Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. február (8. évfolyam, 27-50. szám)

1953-02-26 / 48. szám

A társadalom és természettudományi ismeretterjesztő társulat megalakítását tárgyalta a Magyar Tudományos Akadémián tartott értelmiségi ankét Szovjet szakszervezeti kiitdetisea Mezeit Budapestre À Magvar Tudományos Aka­démián szerdán délután ér­telmiéin nnkétot tartottak a társadalom és természettudo mányi ismereti r.iesztő társu­lat megalakításával kapcsa latban. As ankéton nagyszám­ban vettek részt a magyar tu­domány ^ különböző ága inai' képviselői. Az ankétet A magyar dolgozó nép a felszabadulás óta eltelt eszten­dők során jelentős eredménye két ért ei pártunk vez.tésóv-1 a szociali mus énítéso terén. Ipa rank hatalmas fejlődése, mezőgazdaságunk szocialista átalakulása, népünk anyagi é3 kulturális színvonalának az enielkedéso hazánk történeté­nek lo<_r ragyogóbb borszakát jelentik. Amiért népünk nagy jai hareoltak. s amiről csak álmodoztak, az elmúlt száza­dok jsoráu. a független, demo kratikuH,_ magaskultúrájú Ma­gyarországról — az ma eleven valóság. Az elmúlt évek eoráu a tu ilomáftv és a művészet népünk közügyévé emelkedett. Tudó­saink munkája eevre nagyobb segítséget nyu.it a termelés nek, íróink, zenészeink, képző­művészeink alkotásai egyrv hatékonyabb lemdítői a ezocia [izmus építésének. , Népünk politikai-gazdasági életének fejlődése hat a-inas méretekben növelte dolgozó tö megeiuk kultúrál s igényeit. fíákoni Mátyás elvtárs 1932 december 15-i országgyűlési beszédében mondotta: „Nép- köztársaságunk kulturális helyzetét az jellemzi, hogy dolgozó nevünk kulturális igé­nyei oly'in a uorsasággal emel­kednek, hogy bár a népműve­lési munka terén mind nieny- nyiségben, mind minőségben ■jelentős eredményeket értünk ej, mén mindig messze lemara­dunk a rohamosan növekvő kö­vetelmények mögött.1’ Az országot? fejlődés ered menyeként mind nagyobb erő­vel tör fel dolgozó népünk ta- uulásvágva- A szocialista ön­Rusznyák István, Kossuth-dí- jas, a Magyar Tudományos Akadéma elnöke nyitotta meg, rop^d Törő Imre Kossuth- díjas akadémikus tartott be számolót. Számos hozzászólás után az ankét felhívásai fordult a magyar értelmiséghez. tudat növekedésével párhnza mosan nő az igény a széles­körű műveltség elsajátítására, a szakmai ismer.tek magasabb tudományos színvonalának el­érésére. ■’Ugranákkor a szocia­lizmus építése egvré több „ki müveit emberfőt” kíván, sür­getően követelj a maradiság. babonák, előítéletek elleni szerve.,ott kiizd-lm-t. Az új. nagy követelmények megváló vitásában hatalmas szerepe van a kulturális .felvilágosító mun kának és ezen belül a társa­dalmi és természettudományi ismeretek térj sztélének. A Szovjetunióban már 19-47- ben megalakult p „politikai és tudományos ismereteket ter lesz,tő társaság, amelynek el­nöke Oparin a ka dóm ktts é? tagja a szovjet értelmiség színe-java- Fennállásának öt éve alatt a társaság -sokmillió 'előadást tartott. : A szovjet né!da.nyomán Ro­mániában. Lengyelországban, Csehszlovákiában i8 meg­alakultak az ismeretterjesztő társulatok és nagy sikereket értek el az általános kultúrá­lj« színvonal emelésében. Kí­nában is napirendre kerül » már működő természettudo­mányi és a társadalomtudo­mányi ismeretterjesztő társu lat egyesítése. Elérkezett az idő hazánkban is olyan egysége« értelmiségi tö megszervezőt megalakításá­ra, am. ly ki tudja elégítem1 a tudományos ismerett;rjeszté^ iránt megnyilvánuló fokozott igényeket. Ez az új tömeg­szervezet egyesíti » magyar értelmiség legjobb erőit a tu dományoc és gyakorlati mun­ka legkülönbözőbb területei­ről s ezzel még szorosabbá te szi a kapcsolatot munkások, parasztok és értelmiségiek kö­zött. Hazánkban már évek óta folyik a politikai és tudomá­nyos', ismeretterjesztő munka. Az elmúlt évben városa tikban és falvainkban közel 100 ezer előadást tartottuk, mintegy 6 millió hallgató előtt. Ebben a munkában jelentős eredménye­ket ért el a több. mint száz­éves múltra visszatekintő, |>a- ladóhngvománvú Természettu­dományi Társulat, valamint az Irodalomtörténeti Társa­ság és a Történelmi Társulat A létesítendő úi. egységei társadalom és természettudo­mányi ismeretterj sztő társu lat hivatott arra. hogv iueg‘ szervezze -a tudomány és mű­vészet minden ágának az ed­diginél- szélesebbkőrű népsze­rűsítését. és az ismeretterjesz­tés feladatainak egységes irá­nyításával hathatósan szol­gálja népünk sokoldalú suiiu rális képzését. Ezeknek a céloknak megvaló­sítására fölhívással fordulunk a magyar értelmiséghez, tudó­sainkhoz, művészeinkhez, lö s- kolai és egyetemi tanárokhoz, orvosokhoz,-mérnökökhöz írók hoz, tanárokhoz, tanítókhoz, agronómusokhoz, technikusok­hoz, vegyenek részt az új ér­telmiségi szervezet munkájá­ban! Szakmai útmutatásaik ka], előadásaikkal emeljék a tudományos ismeretterjesztés színvonalát! Felhívással for­dulunk a, városok és íalvak dolgozóihoz! Támogassák az úi társulat munkáját kíván­sága kkal, észrevételeikkel te­gyék termékennyé az új tár ■Hílat munkásságát. Sztálin elvtúrs mondotta: .’Mi minden munkást és min­den parasztot művelt ég kép­zett emberré akarunk tenni és idővel el is érjük ezt.” A kul­túrának ezen a Széle,s útján járunk mi is. amikor a ma­gyar értelmiséget az értel-m, a kultúra, a tudományos isme­retek, a felvilágosodott gon­dolkodás harci lobogójához hívjuk. A magyar szakszervezetek péntekén kezdődő XVIII, kon­gresszusára szerdán délelőtt szovjet szakszervezeti küldött, ség érkezett Budapestre. A kül­döttség vezetője: Pavel Efanov, a Szovjetunió Szakszervezettel Központi Tanácsa Elnökségének tagja, a fcobászatipari dolgo­zók szakszervezetének elnöke. Tagjai: Vlagyimir Gok-gin, a szerszámgépipari dolgozók szak­Peking. (Uj Kína) Roy H. Bley őrnagy, az amerikai hadi­tengerészeti légierő 1. csoport­jának fogságba esett ösgzeKötö- tisztje vallomást tett az ameri­kai imperialisták Koreában folytatott baktériumhábonijá. ról, Bley a többi között ezeket mondotta; 1052. július 8-án gépemet Észak-Korea fölött lelőtték. Ezt megelőzően nnntegy öt hóten át a haditengerészeti légierő 1. csoportjának ökszekötötisztje voltam. Azokat a tényeket, amelyeket a baktériumhadvíaeléssel kap­csolatban felfedek, szabad aka­ratomból adom elő* A továbbiakban a fogságba esett amerikai őrnagy ©lmon. dotta, hegy hivatalának elfog­lalása után tájékoztatták öt ar­ról, hogy Koreában baktér.um- háború fo'ylk. Egy alkalommal magához hivatta őt Clark ezre­des, a haditengerészeti légierő 1. csoportja szervezési osztályá­nak főnőké és fcitálta előtte a baktériumbomba alkalmazásá­nak addigi történetét. Az ezre­des szerint a légierő — wa­shingtoni főparancsnokságától érkezett parancs alapján 1951—52. telének elején kezdett először baktériumbombát alkal •mázni. A baktériumbombákat e öször Okinavárói felszállott B-29-es bombázók dobták le. Később a B-26-os bombázókból álló és a K 8 as kunsaerü tá­maszponton állomásozó 3. bom- bázöcscport is bekapcsolódott a baktériumhadviselésbe. A to. vábbiák során vadászgépeket is felhasználtak baktériumtáma­dásokra, a többi között na ugyancsak K-8-as támaszponton szervezetének titkára. Szcrge.j TereScSeuko, a delegáció titka ra, Alekszandra Stirova, a üzserzsbiszldjrój elnevezett Trjohgorka moszkvai teittilkom- binát sztahanovista szövőnője, a Szovjetunió legfelső Tanácsá­nak tagja és Vlagyimir Szergc- jev, a Szovjetunió Szakszerve­zetei Központi Tanácsa nemzet­közi osztályának munkatársa, (MTI) I állomásozó 513. haditengerészeti vadászrajt. Az 513. raj alig va­lamivel 1952. január elseje után kezdett baktériumbombát alkal­mazni ég a légierő márciusban a VMJ 1. rajt Is a programul végrehajtására osztotta, be. Cfarli ezredes szünetet tartott — folytatta Bley őrnagy, —- majd megkérdezte: „Ml az ön véleménye a baktériumbombáh alkalmazásáról?“ £n így vála­szoltam: „Uram, ez nsmesíik elveimmel áll ellentétben, hanem egészen biztosan foltot ejt » haditengerészet hírnevén is.” — Az ezredes erre kijelentette) hogy ő sem helyesli u baktó- r-ümbombák alkalmazását és az egész csoportban senki sem helyesli ezt, do parancs érkej zett erre magasabb helyről és nincs más tenni va lénk, mint hogy engedelmeskedünk a pa­rancsnak. Cjark ezredes ezután eímon- dotta, hogy részt vett a Jcromo tábornok által összehívott érte­kezleten, ahol megbeszélték a baktériumhadvise'és célpontját kénező térségeket, ■ Ezután elmondotta, hogy Biey- nek milyen megbízatásokat kell a lehető legrövidebb Idő ajatt tel­jesítenie. E megbízások főleg a baktériumbomba igénylésére és a különböző légitámaszpontokon történő raktározására vonatj koztak, Bley befejezésül elmondotta: „1952. július 8-án. áruikor Schwäble ezredessel együtt vlaz- sBatérőben voltam a K-ö-oö támaszpontról a K-3-as támasz­pontra, eltévesztettük útirá­nyunkat és Észak-Korea fölött az arcvonal mögött a száraz­földről leadott lövésekkel lelőt­ték gépünket." (MIT) Felhívás a magyar értelmiséghez Roy H. Bley őrnagy vallomása az amerikaiak baktériumháborújáróí 1 1 a belgrádi f A jugoszláv gazdasági élet az imperializmus jármában város központjában álló Ma- ieMic szállodába, elegánsan öl tözött ’uha.ikodó férfiakat és nőket talál, akik jobbnál iobb ételeket és italokat fogyaszta­nak aa ám epikai jazz-zene ri­koltó hangjai mellett. Néhány utcával arrébb pedig a külvá­ros sikátoraiban elkínzott ar­cú. fáradt munkások húzzák meg magukat nyomorúságos lakásaikban : többször feksze- nek lo korgó gyomorral, m nt jól'akottan nehéz munkájuk után. A Tito-klikk nénollenes gaz­daságpolitikája oda vezetett, hogy az ország ma már teljes függésbe került a nyugati im­perialistáktól, a gazdasági életet hadivágánvokra állítot­ták át, a kapitalizmust pedig újjáélesztették. A külföldi töke benyomult már a névaazdasán valameny- nyi ágába. Jó] szemlélteti ezt néhány példa: a bori és mP" zsicai cink- é3 rézbányák az amerikai. ,>A Maeconde Cop­per Min ing” tröszt ellenőrzése alatt állanak. A bródj ós rie- kai olajfinomitókat a „Foster Weller Corporation” 'birtokol ja. a muraközá és a dravavöl* gyi olaj feltárására és feldol­gozására pedig a »Continental Supply Incorporated” nevű amer kai társaság kapott en­gedélyt. Jugoszlávia legna­gyobb vasüzemeit te dig a New-Yorkban székelő .-Betle­hem Steel” részvémytársaiság tartja kézben. Az imperialista hiénák fő­leg az értékes nyersanyag okra. pályáznak. Tito és bandája kim sebh-nagyobb kölcsönök és „segélyek,” fejében iával a vi~ láaviaci áron adui roppant mennyiségű nyersanyagot szál­lít nekik. 1951 tavaszán Titóék Pelszámolták a külkereskede­lem állami monopóliumát és létrehozták az import-export bankot, amelv az ország intéz­ményesített kirablásának szer­ve. Tito igen előzékeny és ol­csó kereskedő. Am kor a réz tonnája a világpiacon 370 dol­lárba kerül, Belgrad ban 97 dol­lárt számítottak érte. Amikor kilónként 3 dinárért szállítot­ták külföldre a cukrot, a ju­goszláv üzletekben ugyanez a mennyiség 500 dinárba került. A* értékes I nyeraanyago . - - 1 kert fegyve­reket és rágógumit kap Jugo­szlávia. A fegyver a nyakló­nélküli háborús előkészületek hez. a rágógumi pedig ,.az amer kai kultúra” terjesztésé­in z szükséges. A fegyverkezés az orszáa gazdasági életének legnagyobb rákfenéje. Tito büszkén mondotta egyik nyi­latkozatában, hogv ,<éppúgy, mint azelőtt, ma is többet köl­tünk fegyverkezésre, mint bármely más európai állam,” Szavainak igazságához ezúttal nem fér kétség. A költségve­tési elő rányzatok 76.8 száza­lékát a háborús készülődés emészti fel. g ez együtiöv a bék ipa» és a mezőgazdaság elsorvadásával. Még a Jugo szláviéban tartó kodó nyugati lan tudósítók is megdöbben­tőnek tartják a gazdasági vi­szonyokat. A New York T'uies munkatársa ezeket írta: ,,A legfontosabb> az ipar számára nélkülözhetetlen nyersanyagok hiányoznak és nincs kizárva, hogy a közeljövőben iugos'láv üzemek ené8z sora szűnteti be termelésit, 1952-ben a textil­félék gyártása 53 százalékkal, fi konzervgyártó* 47 százalék­kal, a szappangyártás 57 szá- ealélcknl csökkent nz előző évi­hez képest. A mezőgazdasági gépek és szerszámgépek elő­állítása alla érte el i;jjl. évi 39 szá'alékot’’ A bdgrádi klikk néhány évvel ezelőtt még »tervgaz­dálkodásról”. »iparosításról’' szavalt. A tengerentúl, gaz dák azonban félrcérthetetle niil megmondták, hogy jlyes- miről szó sem leket. Az ..H- S; News And World Report” című reakciós amerikai heti­lap nyíltan ■m gírta: „Titól dollárokkal fogjuk támogatni, de mi ezért esetlen katonai é* politikai kiváltságokat fo­gunk kérni, valamint azt, hogy mondjanak le Jugos'lá- via iparosításának tervéről A .-kérés” teljesítése nem esett nehezére Titonak. ak" nemsokka-l később már nyo­matékosan hangsúlyozta egyik beszédében, hogy csak azokat az iparágakat fejl:*zti majd, „amelyek lehetővé te­szik az Egyesült Államoknak és a nyugati világnak szüksé­ges hadászati nyerninyagfor, rá4ok hatékonyabb ki haszná' Jását,”: I Kataszirótalls | da?ág helyzete is- A vetéste­rület 1951’ben hiár csak fele volt a háború előttinek, az állatállomány pedig mintegy 10—15 százalékkal csökken évente. A gazdálkodás tech­nikai szíuvonala — ha egyál­talán beszélhetünk techniká­ról — középkori állapotodat tükröz. A maliban va-ame-uy- nvi# balkáni ország mezőgaz­dasága igen elmaradott volt, Titóék egyik főbűne, hogv a mezőgazdaságot ma is ilyen állapotban tartják. Míg a né­pi demokratikus Bulgáriában és Albániában u föidműve-és és állattenyésztés rohamos fejlődésnek indult a .felszaba­dulás óta, Tito Jugoszláviá­jában minden a régiben ma­radt. A földet a legkezdetle­gesebb eszközökkel művelik, hiszen 200 ezer parasztgazda­ságban még a legszükségesebb szerszámok is hiányoznak• — Jugoszláviában mm ritkaság a faeke. Macedóniában a gaz­daságok 45 százalékában fj­ekével szántanak, a gazdasá gok 20 százalékában pedig semmiféle eke nincs, fiasonio a helyzet Montenegróban­Boszniában és Hercegoviná­ban. Nem is Ósoda ez, hiszen a vasból készült eke i« 9—12 ezer dinárba kerül. Műtrá­gyából olyan kevés van. hogy a szükségleteknek c«ak egyet­len százaléka fedo:heitő. liyeu körülmények között mean meglepő, hogv még a vajda1 ságban, az. ország legtermé­kenyebb v’dékón is mindösz- sz© 4—6 mázsa gabona terem hektáronként. nehézségeik súlya tec A gazdasági mészetesem a dolgozókra ne­hezedik. Jugoszláviában m/t 00—70-szer olyan magas aa élelmiszerek és leözszükséglet » cikkek ára, mint a háború előtt, ugyanakkor a béreik csak hét-háromszorosra emejked' tek. A gyógyszerét ára 15- szűrösére, a fa és ®zén ára pedig háromszorosára «eökött fel egyetlen év alatt. A Neue Züricher Zeitung című svájci polgári la-p tudósítója egyik e kkében beismerte: „Belgrad• ban és Zágrábban ma többet szitkozódnak az emberek, mint valaha... Az élet ii/eii terhes.., Igen s0k az ok az elégedetlen­ségre.” Hogyne szitkozódná­nak az emberek, amikor a leg­jobb keresetű munkás egy­napi béréből legfeljebb 20 doboz gyufára, vagy ezv alu- miniumJca-nálra telik, s off. férfiing ára félhavi, egy férj ficipőé pedig másfél kéthavi fizető-* emészt fel. Ráadásul a dolgozók százezreit sújtja a munkanélküliség. Jelenleg 350.000 gyárimuukás, 1S0-00Ö kis'pari dolgozó és 70 ezer ab* kai mázott kóborol munka né!-* kül. Mindezek a tények arról tamú'-'kodnak. hogy Tito Ju­goszlávia gazdasági élet© ro­hamléptekkel halad a teljes csőd felé, FARKAS ANDEAH

Next

/
Oldalképek
Tartalom