Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. február (8. évfolyam, 27-50. szám)

1953-02-20 / 43. szám

Következetesebb harcot a szociáideinokratizmiis elleu a Kecskeméti Konzervgyárban A Kecskeméti Konzervgyár "ban dől ti ózó asszonyok, lányok között sok az új dolgozó. — Ezek most szokják meg az üzem levegőjét. annak begyei­met. Most ismerkednek. meg eiz üzemmel, uliol a szocialista munka hő-sei születnek, ahoi torraá'ódik az új ember. Ma már a dolgozó uoknak nem kell 14—13 órát do.gozn , mint a tőkések ideje alatt. A szovjet hadsereg felszabadító harcának eredményeképpen a párt útmutatásának nyomán eltűnt hazánkban a munkanél­küliség s a nyomor. Ez a meg­változott körülmény mutatko­zik megyénk üzemednek terv­A szociáídemokrat izmus meguyih únulűsai az üzemben teljesítésében; a. Kecskeméti Konzervgyár dolgozóinak lel kés munkájában L­A fejlődés ellenére, nz e' múlt évben a Kecskemet Konzervgyár termelését a: egyenetlen.ség, a. hóvégi hajrá jellemezte, sőt január első hó napjában is hasonló volt he-yaet. Egyesek állítása szerint .-objektív” nehézséget voltak Az „objektív” nehézségek niel lett azonban megfeledkoztel arról, hogy az üzemben a szo- eláldemokratizmusnak is van alapja.a maradi dolgozók, az újtól idegenkedő műszakiak körében L. Horváth elvtára a KV jú- niufi 27'i ülésén többek között hangsúlyozta; „...ha fontos harci kérdés­ként vetjük fel a naunka- és bérfegyelem ügyét, ha a muukaverseny itt-o*t formá­lissá válik, lia felüti í jét a demagógia, ha el’enséges kártevő munkába ütközünk üzemeinkben, akkor általá­ban nemcsak „polgári maradványokkal“, hanem konkrétan Szociáldemokrata ideo*ógiával, esetleg szerve­zett szociáldemokrata tevé­kenységgel állunk szem­ben." A szociáldemokrata ideoló giától nem mentes a Kecske méti Konzervgyár sem. É nem véletlen jelenség az sem hogy a készétel gyártásában van a legnagyobb lemaradás- Az itt dolgozó Kocsi Ede mű­vezető ahoivett, hçgv jó mun­kaszervezéssel segítené a terv teljesítését, siránkozik, bérd=- magógián keresztül „jófiúnak tünteti fel magát. — Ebből íj keresetből nem lehet megérni — mondja. Ugyanakkor arról nem szól, hogy a tőkések alatt, mint konzervmester (Nagykőrösön) n-ean emelte fel tiltakozó szavát a látástól-va kulásig „engedélyezett” mun­kaidő ellen- Nem tiltakozott a heti 9—10—11 pengős kereset ollen, amikor a háziúrnak egy szobáért 13 pengő bért kellett fizetni, A dolgozók alacsonyabb ke­resetének oka: Kocsi Ede rossz munkaszTvezésóbő! adó­dik- Az irányítása alá tartozó brigád napi 2_> 2 és fél* esetleg három órát órabérben dolgo­zik. Ez is világosan Igazolja *» munka rossz szervezését, aur természetesen kihat a dolgo sók keresetére, de káros egész népgazdaságunknak. Erről . a hiányosságról nem szól. _ m kább a nehézségek feletti si­ránkozást választja, mellyel munkája fogyatékosságát is igyekszik takarni. Vannak más forrná* is a terv teljesítését hátráltató tóociáldemokratizmusnak. Az üzemrészből többen ínuir taidő alatt -, magánügyben ütávoznak. Ez nem más. mint durva megsértése a munkafe­gyelemnek. Szabó Júlia mű­vezető él ezzel « lein tőséggel Több dolgozónak n?rn egy esetben minden további, nél kül ..magánügyben” kilépést . [igédéivé'ett munkaidő alatt. Feltételezhető azzal a céllal, hogy a dolgozók no követe] hűssék meg a párt- és kor­mányhatározat muukafegye ernre vonatkozó pontjának be­tart á-át. Ez a munkamódszer a ••kkötelezéo”. a „te sem bánts, én sem bánthvk” hív er rendszer kiépítését, a hibák - l kendö/ését, az ellenséges ideológ ák elnézését célozza. BárxuilvOin is a mód.-zer. a,cél egy: a termelés hátráltatása- görcsös ragaszkodás a régi m uuikamódszerekhez. Felvetődik a kérdés, mi to sZi lehetővé az üzemben a,szo­ciáldeinokratizmus ideológiá­jának il ven durva megnyilvá­nulását? A pár tszervezet kom muni stáiuak munkája A felelet- egy az er ű : _ az ii ? cinben hiányosan érvénye­sül a kommunisták termelést ellenőrző munkája, kevésbhé magyarázzák meg az ellensé gfis ideológia káros határát Horváth élvtárs a KV ülésén többek között hangsúlyozta: : „A megnyugvás,, az önelé­gültség, sőt gyakran az op­portunizmus hibáival terhel* politikai munkával, a tömeg- nevelésnek ezeket a fe'ada­tajt elvégezni nem lehet. Meg nem hátráló, harcos és szívós tömegmunkára van szükség, amelyben meg­találja a maga napi harci febidafát mindenegyes párttag és tagjelölt.“ Az üzem becsületes núrtonkí vilii dolgozói azt kívánják a kommunistáktól és a uépu-va- -őktöl, hogy felvilágosító munkájukban leplezzék.le az ellenséges ideológiát, mutassa nak példát, harcoljanak követ- kezeteken az újért. Nem egyeztethető össze a kommnn sta párttagsággal, a hibák feletti elnézés- a paid megbízatások ol nem íogadá sa. Ezen a területen Földház; József, P- Nagy János, meg egynéhány párttag mun­káját meg kell javítani- A hanyag, nemtörődöm munkát végző párttagok számára gyen’útmutatás. N. Sz. Hiits~ csov elvtárs, az SZKP XIX. kongresszusán mondott beszé­déből a következő: „Sajnos akadnak kom­munisták, akik egyetérte­nek a párthatározatokkal, a valóságban azonban po­rosodni hagyják ó'ket, kö­zömbösek a reájuk bízott ügy iráht, kevés gondot és fáradságot fordítanak arra, hogy a kitűzött feladatok sikeres végrehajtását bizto­sítsák." Az ilyen magatartás lehetővé teszi, hogy az ellenség;« ideo lógia megmételyezze a becsü­letes pártonkívüli dolgozókat. Az üzem kommunistái ne feledjék, hogy állandóan küz­deni koíl a szoeiáldemokratiz­mus ellen- A pártos-oportveze- tők neveljék kommunista tár saikat, magyarázzák mg hogy a nemtörődöm-ég, a hí bák feletti elnézés, a maradi ság. » szájtátiság gátolja ;‘z üzem egészséges fejlődését ocialista hazánk építését, itt az ideje, hogv a párt- szervezet vezetősége, a kom mun isták fokozottabb neveié sével, felel ősségrevonással ke ménv-n fellépjen a párt- és kormányhatározatok formális végrehajtása, az ellenséges idtíoló&'a ellen. Világosítsa fel a dolgozókat, hogy a,fel­emelkedés útja: trHh és jobb termelés, m'lv -zebb életet, boldog- jövőt.jelent. Kt'LPOL IT IK1I JEttYZE T „Felhígított“ búza Mr. Steven B. Sarrapid, az Egyesült Államok földművelés- ügyi minisztériumának egyik niagasáilású tisztviselője 1958- ban újabb szakkifejezéssel bo‘- dogitoUa u v ilág tudományos közvéleményét : „felhígított“ búza. Egyébként Mr. Sárrapid csalt közhasználatúvá tette ez* u kifejezést, a, „felhígított“ biiza feltalálásának érdeme nem öt il­leti meg. Az e'gondolás nyilván már a levegőben volt, mivel a „felhíg íí ott" búzát egyszerre legkevesebb 23 kereskedelmi cég fedezte fej. Megjegyzendő, hogy o rendkívül magas profitot biz­tosító új búzafajtának az előál­lítása nem igényelt sein hosszú éveken át tartó kísérletezést, sem bonyolult tudományos meg­figyeléseket, sőt még a minimá­lis agronómiái ismereteket sem tette szükségessé,., A dolog a következőképpen törié"t. Az Egyesült Államokba élelmezési céhül behozható ga­bona mennyiségét na amerikai törvények évi 800.000 bushelben állapították meg-. Minden bushel (I bushel 27.2 kilogramm) im­portált búza után 21 cent vá­mot kell fizetni. Be a törvények megengedik a gabonakereske­dőknek, hogy Kanadából kor­látlan mennyiségű romlott búzát hozzanak he állatok takarom nyozásár». Ilyen búza egy bus- keljenek behozatali vámja nem haladja meg a nyolc centet. Az amerikai üzletemberek találmá­nyának lényege az, hogy Ka­nadából' romlott búzát hoznak be, amelyet Mr, S«rrapid finom­kodva „emberi élvezetre alkal­matlannak“' nevez, összekeverik jó búzával és a kiiifö'di álla­moknak Szóló segély Programm keretében külföldre exportálják. Az ilyen „felhígított" búzáért az amerikai üzletemberek töcmé- szelesen ugyanolyan árat szad­iiéit-, mint a jóminöségjí búzáért., Az egész ügyről január 39-én számolt be a földművelésügyi minisztérium képviselője a sze­nátus mezőgazdasági kérdések­kel foglalkozó bizottságának ülésén. Kiderült, hogy a Tran­sit Grain Company nevű gabo* nakereskedelmi cég például egy­millió bushel .felhígított“ búza* szállított ^Nyugat-Németország­ba és Indiába és óriási ,,szoká­sos" hasznán kívül minden bushele11 további 60 centot nyer1! A legmegdöbbentőbb az, hogy ezek a gabonakereskedők telün* té'yes anyagi támogatást kap­nak az Egyesült Államok kor­mányától az Indiába, Nyugat. Németországba és az amerikai „segéllyel” boldoggá tett más országokba irányuló gabonaszál- lításhoz. Mint klderü't rossz, ..felhígí­tott“ búzával táplálják az ame­rikai haditengerészeket i«. A szenátusi bizottság ülésén meg­állapították, hogy töbhmilliá bushel „felhígított“ búzát őröl­tek Msztté és ezt a lisztet rész­ben az Egyesült Államok tenge- részstügyi minisztériumának ad- ták-el, A „felhígított“ búzával foly­tatott mesterkedésele arányairól bizonyos elképzelést nyújt a> következő számadat: az utolsó két és fél év alatt több minő SO millió bushel (vagyis kö­rülbelül 1,5 millió tötina) rom­lott kanadai búzát hoztak be art Egyesült Al'amokba. A „felhígított“ búza Ugye fényű vet az amerikai üzletemberek ragadozó erkölcseire és tejjea joggal szimbolizálhatja Wa­shington marshalhzált jóíétemé­°yeit. ! -Hej A ,,'IASZSZ“ munkatársa a magyar-szovjet kultuiális kapcsolatokról ° / Moszkva (TASZSZ) A TASZSZ munkatársa beszá­mol a február 18-án megkez­dődött hagyományos magyar- szovjet barátság hónapjáról. A barátság hónapjával kap­csolatban a VÜKSZ-bau a kö­vetkezőket mondották a TASZSZ munkatársai: — Niipról-napra szélesednek és erősödnek a magyar és., a szovjet nép közötti kulturális kapcsolatoki A barátság hó­napja alkalmából jelenleg* 1* tíárgvin akadémikus vezetésé vei szovjet küldöttség tartóz- kod'k Magyarországon. Ezen­kívül szovjet művésíküldött- ség is utazott a népi demo­kratikus Magyarországra MÜ jitvin szovjet zeneszerzővel az élen. A magyar művészek is o-ya kori vendégek a Szovjetunió­ban. A napokban magyar mű­vészek érkezteii Moszkvába, ak'k több hangvírseriven lép­ne!,- fel a barátság hónapja al­kalmából. Világszerte csökkent a kapitalista országok búzaexportja London (MTI) Mint a .-Fi­nancial Times” írja, 1952 ben jóval kisebb volt a termelő or­szágokból a fogyasztó orszá­gokba irányuló búzakivite], mint az előző évben. Pcldáu! Ausztrál a 1,923.000 quarter vei kevesebb búzát és lisztet exportált 3932 második felm bem mint az előző év hasonló időszakában. Az Egyesük Ál­lamok tizen«gy millió 824-000 quartefrel. Argentina kétmil­lió 434.Ö00 Ouarterrel expor­tált kevesebbet, mint 1952 első felében.. (Egy quarter 1270 kg.) '«*: Német küldöttség érkezeti Párizsba a német kérdés békés rendezése érdekében Moszkva. A „Pravda" feb­ruár 19-i szánig közli párjzái tudósítójának táviratát arról, hogy közéleti személyiségek bői álló küldöttség érkezett N yugat-Némct országból Pá­rizsba a német kérdés békés rendezése érdekében. A kül­döttség felvette az ór'ntkezést a francia parlament kéovise* őivel, közéleti sz miélyiségek kel,, szakszervezeti veietőkke, és az egyház képviselőivel. A német küldöttség saitófo idá3t tartott. A sajtófoga­dáson felszólalt Elfes,, Müu- chen-Bladbach voit főpolgár­mestere és kiemelte, hogv a igémet nép az egységes, dem o- krutikus. békeszerotő Német­ország megteremtésére törek­szik, (MTI) •* Szudán nem akar a „brit nemzetközösség*' tagja lenni London (MTI) A .’.Reuter“ k‘bárt uni jelentés közli, hogy Izmai] El Aznari, a szudáni nemzeti unió pártelnöke kije­lentette: „A szudániak többsé­ge ellenzi, hogy Szudán csati lakozzék a brit nemzetközös'' ségkez." M A tt ï A B • S Z O V J E T K A K A T S A O K. I- Szkrjabin Sztálin díja« akadémikus az elmúlt évben személyesen látogatott el a kecskeméti Dózsa tsz-be « pá­ratlanul hasznos tanításaival segítette elő a tsz fejlődését Baloldali képünk K. I. Szkrja b'n látogatása alkalmával ké­szült a kecskeméti Dózsa tsz* Len. Felbecsülhetetlen támoga tűst jelent aZ is, höa*v magyar diákok tanulhatnak a szovjet egyetemeken. J cbbüldali ké­pünk a Moszkvában tanuló diákok egy csoportját ábrá­zolja. (Balról jobbra: Kit« La­jos. V. Baranov tanár, Ga" ramszegi Lajos és a mongol. Bulud Cx-mbiml

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom