Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. február (8. évfolyam, 27-50. szám)

1953-02-08 / 33. szám

BÂCSKISKUNMEGYËI NÉPÚJSÁG AZ MDP BACSKISKUmiGYa PAmiZÖTTSXG#NAKtÁPJA vm,. ÉVFOLYAM, 33. SZÁM Ava SO fillér 1953. FEliK 8. VASARNAP Kolhozban a borjak védőoltására készülnek A népnevelők a párt harcosai •,.í minden oldalról vezetett politikai agitáció tényétjében ez a gyújtópont, melyben proletáriátus politikai neve lésének életbevágó érdekei egybeesnek az egész társadul mi fejlődés és az egész nép értve a dem >kratitcus elemeit — életbevágó érdekeivel” — mondotta nagy Lenin 1902-beti » A politikai agitáció és ősz tá/yálláspont” című cikkében. Ezek a szavak ma is meg szabják a párt első vonatban harcom katonái nak: a népíio velőknek a szerepét a nn szó eializmust építő népünk poli tikaj nevelésének munkájában Az ő munkájuk gyújtópontja hau találkozik össze megyénk dolgozóinak aktivitása, harc készsége, kezdéményezese, pár tunk politikájával és vátk te rerntő erővé, gyárak, bányák termelőszövetkezetek építő munkájává. A nagy kérdése­ket a helyi viszonyok megvüá* gi fásában egyszerűen, világo san sokszor megmagyarázni és a tények erejével mozgósítani a tömegeket a párt politikájá­nak végrehajtása; ez a népne­velők nagy és felelősségteljes feladata, megtisztelő Köteles sége. így végzi munkáját Her oegszáutóu Gorj>ná°z Berta­lan népnevelő. így dolgozik a tassi agitátorok nagyresso és még sokan pártunk hadsere gének tagja] közül. Most a negyedik tervév si­keréért folyik a harc. A Köz­ponti Vezetőcég novemberein ülésének, Rákosi elvtárs par lamenti beszédének szavai mu­tatják az utat dolgozóinknak. I Megyénk üzemeiben az o feladata népnevelőinknek, hogy keményen és következe* lesen harcoljanaJc a termelés egyenletes emelkedéséért. E? a harc egyenletes, folyama­tos, népneveiőmunikát kíván Az április 4i felajánlások után most elsősorban a válla­lások teljesítéséért, az a hot! szó megtartásáért kell harcba szállni népnevelőinknek. így neveli a dolgozókat Hajdú elvtárs a Kecskeméti Gépgyár mintaasztalos műhelyében. A harcos, jó népnevelő péidája Pácsa elvtársnő, az Alföldi Kecskeméti Konzervgyár dől gozója is, aki nagyszerűen egyesíti agitációjában a napi kérdéseket, a tervért folyó harccal, az ellenség leleplező sóvei. Falusi népnevelőinknek must a közelgő tavaszi ütkö zet első vonalában kell ha.r- uolniok- Lankadatlan buzga- 1 ómmal kell -megmagyarázni falusi népnevelőinknek, hogy csak akkor emelkedhet k; me gyénk az utolsók »órából az elsők közé. ha pártunk és kor­mányunk határozatainak ma radéktalan végrehajtásával mindenki a tőle telhető .legna­gyobb mértékben harcol a ta vaszi munkák sik-réért. falu. a község fejlödéséndc, a dolgozó parasztság új életé mit lényem keresztül, a naPü tervalkotások' fényében kell megmagyaráznia népnevelő mknek, hová vezeti a párt a dolgozó magyar népet. A héj jasivánok és franciakiasek v- iagára még jól emlékeznek megyénk dolgozói, de egyre tágabbra nyíló ezcmmel lát ják meg azt is. népnevelőink harcos munkája során, mit fordult a világ azóta, hogy a szovjet nép hős fiai kiüztéa innen az urak, a lakkcs zmás földbirtokosok siserahadát. — Harcba kell vinniük népnévé tőinknek megyénk minden dol­gozóját a múlt árnyai, a fa­lusi osztály ellenség aljas kár­tevő munkája ellen. L© kel leplezni a mai meghunyászko­dó kukákban a tegnapi feue vadat, akü a dolgozó nép ve­rejtékéből élt. Ezt a nagy bi vatá«t csak akkor tölthetik be népnevelőink, ha következeké sen harcolnak az újért, Sok helyen azonban azt ta pusztaijuk, hogy népnevelő­ink érvelés© nom elég kiou krét. személyhez szóló. Általá­nos szólamokkal pedig nem lehet meggyőzni a dolgozókat, nem lehet jó harcosként első vonalban állni a faluban. Az a hadsereg, amelynek tisztjei és vezetői nem a sorok előtt küzdve vezetik a -^rábízott egységeket, nem lehy-m jó vezetők. Népnevelői^/,- csak altkor nyerhetik meg a nép bi­zalmát, ha saját egyéni példá­jukkal adnak nyomatékot sza­vaiknak. Katona József amel lett. hogy jó népnevelő, a Kecskeméti Gépgyár dolgozóit azzal is meggyőz; szavainak igazságáról, hogy rendszere­sen 120—130 százalékra telje siti tervét és állandóan har­col a jó minőségért. Torma ,Ferenc 9 holdas dob gozó paraszt, mélykúti tanács tag azzial adott nyomatékot szavainak, hogy már egész éri baromfi- és tojásbeadási köte lezettcégét teljesítette. A her­cegszántói népnevelők nagy­része úgy agitált a nagyüzemi szoci alista mezőgazdaság mel lett, hogy elsők között lépett be az újonnan alakuló terme lőcsoportokba. De lehetne so­rolni azoknak a példamutató, a helyén keményen álló, har­cos népnevelőket, akik nem­csak szavaikkal, hanem tét leikkel is igazolják pártunk politikájának helyességét es méltán rászolgált a jó harcos címére. Népnevelőink úgy harcoljanak froutszakaszukon. hogy szavaik és tetteik nyo mán pártunk még mélyebbre eressze gyökereit dolgozó né­pünkbe, még nagyobb ered­ményekre. a szoc aUzmus épí­tésének célkitűzései felé irá nyithassa megyénk dolgozóit  Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának határozata az anya- és gyermekvédelem továbbfejlesztéséről A Magyar Népköztársaság alkotmánya annak a szocialis­ta eivnek alap.ián, hogy a leg főbb ért éli a; ember, egész né pünk kö ös ügyévé teszi a üá zaaság, a család, az anyaság és a gyermek fokozott véd6, mét. -Népünk tíz- és tíz zrei ben egyre erősödik aunak tu data, hogv a szoeianzmust építve — a maguk, családjuk gyermekeik békés, boldog jö vőjét építik s éppen ezért erő södik bennük a csa-ád, élet, a gyermek megbecsülése. — Ligyanakkor Népkö->iarsasá gunk az anyák és gyermekek védelmének törvényes biztosi tásával. a jóléti és egészseg- iigvi intézmények fejlesztése vet és különböző szociális jut tatásokkal mozdítja elő a csa ládi élet megerősödését, aï anya- és gyermekvédelem gzín_ vonalának emelését. Do.gozó népünk életsííuvonalának az emelkedésével a házasságköté sek és születések arányszáma is jelentősen nőtt és lényege sen meghaladja a háború előtti színvonalat, a csecse­mőhalandóság aránya pedig a háború előttinek niinteg., ’felé re csökkent. Népi demokráciánk edd § elért hatalmas eredményei le­hetőséget nyújtanak arra. hogy á*lantunk a jövőben még nagyobb segítséget nyújtson a család, az anya- és gyermek­védelemnek. A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa a házasság, a család intézményének meg szilárdítása érdekében, az anya* és. gyermekvédelem to vábbi fejlesztéséről a követ kezüket határozza: I. A teherben lévő nők é» ai anyák védelmének^ fokozása. 1. A teherben lévő nők fo­kozott orvosi gondozása- _ Az egészségügyi m.uisztó- plum biztosíts®,, hogy az ál lám] egészségügyi szolsá.at minden teherben lévő nőt ter heíségi ideje alatt legalább háromszor ingyenes orvos: vizsgálatban részesítsen, elő szőr lehetőleg a terhesség bar madik hónapjának véss előtt, utoljára pedig a terhesség nyolcadik hónapjában. A gon­dozásban való részvétel bizto­sítása érdekében. a) A védőnő a terhes anyát a terhesség tartama alatt is állandó gondozásiban köteles részesíteni. b) A jelen határozattal rendszeresített ingyenes cse eseniő-ksleugyében. továbbá az emelt összege anyasági se­gélyben csak az az anva ré szesül, aki terhesgondozáw könyvvé] igazolja, hogv az orvosi vizsgálaton rés tvett. c) A falusi «zakorvos; szol­gálat szülészeti és vyermek­zakorvosi ellátását összesen 40 új járásra kell kiterjesz teni. 2. Kedvezmények a munka­viszony körében. a) Minden nrniszter az esé-'zségügvi miniszterrel és az illetékes szakszervezettel egyetértésben harminc napon belül szabályozza, hogv me­lyek azok a nők egészségére ártalmas munkakörök, ame lyekben nőket foglalkoztatni nem szabad. Ezekbe a munka körökbe nőt újonnan alka mazni 1953. március L napja után tilos, az ilyen munkáké rökben ielenleg dolgozo nőket pedig 1953 júl us hó végéig más. nők számára alkalmas munkakörbe kell áthelyezni. b) Nőnek munkára való fel vételét — büntetés terhe alatt — nem szabad azért megta­gadni, mert a nő teherben vatt. c) A terhes nőt, valamint a szoptatós anyát a születést köv.tő harmadik hó végéig csak fegyelmi eljárás alapján, vagy saját kérelmére lehet el bocsátani. A teherben lévő háztartási alkalmazottnak a szü-ésig nem lehet felmondani, kivéve, ha azonnal’’ felmondásra okot adó körülmény merül fel. ez eset­ben. ha az alkalmazott a fel­mondást nem fogadja el, a já rásbíróság dönt. d) A munka törvénykönyve értelmében (95. paragrafus) teherben lévő nőt, a terhesség hatodik hónapjától kezdve éű szoptató nőt a szoptatás ha­todik hónapjáig nem szabad nehéz testi, éjjeli és túlmun­kára beosztani. Más helységben végzendő munkára csak beleegyezésével szabad küldeni. Kérelmére orvos; vélemény alapján 'állapotának megfelelő munkakörbe kell áthelyezni, _ áz új munkakörben keresete nem lehet kevesebb, mint amennyi az előző hathavi át [a gkereseto volt. E rendelkezések végrehaj­tása érdekében az illetékes miniszterek az egészségügyi miniszterrel és az illetékes szakszervezettel egyetértés­ben harminc napon beiül hatá­rozzák meg a-okat a munka köröket, amelyekben terhes nó foglalkoztatható­e) A terhes, illetőleg szülő uőt a munka törvénye értel­mében (97. paragrafus 1- bek ) a szülé3 előtt é« a szülés után összesen tizenkét heti szabad­ság illet1 meg, amely rendek lene« szülés esetén, hatósági orvosd javaslatra négy hétté, meghosszabbítható. A szülési szabadságot rend szerint a szülés előtt és után bét részben kell kiadni, a dol­gozó nő kérelmére meg kel. engedni, hogy a szü'ési sza­badságot teljes egészében a szülést követően vegve fény­be. ha a szülést in gelőzően végzet munka orvosi vélemény szerűt egészségének vészé Iveztetésével nem jár. í) Ha a dolgozó nő gyerme­két a vállalat, vagy a mun­kahelyhez közel eső bölcsödé­ben vagv pedig közeli laka sában szoptatja a’z első hat hónapig naponta kétszer, fél órai. ezt követően a kilence­dik hónapig, naponta’ egyszer fé’órai szoptatási :dő jár ré­szére amelv a munkaidőbe beleszámít és arra átlagbér jár. Ha az anya gyermekét a munkane.ytői távolabb es5 bölcsödében vagy lakásán szoptatja, az első l> hónapban naponta kéts er háromnegyed óra > ezt követően a kilencedik hónapig naponta egyszer há romnegyed órai szoptatási idő iár részére, kívánságára pedig a nani kétszer háromnegyed órai szoptatási idő napi más­fél órában egyszerre is kiad­ható. Ha a. gyermek szoptatása a® előbbiek szerint nem bi-tosit- ható, a dolgozó nő kérelmére a szoptatás érdekében a mun­káltató vállalat (hivatal, s/tb.) vezetője legf.ljebb három ha­vi fizetésmélküLi szabadságban köteles részesíteni. g) A dolgozó anva egyéves­nél fiatalabb beteg gyermeké­nek ápolása és gondozása ér­dekében kérelmére táppénzes állományba kell helyezni, ha gazolja, hegy a gyermek ott* honi ápolásra szorul és ápo- lá-át más családtag nem tudja ellátni. Ha a beteg o vemnek egv év nél idősebb, de hatévesnél fia­talabb, a dolgozó anyát ké­relmére az otthoni ápolás biz­tosítására a fenti feltételek igazolása esetén fizetésnél kuli szabadságban kell részesíteni) az ilyen címen engedélyezett szabadságok összes tartalma azonban egy év alatt harminc napot nem haladhat meg- Ha a gyermek egy évesnél idősebb; * de kétévesnél fiatalabb, az egyedülálló dolgozó nőt a eza bodsáe tartamára táppénz il­leti meg. Egyedülállónak azt a uőt kell tekinteni, akinek férje nincsen, vagy attól tör­vényesen elvált. A munkálta­tó szerv ve:.etője kivételesen indokolt esetben harm ne nap­nál hosszabb ideip- tartó fize- tésnélküli szabadságot L en" p.oS/,1 vezhet, az ígv mevhosz- szsbbított időr° azonban táp­pénz nem jár. h) Az a dolgozó anva, aki legalább két, 14 évesnél fia­talabb gyermekét gondozza; háztartási teendői jobb ellátá­sa érdekében havonként egy f zetés nélküli szabadnapra jogosult, feltéve, hogy a meg­előző három hónap alatt iga zolatlanul nem mulasztott. 3. Ingyenes csecsemőkelen- gye juttatása az újszülöttek­nek. 1953- évi március 1-től ke® dődőert az állam mindem új­szülött gyermek részére in­gyen csecsemőkc.1 en.gyét ju­tat a szülőnek, akár jogosult a szülő társadalombiztosítás­ra, akár nem. _ a) Az ingyenes csecsemőké' lemgye 400 forint értékű ese* esemőcikket (pelenka és egyéb ruházati cikk) tartalmaz. A kelengyeQsomagot a? egÿ éven alul csecsemők üasmá' .atára szobáié cikkekből » belkereskedelmi minisztérium által összeállított . jegyzék álaoián, a kijelölt üzlet állít-* {Folytatás a oHa'-onö

Next

/
Oldalképek
Tartalom