Bácskiskunmegyei Népújság, 1953. január (8. évfolyam, 1-26. szám)
1953-01-30 / 25. szám
„Rút a trágya, de szép cipó less belőleu A „lilusnyikovo-kolhoz eredményes trágya kezelési módszere Rákosi e]vtárs orstesgyü" !ési beszédébon megemlítette, bogv a Német Demokratikus Köztársaság nálunk járt küldöttei nem győztek csodálkozni « mi alacsonv termésered ményeiaken. Ennek fő okát a .rossz trácrakezelésben látták. >— A német elvtársak véleménye szerint egyedül a, helyes trágyázás következtében, — amelynek végrehajtása úgyszólván semmi befektetést vagy munkatöbbletet nem igényel — £»—30 százalékkal meg tudnók emelni terméshozamunkat — mondotta, Rákosi elvtávs. Állandó tnugas terméshozam A szovjet mezőgazdaság példája mindenhen igazolna Rákosi elvtárs szavait. Nincs ma már olvan kolhoz a. Szovjet unióban» ahol a kolhozoarasz- tok a sanát tanasztalataik alapján meg ne győződtek volna a :ió istái létráévá termésfokozó 1 látásáról. Ezzel magyarázható az a nagy_ igyekezet- amelynek célja minél több és jobb minőségű t rágya biztosítása. A tambpvi terület kolhozai például tavaly télen 214 ezer szekérrel több istállókra gvát gvüitöttek és hordtak ki a földekre, mint az előző év telén. Igen értékesek a moszkvai terület „Klu&nyik öi>o”-kolho • zónák módszerei ős eredményei. Ebben a kolhozban a gabonafélék átlagtermése az utóbbi tíz évben — beleszámítva a , legkedvezőtlenebb időjárású éveket is — 21—24 mázsa hektáronként, burgonyából pedig 200 mázsa.. Ez az állandó magas terméskő zam jelentős mértékben azza magyarázható, hogy a kolhoz komoly fiovelmet fordít az is tállátráUva felhasználására. A megművelt terület mindén hektárjára körülbelül 10 ton na értékes szervestrágya jut három nagyobb táblára ned'g hektáronként 20—30 tonna trágyát hordanak- ki évente. kutakbn folvik. A nagyobb kolhozokban és a szovhozok- ban betonból építik a trágya- lékutakat és jólzárható fedéllel látják el. a trágyáié tetejére pedig olajat öntenek, hogy a nitrogéné [bomlást, a trágyalé tápanyagának ve- szendőségét ezzel is csökkentsék, A trágyalevet tavas?”"! és nyáron leginkább a konyhakerti veteményesekben használják,^ ősszel és télen az is- tállótrágvát. öntözik veleA háztáji gazdaságokban összegvüitött és a, kolhozföldekre kihordott istáHótrágya ért a kolhozparasztoknak megfelelő munkaegységeket számítanak f?l. Egy szekér istállótrágva, illetve egy mázs-a.ba- romfitrágya ös sze gy üítéséé rt és kihordásáért egy-egy munkaegységet írnak jóvá. „Rút a tráava. de szén cipó lesz belőle” — tartja egv magyar közmondás. Bzonyítják ezt a kolhozok éc megyénk élenjáró termelőszövetkezeteinek eredményéi is. A trágya- kezelés és a trágyázás új módszeréi hozzásegítenek, hogy gyümölcsözőbb legyen munkánk. Csoki« a jól trágyázott föld hálálja meg a beiéin fektetett munkát! Termelőszövetkezeteink életéből A tataházi Petőfi termelőszövetkezet öntözési terve A Petőfi termelőszövetkezet öntözési tervéről szeretnék pár szóval beszámolni. Az elmúlt év folyamán a szövetkezét egy mélyiiiratú kűttal gazdagodott, amely «emesak a jószágok itatását biztosítja, hanem nagy darab terület Öntözésére is fel lehet hasznúmi, A szövetkezet nek erre még- is van a terve. Az 1953-as esztendőben 2 kataszteri hóid káposztát, ugyanennyi paprikát ültet, melynek öntözését ez a kút biztosítja. A szövetkezet kertésze. Vörös Jánös tavaly ősszel lépett a Petőfibe. Már egyéni gazda, korában 600 négyszögöl területen öntözéses gazdálkodást végzett és ő szorga'mazta a kertészettel való foglalkozást. Eleinte idegenkedtek tőle a tagok, de más termelőszövetkezetben tett látogatások során látták a kertészet jövedelmezőségét. Az előkészületeket már megkezdték. Most készítik a 30 méteres melegágyat, csöveket szerednek a vízlevezetéshez. A szövetkezet tagsága nagy érdeklődéssel tekint az öntözéses kertészet eredményei elé. Salamon László levelező, Tataháza. Trágyagyüjtés a háztáji gazdasagokban A kolhoz tulajdonában száznál több, ä kolhoznarasztok háztáji gazdaságában pedig kő’íél száz szarvasmarha van. A kolhoz állattcnVésztő telepén az egy egy szarvasmarhára számított trásrvamennyi- fcésr évente 14 tonna. Ezenkívül minden -évben 7—S tonna is- tátlótrágyát hordanak ki egy- egy háztáji gazdaságból. A maaas trágyahozam főleg azzal magyarázható, hogy az állatok alá keim mennyisé aii almot használnak; 4 kg szalmát naponta, egv lő alá é;s 6 kg-ot egv szarvasmarha alá. Az alom fő fajtái az őszi , és tavaszi kalászcsolc szalmája, valamint a tőzeg. Ritkábban alkalmaznak almozásra fűrész- port. falevelet és egvéb anyagot. Kiszámították, hogy egyes alomfajták mennyi vizet szívnak fej. Minél szárazabb az alom. annál nagyobb a n edvszívóképesséffe és így annál kevesebb kell belőle, Almozás — szecskázott szalmával Minél több levet tartalmaz a trágva, annál értékesebb- A kolhoz istállóiban már évek óta 8—10 cm. hosszúságra szecskázott szalmát használnak alomnak. Az ilyen szalma még egyszer annyi nedvességet szív fel, mint a rende« szalma,.Az ilyen egyenlő mértékben nedvesedig át, a trágya gyorsabban érik be és — ami különösen fontos ” egyenletesen szórható szét a földeken és iól alá lehet szántani- A tapasztalatok alapján megó'j-’-oítot- tádv, hogy szalma szecskát használva alomnak, az istáUótrá- gva. termésfokoző hatása SÜSS százalékkal nagyobb lösz A kolkozparasztok _ nagy fontosságot tulajdoni' nak annak is. hogy helyesen gyűjtsék össze- a ' trágyalevet. Az istállókban Múlásokat készítettek s a. trágyáié a lefolyókon keresztül a trágyáiéAsszonyok munkája a tevmeiőesoporthan A dunapataji bödpusztai térmelőesoport tagja vagyok- Csopoi-tunk tavaly március ban alakult. A férfi tagok száma 10, a nőké’ 12. Kezdetben sok nehézséggel küzdöttünk azonban ke]lő irányítás és se- gitséő mellett sikerült ezeket leküzdeni. Mi. asszonyok, tudva azt, bogv a férfiakkal, egyenlően megbecsült dolgozók vagyunk, derekasan kivettük részünket a termelőmunkából. Megmutattuk, hogy a munka mindi-?n területén megálljuk helyünket. Állandóan dolgoztunk annak ellenére, ho&v vannak kö z-öttunk ötcsaládos édesanyák is, akiknek az egész napi munka után még este a család kö rül is akad tennivaló. Már a megalakulás után azzal kezdtük, hogv elhanyagolt taiiyaépületeinket rendbehoztuk. Hozzáfogtunk a tapasz táshoz. meszeléshez és a legkisebb szemetet is eltüntettük. Olyan lett a tanya, hogv öröm volt benne járni. A dinnyéül ütésben. pnerS- kapalántázásbau és a habvetésben kizárólag asszonyok vettek részt. Amikor a földbe került magok kikeltek, hozzáfogtunk a kapáláshoz. A beta karítás nagyrésze szintén az asszonyok munkája volt. Az aratásban teljes számban részt vettünk, . paprikát, gyapotot. kukoireát. répát szedtünk, szárat vágtunk. A szorgalmas, jól megszervezett munka 'eredménye, hogy a beadási kötelezettségünknek 100 százalékban eleget tettünk, s emellett iutott a tagságnak is bőven. Résztvettiink a silózásban is- Megértettük, hogy a szárazság miatt a kevés takar Hiányt pótolni kell. Egv na.v alatt 100 köbmétert silóztunk. Igv biztosítottak állatállományunk takarmányellátását. Az állatgondozásban kiváló műn kát végzett Pitnik Józsefné asszonytárs, aki 3 hónapig fe- iőnő volt. Kilenc tehenet fejt és gondozott. Háromszori fejőst alkalmazta és egv tehéntől naponta átlag 20 liter tejet felt. . A zárszámadásnál az asszonyok is szén n részesedtek a jó munka után. Ez is bebizonyította. hogy aki szereti a munkáját, szorgalmasán dolgozik, anak, mindenből, int bő ven é« bizakodva tekinthet a jövő felé. BÉNYEI JÓZSEFNÉ, Petőfi tennelőcsonort, Bunanataj Büdpuszta. FORDÍTSANAK nagyobb gondot a kiskunhalasi vasútállomás várótermére Egyik levelezőnk, Tóth San dómé írja Kiskunmajsáról az alábbiakat; „Kiskunmajsa 16 ezer lakosú község és a vasút állomáson csak két pad van a váróteremben. A helyiségben nincsen kályha. A múlt hónap elején utaztam és szemtanúja voltam, amikor egy idős beteg néni —- aki kórházba szállítót, tak — pád hiányában a hideg kövezetre kellett leültetni. Ez zel szemben Jászszentlászlón a váróterem, bár kicsi, de tiszta éa ízléses.” Levelezőnk igen helyesen veti fel ezt a hiányos ságot, amely a kiskunmajsa! állomás vezetőségének gondat lanságával és nemtörődömségé vei függ össze. Helyes lenne, ha sürgősen segítenének ezen a bajon és jól fütött, berendezett, tiszta váróteremmel becsülnék meg az utazni szándékozó dolgozókat. Általános és középiskolások kultúrversenye Baján Február 1-én délelőtt fél 10 órai kezdettel a, ba.iai járási kultúrotthon Dózsa termében tartják a járási éc városi általános és középiskolák kui- túr versen vét. A járás területéről 11, a városból óéd.isr 8 általános iskola és középiskola tánc- és énekegyüttese szerének Kik vannak a sorbanállők között? Kecskeméten nyolc esztendő óta csak este és két helyen lehetett sorbanálló tömeget látni: a mozi- és színházpénztár előtt. Néhány napja azonban szokatlan látványként tűnik a vá rosban járókelők szemébe, hogy aa üzletek előtt is sorban ál|ó emberek feketéllenejt Alig hét óra reggel, a redőnyök még zárva, de a népbüfé és a népboltok előtt már gombostűt sem lehetne leejteni a tömeg között. Délben ugyanez a kép fogadja a szemlélőt, nem beszélve az estéről Kecskeméten és a megye több községeben hisztériás sorbanál- lási láz ütötte fel a fejét —kenyérért. Nincs kenyér? Dehogyis nincs, A kenyérgyár, a pékségek kocsijai roskadoznak reggelente az üzletekbe szállított friss ke. nyértöl. A polcok ugyanúgy kenyérrel teli várják a vásáriókat, mint hetekkel ezelőtt, amikor sorbanáilás nélkül lehetett kenyeret vásárolni. Mi van tehát a kenyér«, á- sárlási láz mögött? Az ellenség- aljas keze, szervezett aknamunkája. Az eilen ségé. amelynek éppen az i'em tetszett, hogy az üzletekben jegy nélkül, sorbanáilás »léikül lehetett mindeddig tetszésszerinti mennyiségben kenyeret vásárolni. Nézzünk meg egy ilyen sor- banáiló tömeget. Kiket találunk közötte? Egy sereg becsületes munkást, tisztviselőt, aki reggel munkábamenet, vagy este munkavégeztével vásárolja meg napi kenyérszükségletét, S ott vannak a sorbanállők között azok, akik miatt a becsületes dolgo'zók valóban csak sorijánál- lássál tudnak kenyérhez jutni: a kulákok, a spekulánsok, ök a Icghangosabbak, a legkövefelöd- zőbbek. Nem véletlenül hangoskodnak: egy-egy bedobott uszi fásuk nyomán terjed az elégedetlenség, harsog a rémhír, zúg a tömeg. Nem egy — de két- három darab kenyei-et követel nek és vesznek. Ezt naponta több üzletben megismétlik. Reggel még a büféből tolakodnak ki diadalmasán hőnúk alatt. 2—3 kenyérrel, pár óra múlva már egy külterületi népboltban csküdöznek hogy napolt óta színét sem látta a kenyérnek éhező családjuk, iázonganak és lá- zítanak. Idejük bőven van erre S mire a becsületes dolgozók vásárláshoz jutnak, ezek a spekulánsok már régen elhord ták a napi készlet jórészét, A rendőrség és az éber dolgozóit számos ilyen cégéres gazembert emeltek kl a sorbanállők közül, akikről kiderült, hogy lakásukon nagyobb mennyiségű lisztet tartanak, ugyanekkor rendszeresen oda- állnak kenyérért, usztanak. lá- zonganakAa ellenség számos dolgozót (s uszályába kerít, aki maga is spekulác.óba, felvásárlásba kezd, Pammer Ferenc 13 holdas hartai középparaszt naponta a boltban vásárolja a kenyeret, A. lakásán 160 kg lisztet találtak. Agőcs Máténé jánoshalmi asszony egyetlen napon 4 darab kenyeret vásárolt fel az üzletekben, otthon szintén bőven volt lisztje. Az helyes, hogy a becsült“ tes dolgozó parasztok »lieg fele1« lisztkészlettel rendelkeznek. Ezt pártunk és államunk Intézkedései is elősegítik, inert atz a cél, hogy a becsületes dolgozók • jóléte, életszínvonala állandóan emelkedjék. Azonban nem helyes, hogy őket is ott találjuk a sorbanállők kö zött és- felvásárolják a ke nyeret a munkások, alkalmazottak és ellátatlan dolgozó parasztok elől, akik a központi el-'átáson k>‘ resztül biztosíthatják ke iiyérszilkségletüket. Ezt nem helyeseljük, s. ezt a kérdést nagyon komolyan vesszük ! Szabadszálláson is divattá vált a sorbanáilás az utóbb) napokban, A legelszántabb sor banállóit között volt Szabo. Györgyné 17 holdas asszony. Á vásárlók kezdtek gyanakodni : tmgyau lehet, hogy egy közép parasztnak nincs lisztje. Sza- bőnét a rendörjárör leplezte le amint reggel a kerítésen benézve látta, hogy a baromfiaknak kenyeret szór. Megtekintették a lakását és liszten kívül másfél kilogramm össmapriíotl kenyeret találtak nála, a baromfiak másnapi ,.,adagját“. Szabó Györgyné a szabadszállási ellátatlan dolgozók élelmét., kenyerét etette fel tyúkjaival í Hogyan lehet az aljas, saerve zett mesterkedést n dolgozók kenyérellátása ellen —• vissza verni ? Semmiesetre sem úgy, hogy, maguk a becsületes dolgozók la zúgolódásba kezdenek és sorbanállássa) segítik az ellenség célját., De úgy sem, hogy egyedül a rendőrségre és egyéb szervekre bízzák a lázitó, ll»z tot rejtegető éa kenyeret fel va-' sarló elemek leleplezéséi A dolgozóknak maguknak kell harcot indítaniuk ezek eHeul Nézzék meg, ki az, aki mellettük uszít és lázong a sorban kenyérért? Ha ismerik éa tudják róla, hogy gabonája termett, hogy lisztje vau, leplezzék le rögtön utasítsák ki éa Jelentsék fel. Hiszen az ilyen así ö kenyerüket vásárolja és eteti fel malacokkal, tyúkokkal. Ne tűrjék a becsületes dől gőzéit, hogy lelketlen speku iánsok a szemünk láttára, lopják el a kenyeret sájátim guk és gyermekeik szájából! Éberen figyeljenek és összefogással zúzzák Szét. az ellenség szervezte aljas összeesküvést. Ha így tesznek, egycsapásra megszűnik majd a sorbanáilás és az ellenség megverve vonuSJ vissza, mert nem sikerül ai jas célja; a közelíátásban való zavartkeltés. Üzenek a falu dolgozó lányainak... A múlt évben ürömmel hallottam, hogy női traktoros iskolára lehet me11 ni. Nékem régi Vágyam volt, högy traktoros jegyek, irigykedve népiem a gép állomáson dolgozó lányokát, inig magam is elhatároztam, hogy közéjük állok. Odahaza sokan mondták: maradjak, egy lány maradjon csak a fözőkanál mellett. Bégen a parasztlányoknak nem is voH módjuk a tanulásra, mint mos*. Tavaly decemberben kerültem a mélykúti gépállomásra és máris itt tanulok Lajosmizséa, a háromhónapos női írakoros- Iskolán, A teljes ellátás mellett havonta még 360 forint fizetést is biztosit államunk. Az iskolán nagyon jól érzem magam. Igyekeznek mindent úgy tanítani az előadók, hogy jól megértsük. Mikor gondolhattunk érrel a múltban szegény parasztlányok, akik a két elemié is nehezen tudtuk elvégezni* hogy ma jólképzetf előadók tanítanak bennünket s pártunk és kormányunk ennyi gon dot fordít ránk. Innen, az iskoláról üzenem a falu dolgozó lányainak, hogy minél többen üljenek traktorra! Legyenek bátrak, ne hallgassa nak az ellenségre! Mutassuk meg. hogy a bácskiskun megyei lányok is megállják h« I jóikét a béke tankjain, » traktorokon! Pozsgai Margit, női traktoros iskola ha'lgatoja* Lajosmizse. Takarékoskodj a villannyal!
