Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. december (7. évfolyam, 282-306. szám)

1952-12-25 / 302. szám

I^i*gfoiitosaS>Bi ai liiiiukatYerseia^'bon s ai löincgelí li^zdiMiiény^xtv^c „l’úrtszervczeteink, szak­szervezeteink, DISZ-szerve zeteink egyik 1 egt'ontosabb feladata, hogy megszabadítsák a • munkaversenyt a büro­kratikus kinövésektől, a fel ajánlásoknak félűiről, a dol­gozók tudtán kívül való deklarálásától, hogy a munka­versenyt mind szélesebb és hatalmasabb tömegmoz­galommá bontakoztassák ki.-‘ (tíerő elvtárs beszámolójá­ból, melyet az 3ÍDP Központi Vezetőségének legutóbbi ü'é- séu mondott.) Tanuljunk a Szovjetunió tapasztalataiból A szovjet élüzemek kollek- tívái példamutatóan harcol­nak az állami terve’ teljesíté­séért és túlteljesítéséért, a választékra és a cikklistára vonatkozó előírások szigorú betartásáért, a munka terme­lékenységének és a termelés kultúrájának emeléséért. Eb­ben a! har°ban legeredménye sebben, vesznek részt a híres magnyitogorszki ..Sztálin”- va*míi kohászai, a - .Sztálin u- Sol”\szénkomblnát bányászai és a ,.Pári<i Kommün”-cipő gyár dolgozói. A versenyben élenjárók ta­pasztalatai mérhetetlen kin­cset jelentenek a szovjet ivar számára. A szakszervezeti èï gazdasági vezetők feladata gondoskodni róla, hogy eze­ket a tapasztalatokat széles­körűen elterjesszék a lemara­dó üzemekben is, A szocialista m unka versen)) alapelve ug yan­is : elvtársi seaítsé ynvu jtás a lemaradóknak, biztosítva ezzel a terv teljesítését és túltelje­sítését. lézt a feladatot azonban kizárólag határozatok kai, rendel etekkel nem lehel elvégezni. Sztálin elvtárs arra tanítja a gazdasági vezetőket, hona az lenne a lenjobb, ha .•ott ülnének emu-két hónapi)), mondjuk, a bányában va a a a nyárban, áttanulmányoznák a Munkaszer rezes ügyének min­den részletét és „íipróságát”, oil: « helyszínen, a válásán ban szüntetnék me a az ey néni fe­lelőssel) hiányát, maid annak az adott illemnek a tavasztg: tatait átvinnék-a többi üze­miekbe is." Az országos munka verseny legutóbbi eredményeinek ta­nulságai is azt igazolják, hogy ilyen módszerekkel kel! megjavítani a verseny veze­tését. Ki kell küszöbölni a fo rmális verseny vezetést, tttnelv nem gondoskodik elég­gé az élenjárók tapasztalatai­nak terjesztéséről, nem nyújt elég hatékony segítséget a le maradóknak- és nem támogat­ja a tömegek kezdeményezé­seit. Sztálin elvtárs tanítása sze­rint „a . ■ ■ verseny nem irodai ügy’, ép ven ezért Icgerélye sebben el kell távolítani az út­ból azokat, akik azzal próbál­koznak> hány „mesterséges keretek közé szorítsák, szűk mederbe tereljék, „centrali­zálják” a versenyt, hogy fé­kezzék lendületét...” TTzek a sok sztálini útmutatá- szolgáljanak ala­pul a szakszervezeti és a gaz­dasási szerveknek a munka- verseny vezetésével kapcso­latban. A szakszervezeteknek minden módon támogatniuk kell a tömegek alkotó kezd? méiiyezéseit és ugyanakkor a legerólvesebben kell harcol* niok minden olyan, Ikísérlo ellen, amely „új verseny Tor mák” látszata alatt élettelen, sőt néha eav-zerüeu helytelen és káros irodai kitalálásokat erőszakolna a tömegekre. glTj versenyformák” látszata alatt nem szabad irodai ötletekkel helyettesíteni a tömegeik igazi kezdeményezéseit. A Szovjetunióban ma már a dolgozók milliós tömegei te­kintik saját ügyüknek a mun kavorsenyt, s az ő alkotó kéz deménvezéseiu- határozzák meS azokat uz új versenyformákat, melyek a termelés s a munka színvonalúnak emelését szol­gálják. Miért dolgozik rosszul a kuuszeiitmiklósi koidiníívesszöveikezet igazgatósága ? Bl* Gyengén folyik a begyűjtés üteme Kunszeutmiklósön, an­nak ellenére., hogv három fel­vásárlási brigád végzi a ta­náccsal együtt a tel, tojás és baromfi felvásárlását. Oka. hogy a földmű vessző vetkezet igazgatósági és felügyelőin" zottsági tagjai nem vesznek részt a begyűjtés nagv mun­kájában. Mint mondjáik. nem akarják a tagságot ,,maguk ellen fordítani.” Ez a. hamis nézet azért alakulhatott ki a szövetkezet vezetőségi tagjai­ban, mert sem az ügyvezető el n ők, sem a Sző vetkezetek Já - rá-i Szövetsége nem foglalt kozott kellőképpen a. vezető­ségi-tagokkal. A- rossz tömeg­szervezeti munkára jellemző az is, hogv nem tudták össze hívni a meghatalmazottakat sem. mert nincs róluk nyil­vántartás. a szövetkezet yeze tősége nem tudja, kik képvi­selik amin rá tusuk gerincét. kik a küldötteik. A kunszent- miklósi szövetkezeti tag-ág nom érzi vezetőinek irányítá­sát. nem kan útmutatást, hi­ányzik az egészséges, lendítő, mozgalmi munka. így nem csoda, lia a tervüket nem tel- iesítik. A Járási Szövetségnek. az iiirvveíotő elnöknek lesfonto .sabb feladata. ho"v megnézze kiknek érdeke az ellfftiséges nézetek terjesztése a vezető- séiren belül, lioarv egy egysé­ges. vezetni kénes igazgató i-áffi armant,tussal .fokozottabb ütemet adjanak a begyűjtés­nek, a tervek maradéktalan teljesítése érdekében. Megyénk hírei A KISKUNHALASI Vö- lös Szikra termelőszövetkezet­ben fokozódik a nők bevonása az állattenyésztés munkájába A 30 férfi jószággondozó mellé nemrég állítottak be három fejönöt, akik vállalásokat tet­tek a tejhozam emelésére. A HARKAKÖTÖN í I Vö­rös Csillag termelőcsoport ve­zetőségének' és tagjainak gon­datlansága miatt a rosszul ösz- sZe gyűjtött. szalma és du Jva az esőn ázik, ugyanakkor az álla­tok alatt nincs: elegéiídő alom. Több gondot az értékes ál­latállományra! i l EVELKIVk MO\rí\ javít&a meg munkáját a kisszállás! Petőfi termelőszövetkezet pártszervezete tEgyik.legrégibb levelezőnk; Tóth Károivné az elmúlt hé­ten arról írt levelében, hogy a rossz munkaszervezés., a munkafegyelem hiánya miatt a kisszállás'! Petőfi termelő- szövetkezetben lemaradtak az őszi betakarítással. „Igen many dó >b takarmányrépa mén a U tdben van. Ezt a helytel,,), munkaszervezés mi alt mén nem tudtál■ felszedni, Pedig kevés a takarmánykész­letünk és mi még a meglévőt sem tudlak betakarítani” — így szólnak a sorok. A levél nyomán meglátogat­lak a termelőszövetkezetet és megállapítottuk, hogy levele zőuk helyesen mutatott rá ; hibákra. Mi okozza a munka szerve zetlemségét a teraielőszüv*t- kezetben? A hibák forrását főként a pártszervezet munkájában kell keresni. A párttagokban nine« meg a bátor kezdemé ayezés. nem lelkesítik bátor, fegyelmezett munkára n ta gokat. A mast elkészült zár számadás a pártszervezet munkáját is hűen tükrözi. Azokban a termelőszövetkeze­tekben, ahol jó a munkafegye­lem, ez az ottani pártszerve­zetek, a kommunisták munka jót dicséri, A ki-“szállási Petőfi terme lőszövetkezet párttagjai nem dicsekedhetnek ezzel. A párt szervezet nem adta meg a kel lő támogatást a szövetkezet vezetőségének, mert maguk a. kommunisták sem 'mutatnak példát a munkában. Ehhez hozzájárult, hogy az elnök. Ágoston Pál, sem eléd erélyes és következetes a várt- és kormán uhatározatok végre­hajtásában. A taggyűlés ha­tározatot hozott, még a ta­vasz. folyamán, hogy a fe­gyelmezetlen tagokat mtinka- egvséglevonással büntetik — t nem hajtották végre. A tavasz .és a nyár folyamán még valahogy ment a munka, de ekkor sem kielégítően. — Ezért, bár elhatározták, hogv tengerit legkevesebb há­romszor kapálják, de a legna­gyobb része még kétszer séin lett megművelve. Az. őszi ve­tésnél is kapkodás jellemezte munkát. Mikor már a kör­mükre égett, akkor vetették el az árpát két nan alatt Ugyanakkor .a legnagyobb vetésidőben alig néhány tag dolgozott. így nem lehet csodálkozni- hogy december lö-án még 1000 négyszögöl takarmányrépa és lő hold g.vapotgubó a főidő • volt. A gyenge vezetés miatt a brigádokban lazult a mun­kafegyelem, nem volt meg köztük az egyetértés. A párt- titkár Jaramazovics Pál mag.» írta ibe könyvébe a munka­egységeket. Az egyenlősdi is felütötte a fejét. A kukorica- készletet a beadás után egy formán osztották szét. tehát a jól dolgozó tagok joggal méltatlankodtak, hogv ők- A aranyit kaptak, mint azok, akik kevesebb szorgalommal dolgoztak az év folyamán. Mindezek a. hibák abból fa­kadnak, hogv a pártszervezet nem vetto kezébe a vezetés megjavítását, nem törekedett a visszaélések megszüntetésé­re. A párttagok -nem végeznek politikai felvilágosító munkát Nem magyarázzák meg a. ta­goknak, hogv saját maguk­ban kell keresni a hibát, a ke­vesebb termés miatt, meri nem lehet e,gyedül az aszályt okozni ezért. Jobb művelés esetén, több lett volna a ter­més. /ut fokozottabban alkal­mazzák az agrotechnikai mód­szereket, most több került volna osztásra. A pártszerve­zet nem harcolt erélyesen aa egyenlősdi ellen, maga a párt- titkár is szabálytalanságot kö­vetett el. .4 felvilágosító munka hiá­nya abban keresendő, hogy magul- a párttagok sem ta­nulnak. A szemináriumokra nem jönnek össze- A tanulás hiánya okozza, hogy nem is tudják felvilágosítani az elé­gedetlenkedő tagokat, mert maguk sincsenek felvértezve a téves nézetekkel szemben. Fel kell számolni ezeket a hiányosságokat. Használja fel n pártszervezet a Központ, Vezetőcég útmutatását erre, a célra. Legyen vezérfonala a kisszállást Petőfi termelŐszö vetkezet pártszervezetének is az ott elhangzottak, melyek megmutatják- hogyan lehet magasabb színvonalra emelni termet őszövetke'zeteiuk mun­káját. F. fi r ürese n k ó : KICSI FENYŐ A szovhoz igazgatója, bi­zony nem igen hasonlít Tél Apóra- Negyven éves se múlt, arca gondosan borotvált, mel­lén kitüntetési szalagok sáv­ja. Mégis ott áll a kis fenyő­fa alatt és mesélni kezd a gye­rekseregnek. akár egy igazi Tel Apó. Igaz, az ő meséjében szó sincs tűzmadárról, tündé­rekről, repülő szőnyegről. ~ Mindennapi, való dőld okról beszél, de úgy tetszik, hogy vetekszik az a mesével is. _ — Ahogy megérkeztünk ide Kaliningrádba, láttuk mind­járt, nem volna ez rossz föld, csak éppen elvadult a poro­szok kezén. — Senki nem vett rá, hogy idejöjjek. Magam szántam rá magam: neki rácok a nehéz­ségeknek. Kíváncsi voltam, bírok-e velük? Itt aztán kine­veztek a szovhoz igazgatójá­nak, — addig még nem volt itt olgan. Meg is kérdezték rögtön: hóna telepes-családot helyez­hetnénk el a szovhozban? Ha­tároznom kellett. A házak fő­része romokban, hevert, ame­lyik. állt is: se ajtaja. Se ab­laka- A szomszéd szovhozban éti) a számít gáttá k: száz csa- hídnak sem tudunk lakást, el­látást biztosítani.. . Én vi­szont meghívtam ide kétszáz családot. — Hol fognak majd .lakni.' — kérdezték tőlem az életág- sah. ŐSI FÖLDÖN Összehívtam g munkásain­kat. Faggattam az egyiket; — Mi a szakmája? — Villanyszerelő. — Hát a magáé? — kérdem a másikat. —- Villanyhegesztő, » — Mana? — Lakatos. —- Jó, jó. barátaim — mon­dom erre. — Nálunk persze méh se villany telep, se mű­hely. Majd, jövőre dolgozhat nah. a szakmájukban. Addig pedig ácsolunk, ablakot üve­gezünk. kemencét rakunk. Megteszik? Orosz ember mindenféle munkához kenuit, ltd A-,bó­lintottak a ■munkásaink: — Megpróbáljuk. így aztán az elején a szere­lő kemencét toldott-1oldott, ß lakatosok men ácsoltak■ Kend- behozták a házakat. Megér­keztek a telepesek. — volt hová lehajtani a fejüket. — Nem is les- itt olyan rossz — mondogatták. — &s lám — gyerekeim -— most együtt ünnepiünk a ha tácsomii fenyő alatt ■< mi szovhozunkban, távol Moszk­vától,' Kurszktól. Vóloüdálól. Megszoktuk. mi már A*, igaz-e? —1 Tetszik- itt minekünk — vágja rá egy fitosorrá fiú­— Csak éppen nem valódi ez it karácsonyfa, — Hogy hogy nem valódi? — çsatbin, tel. a szomszédja. ~~ V illan i/Tánipa is ég ra jla. já­tékkal ismén van rakva, kap- tank ajándékot is. Hát szó­val, dyen ember ez! Telhetet­len! Neki minden kevés! — Eu, fiaim, ugyancsak tel hitetlen vagyok — szól közbe mosolygósam az igazgató. — A mi munkabizottságunk elnöke. Közigv elvtárs, szintén telhe­tetlen'. A minap is. csupa tel- lictetlcnségböl li kilométert talpalt le gyalog. Most bizto­san azt kérdeznélek: .,Sajnált talán egy éltért öt rubelt, a sót őriöl?’’ Hát nem, Kozlov cintárs"uz utolsó vasát is oda­adta rail könyvért, a „Fehér Uyirfá”-ért, hogy megvehesse a könyvtár részére. Ügye, mi­csoda tclhctetlenséa hajtotta öt is? Fölszereltül- már könyvvel, jócskán, a mi s.zov- hof-köttyvtárunkát, de Kozlov elvtárs fejébe vette, hot)y még vzt az egyet is megszerzi, A gyerekek a tetszés mora­jával fogadják az igazgató szavait. Lám, milyen telhctei- Icnséoct emleget. Igen. bizony ö szintén telhetetlen. Hisz p- is a fejébe vette, hogy száz család helyett kéts'ázat tele­pít a szovhozba. Most azon töri uz eszét, hogy százat ta­lán élira ideköltöztet. Az igazgató azt is kevesli, hogy egyetlen klubja van a szovhiznak. Most Kozlovvul együtt három klubot is meg­nyitott a szovhoz három rész­legében. A gyerekek azt is tud­ják nagyon jól. hányféle mű­hely létesült itt-: mechanikus, szabó, cipész, bodnár.. aszta­los miihely, ~~ van aztán a i-d- lanútzerelőkhek külön: van or\-osi rendelő, teázó. óvoda, vendéglő, posta, rádióleadó. l> -rbólyszoba, fürdő. A telhe­tetlen igazgatónak mindez inégi« kevés­— Mi fiaim, művelésbe vet tünk itt 3000 hektár szántó­földet — folytatja az igaz­gató. — Van most G00 darab fajmarhánk, 800 disznónk, sa­ját baromfitelepünk. Nem volt méhészetünk. Meghívtam, mint leszerelt tankistát, Vasz- iukov méhészt — ö szintén igen-igen telhetetlennek bizo­nyult. Járta a tanyákat, vitte a kast a vállán, fogott, vad’ méhőket, őszre már volt. száz méhcsaládunk. Jövőre Vasz- iukov ái módszerekkel, bt raj­ra valót szaporít kasonként. Ezxaz. fiák, ez a mi föfeláju­lunk: jobb termést, több, ter­mést jövőre■ ■ ■ Talán észre­vettétek: szüléitek már nem vágynak a régi környezet iránt. Ti bizonyára szintén el­felejtettétek már, ágy-e-? — Nem, nem felejtettük rf — feleli egy kicsi lány: olyan nagy szürke szemei vannak. — Nem is felejt-"-!; el soha. Ott együtt laktunk, itt meg sierte-szórtan, tanyákon. — itt is úgy fontok majd lakni, együtt — feleli, az igaz­gató és fölpillant a fenyőn függő képmásra. — Sztálin elvtárs belelát a szovjet nép szívébe. ö bízta ránk. hogy építsünk itt, új telepeket. El­érkezik,- máid az idő. mikor elfelejtitek azt-a szót is, hogy „telepes’- Orosz városok, orosz falvak állunk majd itt, — mi építjük ezeket. Ellátogatnál hozzánk a : szomszédok i* — a demokratikus országok dolgos fia; — megtanulni tőlünk, ho­gyan gazdálkodjanak szocia­lista módon. Ezért kell nekiin !; nagyon komolyan vennünk -/ munkánkat. ( Az igazgató elhallgat. Sze­me szeretettel végiasimit a ráfiavelő arcokon. Milyen bol­dogok ezek a csemeték a piros és aranyos csillagokkal kira­kott fát-ska, alatt. Ezek közül kerülnek ki maid egyszer a3 ö munkatársai, segítségei. — Mások viszont elsodródnak maid innen, ahova éppen szó­lít la őket n Haza. — Ez a fény mégiscsak nem orosz fenyő — szalad ki hir­telen a fitosorrú fiú száján• — A játék — as a. mienk. A lámpácskák is a mieink. A rádió is a mienk, szovjet szá­mokat játszik. Hanem ez a fe­nyő — ez Poroszországban termett, — Ne higgyétek — emeli fel az ujját az igazgató. — Majd ha buzgóbban for!)átlátok tör­ténelmünket, rájöttök, hogy ez a föld nem mindig volt po­rosz. A mi ősi. szláv földünk ez, hanem teuton lovagok el’ tépték tőlünk- Most aztán ütött az óráink. Megtisztult régre a halárunk. A gyomot kiirtjuk: itt a mi-fócskáink növekedjenek ezután. Ez a kis fenyő azoknak a sarjadé­ka. akikkel a mi eleink barát­koztak. Orosz fenyő ez. fiam. . Csillogiiak-villognak a kis fenyő díszei. A rádión kérész tül megszólalnak a Kreml zengő harangjai. ftl-es,szovhoz, kaliningrádi kerület.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom