Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. január (8. évfolyam, 1-26. szám)
1953-01-11 / 9. szám
Marakodás a tőkések táborában i Malenkot) kongresszusi beszámolójában megállapította; hogy a viláagazdasáa két vonalon halad. Az eauik vonal a béke gazdaság szakadatlan fellendülésének vonala a Szovjetunióban és a néni demokratikus országokban. A másik a, kapitalizmus gazdasági vonala, amelynek termelőerői egyhelyben topognak és amelynek yazdasága az egyre, mélyülő általános válságnak és folytonosan ismétlődő gazdasági válságoknak harapófogójában vergődik. Ez továbbá az országok közti konlcurrenciaharcnak és eaves országuk mások alt cd való lad) a zásának a vonala. A kanitalizmus táborában állandó a marakodás. Folyik a harc a versenytársuk megfojtásával a piacokért. Ezt a harcot most az átfestett cégtáblája washingtoni Fehér Ház. a newyorkj Walt Street doUcírcüváinak kiszolgálója vezeti. Truman kenyeres pajtásai, a hírhedt „missouri-banda," elhagyja a Fehér Házat, hogy Eisenhower korteseinek, a hatalom ú j janicsárjainak engedje át a kényelmes, süppedő bársonyszékeket• A Fehér Házba bevonul, a monopóljca- mtalizmus újabb kegyeltje, a kulisszák mögöttdolgozó néhány vezetöbankár zsoldosa: Ike Eisenhower. Bankárok és tábornokok a konnányrúdnál A vietnámi néphadsereg bevonulása a felsy- |>oftíto‘t ter''le*pkre Truman idei ében ibankárok, tábornokok álltak a USA kor- mányródjánál. Truman kebel- barátja. McGrath volt i&az/ sásriiarvminiszter szoros kapcsolatokat. tartott fen,n a játékbarlangok tulajdonosaival. Caudle volt ie-azsáaiis’vminiisz ter-helvettes úirv nanamázott, hogy erre alig akadt Délda az USA történetében. De a trum»nl áUamvezetés szoros kapcsolatot tartott lenn olyan hétpróbás gengszterekkel, mint Frank Costello, Joe Adoiü», Charles Binaggio, akik az elnökválasztási kam- nánv során sokszázezer dollárt gyűjtöttek össze. A nagy amerikai tőkecsoportok ügy nőkéit ültették Németország' ba és Japánba- MacArthur és day milliókat szerzett. De ezek a tábornokok csuk milliókat gyűjtöttek. Megbízójuk, a Wall Street gátlás nélkül mílliárdokat harácsolt. A new- vorki dollárcápák felfaltak mindent, ami útinkba esett a nyugatnémet és távolkeleti vizeken. S amint a cápát apró szolgalmiak. — úgynevezett ..pilóták’ — vezetik rablógyilkos útlaín. úgy vezették a doliárcánákat a tábornokok és — az adonauerek. pferdemen- gesek, joshidák.., Gurul az amerikai kölcsön-dollár Nvugat-Németországot és Japánt az amerikaiak „kölcsönökkel” és befektetésekkel hozzák mozgásba. Ezeket az or- száaokat újból bekapcsolták a vUáOkcrexkedelembe is. úgv liogv a tőkések közt nemcsak Amerika, hanem a német és a japán gazdasági verseny, a nyugatnémet és a ianán ipar rohama, a világpiacokon egyre súlvosbb gondokat okoz az USA csatlósainak, elsősorban Angliának. Az USA politikája következtében a nyugatnémet, és francia tőkések is marakodnak. Az USA kierőszakolta csatlósainál a Schuman-terv jóváhagyását, amely minden eddiginél szélesebb üzleti le hetőségeket biztosít a német nehézipar- számára, mert a nyugatnémet ipar nemcsak látható — német — tulajdonosainak, hanem a Wall StreetneV is milliókat és mik liárdoknt keres. A Schuman- terv közgyűlésein 18. francia mellett 18 német iparbáró képviseli salát érdekei mellett az amerikaiak érdekeit. Harc a piacokért I A japán kiilkereskedelen I hasonló fejlődést mutat. As I amerikaiak minden módon tá- I mogatiák a japán ipar és kereskedelem fejlődését. Példám Anglia 1951-ben nem kapta I meg textiliparának amerika. I nyersanyag rendeléseit, utrvan akkor Japánt túlhalmozták gvaootta.1 az amerikaiak. Az I angol sajtó keseregve jelenti, I hogy sok külföldi cég vissza vonja a. brit exportárukra, főleg textíliákra vonatkozó megrendeléseit. A nyugatnémet ipar ameri- I kai segítséggel nemcsak régi piacait igyekszik visszaszerez ni. hanem újakért is harcba indult. Amikor Schacht Indonéziába utazott, útközben rövid . .megbeszélésekre megállt Indiában és Maláj földön pia eokat keresett é9 talált- Dzsa- kartában N y ugat - N érne torI czág és Indonézia gazdasági kapcsolatainak széleskörű ki' építését ajánlotta az ottani kormánynak, működési engedélyt kért és kapott a nagy nyugatnémet cégek ügynökségei számára. És hogy Amszter damban is 'szerezzem égy jó pontot, igen melegen tanácsolta az indonéz kormánvi'érfiáknak a Hollandiával való gazdasági kapcsolatok fenntartását és kibővítését. A Közel- és Közép-Kelet tele van nyugatnémet gazdasági megbízottakkal. — Amerikai ajánlólevelekkel a zsebükben, keserítik, meíi az angolok és franciák életét. 'Teheránban Ivruooék megbízottai ócskavas-- éc vasércszállításról tárgyaltak. Persze perzsa üzletemberekkel. az angolok azonban azt szimatolják, hogy olajról, is volt szó. Az amerikai és nyugatnémet monopóliumok konikurrenciá- ia a francia ipart is érinti. A Schuman-terv aláírása óta öt háborús trösztöt szerveztek újiá a Ruhr'vidéken német és amerikai tőkével. Ez az őt tröszt a nyuffatném-t acéltermelés 40 százaléka felett rendelkezik. De a Schuman-terv lehetőséget nyújt, hogv csápjaikat átnyújthassák francia földre is. A francia tőke gyors ütemben kénvteleu yisz- szavonulni az amerikai és nyugatnémet tőke elől Észak" Afrikából. valamint a külön böző európai országok piacairól, Mélyülnek az ellentétek] A De Monde című franci* lap nemrég arra panaszkodott I hogv Franciaországot .,vieil- I alá'óan védnökségként keze I «r. A Schuman-terv jóvá hagyása után a nyugatnémet I monopolisták lényegesen meg I szilárdították nyugateurópai’ Míg a tőkéstábort ellentétek marcangolják, addig a népek felszabadító mozgalma nap mint nap nő az ázsiai térségben is. A vietnami néphadsereg katasztrofális helyzetbe hozta a francia gyarmati elnyomók hadseregét. A felszabadult területeken a lakosság ajándékkal várja a hős harcosokat. Eisenhower átfesti a cégtáblát Egyesült Államok monopól- tőkéseit. Truman kormányának hivá' talmiban bankárok és magasrangú tisztek ültek. De Eisenhower kormányában sem más a helyzet. Csak átfestették a cégtáblát. Eisenhower külügyminisztériuma élére John Fos* te* Dulles-1, a hírhedt hábo rús gvuitogatót állítja. Dui lesről mindenki tudja, hogy a monopolkapitalisták embere. Eisenhower a hadügyminiszte ri állásra Charles Erwin Wu- non-t. a General Motor» elnökét szemelte ki: Az Egyesült Államok új igazságügyminiszter-jelöltje if j. Herbert Broio ne jogász, aki New York egyik legnagyobb köziegvzőségében dolgozik, amelv szoros kap- csolatot tart fenn Dulessel és ezen keresztül a Wall Street pénzű gvfej edel mei vei. Nem tartozik közvetlenül a kormányhoz. de a kormányzatban fontos szerepet tölt majd be Sherman Adams. Ez Eisenhower „rendkívüli politikai tanácsadója” lesz. Adams-ot, —- mint az egész most uralomra jutó „új klikket” — szoros szálak fűzik a nasrvtőké hez. A .,Kölcsönbe Biztonsági Hivatal” igazgatójául Harold E. Stassen-1 szemelték ki, aki n különböző amerikai ..segélyeket” fogja irányítana. Mindebből nyilvánvaló, hogy az amerikai politika „új vezetői” — éppen úgy, mint elődeik — a Wall Street ügynökét, akiit a maximális profit és ennek érdekében egy új világháború előkészítése céljából engedelmesen szolgálják az Amerika szorítja angol versenytársát Az új vezető-klikk egyes tag iáinak nyilatkozataiból kitü rik. hogv azok páratlan erő pel harcolnak majd a világ piaci hegemóniáért Az amo rikai monopol umok megszo tátják angol versenytársaikat Latin-Amerikában. Ázsiában a Közel- és Középkeleten. Az 1945-től 1951-ig eltelt 6 év alatt a külföldi amerikai tő kobefektetós több mint két szeresére emelkedett, ugyanakkor az angol befektetés két és fél milliárd fontsterlingről 2 milliárdra esett vissza. Az amerikai tőke nemcsak olyan „hagyományos” angol befő írási övezetekbe vonul be, mint a Közel-Kelet és a brit birodalom országai, hanem Anglia gazdasági életébe is. Í7gyávákkor mind elkeseredettebb támadásokat indíta nak An alia, pozíciói ellen at amerikai monopóliumok pártfogását élvező nyugatnémet és japán cégek. Az angol ]a már nyíltan írnak arról, nogy már éráik .,az újjászületett német és javán konkurrcncia fagyos lehelletét”. Nyugat-Né metország például már az el múlt évben kiszorította Nagy Britanniát a török piacról és elfoglalta ottani helyét. Törökország behozatalában Ang Ha részvétele az 19i8-as 24 százalékról 1951-ig 17 száza lékra esett vissza. Mi as oka, hogy a nyugat-német és a japán ipar újabb rohamra indulhatott a világpiacokért ? pozícióikat, mivel nagv gazdasági potenciájuk révén uralkodó helvet foglalnak el a terv részvevői között. Az Egyesült Államok és ánglin, Anglia és Nyugat Németország, Franciaország és Nyugat-Németország közötti ellentétek egyre komolyabbak. Az Economist című angol lap nemrég bosszankodva volt kénytelen megállapí tani: ,A nemzeteket nem lehet addig pylitjkaüaa és katonailag egyesíteni, amíg kereskedelmi téren egymás torkát. fojtogatják.’’ Az eurónai kapitalista országokban a széles tömegek erélyesen szem beszáll nak a háború é» a fegyverkezési hajsza politikájával. Ezekben az országokban sok politikus felismeri, hogy a katonai költségvetések további emelése végérvényesen aláaknázza a gazdasági életet, annyira meg- gvengíti a nvugateurópai országok gazdasági helyzetét, hogy képtelenek lesznek megvédelmezni saját érdekeiket az amerikai, monopóliumok további merényleteivel szembenA New York Times című amerikai lao szavai szerint Nvugat-Európában mindenütt megfigyelhető bizonyos .Általános hajhrrulós&'j az erőfeszítések mérséklésére és n. katonai költségvetés csökkentésére.” Sem Angliában, sem Franciaországban nem teljesítették az úi hadosztályok felállítására és a haditermelés fokozására annakidején Lisszabonban elfogadott tervet. Az amerikai nyomásra jóváhagyott lisszaboni , programra kudarca nagy elégedetlenséget keltett Washingtonban. A New Nork Times ezzel kap esolatban azt írta. hogy az Ewesült Államoknak „állandó nyomást“ kell gyakorolnia nyugateurópa; szövetségeiéi - re. „Az Északatlanti Szövetséget, — írja a lap, — mindannyiszor bukás foain, fenyegetni, valahányszor az amen- kaiak gyengítik a nyomást.’’ Amerikai fojtogatások Kiéleződtek az utóbbi idő ben a francia—amerikai ellen tétek is, mégpedig a nyugatnémet fasiszta Wermacht. fel- támasztására irányuló kísérletek miatt Nyugat-Európa közvéleménye átlátott az úgy nevezett ..európai hadsereg megteremtését célzó, amerikai bonni tervek értelmén. Ma már senki előtt sem titok, hogy az „európai hadsereg“ megalakításának terve mögött a fasiszta fegyveres erők feltámasztására irányuló szándék rejlik. . francia közvélemény nyo mására számos tekintélyes politikus, államférfi és . újság száll síkra Ny ugat-Németor; szag ú.irafelfegvverzése ellen. lerr, amely a levegőben lóg A nyugateurópai sajtó kény télén beismerni, hogv az „európai hadsereg” létrehozá Búnak kérdésében mutatkozó francia-amerikai ellentétek kétségessé teszik az „Európa egyesítésére” irányuló egész amerikai Programm megvalósíthatóságát és fokozzák a marakodást az atlanti táborban. Amint az egyik holland hetilap írja: „Az európai hadsereg tervének van egy nagy hiányossága: hiányzik a nemzet jóváhagyása. E terv új- jongás helyett rettegést szü), A közvélemény nem támogatja a létrehozandó szerveket, maga a terv pedig a levegőben lóg.” A folyóirat a kövotkező meggondolásra jut: ,,Az Európa* védelmi közösség a legközelebbi jövőben nem tudja annyira megerősíteni az óvilág or- tzágainqk szolidaritását, mint mennyire a szakadást növeli cö ?t ük. 11 A második világháború ,a német ée japán nagvtőke világhódító kísérlete volt. A háború befejezése óta újra és új; ra láthatjuk az amerikai nagytőke megújuló kísérleteit. hogy azokat a gazdasági és katonai erőforrásokat, amelyekre Hitlerek támaszkodtak és amelyek maradványaikban mind Nyugat-Németországban, mind Japánban megvannak. salát viláauralmi terveik szolgálatába állítsa. A háború befejezése után ,az amerikai tőke elküldte, vezer- képviselőit a. megszálló hadse re^n-k vezérkaraiba. Amerikai tábornokok őrködtek, hogy a Rnhr-vidék és a japán nagyipar hadiüzemei szinte érintetlenül megmaradjanak, noha le kellett volna bontani őket Ugyanakkor Morgan s H arrimai!,i — Trumau kebelbarát- iai — Melon és Rockefeller h atalmas részvény eső m agoka t vett át a legyőzött fasiszta országokban. A Wall Street, amelv korábban már érdekelt volt Hitler felfegyverzésében, most még nagyobb kölcsönök és részvényvásárlások útján érdekeltté vált a nyugatnémet és japán ivarnak nem a lebontásában. hanem fejlesztésében. És ez az érdekeltség szabja meg az Egyesült Államok német és japán politikáját. Ez vezet a német—japán hadiipar és a német—japán militarizmus feltámasztásához. Az északatlanti hatalmak „érdekközösségéről” éc »»egységéről” szóló hamis szólamok mögött mélyreható ellentétek. viszályok és civódások rejlenek. Tüzetesebb vizsgálat nyomán kiderült, hogy az atlanti táborban uralkodó állítólagos „teljes rend” csupán a kapitalista világban dúló nézeteltérések és összeütközések kellemetlen látványának álcázására szolgál. Ezt a lát vánvt semmiféle propaganda- mesterkedésekkel nem lehet elrejteni. J. V. Sztálin „A szocializmus közgazdasági problémái a Szovjetunióban’’ című történelmi jelentőségű munkájába)» a következőket írta a kapitalista világban jelenleg uralkodó helyzetről: „Látszólag minden ;,a legnagyobb rendben’1 van: az Amerikai Egyesült Államok kényszorítette Nyugat-Eu- rópá®, Japánt és a többi kapitalista országod hogy összébbhúzzák nadrágsziju- kat; Németország (Nyugat- Németország, Anglia, Franciaország, Olaszország és Japán az Egyesült Államok liánnál közé került és engedelmesen teljesíti parancsait. Helytelen lenne azon. ban azt gondolni, 'hogy „örökkön-örökké" minden „a legnagyobb rendben" maradhat, hogy ezek az országok a végtelenségig tűrni fogják az Egyesült Államok uralmát és jármát, nem próbálják meg, hogy az amerikaiak rabságából kiszabaduljanak és az önálló fejlődés útjára lépjenek.“ A nemzetközi viszonyok fejlődése az utóbbi időben tel - ies mértékben megerősíti e szavak: igazságai
