Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. február (8. évfolyam, 27-50. szám)

1953-02-11 / 35. szám

Asc egész járás szégyenkezik Duuavecsc.begyűjtési eredménye miatt Dunavecse nevét a felsza badulás előtt alig ismerték T>edig nagy költőnk: Petőt- Sándor szülei is éltek óbbon községben és maga Potőíi számos szén verset írt itt. Ma Dunavecse épülő nngv busz kcségümkben: Sztálinvárosban dolgozó munkásoknak egyik fontos átutazó helye* os eok száz dunaveesei is dolgozik Sztálinvárosban, akik .ió mun ká.iukkal megbecsülést szerez nek községüknek. Egyébről i? ,,nevezetes ózonban Dunavecse: a begyül tés terén való széOvenletes el' maradásáról nemcsak járón, hanem megyei viszonylatban is. Február 6-ig a negyedév’ kötelezettség teljesítésére ba i-omfiból mindössze 722 kg-oi tojásból 88 kg-ot adtak be községben. A dunavo°sei járás az el múlt, de az idői évben is jé eredményt ért el a begyűjtés bon, — ugyanakkor maga .járási székhely mindig az eredményok fékje volt. Az alapvető hiba a felvilágosító munka gyengesége Ezt igazolja.,hogv ezévben mindössze 12 kisgyülést tar­tottak a begyűjtőt, érdekében 6 azt sem az állandó bizottság tagjai, hanem a tanács dolgo goi- Az állandó bizotteaO ugyanig november óta nem működik. A községi tanács végrehajtó bizottsága rászán ta ugvan magát az állandó bi ROttsásr újjászervezésére. de ez a munka már három hete fo bik. S ha igv halad a szerve­zés, hiába hoznak létre akár­milyen jó állandó bizottságot a többhónapos elmaradást negyedév végére a legjobb akarat mellett sem tudják pó tolni. A begyűjtés teljesítése1, hátralékosok felelősségrevoJiá tsa törvény. Duuaveosén így értelmezik, mert a kulákok eddig mindössze 11 ka bai"»n fit adtak be. Do hogyan is tudnák ellenőrizni a hátralé­kosokat, amikor a begyűjtési osztály vezetője arról panasz kodik. hogv a földmüvessiö- vétkezőt felvásárlója máig aem adta be azoknak a névso­rát, akik januárban teljesítet ték a beadást A kulákok és a spekulánsok pedig a piacon tö megével, magas áron árulják a tojást A tömegszervezetek felelőssége A községben sem a DISZ, lsem az MNDSZ nem kapcso lódott bele a begyűjtési mun- kába» holott Büszkén mondhat­ják. hogy a megye egyes leg­jobb női és ifjúsági tömegszer­vezetei ebben a tárásban van­nak. Persze, ezoket mozgósí tania kellene a tanácsnak, tuîigbeszélve vezetőikkel a fel1 adatokat és kérni a pártszer­vezet segítségét is. Felelősség terheli a járási tanács be—'üjtési osztályát is mert csupán a heti jelentés ti dúsnál figyelmeztették Ma* férceik elvtársat hqgv ..így nem lesz jó a munka”, de utá­na napirendre tértek az elma­radás felett és nem adtak se eítséget, módszert. Hogyan számolhatja fel Dunavecse a hátulkullogást ? • Első feltétel, hogv az állan­dó bizottságot állítsák munká­ba és a felvilágosító ag táció- ba bátran vonják bo az olyan élenjáró dolgozókat, mint Csepregi, István. Vénh István. Tornai Gábor, akik tavaly is só munkát végeztek. Jobban meg kell becsülni Dunavecsén a beadásban éle11' iáró dolgozó parasztokat, mert man iga* IíQíív ilyen- nin­csen Duuavecsén. Legfeljebb az igaz, hogy a község: tanács nem keresi meg őket, és nem állítja példaképül a község dolgozói elé. S legfőképpen fel kel] szá­molni Máj ercsik elvtársnak es a tanács töblr dolgozójának art az igen helytelen nézetét, hogv „a hátralékosokra és ku- lákokra macid ráijesztenck.-’ N.m rájukijesztoni kelL — hanem szigorúan ée követke­zetesen határidőre megkövetel­ni tőlük a kötelezettségek tel­jesítését, « A járási tanács — amely alig pár lépésnyire dolgozik a községi tanácstól — segítse felszámolni az elmaradást. — Hiába teljesítik jól a beadást a, járás többi községei, ha a já­rási központ lerontja a jó eredményeket. ' Majores ik elvtár« pedig és az egész községi tanács érez zou az eddiginél nagyobb fe­lelősséget a begyűjtési tervek maradéktalan teljesítéséért, sokkal harcosabban, előrelá­tóbb politikai munkát folytat­va biztosítsák azt! Jó felkészülés — léi győzc’em a tavaszi munka csatájában JSagyharacskán 107 népnevelő segít a mezőgazdasági állandó bizottságnak A rEJLOWÉS KÉT ÉVE a nagy buracsttai termelőcsouovtban 1950 elején a mohácsi sziget Na*—borocska felé húzódó ki- szögelésén terült el a mohácsi járáshoz tartozó Ej Alkot­mány -termelőszövetkezet föld­jének egyrésze, közel 300 hold. 32 család 54 taggal dolgozott itt. A rendezés során a tnohá esi szigetnek ezt a-szakaszát köz igazgatási lug Nagybaracs- kához csatolták, a csoport tag­sága vedig önálló termelőszö­vetkezetet alakított Vörös Szikra néven. Állatállománnyal, gépekkel alig rendelkezett a szövetkezet. Mindössze 6 szarvasmarhájuk, 7 lovuk és 10 sertésük volt. A volt Uj Alkotmány célhitelei bői is magukra vállaltak 43 ezer forintot. Az önállóság első évében azonban máris megindultak a gazdagodás útján. 1952 tava­szára szépen megnövekedett az állatállomány, 13 lóra, 30 szarvasmarhára, 116 sertésre szaporodott. Gazdasági felsze­relésük is gvaravodott. Saját erejükből 6 kocsit, ugyanany- nyi ekét. 2 ma9takarót, lánc boronát, 2 vetöyépet. 4 ekeka­pát. 13 lóra szerszámot vásá­roltak. S a vállalt 43 ezer fo­rint adósságot is kifizették. A fejlődés során jelentős építkezések iv történtek. El készült egy 20 férőhelyes ser- tésfiaztqtó, 32 férőhelyes mar- hawtMló. 60 férőhelyes sertés- hizlalót pedig újjáépítettek, A tagok házait is kitatarozták. Ahogyan « kü'ös vagyon gyarapodott, úmi gazdagodtak a tagok is. Karászi Ferenc portát vett és házat épített rá. Király István tehenet kő tölt addig üres istállóiába. — Ifj. Jersek János házában megszókdt a rádió. Kovács Fe­renc már kerékpárón. Illés .István pedia motorkerékpáron jár munkába. A szövetkezet az őszi vetése­ket időben elvégezte. Nyolcvan holdat még a tél folyamán medtrágyáztak. Az idén 20 hold konyhakertészetet léte­sítenek. a Ferenc csatorna vi' zét öntözésre használlak fel­A lcét esztendő eredményei soraikat is megnövelte és a földterületet is. A Vörös Szik­ra termelőszövetkezet idén már 103 taggal, 080 holdon fdytatja tovább az eredmé­nyes nagyüzemi gazdálkodást Ez évben újabb állatni gazdaságokat és gépállomásokat villamosítanak megyénkben Az ötéves terv negyedik évében továbbfejlődik me­gyénkben a mezőgazdaság villamosítása. Erre a célra több mint egymillió forintot irányoz elő a terv. Ebben az évben kap v'llanyt megyénk egyik újonnan alakult közsé­ge: Iletényegyháza. Különös gondot fordít népgazdasá­gunk a mezőgazdaság szocia lista elektorainak villamosítá­sára. Ennek 'megfelelően a~ állama gazdaságok körülbelül 10 üzemegységét, 7 gépállo­mást és 2 termelőszövetkeze­tét villamosítanak. Az állami gazdaságok közül a szatmári, esászártöltÓBi és a bácsborsódi gazdaságok köz­ponti területére,. több gazda­ságnak pedig az üzemegységé­be vezetik be a villanyt A mezőgazdaság villamosí­tási hálózatának feji sztése eredményeként megyénkben az idén már több, mint 90 helyen vlllanverő hajtja maid á csép­lőgépeket. A MEGYEVILL kirendeltségei már a7. első negyedévben megkezdik a ki jelölt szérűkön a villanyháló­zat kiépítését. Nagybaracskán a tanács mellett működő mezőgazdasá­gi állandó bizottság felkészült a tavasai munkák sikere» el­végzésére. A megbeszélésekbe bevonták az albizottságok tágját és megállapodtak, hogy a munkák tényleges meg­indulásakor újabb albizottsá­gokat szerveznek a termelés­ben élenjáró dolgozó parasz­tok soraiból. Az albizottságok munkájá­ról terv készült. A vetés ellen­őrzésén kívül föladatuk lesz a szőlőmunka irányítása, a ré­teken a buckák eltakarítása, a határba vezető utak kar ban tártás árnak felügyelete, a növényápolás során pedig azok gondos, minőségi elvég­zésére való mozgósítás. A mezőgazdasági állandó bi­zottság és albizottság tagja rendszeresen járják a közsé­gét, tudatosítják a trágyázás fontosságát. Az ősszel 900 hol* don végezték el a trágyázást, az idei tavaszon újabb 400 hold terület kerül megtrágyá- zásra- Látogatásaik során megbeszélik a gazdákkal n vetőmagvak előkészítését, a. csávázási, a gépek rendbeho­zatalát. hogv a tavaszi műn" kák ütemét és gyorsasagát n-9 gátolja semmi. A mezőgazdasági állatidéi bizottság tagjai mellett .107 népnevelő kapcsolódott bele» az előkészület mozgósító mun­kájúba. A népnevelők kijelölt* területe ’ken ismertetik a párti és kormányhatározatokat, azok ielentőségét, de felhívják a fi" gyeimet a vetéssel cg y időben a begyűjtés, fontosságára, a» állampolgári kötelezettségek pontos betartására te» , Ersekcsanád termelőcsoportjai vetőmaggal segítették egymást r Vbrsekcsanádon a Vörös CsiUaa példáját követve ala­kult men az ősz folyamán a Béke csoport 50 taggal 300 hold területen. Az elmúlt napokban ho~ták létre a dolgozó parasztok az l es mintájúi Petőfi csoportot 17 taggal, 250 h°ld földterülettel. A három csoport Példamutatóan végzi a tavaszi élőké- születelcet. A dűlő utak on szünet nélkül aördülnek a trágyával rakott szekerek. A csoportok vetőmagszükséglete is készen, kitisztítva várja a vetés idejét. A csoportok egy* más között cserélve bi'tosították a szükséges mennyiséget» búzát, i-ozsot cseréltek árpára és zabra. Mit szólnak hozzá az illetékesek? Miért nem működik a tiszakécskei könyvtár? A nép állama komoly ősz- szegeket fordít a dolgozók kui turá’is igényeinek kielégítésé­re. Tisrakccske községi tanács­nak is komoly könyvtára van. Kezdetben jól működött, a község dolgozói rendszeres látogatói lettek a könyvtár­nak. Számlálhatatlan az olyan könyvek sróma. mint ..Az ara tás”, amely a szórakoztatás mellett neveli is a dolgozó pa­rasztokat, a község dolgozóit!» Az utolsó két hón&p alatt; szomorúan tapasztaltuk, hogy! a könyvtár rendszeresen aá*"* va van még az előírt könyv* túri órák alatt is- A ti szakén®" kei dolgozók nevében kérjük H község: tanácsot, hogy na" gyobb gondot fordítson. » könyvtári órák megtartására» Székely Gábor ÿrv­Hol megáll, hol továbbrobog az autóbusz Tass és Kecskemét között közlekedő autóbusz Kunbá­bon von is keresztül halad. —1 Posta előtt van a rendszeres mpgállóheuye. A község dol­gozói ezt örömmel vettek tu­domásul. Sajnos azonban, en­nél a megállónál nem mindig áll meg az autóbusz- így tör­tént január 21 én este is. Az utazó közönség hiába vái-t órákhosszat az autóbuszra^ mert három órai késé« utá'ti — ami sűrűn előfordul ~ csal* keresztülrobogott Kunbábo* nyon. Kérjük az illetékeseket* hogy ezen sürgősen változtas­sanak. mert ezzel a napi pos." tajáratot és az utazóközönség közlekedését akadályozzák ! D. TÓTH IMRE fiók postakezelő. Naponta 3000 dolgozó részére főz ebédet a kecskeméti üzemélelmezési Vállalat JELENLEG a TjORTHY- renetszerben a f1* tőkésnek kisebb flondja is nagyobb volt, mint­hogy sem a munkásak élelme­zésével foglalkozott volna. — Senki nem törődött azza, hogy a munkás délben a gyárban hidea ételt, piszkos, egészség­telen helyen eszik. A, Kecske­méti Gyufagyárban például a mosókonyhában fogyasztották el állva ebédjüket. Hasonló, vafJy még rosszabb volt a helyzet Kecskemét és me­gyénk többi üzemében is. Mun­kásaink zöme délben hideg ételt fogyasztott, legtöbbs'ör egy darabka kenyeret lekvár­ral bekenve. Sok esetben még erre sem tellett. Csak nagyon kevésnek hordta a felesége vagy gyereke a gyárba az ételt. De míg beérlek, az rend­szerint elhült. Üzemi konyhát csak ott létesítettek, ahol ez is nyereséget, hozott. Ahol. a lecsípett adagok is duzzasz­tották a tökév feneketlen zse­bet. A felszabadulás ezen a terü­leten, is megváltoztatta az éle­tet- Méa az államosítás előtt a zaJcszervezetek kiharcolták aß ebédidő szabályozását, tóváb’ _ 'i kötelezték a tőkést étkező- helyiség létrehozására. Ma a iuiit állama œdia.nçLncsak nay közi otthonokkal, bölcsődékkel könnyíti meg a dolgozók mun­kálat, hanem szívén viseli a dolgozók étkeztetését is. — Üzemélelmezési Vállalatok aty~ Icultak. amelyek a dügozök részére biztosítják a meleg ételt. , \ KECSKEMÉTEN l%,^Z Vállalat az Arany János ut­cában kezdte meg működését. Hamarosan az ottani épületek szűknek bizonyultak. A bőví­tésre a tervhivatal, közel fél­milliói forintot bocsátott ren­delkezésre- A vállalat, à Béke szálló melletti hatalmas udvar cggik épületébe Icöltö'ött, ahol a központi konyhát is elite lye.téle. Az új helyen a válla­lat közel 200 százalékkal, emel­te forgalmát. Ma már nap ni t11 3000 dolgozónak főznek. A központi konyhában 1200 dol­gozónak. a többinek, mint pl. a posta, a. Oépjuár, a tanono- otthoiu a konzervgyárak dol­gozóinak a helyszínen. A köz- poti konyha kiadja a nyers- a anyagot, amit a helys ínen meg. A központi konyha épü­letében még külön étkezdét is állítottak fel, ahol a környék­beli vállalatok dolgozói jut­hatnak ebédhez. A központi konyhában ha- tamas főzőüstökben készül az ebéd. Nyolc 400 literes üstben rotyoa az étel. Tés tus ütésre 2 sütőt építettek. A konyha érdekessége a két méternél hosszabb tűzhely. A konyha gépesítése folyamatban van. A burgonyát géppel hámozzák és rövidesen felállítanak egy sze' letelőgépet is. kétféle menüi főznek. De van hét-háromféle szabadétel is. Február hónapban úgy javít­ják trteg a dolgozók ellátását» hogy az üzemekben megszer­vezik a büfészolgálatot. to­vábbá felállítanak egy köz­ponti cukrászdát is, hogy » gyárak dolaozói olcsó cukrász­süteményekhez juthasson aN* Kiterjesztik továbbá « szabad étel étlapját, ami azt jelenti, hogy a dolgozók naponta 5—9 féle étel között válogathatnak Aki pedig nem akar egész hó­napra, előre fizetni, bérletet váltani, az naponta az üze­mekben készpénzért a szabad- ételek között válogathat. Nem szükséges, hogy a kétféle me nühöz lekösse magát. VÁJJON mit fogyaszt az a \náLUNK\ a állaniába* 3000 dolgozó, aki- 1 minden gondosho­nek ebédjéről gondoskodik az Üzomélelmezési Vállalat? Az .ételgyár” havonta felemészt 150 g burgonyát, 20 g tesz- taféleségeket, 70 mázsa húst. naponta 60 kilogramm zsírt és egy ebédre közel 9 mázsa jjóze lék félét, E ek a számok is mutatják, hoay egy olyan vá ros, mint Kecskemét milyen mennyiségű élelmiszert fo- gyászt el hetente, havonta. dás oda irányul, hogy szebbét, könyebbé tegye a dolgozók, éle­tét. Az Üzemélelmezési Válla* Int munkája is erre irányul. A tőkés országokban az álla,»» mindjobban meghúzza az adó­prés végnélküli csavarját* hoay minél, több pénzt szorít­son H a dolgozókból, aayéljf összegeket nem a munkások éle tsz í nvon nlána j- javítására* hanem a, háborús előkészül­tek fokozására használnak fré

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom