Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. január (8. évfolyam, 1-26. szám)
1953-01-31 / 26. szám
I BÁCSKISKUNMEGYEI NÉPUJSÁG Fordítsunk több nondot a tagjelöltek nevelésére. — A magyar-lengyel kulturális e<Jyesmén:u ötödik évfordulója. — A póruljárt felvásárlók. — Békeház a határszelén. AZ MIM* BA€SKI§KUMËCr¥EI PARTBIZOTTSAO A A AK LAPJA VUI. ÉVFOLYAM. 26. SZÁM Ara 50 fillér 1953. JANIIAK 31, SZOMBAT A iakarékosság a szocialista gazdálkodás módszere A legszigorúbb takarékos* súg minden vonalon — ez a szocialista gazdálkodás mód- tseere. Lehet, hogy egy ronn- kás mindössze néhány gramm nyersanyagot takarít meg. Da anogy a sok kis patakból — ha egy beomlik — bővizű folyó lesz. így válik a dolgozók milliói által megtakarított grammokból és kilogrammokból sokezer torma. Népgazdaságunk gyorsiite mű fejlődése érdekében egyre inkább szükségszerűvé válik a legszigorúbb takarékossági e^v betartása minden területen. Megyénk ipari üzemeiben már eddig is értünk el eredményeket a takarékosság te* rüietén. A Kecskeméti Cipőgyárban 1952-ben 60 ezer forintot takarítottak meg. A Kiskunfélegyházi Gépgyár ban is többezer forintot jelent az újítások alkalmazásával ólért anyag-takarékosság. Vasipari üzemeink közül a Kiskunfélegyházi Gépgyáriján a dolgozók egyre- többen kapcsolódnak be az egyéni megtakarítási számlamozgalomba. — Anyag takarékosságban a Vö i'ös Csillag brigád tagjai mu- tatnak -példát. Hasonló eredményekről beszélhetünk a Kecskeméti Épület lakatos ipari Vállalatnál• a Kecskeméti Gyufagyárban. Eredményeink azonban még csak kezdetlegesek. Általános kép az, hogy üzemeink még nem használják ki azokat a lehetőségeket, amelyek a fokozottabb takarékossággal kapcsolatosan rendelkezésünkre állnak. Ez elsősorban arra vezethető vissza, hogy párt- és szakszervezeteink. valamint gazdasági vezetők nem harcolnak következetesen a takarékosságra vonatkozó pártós kormányhatározatok végrehajtásáért. Nom mélyülnek el alaposan a takarékosság kérdésében, s rendszerint csak abban látnak,pazarlást, ha, a dolgozók eldobják a csavarokat, sz,egeeset, meg az építkezésnél a tégladarahokat nem használják fel. Természetes, hogy ez is nagy kár és az ilyen felelőtlen munka ellen keményen kell harcolni. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a takarékosságnak nincsenek más területei. Vizsgáljunk meg ezek közül egynéhányat. „Fígy elembe kell venni, hogy lui « forgóeszközük f orgási sebességét népgu~ dóságunkban egyetlen nappal gyorsítjuk meg, úgy ezzel 230 millió for vint értékű készletet szabadi tank fal népgazdaságunk, számára” mondotta Gerö elvtárs a KV november 29 i ülésén, Megyénk ipari üzemel* ben is találunk- olyanokat melyek az engedélyezett készletnormát túllépik, készletet tárolnak félkészáruból és anyagból. A Bányászati Berendező sek Gyárában már hosszú, hónapok óta félkész állapotban állnak a geol'.zikai kocsik, amely az üzemnek több 10 ezer fonntot jele-nt. A helytelen tervezésből adódik az, hogy az üzemen belül nem készülnek el határidőre a fontos munkák. A Kecskeméti Konzervgyárban a műszakiak azzal a gondolattal: „hátha később nem lesz” 264 ezer forint, értékű forgóeszközt vontak o- más üzemektől. Az új igazgató: Nu’gy László elvtárs .— Gerö elv társ beszéde nyomán a felesleget a zonal felajánlotta más üzemeknek és versenyre . hívta az élelmiszeripari üzemek -vezetőit a forgóeszközök csökkentése érdekében. De hasonlóan több; üzemeinkben is megvan az ilyen ..előrelátás’’, pazarlás. A Kecskeméti Épületlakatosipari Vállalatnál azzal a jelszóval, hogy >,keret van, fel kell használni” hosz- szú időre szóló felesleges irodaszert halmoztak fel. „Az ilyen szűklátókörű üzemi ön zés felszámolása nélkül nem valósíthatnánk meg 1953-ban mintegy 1 milliárd forint fel- szabadi tását félkészáruban, késztermékben” — mondotta Gerö elvtárs. Tervteljeeátésünk komoly fékje a sei ej tgy ár tás — amely nem más, mint: ablakon kidobott pénz. A Kecskeméti, Gépgyár dolgozói 1952-ban felülő tes munkájukkal, selejtgyár* tással akkora összeget pocsékoltak el, : amelyből három esztergapadot tudtak yolna megvásárolni.; Gerö elvtárs keményen megbírálta beszédében azokat a vállalati igazgatókat, akik n-eni hajtják végre a sclejtel- számol ás i kórmán y h at á r oz a ■ tot, mert, „jó emberek” akarnak maradni, Ezek az igazgatók. műszaki vezetők, .akik >,ncm veszik észre, hogy saját maguk alatt vágják a fát”. Megszeg k az állami és műszaki fegyelem írott és íratlan parancsait. Megfutamodnak az anyagtakarékosságért vívott harc- küzdőteréről. A, Kecskeméti %>ületlakaiosipari Vállalatnál egyes műszaki vezetők úgy vélekednek, hogy az Ír ontott munka nem selejt, mert azt másra is . fel lőhet használni. Ez ellen a káros nézet ellen a pártszervezet minden egyes kommunistájának. a gazdaságvezetésnek keményen kell harcolni, ipert ez nem más, mint elné'-és a hibák felett. „Most sokkal alaposabban, körültekintőbbe» heti megvet“ Uziíiiieink adósság nélkül kezdjék még a február havi terv teljesítést loan üzemeinkben a dolgozók és műszakiak e-avre nagyobb lendülettel munkálkod. nap a havi terv teljesítésén- Tudják, hogy az év első hónapjában történő lemaradást nehéz behozni, de a mulasztás naOy károkat okoz népgazdaságunknak. Kommunisták és sztahanovisták példás termelésükkel, felvilágosító szavaikkal mozgósítsák a dolgozókat a több és jobb munkára, a lemaradás behozására. Ui módszerekkel igyekeznek a meg növekedett, feladatokat sikerre vinni. A Kecskeméti Cipőgyárban A.helyes műszaki vezetés és politikái felvilágosító műnk« nyomán nap-nao után egyenletesen emelkedik a 'termeié«. A dolgozók lelkesedése óráról- órára fokozódik, ami a kimagasló ú.i munkateljesítményekben tükröződik. Január 30-án 108.!/ százalékos napi tervteljesítés mellett 91-91 .yá zalókos minőséget értek cl. £íz egvéni versenyzők közül Deák József eddigi 200 százalékos termelését 300 százalékra emelte a munkaidő alános kihasználásával. Takács Ferenc gépkatauáió 160 százalékos termelését igyekszik túlszárnyalni. A női dolgozók közül Kullai Irén kikészítő 140 százalékot, Saljai Gáborné 3 41 százalékot, Udvardi Ilona 120 százalékot ért el. Az üz -m DIBZ-fiataljai is példás termeléssel zárkóznak fel az é]eu járókhoz. Fekete Pál «sztahanovista DISZ-f atal 135 százalékos eredményével halad az élen. Kovács Ferenc 135 százalékot ért el, A Kiskunfélegyházi Gépgyárban A szakszervezet ma már több gondot fordít a verseny- nyilvánossá ff biztosítására, jobban ellenőrzi a munkaver. senyt és napközben segíti a bizalmiak Tjavelőmunkáját. Az üzemi bizottság és szakszervezeti bizalmiak munkájához iiíie-v segítséget nyújtanak a művezetők, akik gyakorlat: útmutatásaikkal, a versenyben való aktív részvétellel maguk is példát mutatnak a. vállalások teljesítésében. A Vörös Csillan brigád tagjai január második dekád.iábam 160 ^zúzalékot. értek cl. A Béke brigád tagjai 120 százalékos termelésüket igyekeznek tó Iszár; nyalni. A lakatosoknál Boc-ó János, Brunner János 140 százalékot. értek eh Az üzem női dolgozói is méltó versenytársai a férfiaknak- Tarjám Er zsebet - autogénheggesztő 112 százalékos termelésével járul a béke védelméhez. Zseb ők Belülié esztergályos 110 százalékot ért el. A Kecskeméti Konzerv g yárban A hónab utolsó napjaiban az a tapasztalat, hogy nagy hajrával igyekeznek behozni a hóele ji lemaradást. A.z üzemrészekben elhelyezett verseny- tábla is ezt. bizonyítja. A műszaki vezetők, csoportvezetők nap-nap után körülte.kintőb ben szervez-k a munkát. Január 27-ig alvállalat havi tervét 82.3 százalékra teljesítette. Az üzemrészek között kialakult versenyben szilárdan tartja az első helyet a húsüzem 120 százalékkal- A verseny második helyezettje a tésztaüzem 114 százalékkal. Az egyéni versenyzők közli* Kállai Gábor csontozó 140 százalékos termelését igyekszik túlszárnyalni. A kádár- műhelyben Nagy Károly 192 százalékot, Demies lnjre 139 százalékot ért el. Az üzem dolgozóinak. de különösképpen :v konzervüzemben dolgozóknak feladata, hogy tanulva az elmúlt hónap tapasztalataiból, február hónapban sokkal nagyobb lendülettel, az elvtárs’- segítés ki-szélesítésével fogúinak a terv naponkénti mara déktalan teljesítéséhezA Kiskunhalasi Barneválban Asszonyok, láuvoi- lelkesen dolgoznak. Béke melletti harcos kiállásukat több és joiïb munkával is bizonyítják. .—* Gyermekük jövője, hazánk erősítése érdekében többet és ióbbat termelnek w ezzel vála; szolnak a határon leselkedő Tito-bandának. A koppasztás- nál Sörös József né 137 százalékot ért el. Vízkeleti Balázsáé 130 százalékos termelésének túlszárnyalását tűzte célul- Gyugel Zoltánná és Csen- des Mária a napi másfél novai a teljesítéséért küzd. A be- lezésnél Zsombori Istvánná másfél normát, Lázár Judit több mint két normát teljesít, A to.iáslámpázó'kná] Tegzes Imréoé és Doboltál Mihálvná 125 százalékot-értek el . Várospolitikai bizottság alakult Kecskeméten A kecskeméti városi tanács a dolgozók bevonásával várospolitikai bizottságot szervezett. A bizottság feladata, hogy egyéves városfejlesztési tervet dolgozzon ki, A bizottság eg-ybehangolja a beruházásokat a városrendezési tervvel. Az 1953. évi beruházásokat kerületi leg lebontja, hogy minden kerület dolgozói tudják, hogy ebben a a évben mit kapnak. Mivel a városfejlesztés egyik leghatékonyabb eszköze a társadalmi út, azért a várospolitikai bizottságnak feladata, hogy széles körben megszervezze a társadalmi támogatást. Kecskeméten a társadalmi munka bevonásával már értünk ©1 szép eredményeket,. A sportpálya Öltözője a társadalmi munka bevonásával nem 300,000, hanem çsak 120,000 forintba került. Tavaly 10 millió forintot ruháztak be Kecskeméten. Az idén a- terv 13 milliót-- irányoz, elő. Ha jól megszervezzük a társadalmi munkát, altkor lényegesen szebb eredményeket tudunk elérni. Ha a tervet egészen a kerületekig lebontjuk* akkor a kerületek lakosságának bevonásával a rendelkezésre álló összegeket még eredményesebben tudjuk kihasználni. Különösen a parkosítások területén érhetünk ej szép sikereket. A várospolitikai bizottság foglalkozik majd Kecskemét lakás viszonyaival is. Azáltal, hogy rövidesen elkészül a Rákóczi-út. végén a 48 lakású lakóháztömbj továbbá, hogy a belvárosból igen sok raktár elköltözik, mert; három vállalat iparvágánnyal felszerelt raktárt épít, továbbá azzal, hogy sok üzlethelyiséget átalakítanak lakásnak, amivel eddig máris 80 lakást nyertek, tovább javulnak Kecskemét lakásviszonyai. Az átalakítás újabb 60 lakáshoz juttatja a dolgozókat. lósítahi a takarékossági rendszabályokat, szigorúbban, keményebben, mint ahogy eddig tettük” — mondotta Gerö elv társ. A Szovjetunió Kommunista Pártja. XIX. kongresz- szusámak ’útmutatásai is arra tanítanak hímünket, hogy a legszigorúbb- takarékosság megvalósítását egész gazdasági és- pártmunkank középpontjába kell állítani. A taka rekossági határozat végrehajtása,. érdekében ü eme'ükben alakítsanak tatarékos-íági bizottságokat, amelyek tervszerűen felkutatják a takarékosság lehetőségeit. Takarékossági ankétokon a dolgozók ez*v leskörű bevonásával vitassák meg, hogyan lehet az eredményeket fokozni-. Ahhoz,. hogy a takarékosság valóban tömegmozgalommá váljék, a népnevelőknek, szakszervezeti bizalmiaknak ag’táeiós munkájukban alaposabban kell foglalkozni a takarékossággal- Meg kell magyaráz- ni : g hí pocsékol. 3.Z 3.Z ‘új bölcsődék, gyermekotthonok» or" vosd rendelők fölszerelésétől vonja el a forintokat. Népnevelőink értessék meg a selejt“ gyártókkal: méltatlanul ígérgetik, hogy helytállnak a béke- tábor erősítésében, ha ugyanakkor traktorok, esztergapadok védelmi eszközök nyersanyagát hagyják kárba veszni. A3 anyagtakarékosság ügyét léi*, kiismerek,- becsületbeli ügyévé kill tenni minden dolgozónak. Ezt kívánja tőlünk dolgozó népünk, pártunk.
