Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. január (8. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-10 / 8. szám

Miéi'í nem készülnek el es» yes határidős munkák a Bányászati Berendezések Gyárában ? Ötéves tervünk egyik biisz- toesépe. a Kiskunfélegyházi Bányászati Berendezések Gyá­va e-gvik legfontosabb vasipari ■üzeme megyénknek. A nagy. világot csarnokokat, műhelye­ket a legkorszerűbb szöviït s magvar gvártoiánvú génekkel szerelték fel. Az ú.i gyár csar­nokai alatt már eddig is szá­mos ú.i munkakőstett szüle­tett. Ha azonban közelebbről megvizsgáljuk az üzem tonne- Jé-si eredméaveit. megállapít- iiatjuk> hogy a munkások HT; tesedése. munkáinkat sc>£ítő sok ú.i, modern gén ellenére még sincs minden rendben az üzemben. Határidős munkák; ■fok esetben nem készülnek el. Ennek okát az üzem egyes vezetői .lob.iektív nehézségek­ben’* látják, arra hivatkoz­nak. hogy az üzemben sok az úi átkéozős szakmunkás, akii; nem állják meg.a termelésben a helyüket. A hibák gyökere azonban nem itt keresendő Az ú:i munkások döntő többségű becsületesen megállja a helyét a terv teljesítésében. Kovács Ferenc volt átkénzős munká­ja is bizonyíték erre-. Kovács Ferenc például az elmúlt év­ben Sztálin elvtárs születés­napjának tiszteletére rende zott versenyben 349 százalékos eredményt ért el és magamé- nőtt hnévott sok régi. tapasz talt szakmunkást is. A. ver­senyzés közben nem feledbe, zett meg arról sem, hogy munka módszerét átadja Tóth Pálnak, aki ennek, eredménye­képpen teljesítményét 139 szá zalékra emelte. Az új szakmunkások és női munkaerők lebecsülése Hol kellene keresniük a hi­bát az üzem vezetőinek? Erre megadja a választ Szilái Var­na Gyula átképzőiből lett cso­portvezetőnek szerkesztősé­günkhöz küldött levelében, •amelyben azt írja: — Szak­aiunk amink részéröl az a let>- nagyabb hiba. hogy kevés se-- gitséget adnak az úi szakniuti- kásoknak. Féltik munkamód­szereiket. Ha segítséget kér nck: tőlük, akkor'durván visz- szautasítják, sőt nem ej a eset­ben hozzáteszik — menjen vissza a tszcs-be. Horváth elvtárc aJKozppntí Vezetőség június 27-i ülésén mondotta: ,»Üzemeinkben m° is akadnak olyanok> akik tu­datosan. vaun öntudatlanul szociáldemokrata nézeteket hangoztatnak és ,,utánpótlást” kannak a munkásosztályba, be­áramló deklasszült elemekből és az úi munkások len elmara­dottabb rétedéiből.” Hogyan nyilvánul ez meg n Bányászati Berendezések Gyá­rában? ♦ Ennek az ellenséges szociál­demokrata ideológiának e&yik kirívó megnyitvánulása az át képzős szakmunkások lebo esiilése mellett a. női munka soknak semmibevétele, kigú nvolásg. Paulovics Zoltán fő­művezető egv alkalommal, mi­kor Surányíné, az üzem egyik dolgozója felvetette. hogy biztosítsaimk munkát a nők­nek. liogv nem azért iöltek az üzembe, hoav csellengjenek és lopják az állam pénzét, bá­néul azért, hogv becsületesen dolgozzanak. Paulovics főmű­vezető úgv válaszolt: hogy ,,maguk hasznavehetetlenek, semmirevalók.” De azért, hogy ue panaszkodjanak, mégis adott nekik munkát: 8—Tü ki ioeranunos kalapácsot nyo­mott a kezükbe, azzal, hogyha már dolgozni akarnak, bir­kózzanak meg vele- Vagy Ta­pai Antal fődiszpécser,.aki a dolgozók kérdésére íSv vála­szolt: „Tudom, hogy .. nincs munkájuk”. „Mit csináljak? >Ne nekem mondják!” Ezek a szavak emlékeztetnek a jobboldali szociáldemokra­tákra, akik a kapitalista tár sgdalomban hajcsárok voltak és most a szocializmus építé sében a termelést próbálják gátolni. A dolgozókkal és kü­lönösen az- üzem női dolgo­zóival való ilyen tűrhetetlen bánásmód kedvét szegi a dol­gozók lelkesedésének, kezdemé­nyezésének. Ez a, káros nézet az üzemben már eljutott egé­szen a csoportvezetőkig, a* élenjáró sznkmunkásokig. Borbély József csoportve­zető például, amikor megké­rik, hogy segítse és tanítsa a női munkásokat, egyszerűen így válaszolt: „Nőkkel nem bailódok. örökké baj van ve* lük, hasznavehetetlenek.” Eszik István sztahanovista^ is úgv vélekedik, hogv brigád­jába azért nem fogadja be a nőket, mert még nem állják meg a helyüket, n<>m tudnak jól dolgozni. Falvi Sándor nemrégiben még átképzésből lett sztahanovista is úgv gon­dolkodik, hogy nem érdemes a nőket tanítani, mert csak rontják a, kereseti átlagot­Az üzem pártszervezetének és szakszervezetének leletossége Igv néznek ki tehát azok az „objektív” nehézségek, ame Ivek- akadályozzák az üzemben a határidőé munkák elvégzé sét, a termelékenység emelke '.lését, Ilyen súlyos hibák láttán felvetődik a kérdés: mit tes a pártszervezet ennek az el lenséges káros nézetnek a le leplezésére? A pártszervezet vezetősége és a kommunisták döntő több sé.ge ismeri az üzemben elter iedt ellenséges ideológia káros hatását. Tudja, hogv oz az évi terv sikeres teljesítését vészé lyezteti, még sem lép fel ke ménven ezek ellen az elleusé gcs megnyilvánulások ellen, női dolgozók és becsületes pártoukívüliek már követei ték ezeknek- a nézeteknek megszüntetését- Ennek ellené re a pártszervezet több kom munistáiá és oártcsoportbizai mij-j még sem lép fel ez ellen a termelést gátló megnyílva nul ás ellen. Itt az ideje, hogy a pártszervezet vezetősége, az üzem kommunistái, véget vés senek az üzemben uralkodó el lenséges nézeteknek. Itt az ideje, liogv felszámolja az on portunizmust, amellyel ezen a téren gátolja az ellenség idén téglájának leleplezését és szét zúzását. Az tizem komnmnis Iái a becsületes nártonkívülj dolgozókkal egvütt a. jó fel világosító munka fokozásával tegyék forróvá a talajt azok számára, akik gátolni akarják a terv teljesítését. Az üzemi szakszervezet ve zetőségének is az a feladata1- hogy megértesse a, szakszerve zeti bizalmiakkal az elvtársi segítés jelentőségét. Magyaráz za meg a szakszervozetly- n dolgozó f u nkc i o n á r i u sok u a!­hogv az átképzőiül; és a női munkások segítése a ió mun­kamódszerek- széleskörű elter jesztéso minden szakszervezeti funkciós elsőrendű köteles Bégé. Az üzem pártszervezetének kommunistái és szakszervezc-tj bizalmiai magyarázzák meg a még politikailag elmaradot­tabb dolgozóknk. hogy az át­képző* munkások fokozottabb segítségével az üzem női mun kásáinak megbecsülésével, a munkamódszereik megjavítá­sával tudják csak győzelemre vinni az 1953. évi tervet. „Tiéd az ország, tu agadnak építed!4 A NOVAJA KAHOVKAI LÁNY Irtat V. Grinyuk l^itasa S zacskóval az tör- x’ tént, ami sok fiatallal megesik, aki az építkezéshez kerül. — Foglalkozása? — kérdez­ték a káderosztályon. Natasa felelet helyeit za­vartan lesütötte a szemét. — Képzettsége? — Kilenc osztály■ — Nagyon jó. Beleegyezik, hogy számvivőnek osszuk he? — Ha számvivőre van szak­isén — mondta ő —, beleegye­zik. az lesz. Azért jött. nőtt y rótt dolgozzon, ahol ar legna­gyobb szükség van rá. Eltelt néhány hét és Natas? búsulni kezdett. Érdemes volt a Donyeç medencéből. Kahov- kába utazni psak azért, hogy egy irodában üljön? De a káderosztályon nemso­kára közölték vele, hogy új számvivőt vettek fel, $ ő Ivan Kisüli j vakolóbrigádjában fog dolgozni. _ >, / van Kiszívj vakolóbrigád.iái­ban csupa válogatott vakoló dolgozott. Natasa jó mestere­ket. kapott. Tiirkik kérdezett a brigád- ban. ötször egymásután is elmondták és megmutatták hogy kell a vakolókanállal bánni. Egyszer maga _ Ivan Kb-zlij is foglalkozott. Natasá­val Fogta a vakolókanalat, a eimitófát, a cementet, ment és rakta a falra az anvaffot, le­szedte a felesleget, kiigazítot­ta. ■. és kész volt a párkány. — Gyakorlat clolaa — mon­dotta­Natasa tudta, hogy Ivan mgr hat-hét éve dolgozik, mint vakoló, őt nehéz lesz utolérni■ De nem mondott V' arról, hogy a mesterséget, gyorsan elsajátítsa, ezért el­határozta. hogy szabadidejé­ben gyakorol. Egyik este hazavitte a szer­számokat, habarcsot kevert és munkához látott. A oazdnsszony nem volt otthon. Natasa elhatároztál hogy meglepi, bevakolja az öreg szín falát. Natasa kitartása meghozta az eredményt. Két és fél hó­nán múlva Natasa. Szacsko megszerezte a harmadik helyei az élen járó brigádban. A kom- szőni,ölisták- értékelték állha­tatosságát. és beválasztották az építkezés kornszomol bi­zottságába. Jegyszer a komszomolbv zottsáaban az ifjúmun­kásokról beszélgettek. A bi­zottság titkára ezt mondta: — Egyre több éK több ifjú lön hozzánk. Sokan szeretné­nek belépni a szervezetbe. El. kell mennünk a munkásszálló híg beszólni kell nékik a Kom­somol harcos iltjáról. Natasát megbízták, tartson előadást az egyik munkásszál­lóban. A titkár jó tanácsot adott neki: JTe, Natasa a, Do miec-inedencéből jöttél> bizto­san jártál Krasznodonban. beszéli hát a fiúknak a krasz nodoníakróU” ■ Az Ifjú Gárda tagjainak a hőstetteiről Natasa sokat tu­dott, járt Krasznodonban <?á meglátogatta Ole g Kocsevoj anyját és a múzeumban meg ismerkedett as ira tokkal,. • ••■A munkásszálló legna­gyobb szobájában hatvanon gyűltek össze. Laktak itt bp-‘ lonmunkások. ácsok, kőmüve se/,-, szerelők, gépesítési szak­értők. Az első nercben Natasa kissé za varban volt• de lassan megtalálta a kellő szó. vakut. Részletesen meséli V any ja Zemnuhovról, Ulf a GromvúróL beszélt arról, ho­gyan tűzték ki a vörös zász­lót a rettenthetetlen ko-mszo moll stáb a fasiszták karmai között vergődő város fölé. • Natasa, ettől a naptól kezel­ve nemcsak kiváló építő voll, hanem kiváló Kornszomol pro­pagandista is. Most tovább ta nul. A N. osztály tanulója. Ugyanolyan akarattal sajátít­ja el a tudományos ismerete­ket, mint egykor a vakolás mesterségét. Célja, is ugyan­az: felkészülni a haza nica hí- Iifibb szol nálxtiárcL­E napon múlt öt éve annak, bogy a Magyar Kommunista Párt funkcionáriusainak har madik országos értekezletén népünk szeretett vezére. Rá kosi elvtárs nagyjelentőségű beszédet mondott. Ebben a beszédében tudtára ébresztet­te országunk dolgozóit: elér kertünk ahhoz a fordulathoz amelyet leghívebben ez a jel szó fejez ki: ».Tiéd az ország, magadnak építed.” ..A magyar demokrácia so rozatos győzelmei”-ről szá; molt be beszédében Rákosi elvtárs- Ezeket a sorozato győzelmeket a dicsőséges szov­jet hadsereg diadala tette le belőve, azért születhettek meg ezek a győzelmek, mert a Magyar Kommunista Párt ré­szese volt az államhatalomnak, mert törhetetlen erővel vitte harcba a magyar dolgozók, proletárok, dolgozó parasztok ezreit, százezreit, akiknek zö­me — amint Rákosi elvtárs az értekezleten elhangzott zár­szavában mondta élelem és fizetés nélkül, -rongyosan és életveszélyek között példátlan lelkesedéssel fogtak neki az újjáépítésnek- S a lelkesedés­nek hajtóereje volt: .„.-a munkásoknak az a meggyőző­dése, hogy maguknak építik az országot, az új gazdáknak az a tudata, hója végre ke­zűidbe került az évszázadok óta áhított föld, az » tudat, hoOy magunknak építjük az országot „A sorozatos győzelmekben ’ — ott van mindig a gazdasá­gi győzelem, amelv hozzájárul demokráciánk politikai meg erősödéséhez, s mindaz a. po­litikai harc, _ amely elősegí ­tette gazdasági téren a népi demokrácia megszilárdulását. Vegyük sorra csak a legfon­tosabbakat: a földosztást. Ez volt az egyik legdöntőbb tény­kedése. ami az eddigi nincs­telen, föídnélküli dolgozó pa­rasztokat a párt mellé állítot­ta, amivel megnyerte az ú.i or szár- építése számára őket. S a párt nemcsak kiosztotta a földet, de meg is védte a visszaözönlő reakció által szo­rongatott szövetségesét. Ki- vita a jelszót: ,.Földet vissza nem adunk!” A tök-e elleni hafc is meg kezdődött: az államosításokkal az io«r jórészét társadalmasí tóttal:. Megteremtettük az ér­tékálló jó pénzt, a forintot. A hároméve« tervvel kezdetét vette, a tervgazdálkodás. Az lig öthónapos tervsazdálko dóé — »már gazdasági életünk minden területén meggyorsít ja a termelést, gondoskodik a beruházások legmegfelelőbb elosztásáról, gazdasági életünk döntő erőit összefogva siet­teti hazánk talvr uállltását” — szögezi le Rákosi elvtárs. A mezőgazdaságban is érezteti már hatását a tervszerűség, n szárazság ellenére javult és jgvenleteáebbé vált az ellátás- A töke védelmezői ellen: harc is megkezdődött. Harc a üggetlen kisgazdapártba tö­mörült. nyugatról visszaszi- várgott, búvóhelyéről kirne- ■és-zkedptt reakció ellen. Mind­azok ellen, akik vissza, akar­ták állítani a kapitalizmust mindazok ellen, akik alatto­mosan. demagóg, álbaloldali frázisokkal, szabotázzsal akar­ták meghiúsítani a párt mun­kálat, megabadálvozni. hogy a dolgozók .felépítsél; úi or­szágukat. A Magyar Kommunista Párt harcolt. Következetesen s keményen. A párt köré tö; mörült 1947-ben má„ az. ipari munkásság többsége és kéz dett mögéje felsorakozni :1 dolgozó parasztság is- A Kom muulsta Párt lett az ország legnagyobb pártja- A magyar nép köré magasodott a hős barát szeretett alakja: a Szov­jetunió. A Szovjetunió nap- nap mellett megnyilvánuló ön­zetlen segítése mellett puszta létével is megfékezte a külsős belső reakció pusztító törek­véseit. S a dolgozók mindjobban kezdték és kezdik tol ismerni hogy mit jel ént az, hogv a magunk boldog jövőjéért munkálkodunk. Bizonyítják ezt a hároméves terv határidő előtti befejezése, ötéves ter­vünk — béketervünk — alko­tásai: SztáUnváros. Sztálin Vasmű, Budapesti Földalatti Gyorsvasút. November 7 Erő­mű, diósgyőri naűvkohó. Kis­kunfélegyházi Bányászati IIe- rendezések Gyára, az egyre nagyobb területen dolgozó traktorok, a mezőgazdaság ..vasoszlopai”, a mostmár több miut^ üOOO termelőszövetkezet­ben és csoportban dolgozó és a mezőgazdasági munka terű" létén mind nagyobb termelé­kenységet elérő parasztok úi élete. Az eaész dolgozó nép alko­tó erejét fűzi eqybe és irá­nyítja a munkásé g y ség meg' teremtője: a Magyar Dolgo­zók- Pártja. A párt erejében lepleztük le az áruló jobbol­dali szociáldemokrata vezető­ket- Mi h dszén tyé ket. Rákosi elvtárs éber szeme meglátta fiaikban az országvesztő áru­lót — és a Tito banditák ere- ie megtört országépítő né­pünk ereién. A tanácsok meg­alakulásával közvetlenül is kezébe vette dolgozó népünk flz állam irányítását, vezeté­sét. ..Népi demokráciánk aazchr sági és politikai megerősödé­sével nőtt nemzetközi tekintél­lyé”^ — állapította meg Rá­kosi elvtárs az MDP párt főis­koláján 1952 február 29‘én elmondott előadásában. A köl­csönös barátsági szerződések még szorosabbra vonják kap­csolatainkat barátainkkal, el­sősorban a nagy Szovjetunió­val. ,.A magyar demokráciát megerősödése modern törté­nelmünk folyamán először nyújt módot arra. hogy a szomszéd népekkel gyűlölkö dés és acsarkodás nélkül test- éri barátságban éljünk és kölcsönösén segítsük egymást a béke megőrzésében, s a há­ború ütötte sebek gyógyítá­sában” — mondotta Rákos* elvtárs- 1948 január 10-én. S a móddal, lehetőséggel élünk- A kapitalista körülmények: közt élő, vagy gyarmati füg­gésben sínylődő országok dolgozói rokonszenvve-1, vá­gyakozással. figyelemmel kí­sérik fejlődésünket. Elnyo­móik; kizsákmányolóik fog­csikorgató dühvei kénytelenek tudomásul ven-ni eredményein­ket. Soha nem szűnő éberség­gel kelj- őrködnünk eredmé­nyeinken.. Fokoznunk kell. munkafegyelmünket, munka-- sikereinket — védenünk füg­getlenségünket. Nagy nem-' zeti. egységfrontba tömörülve, politikai, gazdasági és kultu­rális téren . egyaránt végre kell hajtanunk ötéves ter­vünket. erősíteni néphadsere­günket, méltónak kell lennünk arra, hogy Sztálin elvtárs bennünket is „rohambriOód­ként” említett. Igazi gazda; akarunk maradni « maradunk is országunknak., A Szovjet unióval, a kommunizmust éld tő dicső országgal, s a test véri néni demokráciákkal el- téphetetleu barátságban pár­tunk élén szeretett Rákosi elv­társunk vezetésével akarjuk továbbépíteni országunkban ;; szocializmust. 1I1IU1K Az orgoványi MNDSZ ve­zetősége rendkívüli vezetőségi ülésen tárgyalta meg az új be­gyűjtési rendeletét. Elhatároz­ták, hogy nőnapokon fogják ismertetni a dolgozó paraszt asszonyok előtt. * A vaskúti gépállomáson jól dolgozik az üzemi bizottság, ülésein rendszeresen résztvesz a párttitkár, hogy javaslataival segítse a szakszervezet munká­ját. Az üzemi bizottság mun­katerv alapján dolgozik. A terv- homlokterében a dolgozók neve lése áll, amit rendszeresen vé­geznek. Az eddigi terveket a bizottság tagjai maradéktaluvri végrehajtottál*-.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom