Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. január (8. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-08 / 6. szám

A Kecskeméti Gépgyár dolgozói újításaikkal több mint 2 millió forintot takarítottak meg népgazdaságunknak A Kecskeméti Gépgyárba« több vévsíjivtábla hirdetj a tiirmelés eredményeit. Van. amelyik » Guzda*mozgalom te­vékenységét. van amelvii- a termeié; mennyiségi teljesít­ményét ismerteti. Ide még a , tegtüzetésebb keresés mellett sem találunk Újítási híradó” lel írást, vagv ..Újítással » békéért’’ című versenytáblát. Vasrv faliújságot Talán nin- •senek kiváló dolgozók e* újítók a Kecskeméti Gépgyár­ai dolgozók leiken Az üzem dolgozóinak 60 sza zalóka vesz részt az ú.ítta- ■munkában. Az tis?zehasonlit> statisztika szerint 1952-be», ~ 1951-hez viszonyítva 4S száza­lékkal növekedett a beadott. 27 százalékkal emelkedett a beve­zetett úiítások száma, amelyek alkalmazása, 2/t 27.000 forint megtakarítást -Jelentenek nőir (jazdasá.'i linknek. Ez világosan megmutatja hpev a dolgozók döntő több sége magáénak érzi a gyárat és" állandóan gondoskodik úiabb és úiabb újításokkal a m unká.i á n a k megköun .vîtes é ről. kereseti lehetőségének emelkedéséről. Az elmúlt évbeli beadott 100 iiiitás. amelyből. iOO-et beve­zettek, világosan mutatja a « vár dolgozóinak ragyogó ha- zafisáőát- Megmutatja azt. hogy a mi társadalmi rend szerünk mjlven hatalmas mér­tékben segíti a dolgozók alko­tókészségének- kibontakozását. A mi rendszerünk tette lehe­tővé Csiszár Árpád sztaha­novista szer»-zárn készítőnek, hogv tudásút a nén javára, a haza szolgálatába állítsa. Az h példáin is fényesen bizo­nyítja azt. hogyan alakulnak át az tizem dolgozói, gondol­kodó, alkotó, öntudatos embe­rekké. Csiszár Árpád körűibe iü 1 23 éve dolgozik a Kecske­méti Gépgyárban, de munká­ját csak- a néoi demokráciánk becsülte meg. Aki a műit rendszerben .-okoskodott ' — ahogy ő mondja —„azt nem szerették ,<a főnökök”. A gyár iifitől Csiszár Árpád elgondolásait mindig közli Fischer Róbert művezetővel és legtöbbször így feiezi-k be a beszélgetést nem hagyhatom, hogv minden maradion a végiben; Megváló sítom elgondolásomat rövid ban? Vagy még nem érde­melték ki a dicséretet ' Nemi Más a helyzet. A Kecskeméti Gépgyárban az újítási ver sény nyilvánosságával a ve­zetők keveset törődnek. Pedig ez igen helytelen, mert újító-mozgalom a nyárban *s 'tuen nagyszerű eredményeket ért el az 1052-es tervévben és már az 1952-as esztendő első napiéiban is egyre több, dől. gozó keresi ,fel. az ú.jítőfele löst újításával. kezdeményezései 'előn belül. És a szavakat tét ek követik. Húsz esetben idolt be 1952-ben újítást: ínn­yel 00 ezer forintot titkári tolt meg népgazdaságunknak. Az ő elgondolása alapján sike riüt a szivornyáknál a beisó és külső menetvágás és oldala zás munkáját esztergapad női kül fúrógépen elvégezni-, Ez zel az újítással 02 ezer foriii tot takarított meő. Ezzé1 azonban még nem elégedett meg, fűtötte őt _ az alkotás' vás'v. a liaza, iránti szeretet. A me net vágás gyorsítására beadott újításával négyezer forintot takarított meg alla inunknak. De nemcsak Gúszer Árpád, hanem az iizem többi dolgozói is újításaikkal seSÍ- tik elő a több és jobb munka végzésének lehetőségét. A kemenceépítő brigád tag­jai Varga László brigád veze­tővel az élén. minden különö­sebb utasítás nélkül úgy szed ték ízét a rossz kemeucét, hogy abból 2400 samottéSlál — amely importáru — és 19 ezer égetett téglát takarítót tak meg gondos.' előrelátó munkájukkal, afnclvói’t forint jutalmat kaptak. A zománcozó üzemrészbe a többször folvt. vita arról, hogy az exportra készült egészségügyi csészéket nem lehet púderral zománcozni. A műszakiak véleménye is az volt, ho8'v lehetetlen. A gyár rossz zománcozásáért, sok köt­bért fizetett és naoról-napra jöttek a reklamációk, amelyek azt közölték a gyárral, hogy leoattogzott a zománc. A Ka­tona brigád tagjai -— akik már többéves gyakorlattal rendelkeznek a zománcozd? munkájában — összeültek és megbeszélték tapasztalataikat Papírra, vetették elgondolása kát és bevitték az újító fele­lőshöz. A benyújtott újítást letárgyaltál- elfogadtál- és azóta megoldódott a ..lehetet­len”: púderral zománcoznak g ezzel kifogástalan árut gyár­tanak exportra is. A mozgalom Téli inuiiluili a Szovjet unióban tere helyesed ifi Az újító-mozgalom a poli­tikai felvilágosító munka nyomán kezd. a, gyárban úr meumospalommá lenni■ Egyre több dolgozó keresi fel az újítófelelőst s nyújtja be új í fását, elgondolását a termelés fokozása érdekében. Január első Halijaiban már 18 újítási javaslat futott be. Ezek az eredmények mindazt tükrözik vissza, hogy az újító-mozgalom a gyárban, hatalmas mérték ben fejlődik­Az üzem újítóinak lelkesedé­se megköveteli, hogy az iizem vezetősége nagyobb gondot fordítson a dolgozók kezde­ményezésének felkarolására s gyorsan tárgyalja, le a beadott újításokat és alkalmazza azt a termelésben. Az újítók elvárják, hogy a szakszer rezei a versenynyil vá- nissúa biztosításával tárna tiassa az újító-mozgalmat. A Kecskeméti Gépgyár dolgo­zóinak példája, azt mutatja, hogy üzemi dolgozóink élnek a lehetőségekkel. . alkotó mó­don. bátran é. eredményesen újítanak, kezdeményeznek szo­cialista hazánk gyors fejlődé­se érdekében. A Szovjetunióban az építő munka télen si-ni Szünetel, — Moszkvában a Dorogomiiovszkaja-rakparton újabb magasépiilet készül, A 31 emeletesre tervezett szállodának niár a 13. emeletén dolgoznak a gyorskezű szovjet kőművesek. Képünkön VaSziUj és Szergej Piszkon kőműveseket látjuk, amint a száJlodaépiUet külső falát újfajta kerámialapokkal fe­dik öe. Vei est és begyűjtést szabotáló ku lakói a bíróság előtt Az osztályellenség azzal is igyekszik gátat vetni szoeta- [ista építésűimnek, hocv szív» bétáiig a vetést, é« ezzel aka­dályozza az ezévi termést, valamint a besrvüitésj tervek teljesítését- A napokbei is számos kulákot ítéltek el. a vetés és a begyűjtés szabotá- lása miatt. Gyorsítsuk meg a vetést megyénkben Használjunk ki minden alkalmas percet Megyénkben még jelen tő.? terület nincs elvetve. A’- ntolsó tíz nap alatt az elve­tett területei- mennyisége 1 3 százalékkal emelkedett csali. Ez bizonyítja, hogv pártszer­vezeteink és tanácsaink még mindig nem mozgósították eléggé a rendelkezésre álló erőket. Kiskunhalason például ahol nié«- nagy terület nincs elvetve. 7'én csak 7 fogat dol­gozott a határban. Pálmonos' tóm határában is sok mén a vetetlen terület, a községbm mégsem gondoskodtak a fo- gatzárlat végrehajtásáról. Legtöbb helyen csak a ta­nács mezőgazdasági előadója vesz részt aktívan a vetésre való mozgósításban. A föld­mű vessző vetkezetek ném ad­nak segítséget a. tanácsoknak a tarlalékterületak bevezetésé­hez- A mezőgazdasági állandó bizottságok kevés helyen moz­gósítják tagjaikat a hátralék behozására. Minden alkalmas nercet ki íveli használni a még hátralévő területek bevetésére. A párt- szervezeteknek és tanácsoknak minden erőt ke]l mozgósítani a munka befejezése érdekében- A mezőgazdasági állandó bi­zottságokra fontos feladat há­rul a mozgósítás terén. A bi- zottrágok ' tagjai példamuta­tásukkal. aktívák bevonásá­val. népnevelő munkával elő­segíthetik » vetés ütemének meggvörsulását. ld. Barna I.aJo> kerekegy házi kulák már tavalyelőtt i- büntetve volt a begyűjtés szn botálása miatt. Akkor í Jjó- - napi börtönt és 1500 foiuil Pénzbüntetést kapott. A ku- iáknak azonban nem bastnáíl a büntetés és a tava'-vi ev november havára, b-.ütemezett 130 kilogramm sertésbeadását szabotálta. A tavalyelőtti ál­lapotokhoz kénest állatállo­mányát J tehénnel és 2 ser­téssel csökkentette. A vetés- -tervében feltüntetett másfél hold búzát. 1 hold árpát, -t hold rozsot a mai tianiS nem. vetette el. A kecskeméti jánísbírósá-i évi börtönre. 3000 forint vén.'.' büntetésre. 3000 forint érta’Ai vu a tionelkobzásra és 5 év re % t.'öziiQiiektnl való eltiltás)-» ítélte. Kerepesi Vince kunszent' miklósi kulák szintén a veté't szabotálta. Három és fél hold búzát, ti bold 600 négyszögöt rozsot, 1000 négyszögöl őszi árpát kellett volna vetnie és mindössze csak két és fél honi búzát vetett. A kunszerit miklósi járásin+. rósáu 1 évi és 2 hónapi, bo1'-1 íönre, 1000 forint pénzbiinte■> lésre. 1000 forint, vavuone!* kobzáéra, ■>. érre a höziioyek* töl.'Való eltiltásra ítélte. „Mintabolt“ — kis hibával A Kecskeméti Kiskeres- kedvlmi Vállalat veze­tője megelégedetten hátradől székében és újságolja: — Ka. szaktársak, ez vagyok én! A Jacques Daclos utcában (Kagykörösi-utcában) nyitjuk áruházunkat, a, készruhabol tot. Hívja csak fel Sági elv- társat a Beruházási Vállalat­nál — szól végül az egyik kar­társnőhöz — Halló, Sági elvtárs? , — Megkapta-e már a megbízást .< Igen. akkor nyomban adja ki a tervezőirodának és legyen nondja. hogy minél előbb munkába kerüljön a készruha- bolt építkezése. Szeretnénk szeptember 30-án beköltözni. A Beruházási Vállalat pár nap múlva felkén t eau tervező munkaközösséget, hozni ké­szítse el az építkezés terveit. A cél. az volt, hogy a, Jacgues Duclos-utcában a Kiskereske­delmi Vállalat reprezentatív üzletet nyithasson,. Hamarosan el ils jöttéi• az építészek, „mértek. számoltuk i‘s végre a tervet is elküld­ték, amelyet az illetékesek jó­váhagytak• Most aztán a Tatarozási Vállalat lépett a porondra, ahol azonban a felbuzdulás vár kissé lelankfult, hiszen alig kezdték el az építkezést, máris nehézségek tornyosul- ’"le­A mintaboltnak ugyanis olyan házat választottak. melynek fejéről bíz az idő már leütötte a kalapot. A te­lő rogy adózóit. Az udvar fe­löli falak pedid kidudorodtak, mint a pöffetea gomba­luf ikor a /Tatar' ezt beje­lentette. megkezdődött az általános tanácskozás, a telefonálás, futás, szaladgálás, fedezet utáni siránkozás. Vé­gül is az agytröszt fejéből ki­pattant a mentő' gondolat: lhí kell bírni a KfK-ct, hogy vál­lalja az épület tetőzetének a rendbehozatalát. Hosszú tár­gyalások után a KIK ráállt az alkura, 5000 forint ereiéit* vállalta a költségeket. Megindult à tető rendbeho­zatala. De egy ilyen korhadt tetőnél az ember soha nein tudja előre, hol bukkafi egy úiabb, nem várt. akadályra. — ilyen akadály elő ís került, így az 5000 forintos tetőjaví­tási költség felduzzadt 20 ezer forintra. De közben a Papok is múl­tak. Közeledett az átadás ideje és inén a tető sem jött rendbe. A Tatarozást Vállalat nem, tudta, időre átadni az üzletet. Hiába rimánkodott a Kisker Igazgatója (volt ok a vívásra> hiszen három üzletet előre be­záratott. amelyeknek kiesett a jövedelme), hiába hívtak ősz- .sze döntőbizottsági eljárást, húOu kit.terhel a felelősség a.z építkezés elhúzásáéit, hiába nyújtotta be a Beruházási Vállalat a Tatarozást Vállal út­nál kötbér-igényét, az építke­zés továbbra is csiga lépésben haladt■ íl°tiy az építkezés ütemét meggyorsítsa, a Kiskar Vállalat vezetője felajánlotta, hogy december 21-re men­nyit ja a mintaboltot. A Beruházási. Vállalat ez­után úiabb injekciót kapott, amelyet továbbított a Tatar 0- zási Vállalat felé, de f,z újabb és újabb nehézségek ««- tolták a munkák gyorsabb ütemét.. Munka közben kitűnt ulyanis az is, lioyu sok min­den kimaradt a tervből. Kern történt intézkedés a nedves falak elszigetelésére, úgy hogy a raktár falán már most vi­rágzik a penészgomba. A rak­tár ablakát is befutaztatták’ nincs szellőztetése. így pedig nem lehet használni, Az udvar felőli fal 50 centiméternyire kihajolt, ezt, is némiképp füg­gőié aes helyzetbe kellett hoz­ni, és ílht tovább. fie’ hogy u Kisker Válla­lat felajánlását teljesít­hesse. a műszakilag még át nem adott üzletbe december 21re beköltöztette a szomszé­dos textil-üzletet. Azzal nem sokat törődtek, hogy « belső berendezés sem készült még el, de még azzal sem, hogy « mintaiizlet inkább vau kopor­sóhoz hasonlított, hisz olyan sötét volt. (Az azonban úti y- látszik, nem b"j. mert az agy- tröszt okossá'Ja tán a sötétben ■ is világít.) És ebben a féligkész üzlet­ben már az első napokban megtörtént az első baj. Egy szép napon, mint a wen'üykő, lehullott a mennyezet, fal— Szerencsére senki nem állt alatta, de a vevők ijedten fu­tottak ki. De a kijutás nem is volt olyan könnyű, mert közben meadaandt az áj ajtó- is és az csak kis rázással és oldallökéssel volt hajlandó ki­nyílni. Másnap az egyik vevőnek megtetszett a kirakatban az egyik ruhadarab- Órákig tar­tó vesződés után tudták csak a 'kirakat, lakat iát ki­nyitni. A fő dolog azonban az. hogy Kecskemét kapott egy minta­boltot’ mondhatnánk eou kis áruházát, amelynek belsejét mai napig veszélyes ha*ziuu- Hi. Az ember nem tudja, mikor szakad le a mennyezet ■mást“■ része. A belső berendezés . is ..tökéletes”. A ruhák a krip­tában a földön szerteszét tá­rolnak, hiszen a raktárt még nem tud iák használni. Azr üz­lethelyisén egyik részében árusítják a konfekciót, több helyiségében pedig kovácsol­nak az asztalosok, lakatosok, kőművesek. A világítást is jól oldották meg- Egész nap hét darab lOO-rts és 8 darab 200-as (Ao ég. Elég lesz biz annak fo­gyasztását megkeresni. A mintabolt műszakilag a, i^* mai napin még nine.? átadva, ennek ellenére a Kis* kér Vállalat abban már pró­bál. forgalmat csinálni. Itt tán fordítva érvényes a közmon­dás: aki sokat foltoz, keveset költ. De a felszínre került bajhoz más bajok is szoktak csatla­kozni. Itt r/dig az. hoau mV ért kellett olyan utcában épít“ kezni. amely a város fejleszti s* tervben nem látszik elöntő sze­repet, miért kellett » repre­zentatív mintaboltot egy sZŰn utcában, elhelyezni, amikor Kecske met vú rosfeilesztést tervében -a Bákóczrutca /< a reprezentatív út és végül miért kellett 200-000 forintot eu y olyan rozoga épületbe be­építeni, amelyet csak nz ös?" szefoltozott tető és tán. a só­hajtás tart, össze. Kecskemét dolgozói most csak azt várják: ki a fplel.öi mindezért. De még azt is vár­juk, mikor esik a vakolat azok­nak a, fejére, akik - ezért felel­nek és akik a nép 200.000 f o­rintjával olyan könnyelműen bántak. Azt mostmúr tudjuk, hogy a mintabolttal bukót lőttek■ D& arra még mi sem gondoltunk’ hogy ezt a bakot úgy akarjuk megfejni, hogy rostát tarta­nuk alá iu. amelyen átcsurog a 200-000 forint

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom