Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. március (8. évfolyam, 51-76. szám)

1953-03-29 / 75. szám

Rövidesen 10 millió forintos beruházással megkezdi! Kecskemét koszéi ű csatornahálózatának az építését A Bajai Közkórház tüdőosztálya a szovjet tapcsztclatok alkalmazásával folytatja harcár az A*fö!d népbetegsége, a tüdőbaj ellen I Hecvae.nci I effv’íori „vá­ll ____________1 rosatvíu m emc=a.k szűklátókörűek, ha' nem kicsinyesek és *zúkniar- kúak is voitak. Nem tekin’ tettek a jövőbe és olyan mu­lasztásokat követtek el, ame­lyeket ma népünk á.iama.,as keil pótolni I yen átkos öjök ség Keeskemét.m » szenavviz- VÜgv ;s. Vajmi nevedet fog.al- koztak varosatyáink a koz* esreszségügyi intézményekkel- A vízvezeték méilett elhanya- troiták a (^atoruázást igen veszede]me0 voit a szenny víz- é-atomák bűze m rt &non »ét eredt, rendszerint a nyi­tott szennyvíz-árkokból iu' téízték támada-aikat az ea:é»z- bég eilen a baktériumok is. Az üde levegő után csak fezomjúzás maradt Kecskemé­ten. mert ..városatyáinak'’ egyéb gondja volt. ^ mint a dolgozó nép egész-égével fog­lalkozni. Keesiceméten évtizedeken keresztül nem építettem éizennyvízc-'iatornát. A szenny vizet egyszerűen eivezették a csapadékvízre szolgán °®a' tornahá ózatba. .Az ötéves terv a múlt eme átkát is felszámol­ja és már az idén kétmillió forint költséggel megteremt; Kecskemét csatornahá.ózatá- uak az alapjait. Az új o-aior- nahá ozat elváhsztó rendsze rű lesz. külön csatornák szol' «■álnak az esővíz, és külön a -zeriTi v víz levezetésére. Még az idén megÓDÜ a három kín- méter ho- zú szennyvizcsator- ua. Most készítik a próbafúrá­sokat, f melyek n ta’iai mecha­nika; vizsgálatánoz szükségé sek. Két szárnyból áll ez a tizen-n T- v ; 7<}sa torna. Az egyik kiindul az Izsáki-útból és a lajosmizsei vasútvonal me lett az alsónál vaud var környékén a Kinizsi-utcába torkollik majd a BaicSy-Zsilinszkv-utcán ke resztül a Műszál meFett a ró' gi vágóhídhoz vezet. I IA mAs‘u MarM> 1 tőtle- aítő telepről v.zet a régi va góbidhoz, ahol körülbelül 8 millió forintos kö tséggel de­rítő telepet építenek. Ezen a derítő telepen mechan.ks.jlag és biológiailag is tisztítják, illetve fertőtlenítik a sz.uny- vizet As csak ígv kerül a gá téri csatornába, ame'v a Dou' gér-esatornán keresztül a Ti­szába visai Kecskemét „zenmy • vizét. A derítő telep mellett trágva.- és tőzegtelepet lét.sí- tenek. ame veik segítségével értékesíthetik az ott felgyü' Lerntet t szenuveo anyagokat Kecskemét város kon-zerú csatirnahálózatát a 10 éves terv keretében énítik ki. Most még vannak egyéni derítő te lenek is vá’•óinkban, azok lU év múlva megszűnnek. A Sá té"i csatorna ma négy helyréi gvüiti a szennyvizet. A terv szerint minden szennyvízgyűj­tő e-atorna zárt csatorna le5/ és íSv megszűnik Kecskémé' ten a fertőzés lehetősége és igen sok utcában a szennyvíz bűze. Eddig 26 kilométer hosz- szú eső vízcsatornán kere-ztüi vezették le Kecskemét szenny vizét, az út osatornanálózat építésével ez a 26 kilometer hosszú c®atornahálózat a jö­vőben esak az esővíz levezeté­sére szolgál. A «IcinÜwállouias építkezését i« megkezd k ebben Megyénk termelőszövetkezetei az ötéves terv első két évében lobb mint 50 millió to. int állami támogatást kaptak. Ha ebbői csupán igáskocsit gyártottunk volna, akkor menetoszlopban Kecskeméten, Báján keresztit. Hercegszántóig és onnan vissza Kecskemétig érne, vagy ha esaa kutat fúrnánk, altkor 611 artézi kutat építnetuénk ebből az ősz: sztógből. Minden községre hat méiyíuratú kút jutna, vagy pe­dig annyi kerékpárt vásárolha­tunk, hogy együttesen a duna. srítséerével a gátéri csatornába iutó víz fertőtlenítve le«z és ígv a csatornátáöntözéses gaz­dálkodásra ie fel lehet hasz uá.ni. K ekemét városfejlesztésé­nek egyik fontos állomása a szennyvíz csa,tornahá őzatnaK a kiépítése. Ezzel a városfej­lesztési alkotással a kecske méti tanács a váró« közegész­ségügyének hata.mas szolga latot tesz. Az úi beruházás azt bizonyítja, hosrv Kecske­métet már nem a paragrafu­sok szerint kormányozzak, mint azelőtt a közgyűlési te ívm városatyái, hanem a vá­ros 'legfontosabb ü^vei. íeletie. iövő.ie a tanács kezében van letéve. A kecskeméti tanacj pedig nemcsak kormányozni tud. hanem átkötni is. vecsel és kuszentmiklósj járás minden lakosának, a csecsemő­től a legidősebbig jutna ke­rékpár. 1953-ban újabb közéj 33 mil­lió forint álrnmi támogatássá; segíti ál.amunk termelőszövetke­zeteinket. Ha ebből az összegből például kartonszóvetet vennénk, akkor ez olyan hosszú lenne, hogyha egy gyalogos vég.g- menne rajta, akkor napi har­minc kilométeres teljesít tnény- nyel 3 hónapig gyalogolhatna. Kormányzatunk a nép­egészségügy fokozottabb védel­mében harcot indított az Alföld egyik legpusztítóbb be­tegsége: a tüdőbaj ellen. A Horthy fasizmus 35 éve alatt mitsem tettek ennek az egyre terjedő és pusztító népbetegség­nek leküzdésére. A fe.szabáctu- lás előtti években szervezed enü. folyt a tüdőbetegség elleni küz. ee.em. Aritsem tettek a betegsé­get megelőző védőintézkedések­re, vegze.es könnyelműséggel tűrték, hogy a dolgozók ezrei pu.zeuljanak csak árért, mert a hieaeiem gyogyi.hara.lan be­tegségnek tar.o.ta a „hsp.ikát”. A magánorvosi i ende ók, a kü­lönböző betegsegéiyzök, a meg­lévő gondozók és kórházán egymás.ol függetlenül végez­tek munkájukat. A tüdőbe.eg segDen szenvedők, na lakhelyet vái.oztattak, a kezelés folyama tosságát megszakították. Anél­kül, hogy a beteg tudatában -ett voma betegsége elöreha.a- dottsásjának. Az új keze.és vi­szont nem tuata minden eset­ben, az akkoii diagnosztika kezdetlegessege miatt a beteg­ség helyes ái.ását felismerni. A felszabadulási a nép- egészségügy területén is gyö Keres vál.ozást hozott. Népi uemokráciánnnan legtöbb értőn az ember, A gazdag szovjet ta­pasztalatok a tUuobe.eg-,ondo- zásoan is alkalmazást nyertek. A Bajai Közkórház tüdőbe, teg osztaiyán kora reggeltől ké­ső estig folynak a vizsgálatok. Az elmúlt nyolc év alatt csőn­ként az újonnan megbeteg.dot- tek száma. Viszont megnöveke­dett a szűrővizsgálatok, a meg­előző diagnosztikai ellenőrzések száma. Ezt bizonyítja, hogy míg a Bajai Közkórnaz tüdőosztá­lyán ie25—1940. között, tehá. 15 év alatt 11.000 szűrővizsgála­tot ej.ei-ek meg, addig egyeud az eimult évben 12,000-rel nőve kedett a szűrővizsgálatok szá­ma. A bajai tüdőosztály is a szov­jet tapasztalatok alapján dolgo­zik. Az összevont egységes irá­nyítás vezeti munkáját. A szov­jet rendszer egységesítette a Kórlapokat, mely feltünteti a be tegség te.jes lefolyását, annak állását, az alkalmazott keze.és. és az igénybevett gyógyszere­ket, Kacs-Kiskun megyében a múltban ezrével voltak a be­tegség fertőzöttjei. Különösen a latifundiumok, a nagybirtoaOK dolgozó zsellérei között. A cse .édiakások túlzsúfoltsága, a rossz táplálkozás, a fertözöká­pesség felkutatásának hiánya idézte elő a tüdőbetegség terje­dését. A hatalom bitorlót mitsem tettek megfékezésére, leküzdésére. Számukra csak a saját életük volt drága, annál o.esőbb a munkás élete, A bajai tüdoosztá,y már kiter­jedt gondozó hálózattal ren­delkezik. Kórlapjai a szov­jet nomenklatura, a betegség egységes elnevezése kísérj az Ál­tala kezelt betegeket. SÍ kíséri őket új lakhelyeikre is, hogy ke­zelésük folyamatosságában ki­esés ne állhasson elő. Nagy segítséget je.ent a be.egségek felismerésében a Kecskeméten most megnyílt bronchologia, mely hörg tükrözéssel meg tu„ja állapítani a tbc daganatos, gyudadásos elváltozásait, A l Alii ne testvégek csök­kenésében nagy szerepet játszik a megelőző szűrővizsgálatok rendszeresítése. Népünk egyre növekvő jóléte, növelte a col gozok é.etszinvonaiát. Az új la kóházak ezrei javították a dol­gozók lakásviszonyait, megszün­tetve a múlt átkos terhét, a túl zsúfoltságot. A bajai tüdőosztálynak a múlt­ban nem állott rendelkezésére gyógyszer ä betegek ellátására. Az új gyógyszerek, melyek bő­ségesen Álnak most rendelkezés re, megrövidítették a betegsé­gek lefolyását, meggyorsítottál/ a munkaképesség helyreállítá­sát. A tüdőbetegség elleni haro fokozására a bajai tüdőosztály­nak Bácsalmáson 22 ágyas kihe­lyezett tüdőosztály részlege mű­ködik. A részleg ugyancsak kiterjedt tüdőgondozó hálózat­tal rendelkezik, Számok tükrében Megyénkben 1944—tő-ben 37S általános iskola volt. A tanulók létszáma egy tanteremben 140 — 150 gyermek. 195a-ban megyénkben már 506 általános iskola van, A tanulók létszáma egy tanterem­ben-40—50 gyermek. 1944—45-ben 47.534 tanuló iratkozott be. 1951—53-ben 80.380. Középiskoláinkban a tanulók létszáma: 1949/50, tanévben: 8793. 1953/53. tanévben: 6000. EblAl munkás-paraszt szülök gyerme­ke 63 százalék, Diákottbouellátásban 1951- ben 300, 1953-ban 1300 tanuló részesül. az évben. A derítőáilomas se' Baja a parkok és sétányok városa Baja város idei városfejlesztési tervében jelentős helyet biztosit fiiak a már meglévő parkok és sétányok, számának bővítésére. Üdülőt és pihenést je„entínek a város púik jaj és sétányai a dolgozóknak, akik munkáiul• után szívesen láto­gatják az árnyas parkokat, a Kamarás Duna vártján húzó dó óvod és gondozott sétány 'kát. Az elmúlt évben elkészült „ Lenin park. A Sztálin &' Voro-ntov pu’kok meneti ez lett a varos harmadik legnu- av ült vai'K i.i. tx íseob p irkok létesültek a váron peremré­szein is. hat közülük gyermekjátszótérrel és a 9ye>mekek nyári szórakozását szolgálva, fürdőmedencékkel. Az idei városfejlesztési terv tovább csinosítja és szé­píti a várost. Parkírozni fogják a Rókus utca euész útvona­lát. A széles utca mindkét oldatán virágágyások létesülnek. Padokat hegyeznek az árnyat enyhei nyújtó fák alá El­tüntetik a sporttelephez v^zAii út sivárságát is. Az ide ve­zető út mindkét szegélyét vP.áoáovásokknl díszítik. A Sztáíin vark lebontott kőfala helyén az idén elkészül az úi vaskerítés. Tovább szépülnek a Ka>narás Duna vart jai, a Türr Láván emlékmű e-ő ti sétány, a fürdótelepek- hez vezető út. Az ősszel abbahaáyott utcafásításit az uié'i továbbfolytatják. Társadalmi mozgalom indult a házak előtti utcai virág szegélyek létesítésére. Már a tavasszal megindulnak a fürdőtelepek kicsinoH- tásának munkái A népfürdőt t >vábbi nyári sportlehetőség ael bővítik. Rendezik a hozzá vezető utat. A már meglévő parkokat is tovább csinosítják. Az évélő növényzetek mellett további facsemeték elültetésére is sor kerül. Szaporítják a parkok és sétányok padjainak számat. BESZÉLŐ TÉJNY Számvetés 1917-ET IRT A NAPTÁR A kiskunmajsaá határban tomb Hó fergetea sepri végig u behavazott tunyákat. A szel viharban recsegve egymásra hajlanak az ösztövér fák. I* alat lány küzd a hóvihar­ral Ruháját tépi a szék arcá‘. vág] i a fergeteg. A majsai postahivatalba tart. — Pannika! — kiált fel a tttafcai postamester. — Úgy néz ki, mintha a halállal ké szülne mennyegzőre! A fia al tanítónő levél után érdeklődve, fáradtan a posta- hivatal egyik székébe ros- kadt. A postamester fiókjában ku­tat. majd Pannika felé fordul. ~~ Kapuvárról jött! A fiatal tanítónő szeme fel- esnl/tn. Bizonyára édesanyja írt. Nem hiába gyaloaol ma 32 kilométert. Közel 10 éve ta­nít Páloson. Azóta szombaton­ként Majsára megy postájá­ért. Télen, nyáron, hide9ben, melegben. Egyéb szórakozása, nincs, mint a portáért való Mialoolás. Levelei vékony céT­naézálként fűzik a külvilág­hoz. a kultúrához... * Pannika mint fiatal taní­tónő került a pá'osi ta- nvnviláo egyik el ' zeti isko­lájába. ahol előtte parlaai ia~ nító pár hold egyházi föld bérletéért nevelte a gyereke­ket. Az előtte tanító parlagi lanítónák üsszisk tláia mind­össze három elemi volt és a tanítá*t Szent György napján kezdte és József napon befe­jezte. A tanyai felekezeti, iskolában azonban nemcsak a parlygi tanító volt o.yan mindenes­féle, hanem ugyanezt a majsai plébános megkövetelte a fiatal okleveles tanítónőtől is. aki egyszemélyijén vöd taníióno> harangozó, ministrán-i. papot miseruhába öltöztető és isko­laszolga. Szörnyű, elmaradottságban élt a tanyai nép. Szü'öfa.ujdn lúl alia jutott. Leginkább csak akkor, ha katonának vitték. A rossz utak elzárták a világtól. A közigazgatási központ a vá- r&tól 16. Csomóstól JfO kilo­méternyire voll. Üzlet, orvos, szülésznő ma idnem elérhetet­len messzeségben. Miből is állt ez a tanyavL láai S >k apró vá.yogviskóból. amelyben n aond felőrölte az emberi é„etet. Sok-sok naurág szíj-parcellából, ame.uen nem lehetett megélni. Sok sok gye­rekből. mely az irástudatian- ság ködében botorkád. — Ê* csendőrürsből. meg kocsmából­A csendőr őrs segítségével a maisai plébános sa -anyavilág kulákjai. különösen a Horváth ói Vetró basunaraszt-lamiliák meggátoltak minden cselek' ményt, amely az előbbre jutási szolgálta voma- K >csmát meg azért engedélyeztek, hogy a sok paraszt a vá.inka aőzében el­felejtse nyomorúságos életét. Emberemlékezet óta a cső Ivósi és vd'otj tanvavilágból középiskolába egyetlen nyerek nem került. El volt zárva n tudás, a felvilágosultság ka­puja.. . « 7 953-AT MUTAT A x NAPTAR. Rám ásít a tanyai iskola épülete, ah >1 Orosz József né- az eovkor oly bátor kis Pan­nika 36 év óta ellát in a népet a tudománnyal. 10 évig egye­dül éli a tanyavHáhboM- tanít­va a sok szegény gyereket. Később a sooronmeauei Kapu­várról származó fiatal lányt elvette feleségül, a szomszéd kígyósi tanyavi.ágban tanító és Üngvárról idekerült Orosz József tanító. Mint férj és feleség aztán közel egy negyedszázadon át együtt neveltén a pálosi tanya- világ fiytalsagat. Ma Orosz Józsefnél az ablak elő t látjuk. Levelei olvas. Egyik v Ht tanítva .ya. Meny­hárt Pista, aki Nagykanizsán teljesíti katongi szolgá.aiáL arról számol be. hogy zászló­alj-. század- és szukgszpa- fancsnoki dicséretben része­sült. A tanítónő büszke tanítvá­nyára. De azokra gondol, akik már ráléptek a tudás fejé vezető lépcsőre. Volt béres fia- Tóth Laci Leningrádban. Gyu­ris Vince, az er--ík cipész fm- pedig Moszkvában a műszaki egyetemen sajátítja el a mér­nöki tudományt. De többen vannak már, akik közép skolá- ba kerültek. így Szabó János. Bi ó József, Túri Etelka tech­nikumban tanúnak. Reliait 4'nna pedig képzőben. CsHvóspáloson is megnyíl­tak a szegény gyermekek szá­mára a felsőbb iskolák kapui- * JTeréktjárjdn °senget ,i postás, aki a tanyavi­lápba hordja a leveleket A tanítónő már nem gyaiogol, he­tente 32 kilométert. Házhoz szá.lítják a kultúra terme, keit. De amióta a nép kezébe vet­te sorsának intézését, azóta sokmmden változott a tanya- világban. Az iskola körül nzép sportpálya épül’, benn az érni' letben bővült az isk Hzi4 fel­szerelés fizikai szemléltetőesz­közökkel. 130 kötetes könyv­tárral és a nevelők számára sok sok szakkönyvvel, Csólyós pedig önálló község­gé fejlődött Pálossal Felépült az új tanác<háza. önálló vos- ’ahivatait, orvosi rendelőt kaptán Az ut tézi kutakból pe. dtp egészséges ivóvíz bugyog. Virágzó új közséo fejlődik a tanyavilá.i nyomorúsága he­lyén. Megszabadultak a számkive- résnek nevezhető rideg tanya' világból.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom