Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. március (8. évfolyam, 51-76. szám)

1953-03-05 / 54. szám

A. J. \isinszkij beszéde az ENSZ-közgyűIés politikai bizottságának március 2-i ülésén New York. (TASZSZ) A. J. Visinszkij. a Szovjetunió küldöttségének vezetője az ENSZ-közgyűlés politikai bi­zottságának március 2-í ülésén a koreai kérdéssel kapcsolatban nagy beszédeit mondott., Az amerikai agresszorok hazug beszédei Visinszkij elvtárs beszédében rész-etesen elemezte és lelep Jezte, — Lodgenak, az Egyesül Államok képviselőjének a bi zottság február 25.i ülésén te képmutató kijelentéseit és töb bek között ezeket mondotta; Hallottuk, amint Lodge képmu tató szavakat hazug szólamo kát pufogtatott az Egyesü t Ál iamok uralkodó köreinek bé készéi etetőről, miközben úgy látszik, elfeledte, hogy az egész világ már régóta meggyözödöt, arról, m-t jelent a valóságban az úgynevezett „békeszerecet1 Erröi az úgynevezett „békesze retetröl” könnyen ítéletet lehet mondani az Egyesült Államok­nak ázsiai országokkal, de min. deuekelűtt a bős- Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal e„ a nagy kínai nép által teremtett Kínai Népköztársasággal kap csolatos politikájából. Az Egyesült Aiiamok képvi selője beszédében egyenesen tar. tózkodott attól, hogy megmond ja az igazságot a mostani nemzetközi helyzetről, benne az immár közel három éve tartó koreai háborúval kapcsolatban kialakult helyzetről. Erről pe dig annál la inkább beszélnie kellett volna, mert az amerikai sajtóban éppen meet történnek utalások arra, hogy az Egyesült Alkunok a nemzetközi helyzet kiélezésére törekszik. Visinszkij elvtárs Idézte az amerikai sajtó számos megnyi latkozását, melyek arról szói nak hogy'az új amerikai pcá-ti ka ’„dinamikusabb“ vooa«.veZe tésre törekszik és igy folytatta Az amerikai politikának ez ;,dinajnikussága” sajtójelenté sek szerint a koreai frontra gyakorolt katonai nyomás foko zásában, a Franciaországnak, Indokínának és Angliának Ma ájföldön adott segítség- nőve lésében, továbbá a Csatig Kai Sek.nek nyújtott segély növelé sében, Japán újrafelfegyverzésé ben, és a „forró ü!dözés’‘-enge dóyezésében nyüvánul meg, vagyis abban, hogy megengedni az amerikai repülőknek a man­dzsunál határ átrepülését. Azt Is tervbe vették, hogy Caang Kai Sek az Egyesült Alla moktól repülőgépeket és hadi hajókat kap majd. amelyeknek legénységét szintén amerikai instruktorok képezik ki. Ezután Csang Kai Sek amerikai k.kép zésben részesült pilótái bomb4 zóakciőkat kezdenek a kínai kontinens ellen, akciókat kezde. nek a kínai kikötökbe haladó hajók elrablására. Az amerikai külügymlniszté fiúm feltevése szerint mindez év őszéig engedékenyebbé keU, hogy tegye a koreai-kínai felet, ha ezt nem érik el. — akkor mint mondják — az Egyesült Államok kész lesz a közgyűlés S. ülésszakán valóban, kemény javaslatokat előterjeszteni. így fest az amerikai sajtó jelentése szer-nt az amerikai kormány akcióprogrammja Távol-Kelettel, így a Koreai Népi Demokratikus Köztársa, sággal és a Kínai Népköztársa­sággal kapcsolatban. Lodge azonban beszédében azt állította, hogy ,,aa amerikai élet minden elemét szenvedélyes békevágy tölti el“ és, hogy „Az Egyesült Államokban nem akad egyetlen tekintélyes csoport sem, amely nem hisz a bóké ben,” , Lehet-e nem kétségbe vonni, hogy maga Lodge sem veszi komolyan ezt a kijelentését? Beszedő további részében Visinszkij elvtár» rámutatott ar­ra, hogy az amerikai kormány nem éri be a koreai háború ioly- tatásával, hanem több olyan in­tézkedést tesz, amey a távolke. leti háború további kitörj -szté­lére szőtt terv megvalósítására irányul. Foster Dulléa amerikai itülügyiwiniflzter a hivatalba lé­pásét követő hetedik napon rá galmazó kirohanásokra ragad tatta magát a Szovjetunióvá, szemben, amely Dúl.es szerin. aiuio.ag azon láradozik, bőgj. kezébe kaparintsa a földke­rekség kuiönbözö részemen, őuenorzéséc, ugyanakkor Dühe- nem tudta eltii.ko.ni ,,különös ajugtaianságat, — amiatt hog^ az Egyesült Államok agresszív politikája miatt már most Is ,ámaüá-ok érik. Duiles a szená­tus külügyi bizottságában k.je. .öntette'. „Ha figyelmesen megnézik a környező világot meglátják, nogy mostanában például az európai katonai egysegek, amelyekoeu reménykedtünk, kisikmnak a ke eünkböl, hogy a Szétesés, nem pedig az egyesü-és irányza­ta kerüjt felszínre,1* M.nt ismeretes —- folytatta Visinszkij eivtârs — éppen ez a heiyzet késztette Dullest, hogy Európábtt utazzék. Utjának cél­ja az voit, hogy a helyszínen óírja a szükséges engeueimes- ségre Nyugat-Német országot, Franciaországot, valamint Ang­liát és biztosítsa a bonni szer zödés ratiiiká ását, elérje az úgynevezett „európai hausereg’ megteremtése tervének végrehaj tását. A szovjet küldöttség vezetője ezután rámutatott, hogy E Senhower 1953. február 2.i üze neto nyilvánvaló bizonyítéka an naît, hogy az amerikai uralkodó körök ki akarják terjeszteni távolkeleti háborút, hiszen Egyesült Aljamok teljesen sza bad kezet ad a Taivan szigeten tanyázó esangkasekista ban ditáknak. Mindezek a tények teljesen megcáfolják Lodge álszenteske dő, az Egyesült Aiiamok uraiko dó’köranek béketörekvéseit em­legető, hamis szavait —* fo-y tatta Visinszkij elvtárs, Mindezek a tények éppen azt bl zonyítják megcáfoihatatjanul hogy ezek a körök ezután Is az eddigi konoksággal akarják to vább vinni agresszív politikájú kát, amelynek célja a kurtái háború folytatása, kiterjesztése, az új világháború előkészítése és kirobbantása, A koreai háború ldterjes: nek amerikai tervei egyre Vilá gosabbá és fenyegetőbbé válnak. Egyre világosabbá válnak, hogy az Egyesült Államok az ameri. kaiak által kiképzett csang- kais'eklsta fegyveres erőket akar ja felhasználni a Kínai Nép köztársaság elleni harcban. Ilymódon semmi kétség sem fér hozzá, hogy a koreai kérdés úgynevezett rendezésének ez terve olyan terv, amelyet az amerikai uralkodó körök azért készítettek, hogy az Egyesült Államok fokozza a katonai nyomást a Koreai Népi Demo, kratikus Köztársaságra és a Kínai Népköztársaságra. íme az amerikai imperia listák igazi politikai arculata; nem béke, hanem háború. A továbbiakban Visinszkij elv­társi leleplezte Lodgenak azt hamisítását, mellyel megpróbálta kiforgatni Csou Eu-laj kínai külügyminiszter egyik, a koreai háborúval kapcsolatos kijelen tését. Lodgenak rágalmazó és pro vokációs célból volt szüksége ar a — folytatta Visinszkij e vtár,- hogy durván elferdítse és meghamisítsa Csou En-laj kije- lentésót. Azért volt szüksége er hogy gyűlöletet és ellenséges érzületet keltsen a kínai és ko. reai nép ellen, amely az impe­rialista rabság ellen. szabaxLá- áért és függet'«őségéért harcol. Ilyen az amerikai imperialis­ták, a Lodge és társai által kép- vis ejt amerikai diplomácia ar. culata. Ilyen áz amerikai kor inányköröknek és av e körök képviseletében az ENSZ-beü mű­ködő amerikai küldöttségnek ál­láspontja; nem a koreai kérdés békés rendezésére való törekvés, nem az ilyen rendezés utalnak eszközeinek keresése, hanem helyzet további kiélezésére, a ko reai háború elhúzására, el’méiyi- .ésére és kiterjesztésére irányuló .örekvés — nem béke, hanem Háború! A tények leleplezik azt a rá- gaanat, hogy „az agresszió ószak-Koreábói indult ki"s A Szovjetunió külügyminisz tere az imperialisták és csatió. saik hazuuásaival kapcsolatban utalt arra, hogy ezek a körök újból és újból előhozakodnak az la zak Koreábói ki.ndult agresz dzió meséjével. Küldöttségünk és több más küldöttség már nem egy ízben idézett több olyan tényt — foly tatta — amely nem hagy maga után semmi kétséget atekintet ben, hogy a koreai háború kéz demény..zöje a Li Szín Man ame rikai ügynök vezette pórázon rángatott délkorea. úgynevezett kormány és az amerikai kor meny, amely Li Szín Man segít légére slc.ctt, amikor Li Szín Man Eszaa Korea meghódítására irányuló kaiandorkisérletei ku darcoa fu.ladtak és atn-kor az Egyesült Államok SzukségesneK látta, hogy katonai támogatás oan ’részesítse Li Szin Mant, visinszkij elvtárs megcáfoiha tatlan tények egész sorával bi zonyltotta, hogy a koreai hábo ni kirobbantásahan az amerika. imperialisták és koreai csatié eaik a bűnösök, Ezután Így folytatta: Jó.lehet a Koreai Népi Demo, kratikus Köztársaság ellen fel hozott agressa.óh cselekedetek vádja vesztes kártya, mint sUWgy vesztes kártyát Jelentenek azoa a kísérletek is, hogy a Kínai Nép Kóztár-aságra és a Szovjetunió ra hárítsák a felelősséget a ko real háború megkezdéséért 6 folytatásáért — az Egyesült Ál­lamok képviselői továbbra is Ilyen kártyákkal játszanak. Az Egyesült Államok kép vise .ö. ily. módón folytatják azokat a ki Bérleteiket, hogy a koreai hábo­rú igazi kezdeményezőire vonat kozőan félrevezessék a népeket és úgy tüntetik fel a dolgot mintna nem ők támadtak vo.na és'zak-Koreára, mintha nem ok lennének az agresszorok, ahogy az a valóságnak megfelel, ha. nem — ahogy Ők mondják — ők viselnek védekező háborút £ Szovjetunióval és a Kínai Nép köztársasággal egyetértésben el­járó „északkoreai agresszor’* el­len, A szovjet kiiídöttsésr veZ© tője ezután rámutatott, hogy u közgyűlés elnökének a Ko­reai N éíJ-i Demokrat ku0 Nép köztársaság és a. Kínai Nép­köztársasághoz intézett levele, ame.y az ENSZközgyíee3 1952 december 3-i törvényte­len határozatával kaoesolato azt próbálja bizonygatni, hogv ez a határozat az EASZ minden tagállamának fő kí­vánságát f-iezi ki, hioey ves­senek véget a koreai háború­nak. A közgyűlési elnök félre érthetetlenül azzal kí.sér.efa- z k, hogv a koreai háború megszüntetésének el utasításá­ért a felelősséget elhárítsa az amerikai-angol tömbről. — A sz-ovjet küldöttség vezetője a továbibakban a Kína' Nép; köztársaság és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság külügyminisztereinek az emlí­tett levélre adott jogos eluta­sító válaszaival és javaslatai­val foglalkozott. Hangsúlyoz ta. hogy a Korea Népi Demo­kratikus Köztársaság és a Kínai Népközt,,i-'a,ság kormá­nya teljes mértékben csatlako­zott azokhoz a javaslatokhoz, amelyeket a közgyűlés 7. iilés- zakának tiső részében a Szov­jetunió előterjesztett a koreai kérdés békés rende ősére. E javaslatok- lényege: azonnali űzet,szüntess Kepeában é8 bi­zottság létrehozása a koreai kérdés békés rendezésére. A közvt'ti null érdokolt felek be- ooáaával. Ezeket a javasló Lakat üiuiaoí. elutasítottak mondotta a továbbiakban —- e ezzel is kimutatták igazi arcú kát.. V'sinszkij elvtárs beszéde további részében rámutatott, hogv ez Egyesült Államoknak közvetlen érdeke a koreai há­ború elhúzódása. Eisenhower kormánya pedig egyenesen azon tevékenykedik, hogy ki terjessze a koreai háborút, új világháborút készítsen elő..—- Arra törekszik, hogy az ázsiai országok — Japán, a Pinöp- sziigetek, Tba föld, Pakisztán, Burma fegyveres erőit megte­remtse és ezeket a (>ang Kai Sek maradványaival együtt agresszív terveinek megya-ósí- tására. használja fel. Visinszkij a továbbiakban Lr,dge beszédének céljára mu­tatott rá. Lodge minden ere­iét latbavetetto, hogv 10 úgy nevezett „tényét’’ hajmeresztő szenzációnak tüntesse fel és lényegében tízszer megfen©ti. rágalmazó koholmányait. Vi­sinszkij t>-után kifejtette, hogy a Szovjetunió az 1945-bsn Ó9 az 1930-ben a Kínai Népköz- társasággal kötött szerződés­nek megfelelően adott el ©« ad el katonai felszerelést Kíná­nak. Kína pedig mindenfajta nyersanyagot — köztük stra tégi a' nyersanyagokat is — ad el a Szovjetuniónak. Koreával a Szovjetuniónak nincs szö­vetségi és kölcsönös segély­nyújtási szerződése, így nem köteles és nem is ad el nek- fegyverzetet azon kívül, hogy 1948'ban — csapatainak Ko­reából történt kivonulásakor — eladta Koreának a t>aov-jet fegwcrzeti felesleget. A té­nyek fényénél ki tűn'k — hang­súlyozta Visinszkij — mircii nyilvánvalóan badar Lorjga- uak az a kijelentése, hogv La a Szovjetunió nem volna, ak­kor koreai háború sem vplnu már rég és hogv a Szovjet­unió kormánya akkor szünteti meg a koreai háborút, am kor akarja. Ismeretes, hogv éppen a Szovjetunió kezdeményezé­sére indultak- meg Koreában a fegyverszüneti tárgyalások] az is ismeretes, hogy az Egye­sült Államok hiúsította mcc a tárgyalásokat úgy. hogv dur; ván megsértette az 1949. évi genfS egyezményt. / . Mindez1 azonban nem állítja meg a Szovjetuniót a koreai kérdés békés rendezéséért ví­vott harcban. A szovjet kül­döttség az edd gi eltökéltség­gel fogja véd olinezni az 2032 december 2 i határozati javifcs- iatában megfogalmazott ja­vaslatait, amelyeket a közgyű­lés 7. ülésszakának első részén terjesztett elő. A szovjet kül­dötteiig az eddigi eltökéltség­gel fogja védelmezni ezt az ál­láspontot, mert ioggd látja ebben a koreai nép ellen ví­vott barbár agresszív háború megszüntetésének egyetlen útját. Ez az út elvezethet —1 é« el ,ell. hogy vezessen —- a koreai fegyverszünethez éa békéhez, ami megfelöl a koreai, a kínai és m nden más béke- szerető nép reményeinek. 1 Szakszermetck Országos Tanács» nagygyűlése a Sportcsarnokban Kedden délután a Sport- sarnokbaoi a Szakszervezetek Országos Tanácsa nagygyű­lést tartott. A nagygyűlést Gáspár Sándor elvtárs, a SZOT titkára nyitotta meg, ezután Kristóf István elvtárs mondott bssiédet. Hungsú yoztíi Kristóf elv' társ, hogv most a legfonto­sabb feladat: a kongresszus minden delegátusa, minden Kzakszervezeti funkcionárius a aktivista azonnal lásson hozzá a G erő elvtárs által megjelölt feladatok megvalósításához. A szakszervezetek XVIII. kongresszusa váljék azúltalem- lékezetessé — mondotta Kris­tóf elvtárs — hogy eredmé­nyesen megszervezzük az 1953. első negvedévi torv teljesítő­déért folyó harcot, egy pilila­natot sem veszítve már mostj ma, holnap, holnapután úi len­dületet adunk a. versenymoz* gaiomnak, a Sztahanov-naoz; gal ómnak és a felszabadulási hét megsüervc: ősénél verseny- mozgalmunk minden eddigi eredményét felülmúló sükerö- ket érünk el. — Ünnepeljük felszabadiilá- sulik nyolcadik évfordulóját, lea'uatrvobb nemzeti ünnepün­ket azzal — mondotta — hogy pótoljuk az elmaradást, dia­dalra visszük a tervet, még erősebbé..még virágzóbbá tes­szük hazánkat, még erősebbé a béka ügyét, ameV minden becsületes embernek drága­Kristóf elvtárs felszólalású után a külföldi küldöttek üd­vözölték a nagygyűlés rés zve* voit, i A Magyar Nők _ Demokra­tikus S:övet*ége éa a Szak- szervezetek OrszágosTanácSá; nak nőbizottsága március -hó 7-én, szombaton este 7 órakor műsorral egybekötött ünnep gyűlést rendez Budapesten a Váróéi Színházban à nemzet­közi nőnap tiszteletére. Elő­adó Vass Istvánná, az MNDSz főtitkára. A gyűlésen felszór la'l M. D. Ovszjannyikova, a közgazdasági tudományok kandidátusa, a „Szovjetszkajá Zsenscsina” főszerkesztője. Szovjet és magyar szakértők útmutatásai alapja» tíz gép- és traktorállomást létesítenek az idéu a Kínai JNép köztár saságban PckinQ (Ui Kinn) A Kína’ Népkü tár*flsáff különböző ré­szein tíz írén- és traktoraLo- tná«t létesítenek az fielen. A gépállomások szervezőit szov jet és magyar szakértők egy­hónapos kiképzésken. részei'* tették. A gépállomások nagy ®egít-* eéget nyújtanak maid a, pa­rasztoknak a közös „azdálko* dúsra való áttéréshez. (MTI) OZ Tiltakozás Brazíliában Egyesült Álamokkal kötött katonai szerződés ellen A brazíliai imprensa Popu­lar' költeménye szerint Rio de Janeiróban tiltakozó níurySyű* é»t tartottak a Brasilia és az imerikai Eaucsült JUanzvi özött létrejött katonai eauez- wénu ellen. A gyűlésen fc’sZólaltat- Leo­nidas Cardoso és Fel.ois nio lardoso tábornokok. Napotead Beaerta őrnagy, Salvador Cor reia de Sa-Ye-BenaVidag ezre* de3., a szövetségi küiigresSZus húrom képviselője: Lobo Car-, neiro. Campos Vergal ée Ro' berto .Morena. s még többen. A (-zóiiükok elítélték az egyez­mény ratifikál ásóra. tíZavaző képviselők áruló szerepét. Az „Imprensa Popular megjegyii: a nagygyűlés bér b zonvítía, hogv a tuitonaii eoatzmén/j ellen vivőit, haro nemcsak hoau nem fejeződött be, hanem éppen ellenkezőiéit újabb. mén ndauobb urüvel fe­lnik. Ünnepi gyűlés a nemzetközi nőnap tiszteletére

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom