Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. február (8. évfolyam, 27-50. szám)
1953-02-26 / 48. szám
A társadalom és természettudományi ismeretterjesztő társulat megalakítását tárgyalta a Magyar Tudományos Akadémián tartott értelmiségi ankét Szovjet szakszervezeti kiitdetisea Mezeit Budapestre À Magvar Tudományos Akadémián szerdán délután értelmiéin nnkétot tartottak a társadalom és természettudo mányi ismereti r.iesztő társulat megalakításával kapcsa latban. As ankéton nagyszámban vettek részt a magyar tudomány ^ különböző ága inai' képviselői. Az ankétet A magyar dolgozó nép a felszabadulás óta eltelt esztendők során jelentős eredménye két ért ei pártunk vez.tésóv-1 a szociali mus énítéso terén. Ipa rank hatalmas fejlődése, mezőgazdaságunk szocialista átalakulása, népünk anyagi é3 kulturális színvonalának az enielkedéso hazánk történetének lo<_r ragyogóbb borszakát jelentik. Amiért népünk nagy jai hareoltak. s amiről csak álmodoztak, az elmúlt századok jsoráu. a független, demo kratikuH,_ magaskultúrájú Magyarországról — az ma eleven valóság. Az elmúlt évek eoráu a tu ilomáftv és a művészet népünk közügyévé emelkedett. Tudósaink munkája eevre nagyobb segítséget nyu.it a termelés nek, íróink, zenészeink, képzőművészeink alkotásai egyrv hatékonyabb lemdítői a ezocia [izmus építésének. , Népünk politikai-gazdasági életének fejlődése hat a-inas méretekben növelte dolgozó tö megeiuk kultúrál s igényeit. fíákoni Mátyás elvtárs 1932 december 15-i országgyűlési beszédében mondotta: „Nép- köztársaságunk kulturális helyzetét az jellemzi, hogy dolgozó nevünk kulturális igényei oly'in a uorsasággal emelkednek, hogy bár a népművelési munka terén mind nieny- nyiségben, mind minőségben ■jelentős eredményeket értünk ej, mén mindig messze lemaradunk a rohamosan növekvő követelmények mögött.1’ Az országot? fejlődés ered menyeként mind nagyobb erővel tör fel dolgozó népünk ta- uulásvágva- A szocialista önRusznyák István, Kossuth-dí- jas, a Magyar Tudományos Akadéma elnöke nyitotta meg, rop^d Törő Imre Kossuth- díjas akadémikus tartott be számolót. Számos hozzászólás után az ankét felhívásai fordult a magyar értelmiséghez. tudat növekedésével párhnza mosan nő az igény a széleskörű műveltség elsajátítására, a szakmai ismer.tek magasabb tudományos színvonalának elérésére. ■’Ugranákkor a szocializmus építése egvré több „ki müveit emberfőt” kíván, sürgetően követelj a maradiság. babonák, előítéletek elleni szerve.,ott kiizd-lm-t. Az új. nagy követelmények megváló vitásában hatalmas szerepe van a kulturális .felvilágosító mun kának és ezen belül a társadalmi és természettudományi ismeretek térj sztélének. A Szovjetunióban már 19-47- ben megalakult p „politikai és tudományos ismereteket ter lesz,tő társaság, amelynek elnöke Oparin a ka dóm ktts é? tagja a szovjet értelmiség színe-java- Fennállásának öt éve alatt a társaság -sokmillió 'előadást tartott. : A szovjet né!da.nyomán Romániában. Lengyelországban, Csehszlovákiában i8 megalakultak az ismeretterjesztő társulatok és nagy sikereket értek el az általános kultúrálj« színvonal emelésében. Kínában is napirendre kerül » már működő természettudományi és a társadalomtudományi ismeretterjesztő társu lat egyesítése. Elérkezett az idő hazánkban is olyan egysége« értelmiségi tö megszervezőt megalakítására, am. ly ki tudja elégítem1 a tudományos ismerett;rjeszté^ iránt megnyilvánuló fokozott igényeket. Ez az új tömegszervezet egyesíti » magyar értelmiség legjobb erőit a tu dományoc és gyakorlati munka legkülönbözőbb területeiről s ezzel még szorosabbá te szi a kapcsolatot munkások, parasztok és értelmiségiek között. Hazánkban már évek óta folyik a politikai és tudományos', ismeretterjesztő munka. Az elmúlt évben városa tikban és falvainkban közel 100 ezer előadást tartottuk, mintegy 6 millió hallgató előtt. Ebben a munkában jelentős eredményeket ért el a több. mint százéves múltra visszatekintő, |>a- ladóhngvománvú Természettudományi Társulat, valamint az Irodalomtörténeti Társaság és a Történelmi Társulat A létesítendő úi. egységei társadalom és természettudományi ismeretterj sztő társu lat hivatott arra. hogv iueg‘ szervezze -a tudomány és művészet minden ágának az eddiginél- szélesebbkőrű népszerűsítését. és az ismeretterjesztés feladatainak egységes irányításával hathatósan szolgálja népünk sokoldalú suiiu rális képzését. Ezeknek a céloknak megvalósítására fölhívással fordulunk a magyar értelmiséghez, tudósainkhoz, művészeinkhez, lö s- kolai és egyetemi tanárokhoz, orvosokhoz,-mérnökökhöz írók hoz, tanárokhoz, tanítókhoz, agronómusokhoz, technikusokhoz, vegyenek részt az új értelmiségi szervezet munkájában! Szakmai útmutatásaik ka], előadásaikkal emeljék a tudományos ismeretterjesztés színvonalát! Felhívással fordulunk a, városok és íalvak dolgozóihoz! Támogassák az úi társulat munkáját kívánsága kkal, észrevételeikkel tegyék termékennyé az új tár ■Hílat munkásságát. Sztálin elvtúrs mondotta: .’Mi minden munkást és minden parasztot művelt ég képzett emberré akarunk tenni és idővel el is érjük ezt.” A kultúrának ezen a Széle,s útján járunk mi is. amikor a magyar értelmiséget az értel-m, a kultúra, a tudományos ismeretek, a felvilágosodott gondolkodás harci lobogójához hívjuk. A magyar szakszervezetek péntekén kezdődő XVIII, kongresszusára szerdán délelőtt szovjet szakszervezeti küldött, ség érkezett Budapestre. A küldöttség vezetője: Pavel Efanov, a Szovjetunió Szakszervezettel Központi Tanácsa Elnökségének tagja, a fcobászatipari dolgozók szakszervezetének elnöke. Tagjai: Vlagyimir Gok-gin, a szerszámgépipari dolgozók szakPeking. (Uj Kína) Roy H. Bley őrnagy, az amerikai haditengerészeti légierő 1. csoportjának fogságba esett ösgzeKötö- tisztje vallomást tett az amerikai imperialisták Koreában folytatott baktériumhábonijá. ról, Bley a többi között ezeket mondotta; 1052. július 8-án gépemet Észak-Korea fölött lelőtték. Ezt megelőzően nnntegy öt hóten át a haditengerészeti légierő 1. csoportjának ökszekötötisztje voltam. Azokat a tényeket, amelyeket a baktériumhadvíaeléssel kapcsolatban felfedek, szabad akaratomból adom elő* A továbbiakban a fogságba esett amerikai őrnagy ©lmon. dotta, hegy hivatalának elfoglalása után tájékoztatták öt arról, hogy Koreában baktér.um- háború fo'ylk. Egy alkalommal magához hivatta őt Clark ezredes, a haditengerészeti légierő 1. csoportja szervezési osztályának főnőké és fcitálta előtte a baktériumbomba alkalmazásának addigi történetét. Az ezredes szerint a légierő — washingtoni főparancsnokságától érkezett parancs alapján 1951—52. telének elején kezdett először baktériumbombát alkal •mázni. A baktériumbombákat e öször Okinavárói felszállott B-29-es bombázók dobták le. Később a B-26-os bombázókból álló és a K 8 as kunsaerü támaszponton állomásozó 3. bom- bázöcscport is bekapcsolódott a baktériumhadviselésbe. A to. vábbiák során vadászgépeket is felhasználtak baktériumtámadásokra, a többi között na ugyancsak K-8-as támaszponton szervezetének titkára. Szcrge.j TereScSeuko, a delegáció titka ra, Alekszandra Stirova, a üzserzsbiszldjrój elnevezett Trjohgorka moszkvai teittilkom- binát sztahanovista szövőnője, a Szovjetunió legfelső Tanácsának tagja és Vlagyimir Szergc- jev, a Szovjetunió Szakszervezetei Központi Tanácsa nemzetközi osztályának munkatársa, (MTI) I állomásozó 513. haditengerészeti vadászrajt. Az 513. raj alig valamivel 1952. január elseje után kezdett baktériumbombát alkalmazni ég a légierő márciusban a VMJ 1. rajt Is a programul végrehajtására osztotta, be. Cfarli ezredes szünetet tartott — folytatta Bley őrnagy, —- majd megkérdezte: „Ml az ön véleménye a baktériumbombáh alkalmazásáról?“ £n így válaszoltam: „Uram, ez nsmesíik elveimmel áll ellentétben, hanem egészen biztosan foltot ejt » haditengerészet hírnevén is.” — Az ezredes erre kijelentette) hogy ő sem helyesli u baktó- r-ümbombák alkalmazását és az egész csoportban senki sem helyesli ezt, do parancs érkej zett erre magasabb helyről és nincs más tenni va lénk, mint hogy engedelmeskedünk a parancsnak. Cjark ezredes ezután eímon- dotta, hogy részt vett a Jcromo tábornok által összehívott értekezleten, ahol megbeszélték a baktériumhadvise'és célpontját kénező térségeket, ■ Ezután elmondotta, hogy Biey- nek milyen megbízatásokat kell a lehető legrövidebb Idő ajatt teljesítenie. E megbízások főleg a baktériumbomba igénylésére és a különböző légitámaszpontokon történő raktározására vonatj koztak, Bley befejezésül elmondotta: „1952. július 8-án. áruikor Schwäble ezredessel együtt vlaz- sBatérőben voltam a K-ö-oö támaszpontról a K-3-as támaszpontra, eltévesztettük útirányunkat és Észak-Korea fölött az arcvonal mögött a szárazföldről leadott lövésekkel lelőtték gépünket." (MIT) Felhívás a magyar értelmiséghez Roy H. Bley őrnagy vallomása az amerikaiak baktériumháborújáróí 1 1 a belgrádi f A jugoszláv gazdasági élet az imperializmus jármában város központjában álló Ma- ieMic szállodába, elegánsan öl tözött ’uha.ikodó férfiakat és nőket talál, akik jobbnál iobb ételeket és italokat fogyasztanak aa ám epikai jazz-zene rikoltó hangjai mellett. Néhány utcával arrébb pedig a külváros sikátoraiban elkínzott arcú. fáradt munkások húzzák meg magukat nyomorúságos lakásaikban : többször feksze- nek lo korgó gyomorral, m nt jól'akottan nehéz munkájuk után. A Tito-klikk nénollenes gazdaságpolitikája oda vezetett, hogy az ország ma már teljes függésbe került a nyugati imperialistáktól, a gazdasági életet hadivágánvokra állították át, a kapitalizmust pedig újjáélesztették. A külföldi töke benyomult már a névaazdasán valameny- nyi ágába. Jó] szemlélteti ezt néhány példa: a bori és mP" zsicai cink- é3 rézbányák az amerikai. ,>A Maeconde Copper Min ing” tröszt ellenőrzése alatt állanak. A bródj ós rie- kai olajfinomitókat a „Foster Weller Corporation” 'birtokol ja. a muraközá és a dravavöl* gyi olaj feltárására és feldolgozására pedig a »Continental Supply Incorporated” nevű amer kai társaság kapott engedélyt. Jugoszlávia legnagyobb vasüzemeit te dig a New-Yorkban székelő .-Betlehem Steel” részvémytársaiság tartja kézben. Az imperialista hiénák főleg az értékes nyersanyag okra. pályáznak. Tito és bandája kim sebh-nagyobb kölcsönök és „segélyek,” fejében iával a vi~ láaviaci áron adui roppant mennyiségű nyersanyagot szállít nekik. 1951 tavaszán Titóék Pelszámolták a külkereskedelem állami monopóliumát és létrehozták az import-export bankot, amelv az ország intézményesített kirablásának szerve. Tito igen előzékeny és olcsó kereskedő. Am kor a réz tonnája a világpiacon 370 dollárba kerül, Belgrad ban 97 dollárt számítottak érte. Amikor kilónként 3 dinárért szállították külföldre a cukrot, a jugoszláv üzletekben ugyanez a mennyiség 500 dinárba került. A* értékes I nyeraanyago . - - 1 kert fegyvereket és rágógumit kap Jugoszlávia. A fegyver a nyaklónélküli háborús előkészületek hez. a rágógumi pedig ,.az amer kai kultúra” terjesztéséin z szükséges. A fegyverkezés az orszáa gazdasági életének legnagyobb rákfenéje. Tito büszkén mondotta egyik nyilatkozatában, hogv ,<éppúgy, mint azelőtt, ma is többet költünk fegyverkezésre, mint bármely más európai állam,” Szavainak igazságához ezúttal nem fér kétség. A költségvetési elő rányzatok 76.8 százalékát a háborús készülődés emészti fel. g ez együtiöv a bék ipa» és a mezőgazdaság elsorvadásával. Még a Jugo szláviéban tartó kodó nyugati lan tudósítók is megdöbbentőnek tartják a gazdasági viszonyokat. A New York T'uies munkatársa ezeket írta: ,,A legfontosabb> az ipar számára nélkülözhetetlen nyersanyagok hiányoznak és nincs kizárva, hogy a közeljövőben iugos'láv üzemek ené8z sora szűnteti be termelésit, 1952-ben a textilfélék gyártása 53 százalékkal, fi konzervgyártó* 47 százalékkal, a szappangyártás 57 szá- ealélcknl csökkent nz előző évihez képest. A mezőgazdasági gépek és szerszámgépek előállítása alla érte el i;jjl. évi 39 szá'alékot’’ A bdgrádi klikk néhány évvel ezelőtt még »tervgazdálkodásról”. »iparosításról’' szavalt. A tengerentúl, gaz dák azonban félrcérthetetle niil megmondták, hogy jlyes- miről szó sem leket. Az ..H- S; News And World Report” című reakciós amerikai hetilap nyíltan ■m gírta: „Titól dollárokkal fogjuk támogatni, de mi ezért esetlen katonai é* politikai kiváltságokat fogunk kérni, valamint azt, hogy mondjanak le Jugos'lá- via iparosításának tervéről A .-kérés” teljesítése nem esett nehezére Titonak. ak" nemsokka-l később már nyomatékosan hangsúlyozta egyik beszédében, hogy csak azokat az iparágakat fejl:*zti majd, „amelyek lehetővé teszik az Egyesült Államoknak és a nyugati világnak szükséges hadászati nyerninyagfor, rá4ok hatékonyabb ki haszná' Jását,”: I Kataszirótalls | da?ág helyzete is- A vetésterület 1951’ben hiár csak fele volt a háború előttinek, az állatállomány pedig mintegy 10—15 százalékkal csökken évente. A gazdálkodás technikai szíuvonala — ha egyáltalán beszélhetünk technikáról — középkori állapotodat tükröz. A maliban va-ame-uy- nvi# balkáni ország mezőgazdasága igen elmaradott volt, Titóék egyik főbűne, hogv a mezőgazdaságot ma is ilyen állapotban tartják. Míg a népi demokratikus Bulgáriában és Albániában u föidműve-és és állattenyésztés rohamos fejlődésnek indult a .felszabadulás óta, Tito Jugoszláviájában minden a régiben maradt. A földet a legkezdetlegesebb eszközökkel művelik, hiszen 200 ezer parasztgazdaságban még a legszükségesebb szerszámok is hiányoznak• — Jugoszláviában mm ritkaság a faeke. Macedóniában a gazdaságok 45 százalékában fjekével szántanak, a gazdasá gok 20 százalékában pedig semmiféle eke nincs, fiasonio a helyzet MontenegróbanBoszniában és Hercegovinában. Nem is Ósoda ez, hiszen a vasból készült eke i« 9—12 ezer dinárba kerül. Műtrágyából olyan kevés van. hogy a szükségleteknek c«ak egyetlen százaléka fedo:heitő. liyeu körülmények között mean meglepő, hogv még a vajda1 ságban, az. ország legtermékenyebb v’dékón is mindösz- sz© 4—6 mázsa gabona terem hektáronként. nehézségeik súlya tec A gazdasági mészetesem a dolgozókra nehezedik. Jugoszláviában m/t 00—70-szer olyan magas aa élelmiszerek és leözszükséglet » cikkek ára, mint a háború előtt, ugyanakkor a béreik csak hét-háromszorosra emejked' tek. A gyógyszerét ára 15- szűrösére, a fa és ®zén ára pedig háromszorosára «eökött fel egyetlen év alatt. A Neue Züricher Zeitung című svájci polgári la-p tudósítója egyik e kkében beismerte: „Belgrad• ban és Zágrábban ma többet szitkozódnak az emberek, mint valaha... Az élet ii/eii terhes.., Igen s0k az ok az elégedetlenségre.” Hogyne szitkozódnának az emberek, amikor a legjobb keresetű munkás egynapi béréből legfeljebb 20 doboz gyufára, vagy ezv alu- miniumJca-nálra telik, s off. férfiing ára félhavi, egy férj ficipőé pedig másfél kéthavi fizető-* emészt fel. Ráadásul a dolgozók százezreit sújtja a munkanélküliség. Jelenleg 350.000 gyárimuukás, 1S0-00Ö kis'pari dolgozó és 70 ezer ab* kai mázott kóborol munka né!-* kül. Mindezek a tények arról tamú'-'kodnak. hogy Tito Jugoszlávia gazdasági élet© rohamléptekkel halad a teljes csőd felé, FARKAS ANDEAH
