a határon nemcsak be* csületes (Ltlgozák élnek. Ott vannak soraikban g kulákok, a belső ellenség, ok; a külsővel cimborái össze, akire Tito é* gazdái legalább annyit, építe­nek. -mint saját csukásaikra. A hálák, az osztülyellenség ka­pnia tárva áll az átdobott kém előtt, elrejti, alias útján eliga- zíthj, segíti. A határmeuti d l- gozoknak ezt is látniok kelti Állják eh vágják- el azt as utat is, amely á ti tóista djver- zánsokat belső cvmborúikhvi vezet hé ti!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom