Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. január (8. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-18 / 15. szám

Megyénk nagyobb íervberuházásaí 1953-ban Az új esztendő — új lépés előre szocialista orszáoépíté- sünk útján. Az elmúlt esztendőt az ötéves terp eddini ha­talmas alkotásainak mérföldkövei jelzik s ezek a mérföld kcivck az ui tervév során csak s-anorodnak. A Terv váltói- tátja évrokévre városaink, talmink képét és bennük min­den d.üyozó ember életét. S ez a Terv annál, dráadbb. an­nál értékesebb számunkra, —- mert mi csináljuk, mi, dolgo­zták vqltiuk valóra. Nézzük men, melyek a döntőbb. nar iutiobb beruházások meny ónk területén az 1953-as évben? Villany csepiés, új elének, épukezések a mező gazdaságban .Mezőgazdaságunk vonalán a gépállomások és terms] oszd vetkezetek több mint 50 millió forint beruházást kannak- Ez összeg es'vrészébpl hatalmas építkezések történnek. A géir állomások ezrével kanták az úi áré pékét, közöttük a korsz-e­Virágos, egvre évülő, szépülő megyeszékhely rű kombájnokat. Több m Ujjút fordít a terv úi berendezések re. felszerelésekre. A nyár fo lyamán számos beiven ’ meg szervezik a villanyosémésU gyorsabbá, pontosabbá, ol ysóbbú téve ezt a munkát is. Ez történik Kecskeméten 1953-ban: Elkészül a. víztorony, meg­valósul a rossz' ivóvízeUátás' sál küzdő város sokévtizedes álma- ' ' , . , , Befejezik a 48 lakásos, bér* ház építkezését, juéií ezévben beköltözhetnek a lakók. A. strandfürdő fejlesztésére 350 ezer. úi park létesítésére több mint JOO ezer forintot fordít p terv. A megyei kórházban mulios beruházással proszektúrát és szemészeti osztályt létesítőn k. Üj kör"(-ti orvosi rendelő nyí lik. a gvermekvédőotthont át .lakit iák. Elkészül a szennyvíztelep f-5' gyűjtőcsatorna. A téglagyári és nyomdai dolgozót- új berendezéseket géneket kannak. A kultúra fejlődésének beszédes számai A felszabadulás előtt tízen alul volt a kultúrotthonok 6záma. Az esztendő végére ez a szám 72-re nő. Kilenc járá­sunk közül 7 járási székhelyen nvílik me- a járási kultúrhaz. ' 1953 végére a villanyhalo- zatba bekanesolt falvaink szá' ima eléri a 74-ét. A villany nemcsak fényt — de több kul­túrát is visz a falvakba. 1951-ben 77 községben volt filmvetítés, ezévben már 93 községünkben terjeszti a szó dialista kultúrát a mozi. A gyermekekért 1953 végére az óvodai férő helyek száma köze] hatezer lesz. Az idényjellegű napközi otthonokban 11Ö0 gyermeket gondoznak, sokszáz dolgozo asszony . munkáját megköny- jnyítve. 1945 ben csupán par; száz gyermek volt a napközi otthonok fial ai között. U4 ár iaudó és idénvbölCf-ödét- nyíl­nak, ahol soks"áz fiatal dolgo­zó anya szemefényét, de egész népünk drága kincseit: & gyermekeket nevelik szakértő, gondos kezek. Járások fejlődése a megyei terv tükrében Kecskeméti járási' László falván kéttantermes iskola énül. Ugyanitt és Ágas egy ha 2án befejeződnek a tanácsháza éc a szolgálati lakások épít­kezései- Lakiteleken rendez k az utcákat és tereket Csecse* mőotthon létesül TisZakecs­kén. a permetezőgépgyár kö­zel félmillió forinttal úi üzem- részleget kap. Knltúrházat avatnak Lojosmiaaén és Ke reke.gvházán. Kiskunhalasi járás.-Balota- 68álláson tovább folyik a te­le o rendez és. Tompán megnyí' lik az idénvböjosöde már a uvár folyamán. Harkakötöny- be.ii az’ úi iskolai évet — új iskolában kezdik meg a gyer­mekek- Kiskun-háláson a leány diákotthon fejlesztőiére több­tízezer forintot fordítanak, új beruházásokkal bővül a mo­tor éH gépjavító vállalat. Dunavçcsei járás: Megnyílik * iÍrási kultúrotthon. Hartán és Duhapatajen befejeződnek u kultúretthen építkezései. E két község és Dunaveese idénvbölesödét nyit, illetve» ahol már működ le, felszere­léssel bővül. Dunanataion és Ordason új mélyfúrású kuta­kat. fúrnak. Kunszentmiklósi járás; A járási székhelyen btfejeypd nek 9 fiúdiákotthon bővítési muaká^tai. közel 15Ö ezer fa" cint beruházással. Kunposzér község arculatát megváltoz­tatja a teleprendezés- Kun sçaatraïklôaon éc Szabadszál­láson idénybolcsöda, nyílik« Kalocsai járás: Kalocsán megtörténik a kórház kör­nyékének csatornázása- üt- és iárdaénítée indul mintegy lQú ezer forint beruházással., A iárás legsárosabb két közsé gében: Hajóson és Dusnokon kövezett gyalogjárók épül­nek. Az előbbi községben, két­százezer forint állami támo aratással kibővül a. téglagyár, Miske, Öregcsertő és Duna- szentbenedek dolgozó népé­nek régi óhaja teljesül, a bá­rom mélyfúrású kút létreho zásával­Kiskőrösi járás: 7’etőfi szü­lővároséi iárási kultúrházat kap. Soltsaentiprrén területi kultúrotthon épül- Imrehegy. az ni tanyaközpont mélyfúró sú kutat kap, elkészül a ta nácsháza. Keeelen, Softyadker ton és Csengődön továbbfej­lesztik az idénvbölcsödét. — Kiskőrös községb n a. kövezett iárdát az állomásig vezetik, és egy utcát leköveznek. Kiskunfélc'Jyházi járás: A iárási székhelyen befejeződ k a kultúrház építése. A leány; és fiúdiákotthon nagvösszegű beruházást kan fejleszitésre, bővítésire- Alr>ár és Kiskun- maisa dolgozó anyái a kibő vitett bölcsödébe vihetik a gyermekeiket. Kiskunfélegy­házán a kertészet további fej­lesztésére üvegházakat létesí­tenek. Mit kapnak a déli járások magyar és délszláv-lakta községei ? Bácsalmási járás'. Csikó rián kpltúrotthon létesül. Ma­daras, a begyűjtésben éíenjá ró község mélyfúrású kutat kan. Bácsalmáson a, sportpá lyát futópályával bő»vítik ki, Baj,, város: Továbbfolyik a parkosítás. Egészségügyi be ruházásokra többtízezpr fo rintot fordít a t°»-v. úgyszin tén a diákotthon fejlesztésé re. A helyiipari vállalatok mint a faáru- és mérlegké­szítő, az autójavító és .-Pa tyolat” vábalat úi fekzerelé sekkel, gépekkel bővül., A iárás számos községében — mint Sükösdön. Herceg szántón, Dávodon és Csá volvon úi kultúrház énül. il letve befejezik a folyó épít kézé*ekA. Nemesnádudvaron Csá tálján és Hercege»:, ántón továbbfejlődnek' a bölcsődék Hercegszántón ezek mellett, a téglagyár üzemrészét kibőví­tik. S ami a számok és adatok mögött van... Kiragadott számok, adatok a fentiek, a felét som ölelik fel annak, am.t megyénk né pé az úi térvévbou kap. A fonti adatok csupán a, megyei beruházásokat jelzik, djety azoknál,- is csupán egyreszet. Ezen kívül hatalmán összegű és nagyjelentőségű országos beruházások történnek, csak párat említve csupán4 az úi megyei betonút Ba.ia, és Kecs­kemét között. ú.i iiz-mek léte sítése stb. Hol születhetnek és való sulhatnak me? ilyen gyönvö rű tervek, ha nem ott, ahol dolgozó nép tervez és a dol­gozó néo viszi véghez a nagy eélkitűzéseket?! ’ , Megyénk népének azonban nemcsak az a feladata, most már. hogy várja- ölhetett kéz "zei ezeknek p szépséges alko­tásoknak létr-hozását. Egy új kultúrotthon, egv úi isko­la létrehozó-álmz nemcsak az állami beruházások összege elégséges éc szükséges: üsz- szefogásra. kc'zös munkára. áldo:athozatalra van szükség hozzá m.udazok részéről akiknek majd épül:»’ az egész falu vagy város népégek. A takarékosságot szem előtt tartva, a helvi lehetőségeket felkutatva és felhasználva kell törekedni arra, hogy a beruházásra , seánt összegek egyetlen forintja s»em vesz szén kárba, sőt felesleg ma­radjon úiabb alkotások lét rehozására. Nagy feladatok, gyönyörű tervek várnak megvalósítás ra az 1953-as évben. E felada tok sikeréért induljon hát se­rény harc üzeme.nkben a ter vek naponkénti, óránkénti te.- iépítéséért, mezőgazdaságunk­ban a tavaszi munkák ió elő készítésével a kenyércsata győzelméért, a terméshozam növeléséért, a begyűjtési tör vény maradéktalan, tel.iesité sóért, esztergapad és traktor, íróasztal és iskolapad mellet a naoi feladatok becsületes elvégzéséért! A falusi MSZT-s?ervezetek segítik a mezőgazdasági termetes és állattenyésztés szövi et módszereinek eltet jeszteset A községi MBZT-szerveaetek tevékeny munkát végeznek a mezőgazdasági termelés és ál, lattenyésztés szovjet módsze. reinek elterjesztéséhen és a ter­melőszövetkezeti mozgalom fej­lesztésében. Lnnék a mukäimk máris szép eredményei vannak. Keeelen Karsai Károly községi MSZT.tjtkár és aktívái felvilá­gosító munkája nyomán 35 dol­gozó parasztcsalád tért a nagy­üzemi gazdálkodásnak útjára Kis® Lajos, a garai állami gazdaság tehenésze a szov­jet zoótechn’kai módszerek alkalmazásával kiváló fejési átT lagot ért el. Lgy tehénnél pedig 37 literre emelte a napi termés­hozamot. Kis# Lajos elhatároz ta, hagy ezt a mennyiséget amiéi a tehénnél tovább növeli é eléri a 40 literes napi átlagot. Péter Jstván juhász a ba.loi.ai állami gazdaságban, mint iVxSZTrtág sokat tápul a szov. jet állattenyésztők útmutatásai­ból. Munkaterületén jó ered­ménnyel hasznosítja a tanulta­kat. Tavaly a gondozására bí­zott 140 anyajuhtól kétszeri él­tetés után 365 bárányt nevelt fel. A juhok kiváló gondozásá­val pedig az előírt 3 8 kilo. gramm helyett 5.8 kilogrammra emelte a gyapjúhozamot dara­bonként. tirpáiefj színvonalunk emelését segíti elő o> MÍG­íADATMGÁlTATÁS Szocialista mezőgazdaságunk új segítője: a kecskeméti állatorvosi ambulancia Kecskemét közelében, a Műkert mellett újonnan tatarozott épüiet emelkedik. A munkáról, ami falai között folyik, méa kevesen hídnak, hiszen az új létesítmény ter­vünk nenvedik évének ííjszülöttje. januárban kezdte men működését. A neve; állattenyésztési ambulancia. Allatkór- házhak mondják a környékbeliek, pedia méy csak ezyián lesz valóban azzá. Az utunk elsőnek az irodába vezet dr. Váradu Iváp vezetíj szakállatorvoshoz, aki eavelőre eüyedül, eav hivaPll- seqéadel véozi a munkát. Ő maavarúzza niea az ambulan­cia célját, jelentőségét. — Meayénkben két állatorvosi ambulancia, kezdte meg működését. Kecskeméten és , Bácsalmáson. Felállításukat a szocialista nagyüzemi gazdálkodás fejlődése tette szüksé­gessé. Az elmúlt társadalmi rendszerben az ambulanciák létesítésével nem törődtek, most kormányzatunk hathatós támogatásával már 11 állatorvosi ambulancia működik ha­zánkban. •. Ambulancia a múltban kutyák és papagájok gyógyítására * A Horlhy-rendözer állat­tíffés?séeiÍÉrvi rendszerénél? jel­lemzésére nie ^tudjuk dr. Vá­radu Ivántól, hoe-v a felsza­badulás előtt Bndapésten usrynn működött ambulancia- Itt azonban kutyák, macskák, kanárik, papagájok gyógy­kezelésével foglalkoztak. Or­vosok szaktudása merült ki abban, hogy idegbeteg gróf, nők. gyerektelen, unatkozó dámák elkényeztetett ölebees­kéit gyógyították. A vidéki állatorvosok helyzet« ugyan* akkor egyforma volt a Hor- thyrendszér értelmiségének helyzetével. Felszerelésük kez- dctleges volt. továbbtaunlá- suk, ' fejlődésük 1 illetősége semmi. Segítség nélkül vívták a harcot a maradi-sággah a kuriizslással- Az uradalmak jól fizetett állatorvosai’szinte szóba sem álltak velük. Az állatorvos szerepe és megbecsülése ma — A nagyüzemi gazdálko­dós fejlődésével sok új te ne­héz feladat hárul az állator vosi karra — folytatja dr Várady- — Államunk támo gatia., megbecsüli munkánkat, de sokpt is vár tőlünk. Az ambulancia a Huakorlo állatorvosok támogatója akar lenni. Ennek megfelelően cél­kitűzése is, többféle. Elsősor­ban tehermentesíti a külső gyakorlatot folytató állator­vost azzal, hogy annak elfog­laltsága. vagy távoliét« ese­ten a bevezetett beteg állatok vizsgálatát és kezelését elvég­zi. Másodsorban különleges fel s~ er elésé vei minden olyan naüyobb sebészeti, belgyógyá­szati, szülészeti, parazitológiai feladatot törekszik megoldani, amelynek elvégzésére ' a pyá~ korló állatorvos hely, idő és kellő felszerelés hiányában, ma méa nem-vállalkozhat. Vé­gül kórház jellege i«s van az umbulaneiánák. mert a kór- házrészbe' minden elvan na­gyobb állatot, amely hu­zamosabb állatorvosi kezelést igényçl, fél tudunk venni és biztosítjuk részére.’ a megfele­lő ápolást és kezelést. Modern, közel 100 ezer forint értékű felszerelések Az elmondottak után néz fűnk szét az épületben. Az el síi út a laboratóriumba vezet üvegfalú sz-krényekben s legmodernebb állatorvosi fel szerelmsek sorakoznak, .iuik’ roszkóp. vizsgálati eszközök, gyógyszerek tömege. Hatvan- nyolcvanezer forintnyi érté' két bocsátott államunk ezek­kel a felszerelésekkel az am bulancia részére. S a mi rend szerünkben már nem fajkutyá­kat és beszélő papagájjkat gyógyítanak ezekkel a műsze­rekkel — hanem termelőcso­portjaink, egyénileg dolgozó parasztjaink értékes állatállQ- mányát. A kórházrészt jelentő, tisz­ta. világos, betonvályúkkal ellátott istálló ma még üresen áll. Amint takarmányt kap az ambulancia, lehetővé válik- a nagy távolságról vezetett ál latok elhelyezései hogv azok állandó oryosi felügyelet a'yti lehessenek. Dr. Várady Iván lelkesen beszél a lehetőségek rűl. amejyek az ambulancia fejlődés«- porán megvalósu­llak' A. korszerű felszerelésűk­kel bonyolult njőtétoKet végez­nek rngjd. a körzeti állatorvo­sok részére hatalmas gyakor a ti és elméleti tanulási lebe tőség nyílik. Az amoulançia fîlso .páciens©* A beteg állatok részére reg­ei 8-tól délután 1 óráig tart rendelés, Az első t.beteg” a szomszédos kísérleti gazdaság egyik tehene, látogatásunk alkalmával már harmadszor került gyógykezelésre. Az á! lat kettős ellés után gennyes méhgvulladást kapott. Orvosi beavatkozás nélkül elpus;tult, vagy jobbik esetben teljeseu meddő maradt volna. A eze- lídszemíí tehén szinte tudja, fiogv dr. Váradv Iván szaft' értő keze a gyógyulást hozza: nyugodtan tűri a beöntést, a firíőtlenStést- Az állat «rondo- zó ja —- idősebb ember •*- öröm.* mai uiaágolia. hogy a tehén már jól eszik. Gondoc otthon; kezelés kell még és kész a gyógyulás, ,. A tudomány így siet az állattenyésztők segítségére Kormányzatunk felmérhe* teilen segítsége tükröződik mindabban, ami a kecskeméti állatorvosi ambulancia mosi még alig látogatott falai kö­zött folyik. A termelőszövet kezetekben Küzdelem folyik az állattenyésztés felvirágozta­tásáért, a hozam emeléséért. A gyakorlati emberék, az ál­lattenyésztők mögé odaáll o segítségével a tudomány cw bere, az állatorvos. Szerepe nem könnyű. Még ma is ke­mény harcot kelj folytatnia a tudatlanság, a mpradiság el­len. Az ellenség ma ’ i“s~ igyek"' szik ellene uszítani, lekicsi­nyelni munkáját, a vajákospkí a kurnzs ók még ma is füstö­léssel,' hőkusz-pókusszp-i »kiír­ják meggyógyítani a. beteg ál­latot, s a kßtsegp?e?ett. hi­székeny guzdávijl már csak későn, akkor hivatják az ál­latorvost. amikor az ő ..tudo­mányuk'’ már csődöt mondott. Az ambulancia kadnmjnyi'- va áll, Szolgálja szociglisJr> mezőgazdaságunk döntői ágá­nak: az ál.WtúűpÓszfésnek fej­lődését, mennyiségi és minő­ségi felvirágoz,áspt, Kiváló felszerelése, a műszerek szá­zai -v* a munkásosztály aján­déka megyénk parasztságának A kiváló szovjet szakkönyvek pedig, amèlvek a vezetnerm? asztalán sorakoznak újabb bizonyítékai annâtç a felbe­csülhetetlen segítségnek, me* (vet a Szovjetunió tudomá- pva nvuit a mi szakembere inknek­M g s tűni r csak arra vpn szükség, hogv teriuMőszövet- kezeli és egyénileg oaras-tságunk éjien Is a 138ÍV ajándékkal 8 nem utplgp gór bau iTteSyéuk körzeti gyakorló áliatenvoaai is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom