Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. január (8. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-03 / 2. szám

Az Országos Bckeíauáes sajtóíogadasa az argentin, chilei és? uniüuay-i hékcküidöttek tiszteletére n * Az Országos Béketan áo? pénteken délelőtt u Művész-1: Szövetségek Házában sajtófo- irarlást rendezett a bécsi béke- konaresszvisou résztvett, ie; lenU<tr hazául;ban tartózkodj areentin. ehüçi és uruguay i béke-küldöttek tiszteletére. A sajtófogadást PurrqSH Györsrv Kossuth-díias ujsas író nyitotta mejr. Ezután az eaves küldöttségek vezetői mondtat beszámolót. Elsőnek ;Iz argentin delegáció nevé­ben Samuel Rohan orvos emelkedett szólásra. A stockholmi felhívás óta Araentinában három és fél­millió aláírást avii.itöttet ösz- sze és három béke-konaresz ^zust hívtak cBvbe — mondot­ta. A búkéba ve Dél-Ameriku bari is. elválaszthatatlan az imperializmus eileni harctól. A békekonaresszuson részt- vett orvosok — folytatta t határozatokat dolgoztak ki. amelyeket valametu.vi orvos elfoaadott. Ezek szerint el kell tiltani az orvostudomány hár borús célokra való felhaszná­lását. konkréten el kell tiltani a baktériumháborút, az atom­bomba s az összes többi to- mcsTDUsztító feevver alkalma­zásút. nmar kell szüntetni a tu- dománvos kutatás . titkosság uút. Mint háborús bűnösüket kell elítélni azokat a tudóso­kat. akik nem tartják magu­kat ezekhez a határozatokhoz, és kérjük, hosrv valamennyi kormány ír.ia alá a fent; egyezményt. Of’car Astudillo; a chilei kiildöttséer vezetője el mou* dotta. hogv (/hiléből 32 kül­dött vett részt a bécsi béke- konsrresszuson. Ois-záííunk nasryon gazdag — folytatta — gazdagsága áronban nem a chilei nénet szolgálja, hanem az Egyesült Államok imperialistáit. ltic(’rd> Sun (juinctti, az uruguav-i küldöttség vezetője «zóialt fel ezután. Országunkban — mondotta — efr.vedül a munkásosztály hareolt következetesen és áj landóan a békéért, de ami­kor az Egyesült Államok két­oldalú katonai szerződést k'én.vszeritett ürusruayra. ez felébresztette a társadalom 'széles réteseit is­Amikor most Visszatérünk üruguayba. nem csak arról lesz szó, hogy harcoljunk a paktum ellen, hanem arról, is- hoff'v következetes békeooliti- kát követeljünk. A béliekül ilöttek ezután a feltett kérdé­sekre, válaszoltak. Hector Paez chilei bányász elmondotta, hogy az autofa fias ta i kerület 25 ezer bányá­szának kénviselője. Gagrie. Gonzalesz Videla diktátor be­vezette az országban a "de mokráeia védelméről” szóló törvényt, amely a legnagyobb elnvornást jelenti a nép és különösen a bányászok szá­mára. A dolgozók vezetőit le tartóztatták és koncentrációs táborokba küldték. Az anyák­nak, feleségeknek éc gyerme­kek ne faluról-falura kell jár­mok koldulni. De az elnyomás fokozódásával még szorosabbá vált a dolgozók egysége. A továbbiakban egves fel­szólalók a. társadalombiztosí­tás kérdéseivel foglalkoztak. Rámutatva arra. hogy hazá iukbnn vannak ugvan ilyen irányú törvények, de a gya­korlatban sohasem valósítják meg azokat. A sajtófogadás Parrain György zárószavaival ért vé­get. (MTI) Szerkesztőségünk postájából Hírek Jugoszláviából ötéves tervünk egyik célkitű­zése a ,,falu elmaradottságának megszüntetése’-. Izgalom töl­tött el bennünket, amikor 1952, második felében megkezdődtek falunkban a távvezetékek leraká­sa. December 21 kettős- ünne­pet jelentett a soltvadkerti dol­gozók számára. Sztálin elvtárs 73. jszülctésnapján felragyogott a fény falunkban. Az ötéves terv keretén beiül sok szép ajándékot fogunk még kapni. Tervbe van véve a maglévő kultúrház kibővítése, olvasóte­rem építése és a főtér parkíro­zása — írja levelében Csapiár Vilmos levelezőnk. Hasonlóan ír Molnár István­ná, a Kecskeméti Hűtőipari Vál­lalat levelezője. — Vállala­tunk másféléves fennállása óta pártunk és kormányunk sze­rető gondoskodása által eljutott odáig, hogy egy szép kultúrter­met bocsáthatott a dolgozók rendelkezésére. Mint régi kecskeméti lakos örömmel vettem tudomásul, hogy Kecskeméten ma állan­dó színház működik; mely előadásain keresztül nagyban elősegíti a dolgozók általános műveltségének emelését. A Horthy-fasizmus minden Igye­kezetével gátolta a haladó kultúra fejlődését, igyekezett a dolgozó néptömegeket elzárni a műveltség útja elöl. így né­zett ki a „magyar kultúrföíény” a Horthy-pribékek városában, Kecskeméten — írja Lukács László levelezőnk. Tizenöt társammal a boldogu. á.s útjára léptünk. 121 hold föl­dön megalakítottuk a III. típusú Kossuth termelőszövetkezeti- csoportot. Nemrég alakult szövetkezetünk, de máris más embereknek érezzük magunkat, mint ezelőtt — írja levelében Korsós Imret az új csoport­elnök. — A tagosítás során megkapjuk a Kozorán-nak ne­vezett földterületet, amit viz vesa körül. Lehetővé válik majd számunkra, hogy véleményein­ket éníözhessuK, amivel nagyok,5 terméseredményt tudunk bizto­sítani. Elhatározásunk meg. valósításáért a tavaszi munkán megkezdésénél minden munka, képes családtagot mozgósítunk a munkák időben való elvégzé­sére. Üzemünk űj kultúrtermet kapott ebben az évben, melyet fel is avattunk december 21-én. Az ünnepségen ismertettük Sztálin elvtárs életrajzát. Ezen a napon 10 dolgozó kapott jutal­mat munkájáért — írja Molnár Istvánná, a Kecskeméti Hűtő­ipari Vállalat dolgozója, örömmel olvastuk Izsárt Ist­ván, a fülöpszállási Vörös Csil­lag tsz elnökének levelét, mely­ben a következőket írja: — A tavaszi munkák sikeres befeje­zésére most készülünk fel. Föld. területünket négy brigád kö­zött osztottuk fel. A brigádokat területhez kötöttük, ezen ke­resztül kialakítjuk az egyéni felelősséget. Elérjük, hogy brigádjaink felelősek lesznek a terméshozam növeléséért,. a munkák minőségéért A tél fo­lyamán különböző szakelőadáso­kat szerveztünk dolgozóinknak, hogy világosan lássák a fejlett módszerek alkalmazásának jelentőségét. Üzemegységünk 90 százalék­ra teljesítette fásítási tervét. A hátralékot teljesíteni fogjuk még ebben az évben és meg­kezdjük az 1953. évi tervünk teljesítését — írja Gönczöl Jú'ia a harkakötönyi üzemegységből. A pártszervezet nem igen mű­ködik üzemegységünk területén, pedig sokat tudna segíteni, hogy maradéktalanul teljesít­sük terveinket. Feladatul tűz­tük, hogy jövőre munkáslakáso­kat hozunk létre. Nem kell majd dolgozóinknak hosszú utat meg­tenni a munkábajárással. Min­dent megteszünk, hogy'jövőre ne 1,500 000 facsemetét ültes­sünk el, hanem jóval többet. Levelezőnk írja Szikora Andrásáé felhívja levelében figyelmünket Kiskun- majsáról: — A tanácsok tegye­nek valami intézkedést, hogy a vetésekről leeresszék a vizet, mert komoly károkat okoz nép­gazdaságunknak. Nálunk már történtek intézkedések és meg is van ut eredménye. (lUlllllllllllllllllllillllllllllllllllllllllllllllÉlllllllllllltlIIW Mozik műsora Január 3-i műsor: Kecskemét, Városi Mu/i 6 és 8 órakor: SZÁRNYALÓ DALLAMOK (Színes szovjet liim) Kecskemét, Árpád Mozi Fél 6 és fél 8 órakor: VTBORGI VÁROSRÉSZ (Szovjet film) Hatja, Központi Fél 6 és fél S órakor: LÁNYOK BELESZÓLNAK (Csehszlovák film) Haja, Béke »I o/go 6 és 8 ólakor: ASSZONYSORSOK (Német film) A1» ró h i rdcl ése k GGP- és gyorsírónő állást keres. — Kecskemét, Fráter-utca 5. sz. 1C27 TÖBB személy részére ág/ kiadó. — Kecskemét, Bethlen-körüt 44. sz. 2 FEHÉR, zománcos, jó kályha eladó, — Kecskemét, Ajédulaház utca 6. sz. 1026 BÚTOROZOTT szoba kiadó. — Kecs­kemét, Borz-utca 8. sz. 1024 VILLANYSZERÉTŐL aki’ motorkeze• léshez is ért, felvesz a kecskeméti szov' jet moseda. — Kecskemét, .Sze gedi-út. 1 VÁLLALAT Keies nagyebb méret.i tűzhelyet szállodai, vagy üzemi rend- szeiüt, három-négy tüzsarikásat. — Cím: Kecskeméti Sertéstenyésztő, Lech- ner Ödön utca 1. sz. 2 BÁCSKISKUNMEGYEI Sütőipari Vá! lalat alapítása. A bácskiskumnegyel tanács végrehajtó bizottsága az állami vállalatokról §eiló 1939. évi ;'2. sz. törvényerejű rendeletnek az Vjbl évi 5. számú törvényerejű rendelet 2. paragrafusával módosított 15. pa- lágralusE alapján, — az élelmiszer- ipari m.niszter hozzijj,-másával — a következő vállalat alapítását Iraiá- rozla el: 1. A vállalat megszervezése: üácskiskunmegyei Sütőipari Váilelat. 2. A vállalat székhelye: Kecskemét. Bqm-utca 14. sz. 3. A válUiat székhe­lyén kívül létesített telepek. Kecs­kemét, Baja, Kalocsa, Ktsk.irnílegyná- za. Kiskunhalas, Kiskörös, Kiskin- majsa, Bácsalmás. 4, A vállalat tárgya: Sütőipari termékek gyártása és forgalomba hozatala. 3. A vállalat közvetlen irányitő szerve; bácskiskun- megyei tanáé* élelmiszeripari osztálya. 6. A főfelügyeletet gyakorló mm.sz­térium irányító töosztályínak elneve­zése: élelmiszeripari minisztérium sütő- és tésztaipari igazgatóiága. 7. A vállalat vállalati csoportja (kate­góriája) A/21. S. A vállalat nem ú| alapítású, mert a kecskeméti, ba- jaj, kiskunfélegyházi, kiskunhalasi, kiskunmajsai, kalocsai, kiskörös!, bácsalmási kenyérgyártól lett össze­vonva. 9. A vállalat igazgatója: Petneházi Attila. A 405/1952. N. T. sz. rendelet alapján az egy megyében létrehozott helyi tanácsi irányítás alá tartozó kisebb kenyérgyárakat megyei vállalatokká kell fejleszteni hogy a dolgozók kenyérszükséglete ezáltal jobban biztosítíassék. A megyeszékhe­lyeken megalakuló megyei sütőipari váliüíatck lesznek a kisebb kenyérgyár vállalatok jogutódai 1953. januar 1. napjával. 102 Bácskiskunmegyei NÉPÚJSÁG az MDP Bácskiskunmegyei Bizottsága napilapja Felelős szerkesztő: KŐVÁRI PÉTER Szerkesztőség: Kecskemét, Széchenyi-tér 1. sz. Telefon: 26—19, 11—22 és 20—97 Felelős kiadó: NÉMETI JÓZSEF Kiadóhivatal: Kecskemét, Széchenyi-téi . 1. sz. Telefon: 22-09 Bácskiskunmegyei Nyomda V. Kecskemét. — Telefon: 24—09 Felelős: Faragó Imre igazgató BUKAREST, A jugoszláv forradalmi emigránsok (,1’od Zastavom Internacionalizma" című Bukarestben megjelenő lapja írja: Rankovics, titóista belügymi­niszter az elmúlt év végén fel­szólította mindazokat a csetni- keket, usztasákat, ljoticspárlia- kat és egyéb qu isiin gehet, akik a második világháború végén a hitleri megszállókul együtt a nép méltó haragja elől nyugat­ra mentették bőrüket, hogy tér­jenek vissza Jugoszláviába. A titóista „Vjesnik” című lap ez­zel kapcsolatban azt írta, hogy ezeknek a visszaíelepülőknek ,,minden elkövetett bűnét meg­bocsátják, H Rankovics beszéde után egyre többen kezdtek nyíltan útleve­lekkel Jugoszláviába vissza­térni. Ljubljanában úgynevezett visszatelepítési központot is lé­tesítettek. Titóista adatok sze­rint az utóbbi időben körülbelül ezren jöttek Jugoszláviába, ezen a központon keresztül, Visa- szatértek a többi között Szve- üszlav Szavlcs volt, királyi tábornok és Dragisa Jejenics valjevői csetnik, hírhedt gyil­kos. * A Bulgáriában élő jugoszláv forradalmi emigránsok lapja, a „Napred" arról számol be, hogy Jugoszláviában sok helyen meg­bénult a titóista ifjúsági szer­vezetek tevékenysége. Az ifjú­ság legnagyobb része még csak nem is tagja ezeknek a szerve­zeteknek. Maga a titóista sajtó is közölte, hogy számos üzemben az. ifjúmunkások nyolcvan szá­zaléka nem lépett be a titóista ifjúsági szervezetekbe. A „Vjes. nik" arról panaszkodik, hogy a falusi ifjúság több mint 50 szá­zaléka nem vesz részt a köte­lező katonaság előtti oktatáson. Az „Omladina" című titóista lap ugyancsak kénytelen be­ismerni, hogy az ország.nagy ré­szében a falusi leányok nem haj­landók résztvenni az úgyneve­zett „oktatási tanfolyamokon", amelyeket a titőisták valóságban kizárólag katonai célból szer­veznek. • BUKAREST. A ;,Scanteia" hosszú cikkben foglalkozik Titóék 1953. évi költségvetési tervezetével. A cikk megállapít* ja, hogy mint az 1952-es „terV’j úgy az 1953-as is Jugoszlávia gyarmati sorba süllyesztését tükrözi és elősegíti, hogy tra ország a háborús előkészülete­ket folytató amerikai impe­rialisták katonai bázisává vál­jon. . A nemzeti jövedelem nagy részét 1953-ban ismét mili . tarízálásra pazarolják el. Aï új „terv" nyíltan 180 milliárd dinárt irányoz elő katonai cé­lokra és emellett 110 milliárd dinárt „kulcsfontosságú létesít­ményekre". Ezzel az elnevezés­sel igyekeznek álcázni Titóék a stratégiai objektumokat. A gazdasági élet lázas milita- rizálása a békeipar termelésé­nek állandó csökkenéséhez; a közszükségleti cikkeket gyártó vállalatok nagyrészének lelszá. múlásához vezet. 1953-ban a textilipar kapacitásának 62 szá­zalékát használja ki, a ruházat? és a bőripar termelését 40 szá­zalékkal csökkentik. Az élelmi, szeripar termelési kapacitásá­nak csak 58 százalékát, a dohányipar 47 százalékát, a faipar pedig .33 százalékát irasz ná'.ja ki. Huszonnyolc százalékkal csök­kentik az építkezési beruhá­zásokat. az 1952. évi „terv- előirányzattal szemben. A tervezetből kiderül; hogy egyetlen olyan vállalat sem létesül,- amely az iparosítást r.zolgálja. Meg kell említeni még azt is, hogy a titóista kormány tagjai fenntartják maguknak a „terv” módosításának jogát ami szintén a háborús készülő­déseket szolgálja. Jugoszláviában ma körülbelül 300.000 munkanélküli tengődik Az új „társadalmi terv“ 1953- ban a dolgozók újabb tízezreit kárhoztatja munkanélküliségre. Az árak állandóan emelkednek. Legutóbb a lakbéreket növeltéit 10O százalékkal 1953-ban csök­kentik a béralapot, az úgynev® zett társadalombiztosítási alap pedig öt milliárd dinárral less kevesebb. Miközben a gazdasági hely tét súlyosbodása a jugoszláv dolgozók millióit dönti nyomor­ba, az amerikai és a jugoszláv kapitalisták meggazdagodnak hatalmas profitokat szerezne!, a jugoszláv dolgozó nép verejté kéből és véréből. (MTI) Az egységes versenynaptár jelentősége Az Országos Testnevelési és Sport- bizottság első ízben 1951 ben készí­tett egységes versenynapért, melynek végrehajtása jelentős mértékben segí­tette elő a dolgozók és fiatalok hatal­mas tömegeinek fokozottabb bevoná­sát a sportolók táborába. Elősegítette o sportolók évi munkájának megszer­vezését és a magasabb színvonalú eredmények elérését. 195i-hez viszonyítva, 1952-ben sport- versenyeink és rendezvényeink szerve- tettebbek lettek. Az alsófokj versenyek |obb előkészítésével, lebonyolításával szélesebb alapokra épültek az orszá gos versények és a bajnokságok. A Szovjetunió topasztalatai és közvetlen segítsége nyomán 1951-ben bevezetett fejlesztési terv és egységes évi versenynaptár jelentős eredményeket hozott, versenyrendszerünk fejlődése, sportolóink évi munkájának tervszerű előkészítése területén. A testnevelési és sportbizottságaink, de a sportkö­reink is az elmúlt két év tapasztalatai során általában megismerték a verseny- naptár készítés elvi és gyokorlati kér­déseit. Az évi versenynaptár egyre több segítséget ad a fejlesztési terv teljesítéséhez, egyre inkább alappillére lesz a sportegyesüleíek, sportkörök sportoktatási munkájának. Elért eredményeinket mutatja az 1952-ben megrendezett „Béke-Szpar- takiád. Ezeken a szpartakiádokon az országban több mint százezer dolgozó és fiatal vett részt. De az atlétikát nagymértékben előrelendíiő ,,30 város atlétikai postaversenyé’'-ben is több mint 60 ezer sportoló indult. Mind a szpartak'ád, mind pedig a 30 város versenye megyénkben is hatalmas tö megekett mozgósított. és vont be s rendszeresen sportolók táborába. Az előző évekhez viszonyítva aa pgyes sportágak bajnoki versenyein, u tömegesség és a minőség szempont­jából lényeges fejlődés állapítható meg. A hazai, ' nemzetközi versenye ken, valamint a XV. olimpián sportolóink által elért eredmények azt mutatják, hogy a testnevelési és sport­bizottságok. sportegyesüleíek, sport­körök erősödnek, az edzők, sportolók többsége már helyesen tudja alkal­mazni a Szovjetunió testnevelési és sportmozgalma rendelkezésünkre állé tapasztalatait. Ezek a tapasztalatok, bátran elmondhatjuk a mi megyénkbev. ts egyre szélesebb területen honosod nak meg és segftik elő testnevelési é* vportkultúránk növekedését. A befejezett 1952. évi versenynap*.á« megállapíthatjuk, igen jelentős mér tékben járult hozzá sportsikerei» khe? és fejlődésünkhöz. Emel lett azotraan látnunk kell, hogy a versenynaptár ké­szítése során kezdve a TSB-től — a sportkörökig, igen sok hiányosság me(. rült fel, ami. jelentős mértékben aká* dályozza a további fejlődését, hátráltat^ (a a dolgozók fokozottabb bevonását a rendszeres versenyzésbe, de hátrál­tatja az osztálybasorolt sportolók to­vábbi fejlődését is. Az 1953. évi egységes versenynaptár készítésénél az legyen a cél, hogy még jobban elősegítse a testvelés és 6port fejlődését. Harcra, építésre, munkára nevel A SZOVJET FILM!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom