Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. január (8. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-08 / 6. szám

és nyomor o jugoszláv faluban f Ehinség X é .há il y h «nap «I a szüntelenül ismétlődik a iuffo' pizláv lapukban a »szítsa,” szú. amely szerb n vei ven ..uszályt’ jelent. Tito és csatlósai beszé­deikben folyvást azokat a ka­rokat emlegetik. amelyeket állítólasr az nszálv okozott Ju­goszláviának. 10 kárt eleinte Î130 millió dolláiTa becsűitek, azután önkényesén felemelték közei 500 millió dollárra Ti tóék az aszúi v körüli lát" niavul akarják elvonni a ingó* f-zláv dolgozók figyelmét a in go szia v mezőgazdaság hanyat­lásának iSazi okairól- A jugoszláv mezőgazdaság visszaesésének igazi oka a Tito klikk falusi politikája. Ez a ti-épe] lenes politika vezetett oda. hogy Jugoszlávia, amely­nek l6 milliónyi lakosságához mintegy hétmillió hektár szán­tóföldié van. és olyan terme kény vidékekkel rendelkezik, mjut a Vajdaság. Dél-J3ara iivn. Szlavónia, Bácska *tb. ma nein kénes ellátni magát me tógazdasági termékekkel. Amikor Tito és klikkje ha­talomra került, arany negye k'et ígért a dolgozó paraszt súgnak. Megígérték, hogy föl­det adnak a lölduélkülieknek, biztosítják a mzőgazdasági géneket és a műtrágyát a faiu számára, hiteit bocsátanak a rászorulók rendelkezésére. E demagóg ígéretek üres szó­lamnak bizonyultak- A iöld- uélkiiliek v.eui kantat.; földel: I földreformot olymódon bo- auolíiották le. hum a kulú- kok érdekei a legcsekélyebb bántod ást se szenvediék, hi~ szén ök a Ti to-rendsz'er szo­ciális te támaszai a falun. Mezőgazdasági gépeket és műtrágyát szintén nem ka nőtt a dolgozó parasztság- Azt a néhány gvárat, a me Ív gé­neket és műtrágyát gyártott, haditermelésre állították „át. Jugoszláviában a led főbb földművelő eszköz továbbra is a fa'sfce. Macedóniában például I parasztgazdaságok 37 száza­léka műveli meg földjét vas>- kékkel, 43 százaléka faekék­kel. a gazdaságok 20 száza.é- kának pedig sem ez, sem az uines. Ami pedig a hiteleket illeti. Titóék nemcsak hogv nem ad­tak a parasztoknak hitelt, ha nem ellenkezőleg hihetetlen adókat sóztak a dolgozó pa rasztol: nyakába. A Tito klikí- a. fegyverkezési hajsza és, a háborús előkészületek céljára pénz után kutat, ezért évről- évre jobban megszorítja az adó,trést. Kíméletlenül leszá­molnak azakkal. akik nem fi­zetik az adót. A dolgozó pa­rasztok vagyonának elárvere­zése megszokott jelenség lett » jugoszláv faluban. Szlove- niában a hihetetlen magas adók fedezésére 1951-ben 4000 szeaény- és közéimaraSzt va uvonát verték dobra. Íz cg y eues »«lók terhét fokozzák a magas köz­vetett adók, Titóék szándéko­san felsrófolják a közszükség­leti cikkek árát. Eav kilő­tt ramm szöo ugyanannyiba ke­rül. mint 50 kilogramm búza, egv pár csizma megvételéhez 500 kilogramm búzát kell el' dni. Kim durva posztómba általában 1200 kilón ramm bú­záidba kerül a parasztnak. A dolgozó parasztság hallat lan kirablása következtében egyre több szegény- és közép oara-s'/tgazdaság megy tönkre Földjeik átkerülnek a falus; gazdagok birtokába. 194S-t<il 1951-ig Jugoszláviában 324-000 paraszt ment. lünkre. A-hiva­talos titóista képviselők beis­merik. hogv az idén ez a szám több mint 200 ezerrel növekedett. A kuldúsbotra, jutott, föld- ifiket elvesztett parasztok vagv a városba mennek ahol a munkanélküliek amúgvis ha talmas hadseregét töltik fel. vagv elszegődnek zse-lérnek a Aulákhoz. Hogv p zsellér k sorsa tnilven, az a következő inllemző példából 1» megítél ictő. Joszif Sztiperszki took; remínt «araszt feleségévé’ együtt beállt zsellérnek Vik­tor Tiska kulákhoz. a Zágráb­hoz közel levő Remete köz ségb' n. Amikor azonban Szti- nfrszki feleségének _ gyermeke született. Tiska, utcára tette a -ellércsalávlot. mivel Szt:- oerszki felesége már nem tu dott olyan sokat dolgozni, mint azelőtt. Tiska egyetlen dinárt sem fizetett Sztipersz' kinek és feleségének, egész ke' resctükpt visszatartotta koszt és lakás fejében. Ugyanígy tett azzal az üt magyar zse> lérrel is. akik nála dolgoztak. 1% i in étellé n kizsákmányolásban van rész? a parasztoknak, akiket Titóék felrevézétésse] és erőszakkal a nzadrnyáknak” nevezett ..szö­vetkezetekbe” hajtottak- A sze­gény- és közép paraszt ok e .ku- lák vezetés alatt álló t.zudrli­gákban” kénytelenek hajnaltól u a.ites ti a dolgozni és munkát tűkért majdnem semmit sem kapnak- .Míg azelőtt a „zadru- sákban’’ a teívmcszetbeni dí' iazác rendszerét követték, ami mégis lehetővé tette a parasz­toknak. hogy valamilyen me­zőgazdasági termékekhez hoz­zá jussanak- addig ma mar ezt a rendszert elvesztették lie!vette bevezették a pénz­beli díjazást. ameiy még elvi sa.lhetutlenebbé tette a ..szövet; keziti" tagok helyzetét, mivel az elértéktelenedett dinárért semmit sem lehet vásárolni. A ..zadruga” tagja egy munka­egységért 15—20 dinárt kain s csak rendkívüli esetekben keres 40—50 dinárt. Ugyan­akkor Jugoszláviában eav ki­logramm rizs ára ma 400 di­nár. Elképzelhető, milyen ne­héz viszonyok között él az a 450 ezer szegény- és küzéppa raszt. akiket Titóék ..zadru eákba” hajszoltak. Ezekben ki­zárólag a kulákok gazdagod­nak. hiszen övék a föld zöme. Munka nélkül megélhetnek a föld béréből- A kidákok egye­dül a elaimáciai ..zadruyak- ban’ több mint 200 millió di­nárt zsebeltek, be, mint föld- járadékot. Jugoszlávia mezőgazdasági termelése a parasztok könyör­telen kizsákmányolása ellené­re szakadatlanul csökken és Titóék beismerése szerint is A legeltetési bizottságok nagy­ban segítik népgazdaságunk kétéves állattenyésztési tervé­nek megvalósítását. A bizott­ságok feladata a jegelők kar­bantartása és gondozása. a legelők állandó javításával le­hetővé válik, hogy a tehenek tejhozama emelkedjen. Egyes legeltetési bizottságok között élénk verseny folyik, hogy az állatállományunknak megfelelő minőségű legelőt biz­tosítsanak Mi tavaly tavasz- szal az izsáki legeltetési bizott­ság nevében versenyre hívtuk a kecskeméti járás valamennyi legeltetési bizottságát. A ver­senykihívást a kerekegyháziak, a lajcsmizseiek és a jakabszál- lásiak fogadták el. Tavasszal elsőnek a vályúkat javítottuk még, rendbehoztuk a kutak környékét. Az aszály idején társadalmi -munkával kéthetenként tisztítottuk a ku­takat. Munkánk eredményes volt. Mindig jutott friss víz az állatoknak. Feladatul tűz­tök magur.1: elé, hogy megja­vítsuk a legelőt. A gyomos részt felszántottuk, és abrak- takarmányt termeltünk rajta. Ea évben 6—700 mázsa szénát takarítottunk be, utána fűmag­gal vetettük be a területet A tavasszal 200 kocsira való trá­gyát szórtunk szét. amit effo- gasoltunk még az esős napok előtt. A szakaszos legeltetéssel elér­tük, hogy állataink mindig friss íiivet legelhetnek. Nem csalód­tak a dolgozó parasztok, akik belépték a legeltetési bizottság­ba. Kálmán János, Szabó Pál dolgozó parasztok teheneinek, de a többjének is emelkedett a jliosavna. 00 százalékkal van a háború előtti színvonal alatt. A Juso *z]áv mezőgazdaság válsága megítélhető a vetésterület üsszézsuKorodáe át jellemző adatokból is. A búza Vetéste­rület 1938-hoz képest 18 száza ­lékkal. a tengeri vetésterülete Ki százalékkal csökkent. Lé­nyegesen megfogyatkozott az állat-, különösen a szarvas- marha állomány­A belgrádi vezet ö li ennek ellenére sem tesznek semmit az állatállomány nö­velésére. hanem ellenkezőleg, fokozzák a kivitelt. A folyóév első öt hónapja (italt több tízezer vágóállatot, és sokezer tonna, húst szállítottak kid földre. Tito fasiszta klikkje éhín­ségre és nyomorra, kizsákmá- uvoltságra s koldusbotra'kár­hoztatja Jugoszlávia dolgozó parasztságát. Titóék a parasz­tok százezreit mozgósították, a hadiépítkezésekhez, a jugo­szláv faluk dolgozói azonban nem nyugszanak bele elvisel­hetetlen sorsukba. Harcra kel tick a Titcrreiidszer ellen, min­den eszközzel ellenállnak Tito uépellenes politikájának­A küldik ,’Zadrugákból” a szökés tömeges jelleget ölt> annak ellenére, hogv a kilé' pásért 15 évig terjedhető bör­tönbüntetés iár. Egyedül idén mintegy kétezer ..zadruSa” oszlott fel. A parasztok tünte­tőén megtagadják az adófize­tést. követelik a kulákoknak járó földbérek megszünteté­sét, nem teljesítik a hatósá­gok rendelkezéseit, kiűzik a falvakból a titóista büntető expedíciókat. A falvakban megalakulnak a jugoszláv ha' znfiak szövetsége illegális sejtjei, amelvek harcra szer vezik a parasztokat, a. belgrá­di elnyomók klikkje ellen. ~ Nemrég zajlott le az egyik ilyen Tito-ellenes illegális pa­rasztcsoport pere Eancsevo" ban­Ra nkov i es i ■ • n i es á r ja j nak terrorja azonban nem állít­hatja meg a jugoszláv dolgo zó parasztság ellenállásának fokozódását. A jugoszláv fal­vakban egyre magasabbra csuknak a felszabadító harc Elmentünk versenytársaink­hoz és megnéztük aa ő tevé­kenységüket is. Jakabszálláson az első utunk az apaállatistálló­ba vezetett. A sarokban egy kö- eepestermctü bika nyögött... Kérdezem az egyik dolgozót, hogy mi baja a jószágnak? Nagy nehezen megtudtam, hogy három napja nem adtak neki se enni, se inni, mert megta­posta a gulyást. Nagyon helyte­len dolog ilyet művelni jószág­gal — mondtuk. Jött aztán a mosakodás, hogy: nem lehet megközelíteni mert mérges. Engemet, mint ismeretlent, pél­dául nem bántott. Kerekegyhá­zán a legeltetési bizottság te­rületén, a kutak gondozatlanok voltak. A pocsolya a kút körül nem volt ritka jelenség A vályú teljesen bezöldelt. Beszélgettünk arról is a láto­gatások során, hogy mi meg­kezdjük a fásítást a legelőkön. Az ősszel már * hozzá is fog­tunk. A fásítással megakadá­lyozzuk a szelek pusztító hatá­sát. A fa árnyékot ad a legelőn lévő jószágnak a forró nyári napokon, emellett még kövér humusszal is trágyázza a fa lombja a gyepet. A csapadék is később szárad fel a fával ül­tetett legelőn. Január 20-ig be­fejezzük a legelők fásítását. Az Izsáki legelőn 18 ezer ja­pánakác, 10 ezer tölgy és 65 ezer nyárfacsemetét, többezer körös- és szilfát ültetünk. Kun- adacson ebben az évben 50 hol­dat ültetünk el. A bizottság tagjai a fásítási munkából is kiveszik részüket. Elmondotta: Tóth János, az izsáki ingrltetési bizottság elnöke, lángjai*. Állatainknak jóminőségö lesel bizlosííoíluiik Évvégi elszámolás a kolhozokban A Szovjetunió kolhozaiban megkezdődtek az évvégi elszán molások. A Tiraszpól-kerület kolhozainak bevétele például lő milliard rubellel több, mint ;l tmilf, esztendőben, amikor ezek­nek a kolhozoknak összbevétele 50 millió rubelt tett ki. A ke­rület tizenöt kolhozából tizenhárom holhoz milliomos kolhoz l('U„ Képünk egy kolhozirodát mutat be, ahol a kolhoz vezető­sége a kolhoziroda dolgozóival együtt az évvégi zárszámadás munkáját készíti elő, A kolhoziroda dolgozói közül kettő fel­sőbb iskolát végzett. I* á i­Felhívjuk a propagandista- szemináriumvezetők figyelmét, k°gy január 9-én délelőtt 9 óra­kor a szokott helyen előkészítőt tartunk a következő anyagok­ból: Politikai iskola I évfolyam propagandista-szeminárium ve­zetőinek: „A párt. Pártunk szervezeti szabályzata.” (5 heli anyag.) Politikai iskola 11. évfolyam propagandista-szeminárium ve­zetőinek: „A szocialista iparosí­tás kérdései. Népgazdaságunk ötéves terve.“ (5 heti anyag.) Politikai ismeretek propagan­dista-szeminárium vezetőinek: „Népköztársaságunk alkot­mánya.“ (6 heti anyag.) A Csehszlovák filmhét .AFRIKÁBAN Becs... lágy valcer dallamára keringenek, forognak a párok. A sarokban két csillogószemü szerelmes beszélget, A férfi híres Afrika-utazó, — dr. Emil Holub. Nemrég télt vissza hét év után Afrikából, s utazásai­ról. élményeiről mesélt. A. lány kerekre tágult szemmel, figyel­mesen hallgatja. Amszterdam’... Brüsszel... Párizs... Zsúfolásig telt előadótermek. Mindenki Holubof figyeli óriási siker, elismerés. Az egész világ ünnepli a fiatal utazót. Csak hazájában nem talál megértésre. Előadásaiból szer­zett pénzén, , tanítványainak üsszekuporgatott fillérein indul ismét útnak a tudós feleségével és néhány hűséges társával. 1883. Jóreménységíbk.. Az expedíció előtt az .ismeretlen, titokzatos trópusi táj, s a fel­adat nehéz; eljutni oda, ahova még fehér ember nem tette be a lábát. Az angol hatóságok igye­keznek lehetetlenné tenni munkáját, a hatalmas vám miatt szinte fillér és csomag nélkül folytatják az utat. Afrika,., a sűrű bokrok, indák mélyéből ezer veszedelem lesel­kedik rájuk. Vadállatok és em­berévé krokodilok tátják vér­szomjas szájukat. Mocsarak fölött szállnak a moszkitók. ismeretlen bennszülött törzsek támadnak rájuk. Ezer veszély. De ők mégis folytatják az utat!... Dr. Emil Holub, a XIX. szá­zad második felében élő híres cseh tudós, utazó életét, izgal­Mozik műsora Január 8-i műsor: KecsIícmél.Vílruüi llozi 6 és 3 órakor: VIDÁM VETÉLKEDÉS Kecskemét. Árpád Mozi Fél 6 és fél 8 órakor: AFRIKÁBAN TÖRTÉNT Kaja, Kéke Mozy« Fél 6 és lél S óralor: KINCSKERESŐK Kaja, Központi 6 és ? ’árakor: BOEDOdSAtS FELÉ más afrikai útját dolgozza fel nz „Afrikában történt” cfrivli film. Holub szerepét Ottmar Krejca, állami díjas művész, feleségét az 1951-es Csehszlovák Filmhéten hazánkban járt állami dijas művésznő, a „B-ügy", „Uj harcosoK szület­nek" című filmekben szereplő Antiira Hegerlikova alakítja, Az „Afrikában történt" az 1953-as Csehszlovák Filmhéten kerül közönségünk elé. Kecs­keméten az Árpád-mozi január 8—11-ig játssza a nagysikerű filmet. ’ h o sárink d a Városi téli teiembajnokság: Bajai DAV Vasas—Szekszárdi Vö rüs Meteor (no.) 5-1:30 (25:37). Kosárdobók a DAV-ból: Novak 13 Alaga 13, Farkas 10, illatve Garbaric- 12, Romvári !3. Jóiramú mérkőzés. Szekszárdi Építők—Bajai Honvéd (női) 77:32 (12.21). Kosárdobók az Építőkből: Kővár: 30. Idei 20, illetve Váity 12, Rácz li Igen jó-ramú mérkőzés a toln; bajnokcsapat teljes erőbedobásra kém rzerílette a Honvéd női csapatát., Január 11-en, vasárnap Baján t következő női ifjúsági «összevont kosár, labda bajnoki mérkőzések ksiüln-» lebonyolításra: Bájai Lokomotív (női)—Békéscsabái Traktor (női). Bajai Honvéd (férfi)—Szegedi Loko­motív (férfi). Bajai Honvéd (női)—Szegedi Loko­motív (női). Apróhirdetések NÉZZE meg Kecskeméten sz, Újító Káílitást. a Szakszervezeti Székház ban. ((Nyitva: délután 2—S-’g). 50­KOS AR FON AS H OZÚ űzfavesszőt vés a Kecskeméti Háziipari Szövetkezet. - Gáspár Andrá i-utca 7. sz. 304 « ■!!*■■ >!■■■■■■■■■■■■■■*■■■■■■■•* Bácskiskunmegyei NÉPÚJSÁG az MDP Bácskiskunmegyei Bizottsága napilapja Felelős szerkesztő: KŐVÁRI PÉTER Szerkesztőség: Kecskemét, Széchenyi-té« I. sz. Telelőn: 26—19, 11—22 és 20—91 Fetelős kiadó: NÉMETI JÓZSEF Kiadóhivatal: Kecskemét, Széchenyi tói !. sz. Telefon: 22-09 Bácskiskunmegyei Nyomda V. Kecskeméti - Teleién: 24-09 Felelős: Farasó Imre igaz*««»

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom