Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. január (8. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-16 / 13. szám

Tanácsaink gondoskodjanak a január bóra beütemezett sertések beadásáról Megyénk az elmúlt évben minden terményből és ter műk nőmből adósa maradt álla inunknak- A/ adósságot az idei évre is áthoztuk. A hát ralékok f syelmeztetők párt­ós tauáesszervcink részere hogy az idfcu következetesen len kell harcomi a terv. tel ürítéséért, a törvény végre hajtásáért Már most az ola­jén keményebben leéli fellépm uz úsztál tielleuséa szabotalu- tai ellen. Hiszen a dolgozó pa rasztságunk döntő többsége a múlt évben is határidőre ele get tett a beadásnak — a ka lakok és a kipákboíolyas alatt álló dolgozó parasztok akadályozták a tervteljesítést. Tavaly a. tanácsaink '■gyre t-ze tétlenül nézte, vagy csuk későn eszmélt rá a kulákok szabotálásaira- lSv volt ez sertésbeadás torén is. A kulá* kok legnagyobb része nem adta bo á határidőre , beiite me,zott sertést. Allatálloina nyukat tervszerűen csökken tették é-s arra . hivatkoztak, hogv nincs sertés, amit b tudnának adni. Fillöyszám- <on (54 kulák közül csak négy tett eleget sertésbeadásának Solton 72 kulák közűi 5® nem teljesítette Asrtésbeadási kö tel ezettségét. Most az ni év kezdetén na­gyobb figyelemmel és ébereb ben kell kísérni a kulákok ser tésbeadását. Vaunak azonban negyünkben még olyan tanú­sok, amelyek nem tanultak“ tavalyi hibákból — köztük /an a Solti és a fülöpazúllúsi is. Nem fektették fel a januar havi eertésbegvüitési határ­időnaplót és így nincs Úszta képük a beadás teljesítésiről. Hasonló a helyzet Dunave- esen és Szabadszálláson is. — Ezeken u helyeken a községi áUatbegyüjtő nem tart szoros kapcsolatot a. tanáccsal. Nem ellenőrzi, hogv a beadásra be­ütemezett sertések mgvan- nak-0 kü’öuöseu a kulákok- nái. Nem figyelmeztetik a ku- lakokat, liogv ha nem rendel köznek a beadási kötelezettség­ben előírt sertéssel, akkor vá­sárolják meg és úarv tegyenek eleget állam iránti kötelezett­ségüknek. Ezeket a hibákat már most meg kelj szüntetni, mert aka­dályozok megyénk tervtelje- sítését is. Nemcsak az' előbb említett tanácsoknál- hanem máshol is vannak ilyen hiá­nyosságok­A megvei tanács begyűjté­si osztályának legutóbbi érté kelése szerint a január” hav1 tervet alapul véve a hízott s j-tésbegvíijléshen a sorrend a következőképen alakult: Első a bajai járás. Második a, kalocsai, maid következik a kiskunhalasi, Kecskemét vá ros. bácsalmási, kiskun félejy házi járás. Haja- város, kees leemeli. dunavecsei, kiskőrösi és végül a kunszentmilliósi járás. A kiskőrösi járás dolgozó parasztjai társadalmi munkává! végzik 3 vadvizek levezetését A sok csapadék alacsonyan fekvő, vagy köt öt több talajo kon komoly veszélyt ident. Ezeken a területeken megre­ked a víz, tehát maradéktala nul hozzá kell látni annak le­vezetéséhez, mert a fiatal vo tég megsárgul, elrahad beu no, ha. p:d.g esetleg erősebb fagy következnék az esőzések után, jégkéreg között pusz­tulna el a vetés. A.kiskőrösi járás területén 185 hóid vetésterület került víz alá. A járási tanács és a járási pártbizottság felismer­te a veszélyt és azonnal nfog- beszélte a teendőket a vadvi zek levezetésével kapcsolat­ban. A járás területén minde­nütt instruktorok segítettek a tanácsokat a fontos problé­ma megoldásában. Akasztón 130 hold került víz alá az őszi vetésből, tehát a járás víz alatt lévő vetés­területének legnagyobb része bben a községben van. A községi pártszervezet és ta nács mozgósította a tömeg szervezeteket és a község dol­gozó parasztjait, hogy társa­dalmi munkával közösen mentsék meg a jövőévi ter­mést. Azonnal, hozzákezdtek az Átok-csatorna elzárásához és vízlevezető árkok ásásához. Eddig az ellevett földterület mintegy feléről vezették le a vizet. Kecelen szintén társadalmi munkával végzik a vadvizek levezetését. A. gazdák most egyénenként, de csoportosan is egymást segítve árkokat, barázdákat húznak, az ide' termés megmentése érdeké lun. Tázláron gyűlést . hívtak össze a község vezetői, ahol megjelentek az élenjáró dolgo zó parasztok is és megbeszél­ték, hogv miiven intézkedése­ket tesznek n veszélyeztetett terület lecsanolása érdekében- A gyűlés után azonnal meg­kezdték a munkát és szántó­földi árhatással vezetik le a vadvizeket. Bócsán a Szabadság terme­lőszövetkezet vetése került víz alá. A szövetkezet moz, gósította tagiait, árkokat ás­nak a víz levezetésére. Solt- szeniimrén a termelőszövet­kezet összes ősziárpa és bir zavetéso víz alatt van. A víz vesaélvezteti az egyénileg dói gozó parasztok földterületéit is. A közös cél érdekében a községi pártszervezet maga irányítja a párttitkár vezeté­sével az ármentesítési munka­iatokat. Hooyan alakítsák hí termeloszaveíkezeteink 9 lielyi normákat Mepíifa 30 százaiéval napiib területei fásiíanak az idén, mint tsaíf A Bácskiskuumegyei Erdő­tél építő Állomás —"anre>v el­lenére. hogy a "vakori őszi esőzések nem kis mértékben akadályozták a munkát “ 110 százalékra teljesítette fá sít ás i tervét az 1952. évben. Az őszi faültetésben külö­nösen a kiskőrösi, kunbaracsi, iakabszállási tanácsok legelte­tési bizottságai és a fiilöpházi Szabadsáa termelőszövetkezeti Egyenlő adottságok, különböző eredmények a két herceg- szántói termelőcsoportban Hercegszántón a hódúnál Dózsa és az Uj Élet termelő- csoportok egyenlő adottságok; kai rendelkeznek. Az őszi munka elvégzésében az Uj Élet mégis messze maga mö­gött hagyta a Dózsát. Hodu- na pusztán a munkafegyelem meglazult- , MI IDÉZTE ELo a Dózsá­ban a munkafegyelem .megia- zulását? A válasz röviden: a tervszerűtlen gazdálkodás, az előre nem látás, a hibák es a hiányosságok elkendőzése. A tervszerűtlen gazdálkodást igazoltja például, hogy a kuko­ricakapálás ideién 130 ezer tégla égetéséhez kezdtek a teli építkezések számára. Ide. össz­pontosították az erőket, fo>yt a tóglaéőetés. de elmaradt a kukoricáimra lás- Voltak be­csületes tagok, akik rámutat tak erre a. súlyos hibára, hogy a csoport sújvosan ká­rosodik. ha nem művelik meg rendesen a. vetéseket, mert kevesebb lesz a termés. Ist­ván József elnökhelyettes es $ vez-etőbéíT nem hallgatott ezekre'az intő szavakra. A be­csületes* dolgozók hangiát el- fo.itotta a lusták, a munkából napokra igazolatlanul távol "S*M8MÖ&- hu­NYA okozta, hogy a csoport nem tudta, biztosítani a meg­felelő mennyiségű vetőmagot az ckzi vetések ideiére. Tarv­szerűtlen kapkodás ütötte fel a fejét. Amikor a vetőmag már rendelkezésre állott, nem volt meg a kellő munkaerő a vetés elvégzésére. AZ UJ ÉLETBEN is voltak nehézségek. A tagság, a veze­tőség helves irányításával ezeket könuvep le tudta győz­ni. A vctőmagkiánvt úgv pó­tolták. hogv felesleges kész Jeteikből saját maguk adták össze a vetőmagot. Őszi vetés­tervüket pár nap alatt telje­sítették- A mélyszántás elvég­zésében is maguk mögött hagyták a Dózsát. Virág Jó­zsef elnök mellett az intéző- bizottság tagjai tevékeny-ti részt vesznek a munka irányí­tásából. Gorjonácz Bertalan és Föl ez János munkacsapat- vezetők párosversenvben dol­goztak már az ősz folyamán. A csoport .lost í. télen is mozgósította minden tagját a tavaszi munka előkészítésére és az ú.i mezőgazdasé‘ő mód­szerek alkahuazásával jgyek szik az Uj Élet a község t«v* melőszövetkezeteiuok verse, nvében az idej évben biztosí­tani az elsőséget. A DÓZSÁBAN is megvan­nak a lehetőségek a fejlődés­re. csak meg kell javítani a vezetést és szilá’-dabb munka- fegyelemmel kell harcolni az Idei jobb terméseredménye­kért. csoport végeztek jó munkát. Az utóbbi évekhez viszonyítva többezer darabbal több subán got vett át a vasút is- Leg több suhan got üt lettek el a vasutak mentén a kiskunhala­si, bajai és kecskeméti osztály mérnökségek területein. Az Erdőtelrtútő Állomásnál jelenleg az idei fásítási ter­vek készítése folyik. Ebben az évben 30 százalékkal nagyobb területet ültetnek be suhan gokkal és csemetékkel me­gyénkben, mint tavaly. Külö­nösen a termelőszövetkezetek és csovortok területeire ter­veznek nagyobb fásításokat. A tervezett famennyiségnek felét a tavaszi idényben, a fennmaradó részt ősszel ülte tik el majd. A legeltetési bi zottságok é» termelőszövetke zetí csoportok már most elő készülnek a tavaszi fásítás­hoz. Folyik a talajelőkészités. sőt ahol a talaj alkalmas volt az elmúlt hetek epÿhe napjait az ültetésre is kihasználták Eddia összesen mintegy 100 kataszteri holdat ültettek be az idén megyénkben. Jakab- szállás község legeltetési l>i zottsága versenyre hívta Ea- dánybene, Lajosmizse és Kun baracs községek legeltetési bizottságait a tavaszi fásítás sikeres végrehajtása érdeké ben. A versenvfdhívásban a leküldött csemeték mielőbbi szakszerű elültetését s a maxi­mális me gered ősi százal ék biz tosítását tűzték ki, Most. amikor termelőszövet kezeteinlc egy új gazdaság évre készítik termelési tervü két, minden termelőszövetke zet igazgatóságának — intéző b i ásott ságá na k k ö te le ss ego hogy a termelőszövetkezeti-' vonatkozó lielvi normákat ki alakítsa. A termelőszövetke zotok igazságos jövedeleméi osztását a szocializmus elvé nők megfelelően a helyi por mák m.gállapítása b.ztosítja melyet a szövetkezet közgyü iésének határozata után min den munkaterületen érvénye­síteni kejl. A termelőszövetkezetek ve­zetői és tagjai előtt felvetődik j, kérdés: miért, kell a My' úormakát kialakítani, miért nem felelnek meg a földmű- reléstigví minisztérium áltg: javasolt országos normák-? A munkacgységkönyv meg­jelenése óta a termeíőcsopor :ok területe iolentősen növe­kedett. Államunk támogatásá­val a szövetkezetek 85 száza ékánál egybefüggő szántó­földeket alakítottunk ki, me veken a gépek . alkalmazása, le a kézi erővel és igával végzett munka is sokkal köny nyebb. Másodszor: népi demo­kráciánk ói gépek ezreivel ad további segítséget, mely köny- u y ebbé teszi a munkát. Har madszor az országos norma nem veszi figyelembe a terme lőszövetkezetek sajátos /'szó nya.it, például laza homokta Ui.i, régi telepítésű szőlő, nö­vény távolságok. stb- Legfőképpen tehát ezek kö vételik meg, hogy. a termelő- szövetkezet minden évben, mó dosítsa területére a normákat A helyesen kialakított norma a gazdálkodás minden terüle­tén olvan feladatokat állít dolgozói.- elé. amelyeket ren­des időkihasználással teljesí leni tudnak- De nem ad modot arra, hogy laza, hanyag mun­kával is könnyen fussanak egyesek munkaegységekhez. A helvi norma kialakítása elöntő ahiDia a munkafegye­lem további meO szilárdítása nak. Hogyan végezzék el ezt a feladatot szövetkezeteink ve­zetői? Elsősorban felölnék ki azo kát a fól dolgozó tagokat } gazdálkodás mmden területe ről, akiket bevonnak a helyi normák kialakítására- Az így alakult bizottság vizsgálja fe­lül a munkaegyséékönyvben mindazokat a munkákat, ame Ívekkel a gazdasági éviben a szövetkezet foglalkozik, ve gvék elő az élenjáró dolgozok tavalyi tagköuvveit és nézzek meg, hogv azok mennyit télie­sítettek helyileg. S az a terű let hogyan viszonylik az.arra a munkára javasolt .miniszté­riumi normához. Például a kukorica kézi kapálásánál, az élenjáró dolgozó 450 négy­szögölét téliesített egv.nap- A munkaegvségkönvv iránynor- máia pedig 350 négyszögöl. — [gv elér.iük azt. hoSv mípden különösebb erőltetés nélkül teljesíthető normákat állapí­tunk meg. de kizár! uk a ló­gásra adó alkalmakat. A nor­mákat 10—15 százalékkal emeljük, amivel együtt nő p te rmc 1 őszö vetkezet termeié ícenvsége is. Egyes termelőszövetkezet ben helytelenül értelmezik, a. helvi norma kialakításával kapcsolatos intézkedést. A kecskeméti járásban akadt olvan szövetkezeti elnök, aki helyet adott a növényterme­lésben rosszul dolgozók olyan követelésének, hogv az állat­tenyésztőktől vegyenek el egységet é* azzal emeljék ,t növénytermelők egységet. A helvéciai Szabadság tsz a ku" korica-, répaművelés néi és egv sor mezőgazdasági műn* kánál 25—30 százalékkal csök­kenteni akarta a helyi normát, holott erre a szövetkezetnek semmi szüksége nincs, osjjk lazaságot, m unka egy ségjiígi- tást eredményezett volna- Nem beszélve arról, hogv mennyire helytelen az állattenyésztők munkaegységének csökkentés a a. növénytermesztők javára Ezzel tulajdonképpen n szö­vetkezet vezetői lebecsülik az állattenyésztés dolgozóinak ki* tartó. szorgalmas munkáját. A helvi normák kialakításá­nak fontosságát járási mező* gozdas-ági osztályaink sem ér* tékfiliK kellőképpen. Kifelejtik* hogy a helyi norma ki alaki táflu' korántsem adminisztratív in­tézkedés, mint ezt a kiskun­félegyházi és balai tsz-szerve- ző elvtársak Sondólták- A cso­portéin ököknek írásban meg­küldték a szempontokat, ho­gyan alakítsák ki a helyi nor­mát, do azon túl nem foglal­koztak velük, • A helyi norma kialakítása azon túl, hogy a Munkai cg "fc- lem me g szilárdí tásának fontáé eszköze, kemény politikai munka is• A termelőszövetke­zetekben meghúzódó ellenség már támadja- Az ePycnlősd» elvét szeretné érvényesíteni, káros nézeteket terjeszt a he­lvi norma kialakításával kap­csolatban, nem utolsó sorban rágalmazza. Járási mezőgaz­dasági osztályaink ebben a munkában nem hívják segítsé­gül a pártbizottságokat, nem támaszkodnak a gépállomás mezőgazdászaira- A bajai Já­rásban Megyei József tsz* szervező a körzeti agronómu-* sok között méS nem osztotta fel a termelőcsoportokat «me­lyeikben felelősek lennének a munkáért. Igv történik meg a normák helves kialakítása helvett azok elferdítése, amely a becsületes dolgozók megrövi­dítését vonja maga után- Vas Zoltán elvtárs azt mondta, hogv a hanyagokat, a nut'aka- fegyelemlazítókat tűrni any- nyit jelent, mint a becsületei dolgozókat ütni. Ha járási osztályaink nem támogatják a termelőcsoportokat a norma- kialakítás munkaiában. úSy. azokban olyan káros jelensé gek születhetnek, amelyek a munkaszervezés, a munkaié* gyelem lazaságához vezethet* ntk ismét. , ...? A szövetkezetei ■ patronáló gépállomási mezőgazdászok és tanácsdolgozók tekintsék fő- feladatnak a helvi normák kialakítását- A termelőszövet­kezetek tagjai valamennyien megfelelő tájékoztatást kap­janak. Harcoljanak az ellenség befolyása ellen. A pártszerve­zetek segítségével a helyi normákat tárgyaló közgyűlé­seket úgv kell flőkésziteni, hogv minden dolgozó tisztán lássa: mit jelent a «zovetie zet fejlődésére, a tagos egyé­ni jövedelmére vonatkozóan, ha minden szövetkezeti tag be­csülettel teljesíti kötelességei és nem tűri a lazaságot. Molnár András tsz szervező A dunavecsei járás M NDSZ- asszony ai a beadás sikeréért A dunavecsei járás MNDSZ. asszonyai gyűléseken beszél­ték meg hogyan segítik olö az idei begyűjtési terv tejesítését. Azt tartják szemelőtt, hogy jó népnevelő munkát csak azok tudnak végezni, akik maguk is példát mutatnak aa áfánk fe­gyelem betartásában Ezért teljesítette már Bócz Ferenc né solti parasztasszony az 1953. évi soványbaromfi beadási kö telezettségét. Budai Jánosné, aki egész évi beadását teljesí. I tette, sőt napraforgóból és búr gonyából túlteljesített, szintén rendezte 1953. első félévi baromfibeadását. Bócz Ferenc- né erre az évre baromfikelte­tési versenyre hívta ki az MNDSZ olvasókör tagjait, A solti MNDSZ legutóbbi tag­gyűlésén pedig Horváth Ist­vánt!« hívta ki baromfíke'tetésl versenyre a solti MNDSZ.asz- szpnyokat. Kijelentette, hogy ö maga 200 baromfit keltet Első negyedévi baromfibeadá­sát máris teljesítette. Török Józsefné paraeztasszony szintén eleget tett első negyedévi baromfibeadási kötelezettségé nek. A hartai asszonyok sem ma­radnak el a Soltiak mögött, Lehóczki Henrichué, alti tavaly ts 365 csibét keltetett, az idén versenyre hívta ki az egész já lás MNDSZ-asszonya;t. Eha- lározta, hogy az Idén 450 csibe* keltet. Gál Gá borné Dnnwec»«,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom