Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. február (8. évfolyam, 27-50. szám)

1953-02-22 / 45. szám

A'epünk egészsége ma jobb, mint bármikor azelőtt volt A javasasszonyoknak, füvesasszonyoknak, a ráolvasóknak lealkonyult Adatok megyénk közegészségének fejlődéséből Itákosi elvtárs országgyűlési beszédében közegészségügyi hely­zetünkkel is foglalkozott és megállapította, hogy a nép- egészségügy megjavítására for­dított munkánk komoly ered­ményeket mutat fél. Népünk egészsége ma jobb, mint bármi­kor azelőtt volt. Pártunk és kormányunk mindent elkövet, hogy dolgozó népünk egészség­ügyét, egészségvédelmét tovább javítsa. Megyénkben közegészség- ügyünk jelentős változáson ment át. Ha ezt fejlődésünk egyik legfontosabb területén, a tár­sadalombiztosítás vonalán vizs­gáljuk, akkor a következő ered­ményeket látjuk. A társadalombiztosítás igen fontos tényezője a dolgozók egészségvédelmének, mert a dolgozókat és családtag­jaikat díjmentes orvosi, kórházi, ilietvo gyógyintézeti ellátásban részesíti ég a munkából kiesett dolgozókat táppénzzel segélyezi. Míg hazánkban 1988-baji a biztosítottak és családtag­jaik szama a bikosság egy- harmadát tette ki, ma ez a® arány már 52 százalék, az ötéves terv végére pedig el fogja érni a lakosság 10 százaléka1. Megyei viszonylatban a dol­gozók szakorvosi ellátásában igen nagy lemaradás volt. Csak Bajának és Kecskemétnek volt szakorvosi rendelőintézete, az utóbbi helyen igen rossz elhelye­zésben. 1950-ben adták, át a ren­deltetésének a korszerű kecs­keméti rendelőintézet, amely a. tervalkotások korában igen kiemelkedő intézmény., Ennek a rendelőintézetnek napi forgalma ma már az AOOO-cs átlagot jóval meg­haladja. Fonton egészségügyi, de egyben termelési, népgazdasági érdek fűződik alihoz. hogy a biztosí­tottak szakorvosi ellátását job­ban decentralizáljuk. Ezért Ka­locsán a kórházzal kapcsolat ban, Kiskunhalason egy volt ma­gánszanatóriumban megszer­veztük a teljes szakorvosi ellá­tást. Kiskunfélegyházán és Sza­badszálláson pedig a részleges szakorvosi. ellátást indítottunk he, Megyénk rendelőintézetei Igen magas betegforgalmat bo­nyolítanak le£ A várakozási idő csökkentése az egy betegre jutó idő emelése érdekében ebben az évben már lehetővé vált a szak­orvosi munkaórák felemelése. De fejlődést jelent a falusi lakosság belgyógyász-szakorvo­si ellátásának bevezetése ott, ahol gépkocsis mozgó egész­ségügyi szolgálat van. Ilyen szolgálatot jelenleg a " megye öt járásban vezettünk bos A biztosítottak betegellátásá­ban továbbá a körzetek szaporí tása és arányosítása, az úgyne­vezett egységes körzeti rendszer bevezetés« tgen jelentékeny javulást ho «ott. Fejlődést jelent a megye 7 nagyobb ipari üzemében beál­lított üzemorvosi szolgálat, melynek révén üzemi dolgo­zóink egészségvédelme javult és a munkavédelmi előírások ér­vényesítése fejlődik,, A jelentékeny fejlődés ellené te megyénkben a társadalom biztosítás mind körzeti; mind rendelőintézeti betegellátásban inég igen sok lába és hiányos­ság merül fel. Ezeknek kikü. ezöböléde céljából még igen sok cs kemény munkát keli végezni. A megye területén a körzeti ■orvosi állásokból 15 még betöl­tetlen, Hiányosság még az is, hogy ' orvosaink egy része kellő indok nélkül, felületes vizs­gálat alapján is hajlamos a követelőző, sokszor szimu­láns dolgozót táppénzes állo- jományba venni; majd a munkahelyéről indoko­latlanul hiányzó dolgozónak utólagos orvosi igazolást adni, 5 éves tervünk teljesítéséért foly­tatott harc egyik fontos feltétele a munkafegyelem megszilárdí. tása. Orvosainknak igen jelen­tős szerepe van ebben a vonat­kozásban a táppénzcsalők lelep­lezésével és az e téren mutat­kozó liberális és laza álláspont felszámolásával. A megyei ta­nács egészségügyi osztálya is hibát követett el akkor, amikor őzt a kérdést sokáig másodran­gúként kezelte. Megyénk táp­pénzes százaléka az országos átlagot nem haladja meg. ; Ezen a területen megyénkben soronkövetkezö feladat a kör­zeti munka további javítása, az r>r vosok állandó szakmai ős po­litikai nevelése, a területi kór­házzal való szorosabb kapcso- Hatok kiépítése, városokban a (körzeti rendelők létesítése és «Z éjjeli szolgálat, továbbá, & munkaszüneti napok ügyeleti rendszerének, bevezetése. > Egészségügyi intézményeink közül kétségkívül a legjelentő­sebb a kórház. Az egészség szo­cialista szervezetében a kórházak a felvevő terület egészségügyi problémáival tó tartoznak fog­lalkozni és területük egészség- ügyi dolgozóinak szakmai irá­nyítói. A megyei kórház a me­gye területén lévő összes kór­házait irányítója és szakmai felügyelője. Erre a szerepre a kecskeméti megyei kórház csak akkor lesz alkalmas, ha egy­részt jő szakmai káderekkel megerősítjük és a közlekedési nehézségeket gépkocsi beállí­tással leküzdjük. Megyénkben a kórházi háláló, zás a felszabadulás óta 1.7 szá­zalékkal javult. Ez a javulás és egyben bizonyíték kórhá­zaink eredményesebb gyógyító munkája mellett; A „Gyógyító jobban** moz­gatom eredménye megmu­tatkozik az ápolás átlagos tartamának csökkenésében is, í938-ban az ápolás átlagos tar­tama országosan 22 nap volt, 1951- ben ez 17 nappal csökkent, megyénkben az arány ennél is jobb, amennyiben tavaly 13.19 nap volt.. Megyénk területén működő kórházak átlagai jónak mond­hatók. Természetesen az átla­gokon felül egyes kórházi ősz tályoknál eltérés mutatkozik. Nagyobb eltérés mutatkozott a kecskeméti kórház gyermekosz­tályánál.. Ha a kórházi ágyak számát vizsgáljuk, akkor azt tapasz­taljuk, hogy a kecskeméti köz- kórháznál a további fejlesztés sürgős -tervfeladat. Megyénk 6 kórházából kettő a felszabadu­lás után létesült. Népi demo­kráciánk létesítette a megyénk legkorszerűbb kör házát Kiskunfélegyházán. A megye legnagyobb kórházá. nak, a bajai kórház konyháját korszerűsítettük, amely ma már teljesen gépesítve van, ötéves tervünk során valósult meg ' a kiskunhalasi járási kórház korszerűsítése is, amelynek során üj gyermek- fertőző osztályt, kapott. A kis kunfélegyházi kórházat Í951-bon szülészet- és gyermekosztállyal, 1952- ben pedig feytőzőosztály- lyai bővítettük,, Kalocsán -10 ágyas tüdő- sebészeti osztály létesült, továbbá nemrég megnyílj, a 30 ágyas gyermekosztály is. Kórházaink fejlesztésére 1952. évet is bezárólag eddig 7.5 mii lió forintot fordítottunk. Kórházaink igen jelentős fejlő­désen mentek keresztül. De fej­lesztés, korszerűsítés és belső munka, területén többévtizedes súlyos mulasztásokat kellett pótolni; Az eredmények mellett még hiányosságok is vannak. A lübák egyik okozója az, hogy a járási és* városi tanácsok &a- ját kórházaik problémáinak megoldásával vajmi keveset foglalkoznak. Valahogy ügy néz ki, mintha Szovjet gyermekek téli örömei A moszkvai iskolák tablóit szabadidejükben számtalan szórakozási és sportolási lehe­leké a várja. A világhírű moszkvai kultűrparkok télen nemzedék számáfa a szovjet hatalom. Persze vßmesak szánkapdlya örvendezteti a gyermekeket. Csali Moszkvában közel 50 *"s sok-sok örömet tartogat- nak a gyermekek számára. A jyermekszíveket leginkább megdobogtató szórakozás a szán],ázás. A Gorki j-kultúr park vezető­sége szánkafjáli/át építtetett. A szánk apáig a ős környék:f- vidám kacajtól és csengettyű- szótól hangos. A kisebb szánkókkal farkas kutyák, a. nagyabbakkal lovait és a gyermekek körében, na­gyon népszerű csacsik robog­nak a keményre fagyott tere­pen. A szánlcák siklónak, a gyermekek egymással verseny­re kelve hajtják a »fogatot,”, szüleik arra gondolnak: milyen gondtalan, szép gyermek­kort biztosít a most felnövő korcsolyapálya várja nap mint nav az általános és középisko­lák tanulóit. Diákoknak nem kell belépőd,íjat fizetni, díjta- lauul nyílnak men előttük , a kuUúrparkok> stadionok jég­pályái. Húsz moszkvaköruyéki sildé p is várja a gyermeke­ket. A kerületi tanácsol;, a> moszkvakörtiyéld dombokon sífutó ős ugrópályákat építet­tek, A gyermekekről való gon* doskodás nemes versenyében a szokolnyiki kultúrpark vitte el a \pálmát, A kultúr- 'park vezetősége üdülőotthoni nyitott a kis ‘iskolások számá­ra. Naponta 500 kisfiú és kis­lány élvezi itt a téli sportok örömeit. nem ézernék saját intézményüknek, A munkafegyelem lazaságán kívül főleg á. gazdasági vezetés­ben mutatkoztak többhelyiitt hiányosságok és a kórházak gazdálkodását a járási tanácsok teljesen elhanyagolták ellenőriz­ni. A megye kórházai, közül ápoláSj, tisztaság és munkáié gyeiem tekintetében legtöbb panasz a kecskeméti kórház ellen merült fel, ahol meg nem felelő vezetés miatt, a fegyelem meglazult és a kórház fejlődése ia megállt. A régi vezető leváltása, új igaz­gató és gazdasági vezető beál­lítása hozott ugyan bizonyos változást, de itt még igen sok ellenőrzés, komoly nevelömun­ka és segítségnyújtás is szüksé­ges ahhoz, hogy kielégíthetőnek mondhassuk ennek a kórháznak a munkáját, A felszabadulás előtt, a ayo mórral ős a betegséggel szem­ben védtelen volt a magyar dol­gozó nép túlnyomó többsége, A' nép államának célja az, hogy hazánk minden lakosa születése pillanatától egészségügyi gon­dozásban, orvosi ellátásban ré­szesüljön. Megyénk egészség, ügyi szolgálata v cél érdeké­ben már hatalmas lépést tett. A javasasszonyoknak, a .. füves- asszonyoknak, a ráolvasóknak lealkonyult. A biztosítók száma, növekedésével megyénk dolgo­zóinak zöme ma már a tár­sadalombiztosítás hálózatába tartozik; Barka Imre, Kéleshalom dolgozói megszabadultak a múlt börtönétől, a számkívetésnek nevezhető rideg tanyavilágtól A MÚLTBAN Kéleshalom a rossz út miatt a vitádtól el­zárva. orvostól, szülésznőtől majdnem elérhetetlen távol- sáliban, a jánoAialmai köz• igazgatási központtól félnapi járóföLdre volt. Akkor mód Felső-Terézhaiomnak hívták Jánoshalma eme külterületét, amely valamikor a kis szállási olasz hercegi uradalomhoz tar­tozott. A kisszállást uradalom­tól ezt a homoksivatagot Hol­lander Mór szabadkai bankár vásárolta meg. A terület erde­jét értékesítette. A fa árából megtérült a föld ára. Ügyes ember volt ez a szabadkai ban­kár* mert a homokot is érté­kesítette. 60 pengőért adta kataisztráüs holdját■ Az ország minden részéből idecsődítette a földéhes parasztokat. A ho­mok egyrészét az idecsaló gá­tolt szegényemberekkel, feles­ben gyümölcsfákkal és szőlők­kel telepítette be. A homok szántóföldi művelésre alkal­matlan volt. Az idetelepült szegény embereknek pénzük nem volt, hogy éveken át. ki' koplalják, min r gyümölcsös hasznot hajt. A legtöbb emiatt otthagyta a szabadkai bankár- mk feles, tém&edéséí é» elil­lant erről a vidékről. Éveken keresztül Felső-Terézhapnát csak „lUancsnak” nevezték Já­noshalmán, és környékén. A FELSZABADULÁS után ezen a területen is megválto­zott az élet. 1952 január 1-én Fclső-Terézhalom és a szom­szédos Kéles-major _ önálló községgé, alakult át. Kélesha­lom lett az új leözséa neve. É° azóta Jánoshalma eme volt külterületén, a szétszórt ta­nyai településen felszámolták a múlt rendszer átkát, a ta- nyal élet hátrányait és a kor­mányzat segítségével új élet vert gyökeret. Megépült (-gy több mint 3 kilométer hosszú bekötőút. Felépült az új ta­nácsháza, amelyet telefonnal kötöttek össze a külvilággal. 90 ezer forint költséggel mély­fúrású kutat -építettek. A föld­műves szövetkezet péküzletet s boltot nyitott Kéleshalmon. És a napokban elkészült az új postahivatal iß. Kislakásépí- tésre pedig már több mint hú­szán jelentkeztek• A VOLT KISSZÁLLÁS! uradalom birtokén és a kalo­csai papok földjein, két tor- md&szömtksj^k akahuliz. & Vörös Csillád és a Bástya. —* Jánoshalma kulákjai a meg• alakuláskor azt hangoztatták, hogy a két termelőszövetkezet olyan, mint a kör mellen macs­ka. nem tud ezen a vidéken megkapaszkodni. De Hollän­der Mór kiuzs or ázott szegény telepesei és a kalocsai papi föl­dek béresei mégis csak megka­paszkodtak. A Vörös Csillag­ban 85 tag. a Bástyában pedig 56 taa megtalálta boldogulá­sának és felemelkedésének út­ját. A Vörös Csillaj 22 taggal és 7 lóval indult meg. A dol­gozók az induláskor állatok hiányában maguk húzták hi a koeMkat a földekre. 60 holdon kezdték és ma, már 100 holdon gazdálkodnak. Van rnár 25 lo­vuk, 85 marhájuk, 230 serté­sük, 210 juhub Az őszi vetést 100 százalékban teljesítettek. A Bástya, tszcs valamivel ké­sőbb alakult. ide már a kö­zépparasztok is beléptek. Es a termelőszövetkezeti csoport is mg már 100 holdon felül 0<iz- dálkodik. Szépen fejlődik éri­nek a csoportnak is afi -liât- állománya. Van már 15 lovuk, 20 tehenük. 20 anyjdisznoluk 23 süldőjük, 20 malacuk és 900 LűJ.oihfdlkit&lMnáFMdk kibővítése céljából megkezdték az építkezést. Épül ttp 500 fé­rőhelyes fialtató és 300 férő­helyes birkahodály. TervbO vettek még egu 20Ó férőhelyen hizlalda és egy 80 férőhelyes lóistálló építését is. Építettek továbbá már 8 kislakást is. A® építési költségek csökkentése érdekében 100 ezer téglát Szén* poros eljárással egeitek. UJ KÖZSÉG épül Kéle&hah mon. A múltban ez a, lelebülés távol volt a, közigazgatástól. Most a közigujzgálái jött a teje-■ pülésheZ, megalakult a tanács. A múltban nem volt út. távol volt a posta. Ma bekötőutat kapott és postát. A múltban uradalmi vályogviskók épül* lek, amelyekben az írástudat­lanság honolt. Ma kormányza­tunk általános iskolát, vásárló képes piacot, egészséges házá- fuit, orvost, védőnőt, bábák jó ivóvizet ad a volt tanyák* nah. A. tanyavüüaban élő dot-* go-ó parasztság JénoshahtU* környékén is megszabadult (» mulf. sötét börtönétől- Mc\k szabadult a számkivetésnek ne­vezhető rideg tanyavilágtól, amely egyik utolsó kelevényo as urak Magyarországának, Boldog, gondtalan élet k"rzönt a, multbay. oly sivár körülmé­nyek között élő tanyai dolgo­zó. paíraMztőkreLi .

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom