Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. március (8. évfolyam, 51-76. szám)

1953-03-29 / 75. szám

Lçlkismeretesebb munkát tanácsainknál a begyűjtési verscnvielajánlások és teljesítések m il van tartásában ! Á feli'zabadu’ási hét kezdeti éreumenyeit értékelve meg-á.- ■flnítható- hosrv e^ves iáiasa ïnk gyorsított ütemben igye­keznek DÓtoinj lemaradásukat­Fellendülést mutat a to. f jâsbegyujiës meme a duna.- 1 vecsei jarásuan, 23*rv hét alatt 5.5 százalékát gyűjtötte be negyedéves ter­vének. így a járás a tojásbe- e-vüjté«; raner istan az ötödik helyről a harmadikra kerü.t Varosaink közöt-t Baja é= Kecskemét ért ei kiem.dtedő teljesítést az elmúlt hat nap alatt, mindkettő tervtedesíté ,so nem eireszen esrv nét alatt több. mmt 5 száza.éa.fi.a emelkedett. Komoly javu-a*. mutatkozik meg a kecsnemeu járásban ts. — ugyanakkor lanyhulás tapasztalható a ka tócsái és kiskunhalasi járás­ban. i)e ezek az eredmények — ? jelen,égi ütem fokozása uékü — a legiobb járatokban sem biztosítják a tervek határidő­re való teljesítését. A beatla ütemének fokozása érd kebmi feltétlenül fontos, hogy járási tanácsaink tömegkavé^olutui kát measzilárdítsák. Követe] jék mee- a köz- égi tauaorók vezető funke.onariusaitó.. i tanácstagoktól a oé, da muta tást. Szüntessék meg mind ; járási, mjnd a közsé&i ta.ná- csak vona án azt a tűrhetetlen állapotot, amely a versenyfe] ajánlások és teljesítések nyil­vántartása körű, van A leg súlyosabb hiba az. nogv a •nagyszámú dolgozó para^ti és tsz^s felajánlásokat, városver­senyeken nem tartják nyitván ás nem 'ellenőrzik azok teljesí tését. A legtöbb járás fele’őt’enül nemtörődöm módon szervezte meg a községi áljandó b zott- sági elnökök járá i értekezle­tét. — a bajai, bácsalmási. kunszentmiklósi járások csak az adminisztratív értesítésig jutottak ei. Ugylátszik, a kez­deti éiretöré= a megyei rang listán megelégedetté, ön teltté tette a baiai és bácsalmási iá rás vezetőségét Ped’g ha a tojásbegyü.ités százalékos ér­tékeltét nézzük — az elért eredmények még fokozottabb tömegte1 világosító munkát kí­vánnak mindkét tárásban. — Érthetetlen azonban a kényei messéa a kunszentmiklósi já­rásban, amely a ranrikstán az utolsó helyen áll. toiásbegyüj- tési üteme is lassú. Mégis öl­hetett Fezekkel ülnek ah el vett. hogy átfogóbb mozgósító in­tézkedésekkel biztosítanák rervteljesités fokozását. _A verseny további kiszélesí­tése érdekében fő feladat, hogy a® egyéni és p_. osverseuyek alapos megszervezésével, az alunol jövő kezdeményezések felka­rolásával a felszabadulási héten minden járás mozgó­sítsa a dolgozó parasztok tömegeit a begyűjtési tervek teljesítésére, utca utcává*, község a község­gel versenyezzék. A bajai járásnak komoly esélyei vannak az első heiy megszerzésére. De ennek érdekében fejtét lenül fel kell számolnia a ser tésbegvüitécben ieen.egí ne gyedik. baromf. begyűjtésben harmadik he,vét — s erre a iámban minden adottság meg van. A bácsalmási járd8. de « menye többi járása is karolja fel. ille ve tudatosítsa Kaiy már község népnevelőinek a munkamódszerét, akik házró'- házra járva, a mezőgazda>agi munkák. időben történő elvég zésénelr tudatosításával össze kapcsolva — szorga mázzák hátra,ézosoknál a tej-, tojás baromfi- és étóáilat beadását A ió munkamódszernek meg is lett az eredménye m.rt az el műit héten az előzőhöz vi-zo- nyitva háromszorosára emel kedótt a fe. vá-árlas. A kiskőrösi járás dolgozó va'asztiai körében számos iacn jó versenvvállalás tör tént. lnne„ indult ki tobbes között Heibl Ferenc Párádon üdült cSászártöltési dolgozó paraszt v.rseuvkihívása is. A iárás nem karolja fel ezeket kezdeményezéseket A járást de a köz-égi tanacsszervek ;ebeesü it a versenyt és ez lebecsülés az eredményeken megmutatkozik. A iárás vfis községei nem tájékoztál.,uK a !«együ.itési osztá vt a dolgozó parasztok versenyéről, de iárás sem vett fáradtságot Hhnoz. hogy megfelelő intéz kedé-ekkei, az állami tégy; em megszi árditasával biztosítsa a községeknél a oo-nto« jelen- téstéteA. így a ki-körósi ja rásban nem ismerik a ver seuveredményeket. uem szer v.ezik a v rsenvt. nem ellenőr­zik a váhaiasok teljesítését. Súlyosan megbüntették a ku.ákot, mert iöldjét elha»yta A múltban a falu zsíros parasztja mindent elkövetett, hogy gazdagodjék. Haráesoit a dolgozok terhére. Éjt nappalis téve dolgozta.ott bérese.vei A kulák napnóiszat a munká­sok mögött állt. Ha va ajn- iyik e-ak egv lépéssel is ,*■ maradt, azonnal -rászólt, hogy eles-en. félt, hogv ,.e szege- uÿeoik”. Ha gaz maradt vélei lenül kapálás közben, majd a kananyeiet törte szét cselédje hátán. A esép’éSnél vigyázott. hogy télmarékkal ee károsítsa* meg. Akkor érezte ió, magát, ha mind önkinél többje volt. A fiat lebeszélte, hogy nála sze­gényebbet vegyen fe.eségü. A lánvát egvszerûem nem ad ta. csak akkor ha a föld egy­ben maradt A levegőt is »a.r a-álta a szegényektől A vilá­gért s.m hagvott. volna eH.y barázda földet sem par ágon mert az az ö jövedelmét csór bította volna. Ma azonban más a helyzet Egyszerre más emberekké val­Falra Itóz'M a fa iMmIlit eííMt/jH Tóth Lajos elvtái-R írja a madarasi gépál­lomásról: Munkánkkal bizonyítjuk, hogy :pártunk és kormányunk határozatait itt a határszélen becsülettel teljesítjük. Juhász István elvtárs valamennyi dolgozónkat versenyre hívta a műszaknormánként P normál holdas eredmény elégéséért és csatlakozva Tó.h László ver­senyfelhívásához, védnökséget vállalt Mül.er István fiatal traktoros felett. Müller Ist­ván DlSZ'titkár csatlakozó t Juhász elvtárs versenyéhez, kihívta a fiatalokat a 6 n >r málho.das mozgalom sikeréért és a szocialista termelés Afji rohamcsapata ’ címért. A ver­senyhez adóállomásunk több dolgozója is csa’lakozott. Március 15-től. a versenyfel­hívás anyjától Juhász István és Müller István vállalásaikat túlteljesítették «, egymásután értek el kiváló eredményt Sze lestyán László. Rózsahegy Antal. Merli Mátyás és me9 több dolgozó, akik már tavaszi tervüket túl is teljesítették. Kulcsár i I o n a leve'ezSnk 3 tompái do’gozó posztok ve r-'en véről számol be. A felszabadulás, héten a versenv — ame'.v add ? iSeu elmaradt a községben — lelkesítő jelszó le-tt. a terme ocso- portuk pé.dáián. am lyek a fe1 szabadulási héti; már befejez­ték a tavaszi munkák legnagyobb részét, csak a későbbi ve­tések vannak hátra. , Az egyénileg dolgozó parasztok serege tett valla ast a kisgyűoseken Szegedi Miklós a szántás- vetést határidő előtt három nappal befei zi. Szil vasi Ferenc és JunesBéla félévi beadási kötelezettségét április 4 ig te íesíti. Retek Mr hálv a tavaszi munkákat határidő e’őtt 5 nappal befejez.;, negyedévi toiás- és baromfi beadását határidő eőtt. telje­síti és április 4 re két úi sajtóelőfizetőt szervez. A versenwál alásokbun a párt- és tanácstagok jártak élem s példájukon a falu minden dolgozója megfogadta: DÓto'ják az őszi elmaradni m.nd a vetésben, mind a be­adásban s elhárítják azt s szégyent, hogy Tömpa 0z utol- ua helyre kariiliön. toztak. A föld, melyért min den alja sáera készen volt most uem kell. Nem érdekű a term és. mert n«m húzhat oak belőle busás ha-znot. A múltban a barázdákat is beve tették- Most pedig holdszámi<> hagy iák varlaQon a földeket mert uem akarnak termelni ? dolgozóknak. EtlenséHei a nép renujenek. ál a a íöld.iücet ott hagVva inkább az ipari, üze­mekbe menüén.k dolgozni. Az osztályeiieuségr tipiku- példáiát mutates Márk Tama< 54 holdas szán ki kuák. A fe. szabadulás előtt az apjáva együtt harácsolt 700 holdat. 1945 előtt nyolc tehene, több mint 10 iOva vo-t. Cselédek kel dolgoztatott, ő pedig húz­ta a ha»znot. E_ a ku ák 1947 48-ig még növelte is áUatal-o inán.vác. de kétobb tudatosan csökkentette. A falu kulákjai közül u.ki van a legtöbb be , dasi’ hátra.éka- 7584 darab toja-sal. több mint hat mazsa sertéssel. 5ü kiló baromfival és rengeteg terménnyel tartozik Tavaly az ő=zi munkák megkezdése előtt a tanács ,a mezőőröktől értesii.t arró. bogy Mára nem müvei: lóri­iét. Később kiderült, hogv Márk újabb fondorlatos gaz- emberséget eszelt ki. M.zor iátta. hogy a községb n vég­zett alja« ese.ekedetei. szabó lálása’ egvre insább ellere tőrditják a dolgozó parasztok dühét mikor már semmj ic liető-ége nem vo.it a do.gozó parasztok kusákmánvo ására. új területet keres tt eilen-é- ges aknamunkájának kifejté­sére. É ment ..ipari muukas- uak”. Otthagyott mindent otthagyta a telesedet, az 5í hold közevén és ivari üzembe menty Az volt a eé ja. hogy uz üzemben é-vez, maid mind­azokat az előnyöket, amely két a nép állama a dolgozóknak uiztosít. s egvben az 54 hon! tr.egmü ve.ését -zabota, va, a fe eiösségrevonás elő1 e bújik az ioari munkások között, fii is szabotálta az őszi vetés-, őt 5 hőid tavaszibúzat 8 ho.d árpát. 3 hold takarmanykeve féket sem vetett el. A fa!u dolgozói átláttak n kulak tuest rkedésem. telep­lezték és a nép bírósága e.<- áhítottak. A kulak elnyerte méltó büntetését: 7 évi bőr törne. 3u00 forint vagyonel­kobzásra. 3000 forint vénzbiin tetősre és 10 évre a közjíSyek M való eltiltásra- ítélték. ? __ Ta nácsaink a verseny további tokozásával küzdjenek a jobb begyűjtési eredményekért A felszabadulási héten fel­lendült versenymozgalom meg. gyorsiioUa a oegyujiés ütemet. '1‘obbet ugrott a oegyüjiési szá­zalék nénány uap alatt, mint azelőtt ke. hónapban. Ennek kö­szönhető, hogy megyénk el- inozuult a szcgyente.jes ueolso tteiyroi. Sok teuuivaló vtm azon­ban még minőig, mert a lemaradás nagy. Számos olyan községünk van, ahol a negyedévi tojás- és baiomíibeaciasnak csak csekély százalékát te jesitették. Fü.öp- iiázán a községi tanács alig tö­rődik a begyuj-ésisel. Nem működik az állandó bizottság, mues verseny a községben. ideg is látszik ez az eddigi tel­jesítéseken. A negyedévi oaronuiDeadási terv alig több mint 25 százalékát teljesítet­ték. Hasonló a helyzet sok más Közsegdmtben is. Hugacon csak papíron van begyűjtési állandó oUottság. Sol-vadkerten és tvunszen-mikioson nem tolylk a Verseny. Néha kiírják ugyan az éieujaiokat a versenytavára, de azt, hogy mennyire te.jeoite.te az illető a beadási kötelezeit- segét, azt nem. Arról sem gon doskodnak, hogy az élenjárókat bevonják a népnévéi őmun kába. ívűnként miklóson az összes uépnevetók fizetéses állásban tévő do.gőzök. Az elmaradottak vegyenek példát az élenjáróktól, Miskén és Hajóson a népnevelők es az állandó bizottság tagjai kvíze­tekre osztották fel a községet. Állandó szívós népwevelö- muiika folyik és egyre több dolgozó paraszt kapcsolódik be a versenybe. A felszabadulási hét tartama alatt 17.5 százalékkal emu.ke- deit Miske község tervteljesí- ése tojásból. Lakiteleken az állandó bi. zottság az élenjáró dolgo­zó parasztokból széleskörű aklivahálózatot épített Id, Az aktívák körzetekre osztot­ták a községet. A körzetek versenyben vannak egymással, A versenyt állandóan értéke dk, A legu.öbbl értékelés szerint Aradi Miklós körzete vezet. A körzet 12 kiló baromíit és' 200 darab tojást adott be egy nap alatt. Elmaradt tanácsaink tehát to­vább szélesítsék a versenytj következetesen harcoljanak a negyedévi terv teljesítéséért, Ne kényelmeokedjenek, mert ezzel akadályozzák nemcsak a község, a járás, hanem me­gyénk tervtexjesítését ts. Ha rossz, nemtörődöm munkát vé­geznek, az a begyűjtés ered­ménytelenségében mutatkozik ineg, A JÁRÁSOK RANGSORA: 1. bácsalmási járá», 1280 pontj tanácselnök: Ungor Erzsébet; 2. bajai járás, 1036 pont, ta- uácseinou: Osztermenn Béla; S. kiskőrösi járás. 978 pont, tanácselnök h.: Molnár János, 4. kiskunfélegyházi járás, 926 pont, tanácselnök: Beiényi ML hály; 5. dunavecsei járás, 887 pont, tanácselnök: Márfal Mihály; C. kecskeméti Járás, 863 pont, tanácselnök: Szabó János; 7. kiskunhalasi járás, 856 pont, tanácselnök; Bunyl Ágos­tonná; 8. kalocsai Járás, 817 pont, ta nácselnök: Kovács Mátyás; 9. kuuszentinikiósl járás, 77& pont, tanácselnök: Heller Fe­renc. Baja város, 1305 pont, ta nácselnök h.: Farkas Katalin, Kecskemét város 1154 pont, tanácselnök: SzelepcSényi Imre HÁROM LEGJOBB KÖZSÉG: 1. Bácsszentgyörgy 1786 pönt. 2. Csikéria 1765 pont, 3. Bátya 1603 pont, LEGROSSZABB KÖZSÉGEK: Kéleshalom, Jakabszállás, LEGJOBB TERMELÖCSOPORT: 1. Pálmonostori Keleti Fény 1492 pont. 2. Kecskeméti Igazság pont, 13U Idejében vége%%üh el a burgony aült elést A Kedvező tavaszi időjárás iehetövé teszi az idejében tör­ténő burgonyáimé-ést. A &zá- az je.iegú A’föxdünkön a jó es korai burgonyatermés e.őfe.té e,e a korai ültetés Az idejében ültetett (április 10-lg) burgo­nya gyorsabban, egyenleteseb­ben kel, jobban ki tudja hasz­nálni a tenyészidót, tehat a termesztés sikere mindig biz osabb. A rendelkezésünkre álló vető gumóKesz.etet sürgősen lei ked szentünk a verembö. és at Keil válogatnunk. A beteg, /ékony- csíras gumókat el kell távolí­tani, mert ezek — miután be­teg, csenevesz gumoKat terem nek — tovabbtenyósztésre nem alkalmasak. A tavaxyi rossz termés követ­keztében sok termelőnek nincs egendó vexógumója. Hogyan szaporíthatjuk vetógumó ke&zie- úixKet, hogy minél nagyobb terű. e-et beültethessünk.' Egy­szerűen a gumók feldarabolá­sával. Ezzsl a módszerrel a Szov­jetunió mezőgazdasága a Honvé­dő Háborúban íelbecsü hece-.en segí.séget nyújtott az élelme­zésellátásban. A gumók feldarabolását nem végeznetjük machaniku3an. A felüarabo.ás módja függ a faj­ától, a gumó nagyságától es a.,játó,. A hosszúkás gumóju tajtákai (Gü-baoa, Korai ró­zsa) minden esetben hosszában vágjuk ketté, mert ezeknel a fajtáknál a rügyek az egyik vé­gén lényegesen nagyobb szám can fejlődnek, mint a másik égén. A gömbölyű, vagy ito rongalakú gumójú fajtáknál la óva-o-an ken eljárnunk a Ketté vágásnál. Minden gumót kü,őo szemügyre keli vennünk, arra kell ügyelnünk, hogy a Kettévá­gott gumó mindkét ie.én marad­jon kihajlásra alkalmas rügy. Kettévagás u.án pár napig a vágásfelüietet szikkadni, meg szaradni hagyjuk és csak az. után ültetjük e*. Euenkezo eset­ben sok kettévágott gumó el rohad. Ültetés alkalmával úgy helyezzük el a gumókat a fé „zenbe, hogy a vágásfeliüet a föld felé legyen, hogy a rügyek bői fejlődő hajtásezár mie.őbL a felszínre juthasson. Minél nagyobb a gumó, felU létéhez képest, annál kevesebb rügyet fejleszt, tehát a nagy gumóból is legfeljebb 3 élecké pes, rüggyel rende kezö dara­bot vágna Lünk. A kettévágott gumókat a rothadási veszély miatt sekéxyebben, 6—8 cm me xyen ültessük. A hosszúkás gu­mójú fajtáknál a rüggyel job ban megrakott rész ikorona rész) levágásával legalább fé, gumót az éie.mezés számára megiakarithdiunK. Az ősszel megtrágyázott és felszántott földet üxtetés előtt isméiel.en elíogasoljuK, majd besoroljuk. A sortávolság legfel­jebb 70 cm legyen, a nuvénytá- voxság ennek fele. tehát 35 cm, Korai fajtáknál elegendő a 60x 30 cm távo.ság is. A többs-zóri .óKapalás biztosítása céljából egyenletes, egyenes sorokat húzzunk! Mészöly Gyula, Kecskeméti Kimeneti Gazdaság

Next

/
Oldalképek
Tartalom