Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. január (8. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-17 / 14. szám

BÁCSKISKUNMEGYEl NÉPUJSÁG Emeljük a DISZ oktatási szín­vonalát. — Hogyan készülje­nek fel tsz-cink a tavaszi mun­kára. — A lajosmizsei gé pálló-' más gépjavító munkája. — Mit. kell tudni az új begyűjtési rendeletről. \A fflüP BÁCSHISKI^JIEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁÉI A.K LAPJA Vili ÉVFOLYAM, 11, Si'A'f 4ra 50 tiller 1953, JANUAR 17, SZOMBAT Fe Jleti agrotechnihú va! imigasalib tpriuéülioza isi p r í Madarason mindenki tudja, üogy a Kossuth tsz 10-3 má zsás tavaszi arpat-rmést ért el* Orgovanyon az Alkotmány tszcs *25 mázsával, Szakma­ron pétiig a Kossuth 11 má­zsával termelt többet, mint az egyénileg dolgozó parasz­tok. ±ku*gonya,tennesziesnél a kecskeméti Rózsa Ferenc egy holdról GO, á göoöijárási Pe­tőfi 95, a so.ti Szikra 125 má­zsás termést takarított be. Madarason, Orgoiányon, Kecskeméten is voU aszály és fagykár. Az időjárás ezeken a hetyeicen sem. v At jobb, mint olt, ahol gyengébb termést ta­karítottak be. Mégis ezek a ■termelőszövetkezetek maga­sabb termést értek, ti, M ért? Azért, mert nem vártak köuyöradományt a ter­mészettől. Tudták, hogy a gazdag termes nem huüt man­naként az égből és követte* a párt é§ Rákosi eivtárs út­mutatásait, alkalmazták aZ élenjáró fejlett agrotechnikát. Például tavaszi árpájukat már kérész ..sorosan vetették Akik nem kerosztsorosan \-e- ottek, azok a 10.3 mázsás ter­més helyett csak 7 mázsát ta­karítottak be. Rákosi és Gerő elvtársak legutóbbi beszédükben meg­szabták mezőgazdaságunk fő feladatát: a hozamnak az ■ uniósét. De nemcsak megjo ölték a feladatot, hanem a lozam sikeres növeléséhez út 'Kutatást is adtak. Tágra nyi­tották a dolgozó parasztok rzemét és megmutatták, hogy .1 növénytermesztésben és ál lattenyésztésben soha nem képzelt eredményeket lehet el erük Milyen útmutatást adtak- Ilkát mázzuk helyesen a fej telt agrotechnikai eljárásokat, vagyis jól, szakszerűen készít­jük elő a talajt, növeljük a talaj tápanyagszükségletét, vessünk idejében, gondosan megtisztított, csávázott vető­maggal. megfelelően ápoljuk növényeinket. A mezőgazdaság termésho­zamának növelése tehát meg­követeli a dolgozó parasztság­tól s'akmai tudásának növelé­sét. Ha dolgozó parasztjaink nem tanulnak, nem sajátítják el a fejlett agrotechnikai el járásokat, akkor úgy járnák, mint vak, aki vezeti a vlágta- lant. Akkor továbbra is egy helyben topognak és nem tud­ják kiem-lni mezőgazda^aguu- kat az elmaradottságból. To­vábbra is alacsonyak marad nak a terméseredmények, pe­dig jól tudják, hogy alacsony terméseredmény csak alacsony élets-ínyonalat tud biztosítani­Táka 3. mező&tfriaaághaü uiucs annyi munka, lassúbb az ütem, m.nt nyái*ou. Ezekben a napokban kell tehát már elő kés.üini a tavaszi nagy csa­tára, a kenyércsatára, a jobb élet csatájára- llyenaor ken bővíteni szakmai tudásunkat, rnegism.rni a lie.yes agroteelr n.kai eljárásokat, hogy azo­kat helyesen alkalmazzuk la" va^szal és nyáron- Hogy a szovjet tapasztalatok, az élen­járó módszerek mezőgazdasá­gunk fejlesztésében mit jelen lenek, arra Rákosi elviars or­szággyűlési beszédében újólag felhívta figyelmünket. Egye­dül a helyes trágyázással ter­méshozamunkat 20—30 száza­lékkal meg tudnák emelni. A hozam növelése pedig a-t je lenti, hogy a dolgozó nép bő­ségben élhet, még inkább fel virágoznak falva-nk, még jobomódúak lesznek parasztja­ink. És vájjon melyik dolgozó paraszt nem akarná ezt?! Ez nemcsak dolgozó parasztsá­gunk, hanem m.ndnyajunk ér­deke, hiszen a dolgozó .paraszt­ság életszínvonalának emelés; kihatással van a többi terü­letre is. Csak az ellenség- kulák.és a kler.kális reakció szeretné az ellenkezőjét elér ni A kulákok ,.szaktanácsaik kai”, nyílt és kevésbé nyílt szabotálásukkal próbálják visszarántani fejlődő mezőgaz­daságunkat. A klerikális reak ció pedig úgy szeretné az em bért a maradisághoz, az ala­csony életszínvonalhoz colni, hogy igyekszik a dolgo­zók tehetetlenségét b'zonyita ni a természettel szemben. De dolgozóink jelentős része már nem vár az ..esöcskére”. az .isteni akaratra”, nem tutká- roz a .itermészet kegyei” után, hanem tudatosan végzi a pót­beporzást, a k; resztsoros ve­tést, a mélyszántást, a Dá'-á" zott vetőmaggal időbeni ve­tést, Nem vár könyórailo- mányt a természettől, hanem elveszi tőle azt. amire aziiksó ge van, sőt a természeti jelen­ségeket is már szolgálatúba állítja­Ak k már tavaly megfogad­ták Rákosi elvtárs. a párt ta­nácsait, azoknak gerincét mar íz idén sem az aszály sem a fagykár nem tudta meggör- bítenl. Azok magasabb ter­mést értek el, könnyebben te­hettek eleget állam Iránti tartozásuknak és a vetés Sem okozott prob émát. Ezek a dói gozó parasztok az új agrotech­nikai eljárásokban meglátják boldogulásuk egyik fontos esz- kö ét, jó és hathatós fegyvert abban a harcban, amelyet a természet erői ellen vívnak a magas terméshüsaméxw Megyénk ipari üzemeinek szocialista kötelezettségvállalása április 4 tiszteletére Megyénk ipari üzemeiben n dolgozók. műszakiak a terv ismeretének birtokában nap" ról-naora egvre többen tesz­nek- szocialista kötelez.ttség- vállalást-. Most az 195-3 as év első na Diai ban sosezer üzem, dolgozó úsrv határozott, nogy iobb munkával, az első ne­gyedév .dő előtti tejesítésé­vel készül április 4-re. ha- zúnk felszabadulásának uag.v ünnepére- Ebben a ni unka ban a kommun .sták, sztahanovis­ták né,das vállalása s irányt- mutato f-iviiásositó teieseny sáSe viszi előre a dolgozók lelk.s kezdeményezését. A hllC^iiUUÉiri Áz elmúlt évben teljesítet­tük tervünket. Az 1953'as esz teudőben sem akarunk rossz példát mutatni- A dóig».ok­kal együttesen elhatároztuk, hogv április 4-ét több éc iobb munkával küszönt;iü.<. Vállal­juk ; 1. A Urvszerüsó.iet az el múlt 1952, évi tárán negyed- évhez kévést 3 százalékkal ja' vítjuk. 2. A selejt csökkentésénél az előző neavedévhez viszonyítva január hátlapban 15-02 száza­lékról 15-10 szá'-álékra, f-ds ruár hónapban 11-5 százalék ra. márciusban 11 százalékra t iájuk csökkenteni. 3- A zománcán uaíJ'tu kar-r kassádnál a aniártástechnoló- aiát állandó ellenőrzéssé, mértékben mea ja vít jak. hunt 3%-kai csökkentjük a puder- ani/aa felhasználást, ennek ér­téke kb. 100.000 forintot je­lent í- Az igazolatlan mulasztó s késönjövö dolgozók szánat, az előző neavedévhez viszo­nyítva a várt és kormány ha­tározatainak marad ékí,aio,n véarehaitásá val a f elvitádásító munka fokozásával 10 száza (ékkal csőkkent jük. 5. A 100 s'ázalékon alul tel­jesítő dolaozók számát a meg- előző év első évneavedénez i'i- ezonyítva 10 százalékkal csök­kentjük. UCIRACZ LÁSZLÓ párttitkár. FARKAS IMRE üb.-elnők, BALOGH FERENC vállalati iOaznató. A KECSKEMÉTI «Il F A «l.í It ISA A A dolgozók a műszakiakkal együtt már az év el »ft napjá­tól kezdve napról napra, órá- ról-órára te iesítik a tervet. A műszak ak és dolgozók kö ö- sen megbeszélték, hogv ver- senvváUalást tesznek április •1 tiszteletére. Dómján János főmérnök vállalta, hogy a műszaki fel" tételek biztosításával az- első negyedév végéig a dolgozók versenvfelaiánlásait f Sve-tíJtn- bevéve. 195.880 forint értékben adnak terven felül árut nép­gazdaságunknak- Egyben ver •jenvre hívja ki a Szegedi Gyufagyár főmérnökét, brigádok közül Horváth Gyula hámo.ó br.gáuia oáro->Vtr- eenvre hívta Horváth Feren­cet és vállalta az első negyed­év végéig *20.657 forint érték­ben termel terven felül- A beidoboz osztályon a Gu­bacsi brigád és Csikósáé bri­gádja vállalták, liogy másfél gépet vezetnek és az év első negyedének, -végé g 20-267 le rint értékben termelnek ter­ven felül- A cimkézőknél lir váH brigád é« a Váczi brigád együttesen vállalják, hogv el­ső negyedévi tervüket 38-391 őri ne er ne n u,,te,jecítik­Hasonló lelkes felajánlást tett Uascsík Gábor, Gömöri. Jó­zsef né, Farkas Mária. Kocsis Józsefné. A masszakészítésnél dolaozók Gcrő elvtárs útmu­tatását s'em előtt tartva váL- talták azt. hogy az import anyagok felhasználását a leg- tnin málisabbi-a csökkentik és 6413 forintot takarítanak meg népgazdasága oknak. MISKOLCZI LIDI A párttitkár KlBÉDl BÉLA üb--elnök, SZŰCS MIHÁLY NÉ vállalati igazaató. \ KECSKÉMÉIT GAZDASÁGI GŐZMALOM dolgozói is munkafelajánlást tettek hazánk felszabadulásá­nak 8. évfordulójára. — Ezzel ic hálánkat, szeretetiinket fe* iezrük ki a fe.szabadító Vö­rös Hadsereg és annak bölcs vezetője, S.tálin eivtars iránt, hogv felszabadította hazán­kat a fasiszta járom alól — írja levelezőnk. Hatvani 1st ván. .— Őrlő üzemünk dolgozói Ziskó Jenő sztahanovista művezető, főmolnár vezetésé­vel vállalják- hogv az első ne­gyedévi őrlési tervet három naoual előbb befejezik, terve« felül 18 vaSon őrlést biztosí­tanak. Tassi Károly, Maaonyi 1st* ván és álakat Lajos almoluá- rok vállalják, hogy az előírt kiörlési százalékot minden őr* leményfaitánál ^ bstartják a minőségi feltételekkel együtt. Hollósi Károly sztahanovis­ta lisztmérő brigádvezető vál­lal ia, hogv eddigi _ teljesít- ménvszázalékát 1 százalékkal növeli, a lábliszt sele.it.iét a legminimálisabbra csökkenti A rázógépek kezelésére bri­gádjából egv dolgozót megta* nit. Az erőtelep dolgozói ne­vében Bor síeli Imre művezető» íőgénész vállalja, hogv az üze­men kívül helyezett kazánt üzemképes állapotba helyezik, a génolajfelhasználásnál a harmadik- negyedévhez viszo­nyítva 15 százalékos megtaka­rítást érnek el. Bodor József fütő vállalja., hogv Nagy Fe* enc fűtőnek átadja munka­módszerét. üzemünk dolgozói — fejezi be levelét Hatvani István — minden erővel azon töreked' uek, hogv adott szavukat be­csülettel teljesítsék és mél­tóan ünnepeljék dolgozó né­pünk nagv nemzeti ünnepé ti áprdis 4-ét. HÍREK A SZOVJETUNIÓBÓL 1953-ban befejeiiit a Szovjetunió gép- é# iraktorállontásainak viuamositasat 1953-ban további 1600 fcoF hozt villamosítanak. A kol­hozok á Hatten vésztő telepein ebb n az évben tö'bbezer új motort szerelnek fel a nebéz munkák gépesítésére. Ebben az évben befejeződik a Szovjetunió gép- és traktor- állomásainak villamosítása. Moszkva (TASZSZJ A S*ov: ietunió falvaiban 1952-bsn 297 úi koihozvízierőmű kezdte meg működését. Ezenkívül a kol­hozokban, valamint a gép- é? traktorállomáspkon 912 vil anytelep lét:sült. Az elmúlt év folvamán több. mint ezer kolhozt villamosítottak. (7/ bányászati találmányok a Donyec- meaencében Sztalino (TASZSZ) A Do- nv'e-medence tudományos in tézeteiben és tervező irodái­ban most öss'eaez k az 1952*-*s predménveket. Rövid idő a’att a donveci mérnökök és tech­nikusok igen sok, a bányá­szok munkaviszonyait meg künn-,-;tő p,'’,-,of és berendezést alkottak. Legújabban meS kezdték az olya,« csillék soro- zatevái-tását. amelyek alkal­masak a bányászoknak, kü’.ö nősen meredek lejtésű bá­nyatérben való szállítására, — Ugyancsak m gkezdődtok az indukc’ós világítóberendezé­sek gyártása. Erek a bi tonsá- gi lámpák erős fénvt adnak. Sok munkát automatizáltak A „Sztálinugolj” kombinát bánva ban például 135 föld alatti szivattvúberendezés irá uvítását automatizálták. Az elmúlt évi gyenge ter­méseredményeken okú.hóik! Már most készüljünk fel az elkövetkező tavaszi munkák­ra. A terméshozam no ve, eső­ért vívott harc akkor lesz aredméayes. ha pártszerveze­teink is m'nden erejükkel se­gítik azt, ha mo gósítjik a ta tiács-ikat. a mezőgazdaság dol­gozóit a fejlett agrotáeuniKa alkalmazására, ugyanakkor harcot indítanak az ellenség aknamunkája ellen Ne felejtsük el: termésátla­gaink növelése, a jó agrotech­nika alkalmazása egész árpánk nagy ügye, mert ez~el Ötéves tervünket visszük diadalra és hazánk szocialista felépítéséi segítjük elő.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom