Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. január (8. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-20 / 16. szám

az állati termékek hozama sokhelyütt, még mindig alacsony. A gazdálkodásban nem min. denütt érvényesül kedd taka­rékosság: a termékek önköltsé- ge magas. Egytes gazdaságok, ban gondatlanul kezelték a takarmányokat^ sokhelyütt nagy volt a betakarítási veszteség, Az 1953. évi ősz; mezőgazda, sági munkák végzésében a szó. ciolista szektor megelőzte az egyéni gazdálkodókat. Egészé­ben azonban a tervhez képest az őszi mélyszántás és vetés te. réu elmaradás van, me,ynek megszüntetése az 1953, évi megnövekedett tavaszi munkák gondosabb, szervezett megváló látását teszi szükségessé. A földművelés belterjessége 1952-ben nagyobb volt, mint a korábbi évekoen. Továbbnőit az ipari növények, különösen a rostnövények és az új kultúrán vetésterületek, ugyanakkor azonban csökkent a legfonto eabb olajosnöveny, a napraforgó vetésterülete. Az öntözéssel mü. veit terület 32 százalékkal volt nagyobb az előző évinél. De az 1952-es aszály következményei azt mutatják, hogy az öntöző­berendezések építését még na gyobb mértékben kell növelni. Az 1959. év termésered. ményeit kedvezőtlenül befolyá­solta a tavaszi fagykár, a rendkívüli nyári aszály, és az erősen csapadékos ősz. A rossz időjárás káros hatá­sát a mezőgazdasági dolgozók munkájával részben sikerült kiküszöbölni, de a fontos ter­ményekből . betakarított termés is kevesebb volt, mint az előző esztendőkben. 1952,ben a mezőgazdaság gé­pesítése tovább fokozódott; a kombájnok száma az 1951- évi- , nek háromszorosára, nőtt, a gé. pékké] avatott terület-kétszeres­re emelkedett. A gépállomások I95g,ben a termelőszövetkeze­tek részére másfélszer annyi ta- tajmunkát végeztek, mint az előző évbep. Bár a gépek kihasználása 1952-ben jobb volt, mint 1951-ben, a gépesítés adta lehetőségeket nem aknázták ki kielégítő mértékben. Sok gép, állomásnál nem kielégítő a mun. ka minősége, ami a termelő, szövetkezetek terméseredményeit kedvezőtlenül befolyásolta. Állatállomány jelentősen emelkedett: a sertésállomány J9 százalékkal, a szaríasniar- haállománv 9.5 százalékkal. De elsősorban az állami szer- vek széleskörű állattenyésztő; sí és hízlalási akciói és ú.i takarmányozási eljárások ber vözetése tette lehetővé. Külö­nösen jelentős az. állatálio; mánv növekedése a szociális- ta srektorban: az állami gaz dasáerok éo termelőszövetkeze­tek állatállománya az ország esrész állatáljománvának milit­es-v 25 százalékát érte el. az előző évi 13 százalékkal szem­ben. Hozzájárult a növekedés­hez az 1951. évi ió takarmány, termés, viszont az 1952- évi kedvezőtlen talcarmánytorniés az állatállománv növekedését hátránvos-an érinti. Az állami erdőgazdaságok napi termelési tervüket 100.3 százalékra teljesítették, közel 5Ö0Q holddal több erdőt tele­pítettek,' mint az elmúlt év­ben. Közlekedés A vasutak 1952. évi teher- szállítási tervüket 102 2 s'á zajokkal teljesítették, 1951-hez képest a teherszállítás 26 szá­zalékkal. a személyszállítás 18 százalékkal emelkedett. A fon­tosabb árucikkek közül szén­ből 30 százalékkal. vasércből 447 százalékkal. hengerelt acélból 67-3 százalékkal, őrie­mén vekből 31 százalékkal szál irtottak több“*, mint 1951-bsn. Az ftrv teherkocsira eső átla­gos terhelés 1951-hez képest D.2 százalékkal emelkedett a «záz elegytonnakilométerve eső szén fo&vasftás 7-5 száza­lékkal csökkent. A teherkocsik forduló ideie a csúcsforgalom időszakában a kitűzött nor­mát nem érte ól. VíziközUkedég teherszállítá­si tervét 109.3 százalékra tél­iesítetté. A tehergépkocsik teherszál­lítása — részben a koesiállo- mánv 294 százalékos emelke­dése következtében — env év alatt 42.9 százalékkal emelke­dett A villamosvasutak személy forgalma 1952-ben 57 száza; 'ékkai- a városi autóbuszoké 25,7 százalékkal, a távolsági aiitóbus-oké 29,0 százalékkal haladta míg az előző évit. A posta, forgalma 1951-hez képest 18.3 százalékkal nőtt. Áruforgalom Az árak és bérek rende,zé séről. valamint a jegyrend- s;er megszüntetéséről szolé 1951 december 1-i párt- é- kormánvhatározat eredménye ként 1952. év folyamán jelen­tősen megjavult a lakosság élelmiszer- és iparcikkellatá sa. Az év t'olvaman a kiskeres- kedel.m húsból J7-9 százalék­kal. kenvérbői 24.6 száza,ók kai.. Cukorból 2-3 százalékkal, édesipari cikkekből 27 3 száza, •lékkai,. fért'.cipőből 8.6 száza­lékká!, női cipőből 13.1 száza­lékkal, gvermekcipőböl 28 szá­zalékkal, bútorból 37-8. motor kerékpárból 59 0, rádióból 35-4 százalékkal többet adott el, mint 1951-ben. Az év folyamán az állami kiskcreskede.ini boit hálózat 3819 üzlettel, a szövet kereti hálózat 990 üzlettel bő­vült. 1952 decembrrben a szó cialista kiskri-eskedelem ré­szesedése a teiies kiskereske­delmi forgalomból 99 száza­lékra emelkedett. A kiskereskedelmi hálózat munkáiában a lakossá^ áru ellátása terén még voltak hm" r.vosságok: az áruk területi el­osztása nem mindig, volt meg­felelő, több helyen rossza szervezték meg a vásárlók ki* szo’gálásátj nem vették kel­lőképpen figvelembe a doigo zók iS'é avert. Á kedve-őt]en mezőgazda’ sági. termés ellenére a be- vvüjtés 1952- évi tervének dói- gozó parasztságunk alapjában cl-get tett- A begyűjtött mennyiség biztosítja a lakos­ság zavartalan ellátását a le«- fontosabb élelmiszerekből. A munkások és alkalmazót tak számának emelkedése és 4 munkatermelékenység alaku­lása a munkások és alkh’ma zottak szárna a népgazdaság­ban 1952, év végén 2 millió 295 ezer volt, 203 ezerrel több, mint 1951 végón. Az iparban és építőiparban foglalkozta­tottak száma egy év alatt mintegy. 117 ezer fővel emel* ked-tt. Az 1952-. évi munkaberalap az egész népgazdaságban nem számítvaaz 1951. évi decent ber 1 "i béremelést — 23.5 szá zalékkal volt több. mint 1951- ben. Az egy. főre eső termelés a gyáriparban 1952-ben 10 6 százalékkal volt magasabb, m.nt az előző évben. Az emel­kedés a bányászatban, 111 szá zalék, ezeu fe.ül a szénbánya, szatban 10 százalék, a kohá­szatban IO.9 s ázalék. a &ép* gvártásban 19 százalék. A textiliparban 4-4 százalék, a ruházati iparban 21 százalék. A munkafegyelem a gyár­iparban 1952. év folyamán ál­talában javult, bár még nem ki-légítő mértékben. Az iga zolatlan mulasztások aránya egv év alatt 50 százalékkal csökkent, de az igazolt mu lasztások aránya emelkedett Csökkent a. vállalatoktól ön­kényes in kilépettek száma, a munkaerőhullámzás azonban még mindig jelentős. Beruházások 1952-ben a beruházásokra folyósított összeg 232 száza­lékkal haladta meS az 1951- évit. Az éoítő'onr termelése 1952- ben az előzőt s számítások szerint — 19.5 százalékkal volt magasabb, mint 1951 ben Ezen beiül az építésügyi mi nisztérium építőipari vállala­tainak term léié mintegy 8-5 s:áza ékkai, a közlekedésügy. minisztérium vállalatainak a termelése 29 százalékkal. A he­lyi építőipari vállalatoké 17.5 százalékkal emelkedett A ter­melés emelkedéséhez hozzájá­rult az építőipar fokozódó gé Desítése: a földmunkák 87 százalékát, a betonkeverés 8C százalékát géni erővel végez téló* Ötéves tervünk harmadik évében sok új üzem kezdte meg működését. Számos gyá­rat. üzemrészleget bővítettek illetve korszerűsítettek. Üzem- b!.helyezték a Tiszamenf Ve gviműveket, a Máivi TéglaSvá rat. a Sztálinvárosi Tűzálló tóglagvárat. _ a hajdúság pvógvszergvárat, a Szolnok' tejüzemet éo több. más jeden* t ős üzemet. Szamos gyárat korszerűsí tettek és bővítettek, üzembe helyezték a komiói és orosz lányi szénosztályozó első gépegységeit, a bylinkai mm* tabánya úi aknáját, a d ós •győri kohászati üzemeknél az ország legnagyobb vaskohó­iát és egv nagyteljesítményű orio buga-heng rsort. Átadták rendeltrtésének a Kákosi Má­tyás Müvek durva hengermű vének negyedik állványsorat, az xíi esős vár pilgerhengerso- rának második állványát. A7- ózdi kohászati üzemekben egy úi hűtőtornyot, a Ganz Va góagyár egv új vagonszere. dét, az esztergomi szers'ám géngvár úi szerelőcsarnokai, a Vörös Csillag traktorgyár új dumpor-szerf Idejét. Az EMAG ú.i kombájn-szerelő csarnokát. A kábel- és mű­anyaggyár úi műanyag és szi­getelő tizemét. Ezenkívül:, a November 7 Erőmű további gépegységekkel, a Ív skunfél- egyházi Bányászati Berende­zések Gyára új szerelő- és műhelycsarnokokká'., az építő anyagipari üzemek számos új kemencével és műszárítóval, a kaposvári fonoda 40 ezer, a kőbányai fonógyár 16 ezer« a lőrinci fpnóiuar 13 ezer ÚJ fonóorsóval bővült. A mezőgazdnsáv 1700 trak­tort. 500 kombájnt és m'ntegy 25 ezer egyéb erő- és munka gépet kapott. Villamosítottunk 96 falut, 53 állami gazdaságot. 62 terme.őszövetke etet és 22 gépállomást. Az év folyamán megtörtént valamennyi öikWo tanáccsal rendelk:ző község bekapcsolása a távbeszélő há­lózatba. Elkészült számos ú.i híd, fe lüliáró. út és vasútvona. megindult a forgalom a buda* pesti Petőfi bídpn, a. lakitelek —kunszentmártoni vasútvona Ion. Bővítették « Budapest fe­rencvárosi,; .miskolci és egyéb pályaudvarokat. 1952-ben számos új iskola, kutató ntézet. lmltúrliáz. ren­de, őintézzt és bölcsödé épült A dolgozóknak átadott Úi la­kások összterülete meghalad ja a 600 ezer négyzetmétert, nem s ámítva a magánépítke­zéseket, átadták rendelkezésé nek a várpalotai rendelő nté zetet. A. László kórnáz úi el­különítő --avillónmt, a debre­ceni TBCsehészetet és több más egészségügyi intézményt Elkésni!t a veszprémi nehéz- vegyipari kutatóintézet, az ás­ványolaj éc földe-áz. a kísér­leti intézet, az építéstudomá nvi intézet. A m skoici Káko­si Mátyás műegyetem ú.i épü­letekkel bővült. A jelentős eredmények mel­lett az 1952. évi beruházási tervet nem minden területen és nem minden vonatkozásban Lljékítették a munkaerők. Az anvagi és pénzeszközöket nem öss .pontosították kellőképpen a fontos , beruházások meg­valósítására, az építkezések­nél, különösen a magasépítő­iparban nem hajtottak végr a pártnak és kormánynak az építkezési költségei,- csökken­tésére vonatkozó határozatát Az építkezések költségei a múlt évhez képest emelkedtek. Különösen magasak a rizsi költségek- Az óv. folyamán a? építőipari vállalatok több. a népgazdaság szempontjából fontos építményt., nem adtak át határidőre rendeltetésük­nek. A tervfeladatokoak . idő* b-n való kiadása terén éc az építkezé :eknek műszaki' erők­kel 4s költség-yetésekkel - való ellátása terén továbbra is ne­hézségek vannak, melyek hoz. Bées dolgosói megemlékeztek Lenén halálának év for dúló Iáról Bécs dolgozói január 17-én ünnepi gyűlésen emlékeztek msg V. I. Derűn halálának évforduló­járól. A gyűlésen az osztrák uözélet sok ismert személyisége is megjelent. Lenin életéröl és tevékenysé­géről Franz Marek, az Osztrák Kommunista Párt Központi Bizottságának tagja tartót, előadást. Rámutatott: Lenin eszmél ás munkássága lerak, tájt a kommunizmus fejé ve­zető utat. Most a világ dolgo­zóinak nagy vezére, Sztálin elvtárs folytatja Lenin müvét, A jelenlévők viharosan ünnepel­ték a hagy Sztálint. V, I. Lenin halálának év­fordulójáról számos bécsi üzem­ben la ünnepi üléseken emlékez­nék meg a dolgozók. Ünnepi ülés Moszkvában Sztanyi$zlqv$zkjj születésének 90-ik évfordulója alkalmából A szovjet fővárosban meg­emlékeztek K. Sz. Sztauyisz­lavszk' i születésének 90-ik év­fordulójáról. A szovjet művészek közpon­ti székhazában immár IT-éji ünnepi estet tartottak, ebből az alkalomból. A termet zsír* folásbr megtöltötték a tröszt* vai színházak' művészei. Összeesküvő kémszervezetet lepleztek le a bolgár állam biztonsági szervek A Bolgár Távirati Iroda közi», bogy a bolgár állambiztonsági szervek összeesküvő kémszer. vezetet lepleztek Je. A kémszer. vezet a Törökországban lévő amerikai kémközpont utasításá­ra működött Bulgária területén és eléje azt a eélt tűzték, hogy az imperialista tábor részé, ről jövő katonai intervenció segítségével —- államcsíny* hajtson végre Bulgáriában. Szófiában megkezdték az összeesküvő kom szervezet bűn perét Jelentettük, hogy a bolgár állambiztonsáffi szervek ösz- szeesküvő kémszervezetet gön­gyölítettek fel- A szófiai me­gyei ügyészség u szervezet tagjait a szófiai megyei bíró­ságnak adta át. Hétfőn délelőtt a szófiai nie-* evei bíróságon megkezdődött az összeesküvők perének tár nyúlása­A vadirat felolvasása után megkezdődött a vádlottak ki­hallgatása. (MTI) Amerikui iégikalózok barbár támadásai Koreában Január 18-ára virradó éjjel az amerikai légikalózok ismét vadul bombázták' Phenjant. A két órán át tartó terrortámadás fo­lyamán számos nő és gyermei* elpusztult. Egy másik támadás alkalma-, val amerikai repülőerődök bom­bázták Csontivá megyét- Itt a légikalózok paraszthözaki .* dobtuk le bombákat, go]i a halott és a sebesült. záiám'tak az építkezés:kre és beruházásokra vonatkozó ter vek hiánvp« teljesítéséhez^ a költségek emelkedéséhez. Kulturális és szociális eredmények 1952-ben a kulturális élet min, den területén számottevő volt, a fejlődés. Az év folyamán a kinyomott könyvek és a egyéb müvek száma 18 százalékkal volt több, mint 1051-ben, 1952, év augusztusában az országban 3500 nyilvános tómegkönyvtár működött, 4.3 millió Kötettel. Az év folyamán több mint 400 új népkönyvtár létesült. A nép­könyvtárak könyvállománya az előző éviek másfélszeresére emelkedett. 1952.ben a színházaknak 4.7 milliój, az operaelőadásoknak i.l millió látogatójuk volt, 27 százalékkal, illetve 55 százalék­kal több mint 1951-ben. A falvakban gz állami falu színház 510 ezer néző elötf több mi nt 2200 előadást tartott. A mozgó, képszinházak látogatóinak szá. ma egy év alatt csaknem 10 százalékkal emelkedett 1952. év végén rádlóelőfizetök száma 887 ezer volt, 26 szá­zalékkal több mint 1951, év vé­gén. öt új műsorszóró rádió, állomás kezdte meg működését. A dolgozók egészségügyi hely, zete tovább javult- A háláló, zások száma és irányszáma esett, a csecsemőhalandóság arányszáma egy év alatt csaknem 17 százalékkal csók, kent. Az ország lakosainak száma már 1952-ben meghalad, ta a 9.5 millió főt, 1952-ben az egészségügyi hálózat 1100 új kórházi ággyal, több új rendelőintézettel,, egész­ségügyi intézettel, új kórházi osztályokkal és több mint 40 városi körzeti orvosi rendelő, vei bővült. A rendelőintézeti szakorvos; munkaórák száma az előző évekhez képest 21 százalékkal, az üzemorvosi munkaórák szá. ma 30 százalékkal nőtt. 1952-bén köze) 800 orvos vég­zett. Hazánkban ma 10 ezer lakosra 12 orvos jut A dolgozó anyák munkájának megkönnyítésére a bölcsödet hálózat I052.ben közel ötezer férőhellyel bővült. Az állandó bölcsődéken kívül a nyári hó. napokban .3500 férőhellyel idény- bölcsődék működtek. A Jelentős fejlődés ellenére a területi böl­csődék férőhelyeinek száma nem érte el a tervezettet 1952.ben az előző évhez vi- szonyitva a gyógyszertermeléa 50 százalékkal növekedett. A hazai gyógyszergyárak meg­kezdték több új gyógyszer elő­állítását. A szakszervezeti társadalom- biztosítás az Óv végén az ossz. lakosságnak, közel 60 százaléká­ra terjedt ki, A« év folyamán több mint 180 ezer dolgozó részesült ked­vezményes és 80 ezer fiatal in. gyen«s üdültetésben. Nemzeti jövedelem Az 1952, évi nemzeti jövede„ lem a népgazdaság, elsősorban az Ipari termelés fejlődésének eredményeképpen 4,7 százalék­kal meghaladta az 1951, évJL már a mezőgazdaság gyenge ter­méseredménye következtében a tervezettnél kisebb vojt. Aa egyes népgazdasági ágak közül az ipar hozzájárulása a nemzeti jövedelemhez 19 4 százalékkal; az építőiparé 16.6 százalékkal; a közlekedésé 22,7 százalékkal emelkedett, a mezőgazdaság hoz­zájárulása alacsonyabb volt aa 1951, évinél. A nemzeti jövede. ,em kétharmad részét az ipar és az építőipar adta. A szocialista szektor növekvő súlyát mutatja, \iQgy 1953-brr, az állami vállalatok és a szövet­kezetek i'észa ránya a nemzet) jövedelem termelésben 86.6 szá. Zalék volt, az előző évi 76,5 szá. Zalákkal szemben, ugyanakkor a tőkés szektor részesedése a* 1951. évi 5 százalékról 1952- ben 1.7 százalékra csökkent­1952-ben a nemzeti jövede­lem mintegy háromnegyed része a lakosság személyes jjükséglc. telnek kielégítésére, a szociáüf és kulturális juttatások fedező sáré. valamint egyéb társadalm -zükségletek kielégítésére, egy úegyed .része a termelés bővíté sére szolgált, (MTI),

Next

/
Oldalképek
Tartalom