Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. január (8. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-11 / 9. szám

BÁCSKISKUNMEGYEI NÉPUJSÁG AZ MDP BÁCSKISRUAME^YEI PÁRTBIZOTTSÁGÁN AK LAPJA Válasz néhány konzultációs kér­désre, — A Kecskeméti Cipő­gyár DISZ-fiutiiljai példát mu­tatnak a termelésben. — A szét- szakithataHan barátság. — Az új sztálini ötéves tervvel épül a kommunizmus. MII. ÉVFOLYAM, 9. SZÁM .4rrt áfl fillér 1953. JANUAR 11, VASABNAJP A terviamertető értekezleteit jelentősége Megyénk ipari üzemeiben iolyó tervismertető értekezle­tek uek az évi terv sikere«* be* indulása szempontjából igen döntő jelentősége van. A dől gozók itt arról tanácskoznak: milyen feladatokat kell elvé" g;zui 1953-ban, különösen a7- első negyedévben. • Ezeken az értekezleteken ismerik meg a dolgozók a saját, a gyár s az egész ország tervét. „A mi terveink nem terv jóslások, nem tervtalálgaidsok, hanem tervutasítások, amelyek kötelezik a vezető szerveket is...” — mondotta Sztálin elv társ- Megyénk ipari üzemel ben dolgozók terve hatalmas mozgósító erő és agitáoiós fegyver a szociaiizmus építé­sében. Ez a terv megismer­teti a dolgozót saját szebb jő" vőjéveb arra sarkalja, hogy több és jobb munkát végez­zen a szocializmus építésé ben, Megyénk ipari dolgozói az elmúlt évek tapasztalatai nyo mán lelkes, áldozatkész mun­kájukkal bebizonyították, hogy tudják: a ■szocializmus csak kemény, áldozatos munkával épül minden különösebb cso­da nélkül. Erről tanúskodnak az elmúlt év üzemeinek terv- teljesítései is. • Varga -László, •a Kecskeméti Gépgyár kemen­ceépítő brigádvezetője úgy neveli dolgozótársait, hogy el­mondja nekik: a mi tervünket mi fogjuk kétkezi munkával s tudásunk legjavával valóra' váltani. Nyári Ferenc, a Kecskeméti Cipőgyár dolgo­zója, levelében arról tájékoz­tatott bennünket, hogy az üzem dolgozói éves tervük tel jesítése után minden zökkenő uélkül kezdték meg az 1953-as évet. — Már most az első na- Dókban nem engedünk egy jottányit sem a munkatempó­ból — folytatja —> hanem uapról-napra az év végéig tö­retlenül küzdünk a terv ma 'radéktaian teljesítéséért. Nem fogjuk tűrni a lazaságot, a munkafegyelem megsértését. Ez mutatója annak, hogy me­gyénk ipari üzemeiben a dol­gozók politikai öntudata hatal­masat növekedett. Egyre több újító, sztahanovista, s egyre több öntudatos dolgozó tárja fel nap-nap után az üzem hiá­nyosságait- Ez bizonyítéka an­nak, hogy dolgozóink nem vak végrehajtói a tervnek, hanem öntudatos, alkotó emberek. — Alapos gondolkodás után eJ- lentervet készítenek, s elmond­ják, hogyan tökéletesítik mun­kamódszerüket, hogyan akar­ják a norma túlszárnyalásával emejni keresetüket. S mindezt azért teszik, mert gazdái az üzemnek é? érzik a felelőssé­get a tervteljesitee ügy« iránt, A mi tervünk ismertetése nem egyszerű adminisztrációs ügy, — nem egyszerű felso­rolás. Aki a tervet ismeri, ar­ról beszél, ami a dolgozókat legjobban érdekli: holnapjuk­ról, eljövendő munkájukról, sorsukról, az ország boldogu lásáról. Aki a tervet ismer­teti, pártunk útmutatásáról szól. Ezért a tervismertető ér­tekezletek megfelelő előkészí­tése harci feladat, mely. jó, alapos politikai felvilágosító munkát követel meg. Me­gyénk egyes üzemeiben, egyes vállalatoknál elhanyagolták a politikai felvilágosító munkát, nem beszélgettek a bizalmiak,4 a népnevelők a dolgozókkal az új tervév feladatairól. A Kecskeméti Borforgalmi Vál­lalatnál lezajlott tervismerte­tő értekezlet azt tükrözi visz* sza, hogy a pártszervezet kom munistái, szakszervezeti bizai- miai elfelejtkeztek erről a nagyszerű kötelezéttségükrői. Az értekezleten a fizikai dol­gozók közül kevesen szóltak hozzá, kevesen vetették fel ja­vaslataikat a munka további megjavítása érdekében. A Kecskeméti Cipőgyárban cl lenben a kommunisták, a szak- szervezeti bizalmiakkal együt tesen felkeresték dolgozótár­saikat, ismertették velük á terv feladatait é-s ennek ered­ményeképpen a brigádok, egyéni versenyzők egymást versenyre hívták, ígéretet tet­tek arra. hogy április 4 tiszte­letére minőségi munkájukat 93 százalékról 9li százalékra növelik.. A tervismertető értekezletek eddigi tapasztalatai arra fi­gyelmeztetnek, hogy üzeme­inkben pártszervezeteink és szakszervezeteink nem fordí­tanak elég gondot az értekez letek előkészítésére. Ezért tör­ténik meg egyes üzemekben, hogy az értekezleten nem ala­kult ki élénk vita, nem kerül nek felszínre a jó, egészséges termelést elősegítő új javas latok. Az évi terv sikere megköve­teli a szakszervezeti bizottsá­goktól, hogy a hátralévő idő ben a terv.smertetö értekezle­teket jó szervezéssel és a poli­tikai munka megjavításával vigyék sikerre. Szakszerv-eze- tűinknek nem szabad elfeled­keznie arról, a további mun ka során, hogy a terv ismerte­tése nem egyszeri feladat, nemcsak egy értekezlet fel adata- A tervről beszélni, a tervet magyarázni, a terv tel jesítésére mozgósítani soha eem lehet eleget- A terv is" mertetése nem öncél, hanem nagyszerű agitáció a* szocia j&te maxtka verseny mellett. Ax első negyedévi terv sikeréért; A nap minden órájában teljesítsük a tervet! Megyénk üzemeiben az elBő napok termelését vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a do gőzök lelkesedése és a mü szakiak előrelátó, gondos mun kája több helyen kiemelkedő eredményhez vezettek. Egyre több üzem igyekszik valóravá tani Gerő elvtárs útmutatását a termelés egyenletességévé kapcsolatban. A kiemelkedő munkasikerek ellenére azonban hiányosságok tapasztalhatók versenyszervezésnél, a kezde ményezésnéi és a műszaki elő feltételek biztosításánál. Egyes üzemeink vezetői öneiégültenké váltak és megnyugodtak az ed dig elért eredményeken. Lapunk január 7-i számában arról írtunk, hogy a műszaki felkészülés hiánya és a lassú ütem következtében a Cipőgyár dolgozói elmaradtak a napi ter- vek teljesítésében, A bírálat nyomán a műszaki vezetők és kommunisták, csatlakozva hoz. zájuk az üzem becsű etes pártonkivüü dolgozói, elhatá­rozták, hogy meggyorsítják az ütemet, behozzák az elmara­dást. Szavuknak eleget tettek. 8 án 113%-os mermy.ségt ter­melés meitett 94—95 száza­lékos átlagos minőséget ér­tek el. A lelkesedés egyre széleseb­ben bontakozik ki az üzemben. A dolgozók mostmár azonigye- keznek, hogy a nap minden órá jában teljesítsék a tervet. Ebben a munkában pél­dát mutat Eszik István fárahű zó, DISZ-fiatal, aki 145 szá­zalékra növelte teljesítményét. Német Mária az anyag heiyes előkészítésével biztosította 125 százalékos termelését. Nyári Ferenc, a békeblzottság titkára 154, százalékos eredményével mutat példát aa üzem többi békeharcosainak, Sztanek György szorgalmas munkájával 52 százalékos tel­jesítményét 100 százalékra emel­te. Elhatározta, hogy eredipé- uyét tovább növeli az élenjáró dolgozók munkamódszereinek átvételével'. .Szalui Hona DISZ- Eiatal, tüzőnö 114 százalékos eredményének -túlszárnyalását tűzte célul. 11 Kecskeméti Konzervgyárban Az üzemrészek között folyó versenyt a szakszervezet veze­tősége nem irányítja. Felve­tődik a kérdés, hogy miért? Erre a dolgozók vá aszóinak: a szakszervezet még nem tölti be feladatát a verseny szervezésé né! és irányításánál. Ehhez még hozzájárul, hogy már egy hónapja nincs üzemi bizottsági elnök, aki irányítaná a szak szervezet munkáját. Bár a terü­leti bizottság tud erről, de mindezideig nem gondoskodót* az új üb-elnök megválasztásá ról. Az 1953 as évi terv sikere nem engedheti meg azt, hogy egy üzem szakszervezeti vezető nélkül dolgozzon. Ezt még nem értették meg a területi bizott Ságnál. Káros hatása abban uy-lvánul meg, hogy az üzem január 8-án a napi tervét nem teljesítette, de nagy az elma radás az első 10 nap teljesítő sénél is. Az évi terv sikere megköveteli, hogy sürgősen változtassanak a hibákon, a dolgozók veraenykedvót fokoz­zák azzal, hogy törődnek mun Icájukkal, értékelik és biztosít­sák a legszéleSebbkórü verseny nyilvánosságot. A dolgozókban megvan a* akarat ahhoz, hogy több és jobb munkát végezzenek. Ezt bizonyltja Szabó Judit 162 szá­zalékos teljesítménye a doboz üzemben. Dömötör Lászlóné 145 sza zalékos termelését igyekszik túlszárnyalni. A tésztauzembez Dunai Róza 135 százalékot, Varga Pálné 140 százalékot. Takács Imréné 140 százalékot ért el. Az üzemrészek között fo'yo versenyben az első helyre £ húsüzem dolgozói kerültek El maradt a konzervüzem, 'aho- gyorsítani kell az ütemet és jobb műszaki szervezéssel. í, versenylendület fokozásává.1 munkálkodjanak, hogy az efmá radást necsak behozzák, hanen az előirányzott tervet nap-nap után teljesítsék. Állami gazdaságaink fel adata, hosrv példát mutassa nak az úi módszerek alkalma­zásában és biztosítsák az ál atállománv sikeres áttelelte lését. Ezen a területen nincs minden rendben állami gazda ságainkuál. Eddig csak négy állami gazdaság fejezte be si ózási tervét. A tompái állami gazdaság ezen a téren a legjobb ered ményt érte el. Már az őssee* hozzáfogott a burgonyaszár répalevél, a lomb és kukori császár ötsszearvü.itéséhez. Mun káiuk eredménye, hogy ; 110 százalékra tudták teljesíteni silózási tervüket. Nem így cselekedett azonban a mátéházi állami gazdaság ahol még 1600 köbméter ta­karmányt nem ti lózta k el- A katymári állami gazdaságban 2050 köbméter hiányzik a si- lózási tervből- Ezek, a gazda ságok nem gyűjtötték össze a silózásra való zöldtakarmányt és a helvi adottságokat, és le­hetőségeket sem használjak ki. Csávóin környékén nagy mennyiségű kukoricás-zár van kint a földeken. Miért, nem silórzúk ezeket az, állam, gazdaságok? Az átteleltetés biztosításá­nak második módja a Szov jetunióban már jól bevált és elterjedt szalmafeltúr ás. Ál­lami gazdaságaink ettől , a módszertől még mindig ide­genkednek- A mátébázi és a katvmári állami gazdasagok területén a szál ma féléket nem liaszuáiiák fel takarmányozás­ra­A szakszervezet december havi taggyűlésén a katymári állami gazdaságban Halász József tehenész bírálta a ve zetést. Elmondta, hogy a ve­zetők gondatlanságából 100 köbméter siló . pusztult el, mert nem lett ideiében leföi delve és a víz belefolyt A hildousztai állami gazda­ságban is a vezetők hanyag­sága miatt pusztult el a siló- zásra szánt takarmány egyré sze. mert nem használták fel azt a bevált módszert. amii tavaly alkalmaztak, hogy eg.v erőgép hajtson meg kút siló- gépet. Ha az idén is így gyorsították volna meg a munkát, akkor nem ment vol­na kárba a silózásra szánt ta­karmány egyrész“. A pártszervezetek kérjék számon a gazdaságok vezetői­től ezeket a Hiányosságokat« Ne olyan legyen a párt ellen­őrző munkája, mint Kollár Mihály eivtársé a hildpusztaí állami _ gazdaságban, aki meg­kérdezi, hogy megy n silózás és mindent tudomásul vesz és ióváhaev a gazdaság vezető* iéntk. Állami gazdaságaink pártszervezetei számoltassák be a gazdaságok vezetőit ,a oárttaggvűlésen és, bírálják meg a vezetést- Segítsék kija­vítani a hibákat. Az áliami gazdaságok központja pedig az eddiginél jobban fokozza ellenőrző tevékenységét és 'vonja felelősségre azokat a» igazgatókat, akik felületesen bánnak a közösség vagyon»* val. _____ A francia bíróság elutasítóba a letartóztatott hazaiiak szabadonbocsátását Az ..Humanité” és a „Libé­ration” jelentése , szerint ja' uuár S'án a párizsi fellebb* viteli bíróság elutasította Le, Léapnak. a CGT főtitkárának, és a Francia Köztársasági If­júsági Szövetség 4, vezetőjének valamint Ali Jatának, a ma' rokkód kommunista -párt tits kárának szabadonbocsátási ké­relmét. (MTI) Ezért szükséges az, hogy az üzem dolgozói konkrétan is merjék a terv apró részleteit is, mert csak így tudnak reá lis és' helyes verseny vállalást tenni. A fcizulmi&isk megtisztelő feladata, bogy a tervismertető értekezletek után. már másnap fáradhatat­lanul szervezzék a versenyt április 4 tiszteletére. Már az első naptól kezdve, kísérjék lüU-'elsaox:’.. * Heii&M ■ nxuva u osságra az eredményeket, hogy lássa minden dolgozó: hogyan teljesítette az üzem, g műhely, a brigád felajánlását mennyivel járult hozzá az é jó munkájával 3 szocial’?mu\ épitésébea* Nagyobb felelősséget állami gazdaságainkban a xilázást terv teljesítéséért H kmmw sjipugyaröan

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom