Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. január (8. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-04 / 3. szám

* A KECSKEMET.I MüZEUMEG Y ESZTENDEJE ,, Du na pen telét építeni és az ni kultúrát építeni" uoyan- unnak a dohának két oldala' — mondotta Kávai elvtárs i>Artunk 11. kongresszusán. L'.i kultúránk kialakításúhoz, az eSyéb kulturális és né unni ve* lesi intézmények mellett a Kecskeméti AIúíeum is kivet te részét 1952-ben, Közel 100 ezer látogatót mozgósítottak eöben az évben különböző ki állításaink­Az év çle.ii Fejlődéstörténeti Kiállítás után a megyei kép zömüveszeti körök munkássá­gát mutatta be. maid ennek sikere után megnyitotta a Rá­kosi Mátyás Kiállítást. Ezen a dokumentációs kiállításon naponta 1000 látogató tanul­mányozta végig népünk veze­tőiének és tanítóiának hősi életét és merített erőt min­dennapi juuukáiához. Április 5-én megnyílt a múzeum állandó régészeti is néprajzi kiállítása. Ennek a kiállításnak anyaga méltó az egykor híres Kecskeméti Mú­zeum régi. de a fasiszta rom­bolás által elpusztított anya­gához. Itt ma is az egész vi­lág tudományosan megbecsült régészeti és népraizi kincse sorakozik .fel három teremben, hogy képet adjon a pusztai ]o vasnépek emberéről , és , tár­sadalmáról. Nagyértékű ázsia: és alföldi anyag van itt. hogy kielégítse népünk tudásszom­ját s tanulion a letűnt korok ból s lássa, milyen ugrásszerű fejlődést idézett elő a Nagy Októberi Szocialista Fórra dalom világtörténelmi jelen­tőségű győzelme. A múzeum bemutatta a? egykori kecskeméti művész­iden tiaev alkotásait és azo­kat a haladó műveket, me­lyek Kecskemétnek is dicső­séget szereztek a magyar mű­vészet történetében. Bemutat­ta a moszkvai Tretyakov Kén tár remekműveit, bemutatta n Halló-féle gyűjteményt, amelynek 48 világhírű kép­anyaga Rembrandtot. Tiziant, (lovat. Rubeust. Holbeint, Jan van Deyeket Velasquezt, Co- rot-t. Menet-t. és a többi na£y mestereket hozta el Kecske­mét dolgozóinak szeme ele. Az év eleién sok dolgozó azt írta a vendégkönyvbe: minél több képzőművészeti alkotást kérünk, hogy tanul­junk, lássunk és megismerjük •< nagy haladó hagyományo­kat■ A múzeum dolgozói ezért megfeszített erővel egymás­után rendezték meg a kiállí­tásokat. Augusztus 20-tól az ötéves tervkiállítás hatalmas méretű tablói, fénykénéi, gra­fikonjai mutatták meg az or­szág és megyénk dolgozói mi­ven eredményeket értek el. Ezt a kiállítást egyedül — 37-558 látogató tekintette meg­Utána ismét képzőművészeti lovaggal nyitott a múzeum. 3 l’ervkiá]lítá«3 pedig mozgó ki állítási anyaggá változott, cog y a megyében szetvigye szocializmusunk építésének lokumeutumait. Az úi euró­pai. festészet remekművei me!* ■ ett bemutatta egv kecskeméti .ebotséges festőművész, liozsó Iá nos festvényeit. akit a nép­művelési miniszter munka­iul,alommal tüntetett ki. Az ív utolsó kiállítása a Szegedi Múzeum 40 képzőművészeti re­mekét hozta el Kecskemétre. Ez évben tehát nyolc képző- művészeti kiállítás, két. doku­mentációs kiállítás, egy fe.ilo- léstörténeti és két állapdó (régészeti és néprajzi) kiállí­ts nvilt meg a múzeumban. Az eredmények még na­gyobb feladatot rónak 53-ban múzeumunkra. Ebben segítsé­gére lesz a Kecskeméten ss megalakult Múzeumi Bizott­ság. benne az üzemek és szer­vezetek legkiválóbbiai adnak tanácsot, irányítást, véle œényt a szakmai vonalon dolgozó múzeumnak és egy -■en megteremtik a tömegek * . múzeum közötti meg jobb /iszonyt A múzeum azonban .zárait s dolgozó nép közvet- ,c.n segítségére is és meg szívlel minden kritikát és ta­nácsot. Ma már élő kulturális szerve Kecskemétnek és.kör­nyékének a múzeum. Élénk részt kér kultúrforradalmunk- ból és tudományos munkássá­ga a nép érdekében ée a nép nyelvén folyik. Ebben az évben ú.iabb nagy kiállítások lesznek. Mindjárt februárban a Kommunizmus útján című hatalmas doku­mentációs kiállítás, amely a Szovjetunió nagy építkezé­sit mutatja be szemléltetőén. ma jd utána Vágó Pálnak, a nagy magyar festőnek gyűjte­ménye a fővárosi és egyéb múzeumokból legelőször Kecs­keméten .fogja gyönyörköd­tetni a dolgozókat. A múzeum másik nagy dokumentációs kiállítása le-z: Kecskemét vá­ros szocialista fejlődése. Ez a kiállítás » szovjet múzeumok példájára mutatja be váro­sunk fejlődését és ebben a tö­rekvésben az első lesz a vi­déki múzeumok között. A jö­vő év tervéből kj kell még emelnünk egy úi fejlődéstör­téneti kiállítás megrendezé­sét» valamint állandó kiállítá­sunk kiegészítését a termé­szettudományos részével, mely a Duna—Tisza köze növény*, és állatvilágát fogja bemu­Wzinészeink. színházveze- ''y tőink és rendezőink a múlt évben háromszori ültek össze, hogy fejlődésünk leg­égetőbb kérdéseit megtárgyal­ják. Ahogy ez az elmúlt két esztendőben is történt, a kon­ferenciákon hallottak további munkánkra adnak alapvető és fontos útmutatásokat. A harmadik színházi konfe­rencia meghallgatta Gábor Miklós elvtárs beszámolóiéit és a hozzászólásokkal lényegében három főkérdésről tárgyalt: az új magyar dráma kialaku­lásáról és az újabb magyar darabokért vívott harcról, a Sztanyiszlavszkij-módszcr , el­fogadásában és alkalmazásá­ban eddig elért eredményekről és a további feladatokról ezen a téren, továbbá az előadásra szánt művek helyes értelmezé­séről. a mű mondanivalójának helyes szinpadraviteléről­Mind a három kérdés élénk és eredményes vitát hozott n számunkra. Felszólaltak. íróink legjobbjai» Urbán Emő Kos- suth-díjas. Hámos György Kossuth-dí jas s Gellert Endre Kossutlidíias főrendező, a Magyar Nepköztársasáo érde­mes művésze, az új magyar dráma kialakítása érdekében folyó vitában. Mészáros ÁOi, Bessenyei Fe­renc. Honthv Hanna, Feleky Kamill, Tompa. Sándor. Major Tamás. Ladányi Ferenc és még sok kiváló művészünk elemezte a Sztanyiszlavszkjj módszer alkalmazásában eddig elért eredményeit. A konferencia ismételten és nagy nyomatékkel hívta fel színházaink vezetői nek figyelmét arra, hogy a színházak együttesének fejlő­dését leginkább az új, a mai életről szóló drámák helyes eljátszása, segíti elő. Ennek n vitának « tanulsága alánján színházunknak is komolyan kell foglalkozni ezzel a kér­déssel. Ha műsortervünket jól szemügyre vesszük, mefJ kelJ állapítanunk, hagy elférne még benne egykéi úi magyar darab. &s ha közönségünk igényét is jobban figyelembe, vesszük, azt. tapasztalhatjuk, hogy Kecskemét város dolgo sói is szívesen vennék, ha töb­bet- látnák színpadunkéin a mai élet problémáit, a mai éle­tünk hőseit, példaképed, kik nek lelteméből és cselekedetei­ből közvetlenül komoly tanul ciMokat lehetne levonni min­dennapi életünkre- Ezahiány színházunk nui soi politika iá­tatni rendkívül korszerű és látványos módon. A múzeum élő. harcos része kultúríorradalmunknak. Min­dent megad ahhoz, hogv né oiiuk kultúrszomiát minél többször és változatos módon kielégítse. Melegebb vasárnapi délelőttökön hangversenyek, kutatóknak és kulturális kér­dések után érdeklődőknek ál­landó felvilágosítás és tanács­adás, kutatószoba áU mn.id a természettudományos kérdő sekkel foglalkozóknak szolgá­latára- Pártunk és 'kormány­zatunk minden segítséget megad, hogy egyik legfonto­sabb tudományos intézmé nyűnk, a múzeum szorosan be­kapcsolódhasson ötéves ter­vünk és békeharcunk legfon­tosabb politikai feladataiba s a szovjet _ tapasztalatok fel­használásával kiszélesítse a tudományos munkát. A Kecs­keméti Múzeum harcos és a felmerülő kérdésekre gyorsan felelő agitációs. népnevelő és kulturális munkáját a. jövőben még szélesebb mederben kell folytatnia. Ilogv ez mit jelent népünk számára, arra megfe­lelt az Í951-es év 97.000 és az 1952 es év 100.000 látogatója- KOMÁROMI JÓZSEF múzeumvezető. ban valóban megvan és ezen még ebben az évben segíteni akarunk. De tennivalónk van úi ma­gyar drámák létrehozása te­rén is. Színházunknak is höte lesséye, hogy felfedezzen, meg­nyerjen a színház számára fia­tul drámaírókat, hogy rend szeresen foglalkozva velük et- érjük azt, koav színházunk számára is írjanak darabot, amivel mi is gazdagíthatnánk az úi magyar drámairodalom kincsestárát. Éppen ezzel kapcsolatban szeretnénk pályázatot is hir­detni Kecskemét város dolgo­zói között eayfelvrmásos és háromfelvonásos darab meg írására. Szeretnénk, ha. akad­na Kecskeméten is olyan fia­tal tehetség, ahi színházunk drámát ura iának segítségével olyan darubot írna, amelynek témája elsősorban Kecskemét város dolgozóihoz állna leg­közelebb. elentős mértékben seoil bennünket a Sztauyisz- lavszkij -módszerek elterjesz­tésében nem egy élenjáró szí­nészünk felszólalása, melyben saját tapasztalatairól számolt be. De öröm is volt látni< mi­lyen nagy mértékben alkal­mazzák már vezető művészeink Sztanyiszlavszkij módszerét és hogy milyen jelentős fejlődést értünk el ezen a téren. A kon­ferencia. tanulságai alapján színházunkban a következő két hónapban három előadást tar­tunk azokról a legfőbb kérdő sekről. melyek, a konferencián elhangzottakból számunk! a most a leofontosabbak és leg­érdekesebbek. Ezeknek az elő­adásoknak a témája: ..A hu­mor Sztanyiszlavszkij rendsze­rének tükrében”; „A mü he­lyes értelmezése és az eszmei mondanivaló maradéktalan színpadra vitele”: harmadiknak pedig ’.Eddigi tapasztalataink és további feladataink Szta- nyiszlavszkií módszerének el- *aját Kásában”. Bízunk abban, hona az új magyar darabokért folytatan­dó munkánk nem lesz ered ménytclen és az eredmény vá­rosunk dolgozóinak őrömére szolgál majd. Reméli ük. hogy çz a három előadás és az vid­ua, kővetkező viták és nem ke­vésbé a színpadon végzett munkánk, eredménye előadó sóink művészi színvonalának fejlődésében láthatóan -meg­mutatkozik majd. BÉKÉS ANDRÁS- a Kecskeméti. Kilóm József Szinház főrendezője­Hogyan használjuk fel színházunkban a harmadik színházi konferencia tapasztalatait A yilágbéke egyik biztosííéka : a szoviet-kinai barátság A moszkvai „Tyimirjazov“’- Mezőgazdasági Akadémiának mesterséges éghajlati laboratóriumában hatalmas jelentőségű kutatómunkát végeznek. A tudományos munkatársuk részle­tesen tanulmányozzák a növény ek életé1, anyagcseréjét, növe­kedését és kidolgozzák azokat a módszereket, amelyekkel a gazdag termés elérése érdekében a növények különböző ki* [»ességeit növelni lehet. A laboratóriumban télen napfény-lám­pákkal érik el a kívánt hatást. Részletesen kidolgozták a* őszi-téli időszakban történő paradicsom, retek, saláta és más növények termesztése érdekében a pótfénybesugárzás rendsze­rét, Nagyszerű eredményeket értek el a különböző nedvesség tartalmú talajok és különböző légköri feltételek mellett fejlődő növények növekedésének befoíy ásávaí, Képünkön a laboratórium két tudományos munkatársa a tavaszi búza gyökérrendszerét vizsgálja. Sztálin elvtárs mondotta a SZK(b)P XIX. kongresszusán: „Most amikor Kínától és Koreától Csehszlovákiáig és Magyar- országig új rohambrigádok jelentek meg a népi demokratikus országok képében — most könnyebbé vált pártunk harea és vidámabban folyik a munka.” A kép a szovjet és a kínai nép testvéri érzéseit mutatja, A szovjet-kínai barátság ünnepségeire Kínába érkezett szovjet kulturális küldöttséget tomboló lelkesedéssel fogadták min denütt, A tjencsini vasútállomáson is hatalmas tömeg üdvözölte a szovjet vendégeket. A képen O. V, Kavreznyoya hegedű- művésznő, nemzetközi díja», búcsút int, miközben a vonal elhagyja a vasútállomást Peking felé. A szovjet tudomány a mezőgazdaságért A mull, nyomora ma már csak mesékben é! a Türkin» SZSZK-ban, A dolgozók életszínvonala egyre magasabbra, eme itedik és ahol egy pár évtizeddel ezelőtt luxus közlekedő- eszköz volt a teve. a k°lhozpara«ztok személyautón jár®^*’’ Képünk K'jrbangu/.el Muradova. Hős Anya1, a (ov’’kolhoz elnökét mutatja ' ét fiával: Aslrral és •*’ vezető i’atllajewcl, . y Emelkedik a dolqozók életszínvonala

Next

/
Oldalképek
Tartalom