Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. február (8. évfolyam, 27-50. szám)

1953-02-12 / 36. szám

SzaftsidszáSIásoii i*çy próbálnak a kulákok kifoiijiii a tör vény wa bin kötelesség­teljesítésük alól A felszabadulás óta sok minden változott Szabadszál­lás Mi. A tanácskozón már nem a dőli/fős. pökhendi jegyző s kulák-cimborái intézik a dolgozó nép ügyeit, hanem maguk a dolgozók. A község határában a gépállomás aépei dübörög­nek, mélyebbre hasítják % fáidét, hlüy több jusson a dolgo­zók asztalára. Itt évült az •ország első aluminium hídja Bővítették a járási ködtőt hátat, építettek tűzoltólaktanyát, rendbehozták az iskolákat és saját erejükből kultúrhásat teremtettek. Az idén pedig naayobbítják a mozit és folytat­ják a község. parkosítását. Mind-mind a dolgozók életszínvonalának emeléséért tör­tént. Azért, 7/0 cry megtel emtsuk egy szabad, boldog élet alapjait. Az ember azt ni mié, ho9y ezek az alkotások un a Ösztönzik a község dolgozóit, hogy példamutatóan teljesít, sók az állam iránti kötelességeit. Vannak ugyan sokan, akik a begyűjtésben, az őszi mély szántásban, vetésben és most a tavaszi munka előkészítésében példát - mutatnak, ds van­nak olyanok is, akik az idő kerekét vissza szeretnék forgatni és olyanok, akik ezennck az uszályába leerültek. Önellátó kulákok kenyéríelvásárlásai Az elmúlt napokban feltűnt a szabadszállási tanácsnak, boírv naponta sokka! több ke nyér fogy, mint azelőtt. Sőt egy két üzletnél már reggel órakor ie ácsorogtak az embe­rek. A tanács tagjai látták hogy a sorbanáílók között van e 140 holdas Cseh Lászlóné, to vábbá 11 izsnyai Károlyné ku Iáka »azon y is. De azt is'tapasz talták, hogy a község kilen keriyéráru-ító helyének hol egyikén, hol másikán Rozs tiya'né lánya is fel-feltünt. pedig köztudomású, hogy a Rez*nyni kulák-dinasztia ön ellátó. Figyelték a kulákok t vékenységét. Többször látták, hogy be-betémek Szabó Bol (liisár sze^zovnoraszt há ába is. Szabó Boldizsár két éven át részaratója volt a kulák asszonynak. Végül a rendőr ség vette kezébe a nyomozást és kiderült, hogy Rozsnya Károlyné aratójánál, Szabó Boldizsárnál rejtett közel 150 kg l'sztet. Ez azonban nem gátolta abban, hogy napont a pókekniél is kenyeret vásá Toljon- Szabó Boldizsár a ku Iákat hálójába került. Nyá rou csép’Őgépnél dolgozott a fiával. Közel 30 mázsa gabo nát kerestek. Az ősszel ebbő adott vetőmagot — de csak a kulákoknak. Ilyen a kulák-,,barátság“ KULCSÁR MIHÁLY ku lákesemete hasonló módszerhez folyamodott, ö sem tartotta otthon dolgait. A kulákose meto tavaly is., az idén is ser tést vágott. Ő úgy köruyé kezte meg Korisénszki István átkaparót, hogy gyakran az apósához ment. ahol efiy deig az útkaparó lakott- «.Összeba­rátkoztak”. Korisánszk; ezért a „barátságért” drága árat fizetett. A kulákcsemete 6er t és beadásának nem tett eleget. Tavalv Korisánszki váltott ki vágási engedélyt éo ezen vág tn. le a kulák disznaját, az idén Kulcsár Mihály egysze­rűen feketén vágott. De { disznó húsát és zsírját az út kaparénál rejtette el. A dől gotók azonban leleplezték. Két és félévi börtönbüntetést ka oott, KISS PÉTER egyAe volt a ieggőgösebb kulákoknak Sza badszálláson- Több mint 200 kulákcsalád bizalmából a Hi" telszövetkezet élére került. A szegény emberek betétfillérjeit Ls arra használták fel. hogy egymást támogatták. Któpa rasztnak nem adtait hitelt — Nyíltan hangoztatták, azért nem adnak hitelt, mert a sje- gé#iyember maradjon cseléd­nek, mert annak is kell lenn ■ Persze, hogy kora reggeltől késő estig túrja az ő földjü­ket. Hogv legyen, akit kj lo­bet zsákmányolná, akinek ve­rejtékéből gazdagodhassanak. Kiss Péter szőlője. Benies ,Pé ter és Papp István közé éke­lődött- Benies Péterrel szokta műveltetni. mert a 180 holdas kulák kapát soha nem vett a kezébe- Rábírta Benics Pétert méc arra is hogy etesse a. disznaját. Levágni azonban már nem me ték Ben'csék ta nyáján. E-ért kocsira rakták a disznót és a közeli állami erdőgazdaság erdejébe vitték Ott leszúrták, lepörkölték és visszaszállították. De nem Bé­ni csőknél rejtették el. hanem a szomszédos Papo István sző­lőjének kunyhójában. Az agg Papp bácsi nem igen jár , a szőlőbe; hiszen azt is Benics művelte. A dolgozók ébersége a rendőrség Segítségével le­leplezték a kulák törvénytip rását, Kulák fakitermelők Szabadszállás kulákjai újabban a fakitermelés terül© tén is próbálnak népünk álla mának ártani. Földjeik árok­partján lévő fá ra kérnek ki termelési engedélyt a tanács­tól. A tanács azzal a feltétel lel adja meg az engedélyt* hogv az 5 em-nél vastagabb törzseket csak ipari célokra szabad felhasználni és azoka' át kell adni. A kulákok ezt a feltételt semmisnek veszik és egyszerűen elégetik az ipari célokra alkalmas fát. Ezt tet­te Murár József kulák is. Pél­dáját testvére. Murár II háiy kulák is követte. Több mint 30 fát vágott így ki. A vasta­gabbakat feketén akarta érté­kesíteni. Hasonlókép cseleke­dett Tilling er György volt kocsmáros ie­A szabadszállási kulákszabot álások tanulságait le kell vonni a többi községekben is. Csak az os/tályellenség el*enl következe­tes harecal biztosíthatjuk a vetésért és begyűjtésért vívott csatánk győzelmét, A falusi osztáiyharc első soraiban har­coló dogozók ne tévesszék szem elől a kulákok, a kizsákmá­nyoló osztályok utolsó képviselőinek fondorlatait, aknamunká­ját, Vigyázzunk arra, hogy az osztályéberség ne tompuljon el, rántsuk le az álarcot a kulákról é* kemény intézkedésekkel kényszerítslik arra, hogy ne bújhassanak ki a törvényszabta kötelességteljesítés e*ól. V/ izsákt állatni gazdagsági;»ii tavaszra készülődnek Az izsáki állami gazdaság ban is nagy készülődé« folyik a tavaszi munkákra. 20 darab Vil.iamszk-fóle s'mi tót készí­tenek az állami gazdaság laka­tos- és bognúrm"helyében. — Ugyancsak itt készítenek 10 darab előnyitó ekét. amelye két a szőlőnyitásnál alkalmaz­nak. Az e)őnyitó eikék haszná­latával felére csökkentik a nyitási munkálatok kiadását. A gépcsoport vezetője, Ko­vács János, jól megszervezte a munkát, hogy a gépek a min.sztertanács határozata ál­tal előírt határidőre ki legye­nek javítva- A használt alkat­részeket felújítják, a gazdaság területéin lévő ócskavasakból pedig az előnyitó ©kék alkat­részeit pótolják. Alkalmazzák a jarovizálást a tavaszi vetéseknél- 100 hold tavasziárpát és 58 hold tava­szibúzát jarovizált vetőmag­gal vet a gazdaság- 150 hold lucernát keresztsorosan vet­nek. A keresztsorosan vetett lucerna jóval több zöldtakar' mányt b ztosít a gazdaság ál­latállománya s-émára> mint az egysoros vetésű, A terméshozam emelés© ér­dekében a hét folyamán befe­jezik az ősziek fejtrágyázásáS is. Nitrogént, péti sót használ­nak fel erre a cé]ra hordán­ként 50 kilót. A 150 hold le­gelőt istállótrágyával trá­gyázzák. A gazdaság vezetősége a mi- nis'-tertanács határozatát é« a negyedéves operatív tervei figyelembevéve tervet készít a tavaszi munkák megszerve­zésére vonatkozólag. A mun­kák állandó ellenőrzésével biz­tosítják a terv végrebajtásátí mert az esetleg felmei-ülő hiá­nyosságokat így menetközben orvosolni tudják. ííyors silôïâssal elősegíthetjük állataink átteleltetését A rendelkezésre álló kiegé­szítő takarmányokat, mint az őszi és tavaszi gabonafélék- borsófélék. stb. szalmáját fel használhatjuk állataink takar­mányozására- Ezek tápanya­gának értékesülését lényege­sen fokozhatjuk, ha azokat bo Íves előkészítéssel feltárjuk, így pótoln tudjuk a sZaíasta- karmányokat, biztosítani tud- iuk állataink átteleltetését. Erjesztett őszi és tavaszi szalma (gyors siló) készítése Az erjesztésre kerülő őszi és tavaszi szalmákat okvetie nül szecskázni kell. A szecs kázott szalma hossza szarvas- marhák részére átlag 5 cm, la A kiskőrösi gépállomás mezőgazdászainak kapcsolata a körzetükhöz tartozó termelőesoportokkai A kiskőrösi gépállomáson katonás sorrendbe állnak a k, javított gépek. A gép javítási munkák nagyrészben már bs fejeződtek. A kijavított erő gépek kiindultak a br gádszal lás okra, hogy ott felkészülve várják a tavaszt. Minden al kalmas percet kihasználnak tavaszi munkák megkezdésére. A legutóbbi, ü emi gyűlésen a gépállomás dolgozói vállal­ták, hogy április í iO 110 szá­zalékra teljesítik tavaszi ter­vüket. A lelkeshangú évűié sen elhatáro.ták, hogy meg javítják munkájukat, mert nem akarnak szégyenkezni, úgy mint tavaly, amikor mint ismeretes, a gépállomás évi tervét csak 67 százalékban tél­iesítetté. Ezt a súlyos lemora dást a rossz munkaszervezés, a gyenge pol.tikaj munka, a laza munkafegyelem okozta Ezeket a hiányosságokat akar­ják felszámolni az idén a gép állomáson. Ezért történt a lelkes vállalás, ezért hívták kj a brigád vezetők és a trak­torosok párosvereenyre egy mást. A munka megjavításáért e! sősorban az igazgató felelős, de komoly felelőssége van a gépállomás mezőgazdászának ie. A minisztertanács határa zatíi a gépállomások munkájá­nak mrgiavításáró! V’mondj a: „A gépállomások felelősek a termelőszövetkezetek termésé­ért, gazdasági megerősítéséért é,s szervezeti megszilárdulásá­ért. Ennek érdekében a Gép­állomások és « termelőszövet­kezetek kapcsolatát szorosabbá kell tenni,, szilárd alapokra kell helyezni..Ebben a szel lemben kell tehát a gépállomá­sok agronótuu«ainak is meg­szilárdítani a. termclőszövet kezetekkel való kapcsolatot. A kiskőrösi gépállomáson ezen a téi-ôu már vannak jó eredmé­nyek. A gépállomás két mező­gazdásza, Kiss József és Tóth Kálmán tevékeny részt vettek a termelőszövetkezetek terme­lési terveinek elkészítésében. Ez alkalommal a s'övetkeze- tek elnökeivel közösrn felmér­ték a termelőszövetkezet *iga- és kézi munkaerejét, terme­lési feladatait. Eunek alapján állapították meg a termelő- szövetkezet gé-i muukaszük- séSletét, amelyet be kell állí taniok a szövetkezet 1953. évi tervébe és enüek alapján ké­szítik ©1 a gépállomás gépi munkatervét is- A tavaszi tervkészítésnél megbeszélték a termelőszövet­kezetekkel az új mezőgazdasá­gi módszerek alkalmazását is. Ezen a téren már vannak ta­pasztalatok. Tavaly a soltvaá kerti (Jj Alkotmány termelő szövetkezet négyzetes vetésű kukoricatábláján 4 mázsává, több termett, mint a soros ve tűsen. Ezért az idén a terme­lőszövetkezet 60 hold kukori­cát vet négyzetesen és 40 hold tavaszi kalászost pedig ke resztsorosan. Valamennyi ter­melőcsoportnál és termolőszö- vetkeietnél felmérték a lehető­ségeket s az összefüggő táblá kon mindenütt alkalmazzák a keresztsoros és a négyzetes ve lést­Az agronómusok segítsége megmutatkozik az állatállo­mány átteléltetésénél is. Az új mó(]s"er;k közül különösen a szalmafeltárást alkalmazzák a gépállomás körzetéhez tar­tozó valamennyi termelőcso- DOrtban éc szövetkezetben. A szalmafeltárásra vonatkozólag valamennyi termel ős övetke zetnél és csoportnál bemuta tót tartottak. Az állatállo­mány takarmánvellátásánaK biztosítására minden eszközt felhasználnak- A soltvadkert^ Uj Élet termelőesoportbati 400 mázsa lucernát darálnak le és korpa helyettesítésére használják fel a süldők, kis­malacok. kisc-sikók és a süldő- borjúk takarmányozására. A mezőgazdászok szakmai tanfolyamot is tartanak. Az imrehegyi Béke termelőcso- portbam 28 hallgatóval a nö vénytermesztéssel kapcsolatos tanfolyamot vezeti Tóth Kál­mán. A kaskantyúi Kossuth termál öcs oportban 22 tag ál­«udóan hallgatja Kiss József állattenyésztéssel kapcsolatos előadásait. A szaktanfolvamok eredménye, hogy a tanultakat gyakorlatban azonnal haszner ít-sák. Az imrehegyi 3éke termelőcsoportban például a szalmafeltárást a tanultak alapján végzik a tagok. Az eredmények mellett hiú uvosság, hogy az újonnan alakult termelőcsoportokat nein igen látogatják az agrer nómusok és nem adnak nekik elegendő segítséget kezdeti ne­hézségeik leküzdésére. Ezen a téren is javítani kell n mun kát. Az agronómusoknak az a feladata, hogy a Szovjetunió élenjáró tapasztalatait és _ fe.jlett agrotechnikát minél szélesebb körben ismertessek mert ha ez tavalv is nagyobb mértékben történt volna könnyebben leküzdik a gépül lomáe körzetéhez tartozó ter melőszövetkezetek és csopor­tok az aszály és a fagy okozta nehézségeket. Most, hogy az új tervév munkáit kell meg kezdeni az a feladat hogy magasabb termésátlagok el­érés© érdekében gondoskodni kell a mélyszántások mara­déktalan elvégzéséről, ennek érdekében munkájukat úgy' szervezzék meg. hogy rendsze reseu vizsgálják n termelőszö­vetkezeti szántóföldeket, s amint az szántásra alkalmas­sá válik, vagy pedig a talaj menti fagyok megszűnése _ a gépi munkát lehetővé teszik, állandóan végezzenek mély szántást. Jgy harcoljanak a minisztertanács határozatának megvalósításáért, a termelő- szövetkezetek fejlesztéséért és megsz'lárdításáért, a falu gazdasági, kulturális felemei- kedéséérts Nagybaracska elnyerte a járási tanács váudorzászlaját Nagybaracska dolgozói az elmúlt hónapban követendő példáját adták az államfegye­lem pontos betartásának. A bajai járás községei közül az élre kerültek és jogos büszke­séggel vették át a járási ta­nács pénzügyi osztályának vándorzászlaját. Az ünnepié gén m gfogadtál^ hogy a ván dór?ászlót az államfegyelem további megszilárdításával egész éven át megőrzik­vak és juhok neszére 3 cm le­gyen. A szalmafélék erjeszté­sét az alábbiak szerint vé­gezzük. A csűrben; vagy udvarban négv gödröt ásunk. A gödrök mélység© 1-80 méter* szélessé' g© 2-70 méter, hossza pedig a nap' szükséglethez igazodjék. A gödör köbméterében 9Ó kiló takarmányt lehet elhelyezni. A gödrök alját és oldalait téglá­val, deszkával, vagy egyéb olyan anyaggal kell bibéiéiül* amely a vizet nem ereszti át. Ha állatállományunk nem nagy, csak egy gödröt ásunk és azt négy részre osztjuk. Az előkészítéshez lehet ládát, dG" zsát. vagy bordót is hasznú D ni. A láda szélessége 2—2 5 méter, mélysége 1.5—2 méter) legyen, hossza, pedisr a takar­mány menny'séffétő] függ. A ládát szintén négy részre keH osztani- A szecskázott Bzaitóát (felerészben tavaszi, felerész­ben őszi szalma) 30—35 centi­métere« rétegekben rnkius » gödörbe, vagy a ládába Ó3 ai egyes, rétegeket 25—30 fok cm sós vízzel megöntözzük. 30í> kilogramm szecskára 7—S vö­dör vizet kel] használni, ösz- 6?ek©veriük és főleg a sarkok­nál jól ledöngöljük. Utána kö­vetkezik a további, rekesz A takarmány ízletességének ja­vítása céljából célszerű a ré­tegekre kevés korpát ;» szórni. A szecska ledöngöl őse után o gödröt lefedjük és tetejére ne­hezítő t teszünk- Hideg időben melegítő« céljából a fedőlapra tegyünk szalmát is. 3- 4 nap múlva a takarmány etethető A takarmány hőmérséklete 25 60 fok lehet. Ha jobban be­melegedne, úgv a fedelet ki kel] nyitni, hogy a takarmány ehüljön. Az első gödör, rekesz berakása után másu-io meg­töltjük a második gödröt, har­madnapra a harmadkat ée így folytatólag. Amikor az utolsó gödör kerül berakj sva* nz első gödörben a takarmány már etetésre kész. Igv bizto sítani tudjuk a füllesztett- er­jesztett tavaszi és őszi szar mának folyamatos felhaszuá- ását- A szalma felmelegedés következtében megpuhul- Ben­ne erjedési folyamat indul meg, amitől kellemes ízt.^ sza­got kap- Az állatok az ilyen s-'almát szívesen fogyasztjuk. Ha a gödörből, varrv rekesz'1 bői a szalmát fe,etetjük, azt iól ki kell takarítani és bo kell meszelő-' és az elkészített gödröt vagy rekeszt újból meg- kell tölteni szecskával* TAKÁCS BÉLA , „ megyei főállattenyé&tO*

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom