Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. február (8. évfolyam, 27-50. szám)
1953-02-15 / 39. szám
„Jehova imúf — mini az impérialiste világnézet baktéríumhordozóí Téli estéken hiába keresnéd Dunaegyházán — ebben a esepo kis dnnamenti faluban *— a régi világ ájult téli csendjét, amikor a sötét kis házakban kuckó nulle bújva várták az emberek a tavaszt. Az uteai villanyfényben most kaparászó fiatalok — és legalább annvi idősebb ember — étet a iiioziba. kultúrházba. A eivító dunai szél csak a kémények felett úr. Melegetontó kályhák, kemencék mellett, villanyfényes szobákban nevetik át a hideget és a telex a duiiaegyháziak- Tanulással, olvasással- rádióhallgatással, vagy hasznos beszélgetéssel telnek el a hosszantartó esték. Szerdánként, amikor a kora; téli alkonyat beköszönt, a falu egy-egy házának kapuján csendben kattan a zár. SurraAz orvosi tudomány baod- lusgazdáknak nevezi az olyan egyéneket, akik anmy ru telítve vannak a különböző betegségek kórokozóival, hogy egy érintéssel, egv kézfogással egészséges emberek tömegeit fertőzhetik meg. Ilyen bacillus pandák a ie' hovisták is, az imperialista ideológia baktériumkor dozoi. Az óceánon túl nemcsak Korea földjére gyártják a halá't- okozó bacillusokat. Onnan indították el a szellemi kórokozókat ie és 1941-ben így épült ki Dunaegyházán rnu ilyen fertőző tenyészteni) „Jehova, tanúi” személyében. Irányításukat odaátró}, kapják, röplap jukon külföldi város és nyomda felírása olvas haté. Mit vallanak és mit tanítanak ennek a különös társaságnak tagjai? Minden olyant, ami a józan emberi ésszel is — nemcsak hogy a haladó felfogással — ellenkezik! A iehovistákat a falu népe geholtem szereti, idegenkednek tőlük Dunaegyházán is- — Különös, elzárkózott, maguk- nakvaló emberek — mondják róluk- Másokkal szemben gyanakvók, idegenkedők. Már az iskolában megismer, ni a szektások gyermekeit. — Szüleik semmiféle nyilvános szereplésre nem engedik . őket. A jehovista gyermekeknek nem lehet verse*' adni, nem ol vasnak könyveket, nem járhatnak moziba. — ahogyan _ők mondják: semmiféle „világi hívságos dologban” nem vehetnek részt. Sajnálatraméltó, önmagukat kirekesztő • szomorú gyermekek ezek, kettétépve az iskola egészséges, vidám közösségi élete és az otthon ködös, babonákkal teli légköre között. S van gyermek, ^ aki harcol. Schafárik Ante'né nagyobbik kislánya úttörő- De a tanítói tudják, mennyi harcába és könnyébe került ennek a gyoreTtnek, hogy felköthette az úttörőnyakkendőt. « fok" rókfokra kiszabadulhat otthona fojtogató, léleknyomorító börtönéből! nó, halk léptekkel kel útra a keskeny utcákon egy-egy kendőbeburkolt asszonyi alak, vagy a kalapot mélyén szemébe húzó férfi. Ha ismerőssel találkozik, szótlanul kikerüli Útjuk egyiránvba vezet: Raf faj Károlyék hálához. Be füg gönyözött ablakú szoba nyer el őket. Belátni nem lehet, de csakhamar á.itatoe énekszó kenetteljes, furcsa szavak szűrődnek ki a csendbe, összejövetelüket tartják ilyenkor a faluban a. iehovis- ta szekta tagjai, vagy ahogyan magukat nevezik: „Jehova tanúi-” Nem sokan vannak, pár család. Egyszerű, dolgozók, k-s parasztok, háziasszonyok- — Megtévesztett, félrevezetett emberek, Jehova gyermekeié — értsd: az imperialisták szekértolóiva — lesz és ők uralkodnak majd mind nen. Mi ez, ha nem az ellenségnek az a jólismert óhaja: visszaállítani a régi rendet, visszaadni a földet, a hatalmat egyeseknek és uralkodni eaimek a tömegek felett? „A hare nem a, tiétek, hanem az istené — hirdeti a je- ho Ásták egyik r ön ira ta. — Nektek nem kell harcolnotok ebben az ütközetben, maradjatok csak veszteg, álljatok csendben és lássátok a Jehova szabadi tását!” S a jehovisták nem i« tesz nek semmit. Fegyvert aiem fognak- Két vezetőjük: Nagy János és Schafárik Antal ma is börtönben ülnek katonai szolgálat megtagadás« miatt. Nem tartják magukra érvényesnek az állampolgári kötelességeket. Nemcsak azzal se gítilr a háborús uszítok célját, hogy nem hajlandók fegyvert fogni a haza védelmében, hanem ellenállnak minden hazafias megmozdulásnak, A jehovisták nem élnek választói jogaikkal, nem jegyeztek kölcsönt, — sőt másokat is igyekeztek lebeszélni, munkaversenyben nem vesznek részt s mindehhez már csak egy lé- nés a nyílt szabotálás, amikor Szurma. Sámuelné jehovista nem vetett el 9 hold területet. A békéivé^ Dunaegyházán egyetlen jehovista sem írta alá, mert szeríittik „a béke nem tőlük, függ, az az isten adománya”. A jehovisták tanai szerint tehát minden emberi cselekedet és célkitűzés hiábavaló. A pusztító aszály és a bő termést hozó eső, egészség vagy betegség, élet vagv halál — mindez az isten bölcs belátá, sán múlik- A bajokon, emberi szenvedéseken csak az isten- csudák' segítenek, emberi akarattal semmit sem lehet megváltoztatni. _________ A jehovjsta tanítás szerint még a, haláltól sem kell félni, mert isten azt is jóra fordítja. Dunaegyházán történt: Raf fai Károly sógorának fia a háborúban elmaradt robbanóanyagot talált, játszadozott vele és a felrobbant lövedék megölte. Egv napra jehovista küldöttség ment a fájdalomtól őrjöngő anyához és megvigasztalta: ne sírjon* mert fia élni fog, az JJr hamarosan feltámasztja és a szétszaggatott testű gyermeket épen egészségben látja, viszont. — Imperialista tőkés szájába illenek ezek a szavald francia, nyugatnémet és olasz anyák, bátran adjátok nekem ágyútölteléknek fiaitokat a ltoreai frontra, nem baj, ha elvus~tul- nak. ha darabokra szaggatja őket a gránát: maid a másvilágon találkoztok és boldogok lesztek velük!? Mit akarnak a jehovista kon és a különféle Amerikában- szült szektákon keresztül elér ni az imperialisták? Ami az ő világotleigázó céljaikat elősegíti : kioltani a tömegekből a haza- fiasság lángját, visszatartani őket a hazafias tettektől, a munkaversenyben, a mezűgaz dasági munkák elvégzésében, a terménybeadásban, a honvédelmi kötelezettség teljesítéseben való helytállástól, Minél több száj táti, isteni csodára váró ember: annál könnyebb leigázás, — minél több tehetetlenül csak imára kulcsolt kéz. annál könnyebb elhintése a háború csóvájának: minél több a földi világot megvető és az égre emelt szem, — annál busásabb haszon biztosítása az imperialistáknak; ez a cél. S ennek a célnak drótonrángatott bábf'gurái a jehovisták is. Kártevő 'eszméktől átitatott emberek portja, beágyazva egy falu. egy ország népe közé- Akna munkájuk anná, veszélyesebb, mert ártalmatlanoknak látszanak, nem hangoskodnak. Hajnalonként lopva dobják be röplapjaikat az udvarokba, kerülik a feltűnést. A Mindszenty- és Grősz-per hatalmas vereséget mért az imperialista erőkre. A vereség a legérzékenyebb pontju kon: a tömegekkel Való kapcsolat terén érte őket. Minden öntudatos dolgozónak az a kötelessége Dunaegyházán is- hogy elszigetelje, ártalmatlan ná tegye a jehovista.bacillus gazdákat a dolgozó töm gek- tői, kártokozó eszméik mindenütt terméketlen talajra találjanak. A pártszervezet ezért fordítson nagy gondot a dolgozók nevelésére, politikai, társadalmi és tudományos ismereteiknek szélesítésére. — Hadd pattanjon vissza min den vallásos lepelbe burkolt imperialista nvil a dolgozók öntudatának pajzsáról! G. írakiknek azonban az a feladatuk, a céljuk, hogy másokat is félrevezessenek. Mit hirdetnek a jehovisták önmagukról? ük kiválasztott .néö, amelv által az isten megmenti a pusztulásra ítélt emberiséget. Mint Noé idejében az özönvíztől is csak a kiválasztottak szabadulhattak meg úgy most egv újabb világ- ousztuláe esetén csak azok maradnak meg, ab'k a. jehovisták soraiba állnak. A jelmondatuk is így szól: „A bár; ka készen áll, még nem késő belépni.” Magyarul: egv világháború esetén állj csak az imperialisták embereinek, a jehovistáknak táborába é? semm; bántódásod nem lesz. Sőt, miután elpusztul a világ, minden hatalom és gazdagság Könyvismertetés: „A jugoszláv emberrablók és gazdáik" A jugoszláv emberrablók bün- péro nyomán isimét sok ember előtt vált napnál Is világosabbá: milyen aljas módszerekkel tör nek békés építómunltánkra az Imperialisták és ügynökeik, mint fenyegeti déli határainkat Tito és bandája. A jugoszláv emberrablók gaz. tettéinek liátterét, a mai Jugoszlávia, „a rettegés országa” népének életét, a budapesti jugoszláv követség kémtevékeny ségét és a Per eseményeit ele. vemti fel az Országos Béketa nács „A jugoszláv emberrablók és gazdáik” címmel megjelent legújabb kiadványa, A kiadványból megismerjük, miféle söpredékből szervezik felforgató ügynökeiket a/ UE>B tisztjel. Bálint László és társai megrögzött bűnözök, akik jó fizetségért, dollárokért készsége, sen vállalkoztak jugoszláv gazdáik és amerikai megbízóik parancsainak végrehajtására, jugoszláv hazafiak elrablására, kémszervezet létesítésére, ládáink felrobbantására, a ma. gyár nép legjobb fiainak meggyilkolására. Népi demokráciánkra azonban nem támadhatnak büntetlenül: államvédelmi hatóságunk ébersége leleplezte őket és az ítélet népünknek az imperialisták és kiszolgálóik ellen érzett gyűlöletének bizonyítéka volt. A* fényképeket is tartalmazó kiadvány méltán tarthat számot az plvasók érdeklődésére, Kalocsa í „ssentatyah66 és a szeremlei parasztfelkelés Ids falu. közel a kútárhoz. Lakói nyakas; büszke emberek. A múltban nem egyszer szorultak ökölbe a, szeremlei nincstelenek kezei, hogy lesújtsanak rabtartóikra, Az urak ilyenkor szűkülve bilitek a hatalom árnyékába. S mint az 1837. évi parasztfelkelés is igazolja: nem átallották a fegyverek csövét is szembeállítani a néppel. Régi feljegyzések vetik fel a fátyolt a szeremlei vpar rasztlázadásról”, amikor ,’dózsai módon egész indulattal vonultak harcba a kalocsai egyházmegye jobbágyai topáikért”» amikor meg akartál» „leckéztetni” azokat « földesurakat, kik elrabolták erejüket, jogaikatHogyan festett ez a világ? f 193G ban lépett életbe a törvény a jobbágyok telki állományának rendezéséről. A törvény ugyan megszületett* de a kalocsai egyházmegye még 1837 ben sem hajtotta végre, S példájukat a földesurak is követték. Az elkeseredett szeremlei jobbágyok megelégelték a törvény végrehajtásának huza-vonáját. Egyre nőtt a zúgolódás. Aranyos Pál, Bállá Mihály, Tóth Péter jobbágyok ki* bontották a lázadás zászlaját, hoay elnyomóikat és közsé* gük vezetőit a törvény becsületes végrehajtására kényszer ritsék. Szeretnie A kitart felkelésről I Í0V mléketik ----------------------------------! feljegyzés: „Azon a. egykori napon* január 17-ének reggelén hét órakor láy szólott. Aranyos Pál a hatalma9 jobbágytömejhez; „Édes atyámfiái, rajta* induljanak és míg jussunkhoz nem jutunk, nem nyugszunk* készek leszünk az igazságért mea is hálni. — Fel ix vonultak. a községháza elé. Aranyos Pál, mint a nép szószólója» kárhoztatva a bírót és jegvzőt, kinyilatkoztatta: nekik olyan vezető kell, aki a nép mellé áll. nem pedig a kalocsai papok és a „földesek” védelmezője. A. jegyző és a kiró szorultságukban ígérgetni kezdtek De a tömeg követelte a törvény kihirdetését, melyet kénytelenek voltait meg is tenni. A jobbágyok ahhoz is ragaszkodtak: Írják Össze azonnal azok neveit, akiktől a Iceayes papok és földesurak apáik jussát elvették. A jegyző és bíró vonakodva bár, de ezt is megtették. Délután három óra te eltelt már. Aranyos Pál ekkor kihirdette; ,/most pediglen a törvényt hajtsuk i* végre!” A jegyző és a bíró szorult sásukból menekedve útját akarták állni a törvény végre hajtásának- Rettegve gondolták: mit szólnak a kalocsai .mzentatyák” és a, földesurak? S a jobbágyok útjába fegyveres hajdúkat akartak állítana. Dg pórul jártak. A jobbágyak bátran elkergették őket, meg sem álltulc egészen Bajáig. íj azután « nép maga választotta meg jegyzőiét: Szabó Gábort, áld melléjük is állott j A halomul ssantatyáh érseki uradalmánále a ___________________ gazdasági széke összerö ffent. Veszélyben látta ahasznot. Azonnal jelentést i* küldtek a „nyughatatlanságról”, kérve-Icönyörögték a segítséget, ha kell „méa e'Jy század katonaság is lövessén”, R » földesurak máris készítették a szállást a katonaságnak> amelv megvédi maid az elorozott” birtolookat. A szentatyák kérése meghallgatásra talált, a községet megszállta a fegyveres erő. Aranyos Pált és társait börtönbe vetették, a földek visszakerültek jogtalan bitorlóikhoz. S a jobbágyok, sarca kétnaponként 150 pengő értékű liszt bcs-okjáltatása volt. A kegyes atyák megsemmisítették a nép által hozott határoza,toJuit is, a, régi jegyzőt és bírót ültették ismét a falu, nyaltára. Szeremlén ez a régi történet nemcsak az irattárban található, poros felieoyzésekben• A régiek, elbeszéléseiből, jól ismer; minden dolgozó- S tudják, hogy a klerikális reakció és a kulákok ezt a világot sírják vissza. Ezért gyűlölik ezért harcolnak Kovács János és Kiss Déne9 ellen, akinek „földes” őse az ő verejtékükből hordott össze 100 holdat. Ökölbeszorul q szeremlei jobbágyok fiai’ nak ökle. amikor azokra kell lesújtani* akik elnyert szabadságukra törnek, a kutákokra, a palástba bújt ellenséare és a határon túl fenekedő titóista bandára. Most is jussát védi a falu: a felszabadult életet, a kultúr* házat, a mozit, a virágzó, egyre erősödő termélőszövetkeze- teket, a szén jövőt. A kalocsai egykori t>szentatyák" utódai erre a megváltozott szén életre törnek ma Szcremlén. Mayer Ferenc, a község napja ősei nyomdokán halad, ö már nem vezényelhet katonaságot a nép ellen — hát alattomos aknamunkával, lek ki méregael igyekszik lefogni a szeremlei dolgozók új életet építő Öklét. Naponta látogatja a házakat, lcmctteljes szavaival agitál, uszít. Főleg a fiatalokra vetette ki hálóját, mindenáron akadályozni szeretné a DISZ munkáját• Nagy szeretettel foglalkozik a fiatal lányokkal rajtuk keresztül akarja a szülőket is megnyerni és szembeállítani rendszerünkkel. Van nap, amikor a pap szünet nélkül harangoztat Szeremlén. Hirdeti a túlvilági boldogságot, a földi lomvölgytŐl” való elfordulást — maga azonban éppenséggel, nem veti meg a földi élvezeteket. Néha késő éjszakáig világos a papiak, ahol, víg szórakozás és borozgattUi folyik. I a k i. I olyan hű segítőtársai « kulákoh L_1_______J mintáz egykori atyáknak a. földesur ak, Kőrössy István 60 holdas, Kőrössy Sáiidor és Dijat* Lajos 30 holdas kulákojt ősszel qz előírt 10 hold helyett 2—.9 hold gabonát vetettek — most megérdemelt büntetésükét töltik, 1937-ben á kalocsai papság és a földesurak az úti Mg* avar ország fegyveres erejét fordították szembe a harcoló’ jobbágyakkal. Mayer Ferenc és a szeremlei, kuldkok mm» • határ felé sóhajtoznak, Titót óhajtják, az imperialisták ágyúival, atom- és baktériumfeomcteivel szeretnék megdönt e>H rendünket, halomra gyilkolni a, régi jobbágyok győztes utódait. „ : Aa ellunnétr i célja ugyanaz mk, 1953-ban is, rinnt I—If:.:1 KI miben. De amíg akkor Sikerült vér- befojtania a felkelést —» ma örökre és visszavonhatatlanul a Jobbágyok fiaié a jog és <t hatalom. lOíi'ben a szo'-'et hősök a szeremlei népnek is kezébe adták a szabadság százlaiát, e'zei menetel már nyolcadik éve a haladás ilWn. S ezek a kemény szeremlei öklök. is eléa erősek ahhoz-, hogy ne engedjenek magukra ismét bilin ezeket ra l-nit S momt ■>
