Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. december (7. évfolyam, 282-306. szám)

1952-12-24 / 301. szám

Hogyan harcoljanak népnevelőink a mezőgazdaság terméshozamának emeléséért Gerő elvtárs november 29 i beszámolójában hangsúlyozta, hosrv a mezőtrazdasáffi terme' lésben a főfeladat: a hozam növelése. A növénytermelésben a ho­zam emelésének kulcsa: az alapvető agrotechnikai rend­szabályok következetes meg­valósítása, valamint a talaj­erő fokozása• . Gerő elvtárs megállapítása al an vetően meghatározza nép­nevelőink feladatát az elkö­vetkező időkben. A termesho zam emelése érdekében népne­velőinknek már most rá kell irányítani a dolgozó paraszt­ság fisveimet a, trágya kihor­dásra, továbbá a fejlett szov­jet. módszerek bevezetésére. Itt mutassanak rá népneve­lőink arra. hosv aki az idén követte vártunk és _ korma nuunk útmutatásait és ideje? ben őszi mélyszántásba vetett, majd utána -pontosan elvégez' te a növények ápolását, annak az aszáh/ ellenére ugyanannyi termett, mint tavrdy. Erre nélda a kiskunfélegyházi \ ü- rös Csillag tsz «15 mázsás ku- kof*""termése. A feladatok két irányúak: mozgósítani kell a■ dolgozo parasztságot, huny az őszi te­endőket maradéktalanul vé­gezze el éí a tél folyamán jól készüljön fel a tavaszi mun­kára. Az őszi munkák elvégzése terén igen sok községben még vau tennivaló. Népnevelőink politikai fel világosító munká­ja uvomán megyénk egyetlen községében sem le-gven egyet; len egv dolgozó paraszt, aki ne takarította volna le kukp' ricaszárát, ne szedte volna le gyapotját é« ne szedte volna fel takarmányrépáját. Nép­nevelőink itt mutassanak ra; hogy mennyi veszteség er: azokat, akik elhanyagolják a betakarítási munkát. Mutas­sanak rá arra is. liogv ezek a. lianvasr gazdák cselekede­teikkel veszélyeztetik állatál­lományunk átteleltotését. Igen fontos feladat vár nép­nevelőinkre állatállományunk áttcMtctésévcl kapcsolatban. Gerő elvtárs rámutatott arra., hogy állatállományunk igen széDen fejlődött az ■ utóbbi években, de a szaporodás es a hozam emelése terén még igen sok a tennivaló. A szaporulati tervét túlteljesítette a keçs kéméti Dózsa tsz, ahol a fia" lási és választási tervet 130 százalétkrí teljesítette. Példa­mutatóan dolgozott Gyöngyö­si Istvánná sertésgondozo, aki jó munkájáért 14 malacot kapott prémiumként« Népnevelőink most döntő kérdésként kezeljék állatállo­mányunk vesztesécniélkiili át- teleltetését. Ezért szorgalmaz­zák a silózást, járjanak élen a. Saját süózási tetviik telje­sítésében, mutassanak rá, iiogv a idióta karmám- etető sével nemcsak az áttelel tété' 6ét biztosítják, hanem lénye­gesen emelni tudják a tejho­zamot is­Népnevelőink haroolianak a tejltoiam emeléséért. Magya­rázzák meg a dolgozó parasz­toknak, hogy a hozam emelé­se nemcsak a feletetett takar- mánvmemiy.ségtől és minő ségtől függ._ hanem attól is, hogy az etetésnél miiven mód­szereket _ alkalmazzunk. Pél dául a báesbokodi Vörös Csil­lag tsz-ben Csintalan János tehenész 40—50 kilogramm vajjal többet tud előállítani havonként, amióta, bevezette a tőgymasszázst és a három­szori fejest. A tenyész egye­dek jó kiválogatásával és a legszebb apaállatok felnevelé­sével külön 50—60 ezer forint jövedelmet tud biztosítani a tsz-nek. A hozam-növelése érdekében igen fontos, hogy dolgozó pa­rasztságunk minél szélescbb- körű szaktudást szerezzItt nemcsak a vezető g agroteeh nikai tudásának emeléséről van szó, hanem arról is, hogy akik közvetlenül a termelő vagy tenyésztő munkában résztvesznek, azok sajátítsák el a munkájukhoz szükséges elméleti szaktudást, mert csak ig.v válhatnak szakmájuk mesterévé, illetve ígv érhetik el a, magasabb terméseredmé­nyeiket. Kormányzatunk a tél folyamán dolgozó narasztsá- eunknak a Szabad Föld Télt Esték keretében módot nyújt arra. hogy bővítse szaktudá­sát és elsajátíthassa az élen: járó szovjet mezőgazdasági tudományt. Í1 Megyénk gépállomásai takarékosság (iikréiten Vezetőink, így Rákosi és Gerő elvtárs. sokat foglal koztak mostanában beszédeik­ben a takarékosság kérdésé­vel, — én nem. véletlenül. - A takarékosság szocialista é“í tőmunkánkban mindig fontos szerepet játszott, de különös ielontöséne van —őst, amikor a termésben kedvezőtlen gaz­dasági esztendő hiányait el­lensúlyoznunk kell- Ennek legfőbb módja meglévő tarta­lékaink takarékos beosztása. Felvetődik a kérdés: me­gyénk egyes gépállomásainak vezetői és dolgozói vájjon be­dugott fülekkel hallgatták a fokozott takarékosságról szó ló határozatokat? Hogyan magyarázható az a nagyfokú pazarlás, amit egyes gépállo­mások üzemanvagfogvasztási kimutatása jelez? Állítsuk szembe néhánv gépállomásun­kat ebbíM a szempontból. Gépállomás Üzemanyag­felhasználás kiskunhalasi kiskun maisai ki »szállási kunszentmiklósi solti 89% 80% 91% 90% 78% la mindehhez hozzátesszük lég azt, hogy például a kun- sentmiklósi gépállomás ilyen ilacsonv iizemanvagfogyasz- í® mellett 229 -százalékban íl.iesítetto mélyszántási ter-, ét, — láthatjuk, hogy a fenti épállomásokon nem üres szó takarékossáa kérdése, ha­nem a dolgozók búsává-vérévé vált. Nézzünk meg most pá elrettentő példáját a pazar lásnak: báesbokodi gépállomás 120% kalocsai gépállomás 139°/! dusnoki gépállomás 103% kecskeméti gépállomás Hl Eélegyházi gépállomás 115“ Semmiivei sem magyafázha tó, azaz semmi mentség nem hozható fel ezeken a gépállo másokon, azon kívül, hogy ezeknél a drága. értéke üzemanyag — csákisz,-rimája vezetőség elsősorban non ellenőrzi a munkabeosztást elnézi, liogv egyes traktorig tűk hatalmas üresjáratokat végezzenek, amivel csak yz üzemanyag fogy. de a teljesít meny nem növekszik. Nem harcolnak a gondos üzemelte tésért, nem kérik számon : traktoristától a terven felöl elfogyasztott üzemanyagot. És végül, de nem utolsósorban nem nevelik u dolgozókat tar karékosságra, nem magyaráz zák meg, hogy önmagának la karékoskodik. Az elvesztege tett üzemanyag minden csepp ja — óriási kár raépgazda&á Kunk számára, megyeszerte összegyűjtve, líi traktorok százait lehetne vele hosszú időn át üzemeltetni. Ezt meg értve, szívleljék meg a taka­rékosság jelentő?'■■’•ét íi'z em­lített. gépállomások és töröl jék le hamarosan az üzem- anvagfogyasztási grafikonról az ijesztően magas ezázalék- számokatl Állattenyésztési tanácsadó U—I»♦«— Sertések ú A. hideg idő beálltával ser­téseinket védett világos, tiszta, jó levegőjű ólakban helyez­zük el. Nincs nagyobb veszede­lem a gyenge malacokra, mint a nedves, sötét, hideg fiaztató. Az ólakat naponta tisztogassuk, mert a szennyes ól a betegsé­gek melegágya. Bőven almoz­zunk és télen is gondoskodjunk az állatok kiadós mozgásáról. Az aszályos nyarat követő takarmányhiány okozza jelen­leg termelöcsoportjaink legna­gyobb gondját. Amíg az idő engedi, legeltessünk, a népaföl- det, megszedett burgonyatáb­lát, csicsőkást, járassuk. Ser­tteleltetése téseink szívesen fogyasztják a gyümölcs és konyhakerti hul­ladékból, dinnyéből, tökből, ré­pafejből készült sertéssilót. Ahol makkerdő van, komoly segítség a makkoltatás, vagy gyűjtés után annak etetése. A vadgesz­tenyét ás hamar megszokja a sertés. Abraktakarmány pót'á- Kára alkalmas a sertések részé­re készített kompakt, vagy da­rált akáchüvely Étkezdéi mos­lékot csak forralva etessük az állatokkal. A hízók takarmá­nyát élesztösítsük, így ízlete- sebb, könnyebben emészthető Az etetési időt pontosan tart­suk be. Szénaliszttel pótoliuh az abrakot Jobbminőségű szénából1 jó abrakpótló takarmányt készít­hetünk, ha kalapácsos darálón lisztté őröljük A ezénaliszt igen értékes takarmány. 1 kg jóminöségü pillangós szénából készített liszt 80 dkg szemesta­karmányt helyettesít, míg 1 kg lucernaliszt 1 kg korpával egyenlő tápértékli. A szénalisz- tet fejőstehenek, borjak, serté­sek és baromfiak abrakpótlá­sára egyaránt felhasználhatjuk. Anyakocák és növendékserté sek takarmányozására lucerna, lóherepolyvából. esetleg ezek szalmájából la készíthetünk ka tapácsos darálón abrakpötló őr­leményt. Kalapácsos daráló hiányában éles késekkel felsze relt szecskavágón aprítsuk fel a szénát és forrázás után pá­rolt burgonyával, vagy répával keverten. használjuk fel a ser lések takarmányozására. Nielepek versenye A núd építőiparunk fontos anyaga, amellett külföldre is szállítjuk. A Horthy-rend- szerben az értékes nád tövén pusztult el. vaw a nádas kö­zelében élő nincsteleneknek nvuitott igen értéktelen tüze­lőszert. A nád kitermelés« és felhasználása népgazdasá­gunknak ma fontos jövedelmi forrását jelenti, Az Alsód uuánt idi Nád gaz­daság Vállalat bajai telepé­nek dolgozói versenyben vég­zik munkájukat. December hó 21-0 tiszteletére ők :is komoly vállalásokat tetteik. Gyukűy József, Halász Katalin, Hor­váth Antal é« számos több' dolgozó túlteljesítette kiter­melési normáját. Ez a ver- senvlendület segítette hozzá a telepet ezévi utolsó negyed­éves tervének befejezéséhez. December 21-e elmúltával o nádgazdaság dolgozói is fo­kozzák a versenyt. Célkitűzé­sük. liogv december 31-re be­fejezik iüvőévi első negyed éves _ tervüket is- Hasonló eredménnyel a jövőévi elő" irányzatot teljesítik már a mözsj, hrccgszánlói és bács­almási nádtelepek nádaratói Üfc­Női munkaerő az állami gazdaságokban Első alkalommal gyűltek ösz- sze értekezletre megyénk állami gazdaságainak női dolgozói, hogy megvitassák a nők szere­pét és feladatát a mezőgazda­ság szocialista szektorában A megyei találkozó nagy fejlődés­ről tanúskodik. Mutatja, hogy állami gazdaságaink a»z- szonyai és leányai egyre nagyobb > szerephez jutnak a termelőm unkában. Az állami gazdaságok vezetői és dolgozói egyre világosabban látják a női munkaerő jelentő­ségét. A női dolgozók a gyakorlat­ban, a termelési feladatok végrehajtása során kivívták az elismerést, megbecsülést, a munka minden területén. Néhány éve még csupán egyes termelési területen, egyes üzemágakban láthattunk női dolgozót. Elsősorban a kézi növényápolás és a betakarítási munkák terén vonták be őket. Ami pedig az állattenyésztést illeti, a baromfitelepen kívül általában nem, vagy alig volt női dolgozó. Ez a helyzet meg­szűnt gazdaságainkban, egyre jelentősebb és eredményesebb a női munka aránya. Kiváló ve­zetők serege került ki az asz- szonyok és lányok közül, akik munkacsapatot, brigádot, vagy éppen egész gazdaságot irá­nyítanak ma már, 'A női dolgo­zók felveszik a versenyt a férfiakkal. Az élenjárók között is büszkeségünk Pafkovics Ka­talin, aki a gyapotszedésben november 15-ig hatévi normá­ját teljesítette. Megyénkben követője Kazinczi Mária, vagy Somodi Erzsébet és Margit, gyapotszedési eredményük löbb mint 22 mázsa. Meggyes Mária a csengődi állami gazdaságban öt malac helyett hatot vá­laszt le. Móth'a Erzsébet a tom­pa: állami gazdaságban elhullás nélkül neveli fel a borjúkat. Szeic Teréz és Hábervus Erzsé­bet a mesterségesen nevelt bor­jaknál az előírt napi 80 dkg-os súlygyarapodás helyett 1.05 kg-os átlagot ért el. Csátalján Stark Teréz 2 hold gyapotpar- ce'láján 7.80 q gyapot helyett 12.60 q-t termelt. Rajtuk kívül a példák százait lehetne még sorolni. Az elért eredmények nem vé letlenek, nem maguktól szület­tek. A Horthy-rendszerben a falusi nő volt a legutolsó. Amíg leány volt és a szülei­nél élt, az apja mondta: az én kenyeremet eszed —mikor férj- hezment, a férje mondta ugyanezt. Mindennek ellenére reggeltől estig dolgozott. Alkotmányunk ma törvénybe iktatja a nők egyenjogúságát, pártunk és kormányunk igen nagy gon- ilot fordít a dolgozó nőkre. Az egyenjogúságot szolgálják a férfiakéval azonos munkafelté­telek, a terhesség esetére a nőknek járó fizetett szabadság, az anya- és gyermekvédelem törvénye. Biztosított, hogy egyenlő munkáért egyenlő bért kapjon a női dolgozó a férfiak­kal. Biztosított a nők tovább­tanulása, egyetemeinken, isko­láinkon egyre növekszik a fiöi hallgatók száma. A dolgozó nő ma már meg­becsült. tagja a társadalom­nak. Csak ilyen körül­mények között, JlJ-en gon­doskodás mellett születhet­tek meg a női munkahösök. Megyénkben az elért ered­mények és jó példák még nem általánosak. A női dolgözók még sokhelyütt nem kapják meg azt a megbecsülést, segíts ego". finnt megérdemelnek, ami fejlődésük teljes kibontakozásához szüksé­ges. A női dolgozók feladata nem könnyű. S élnek-e a gazda­ságok vezetői azokkal a lehető­ségekkel, amelyeket államunk a női dolgozók érdekében ren­delkezésükre bocsát? Felhas/.- nálják-e mindenütt az ovódaj napközi otthon céljaira szolgáló keretet, megtettek e mindent! az üzemi étkeztetés jobb meg­szervezésére, nem fordultak-e elő mulasztások a női munkás szállások létesítése, a tisztáiké dási lehetőségek biztosítása kő rül? Ilyen hibák pedig elő­fordultak az idei esztendőben is czámos gazdaságunkban. Akadnak még mindig olyan jelenségek, hogy lebecsülik a női dolgozók munkáját. Egyes férfi dolgozók nemhogy segíte­nék, de akadályozzák őket a feladatok elvégzésében. Sole gazdaságban nem kapnak a nők elegendő szakmai segít Béget sem a vezetőktől, 3em a munkatársaktól. De ismerünk példákat a lekicsinylés, gu- nyo'ódás, a goromba beszéd tűrhetetlen eseteiről is Aki a női dolgozókat nem segíti, aki becsületes, szór galmus munkájukat gú­nyolódással nehezíti, az eHú főt igyekszik űzni a nők egyenjogúságának ei eilmé nyélből, mely eredmények- liez pártunknak és népünk­nek annyi kemény harca fűződik, S a nők lebecsülése mögött számtalan esetben az ellenség tudatos politikája lappang, ame­lyet fel kell ismernünk és kí­méletlenül lelepleznünk. Sok gazdaságunk vezetőség» a nőket csak azért vonja be a. termelő munkába, hogy a gazdaság munkaerő problémá­ját megoldja. E mulasztások ellen kérlelhe­tetlenül harcolni kell, elsősor­ban maguknak a női dolgozók­nak. Ne elégedjenek meg az elért eredményekkel, törekedje­nek újakra. Ezen keresztül bi­zonyítsák be napról-napra, hogy megállják a helyüket. Harcoljanak azért, hogy ne csak akkor vonjál» be őket a munkába, ami­kor munkaerőhiány van, hanem mindenkor biztosít­sák számukra az őket megillető helyet. Ezt a harcot nem csupán a női dolgozók személyes érdeke, de a termelési eredmények, a ter­vek teljesítése is feltétlenül megkívánja. Pártunk sokat vár a dolgozó nőktől. Az állami gazdoeágok jelenlegi női dolgozóira vár a feladat, hogy szaktudásukat átadják és minél több még kívülálló társukat vonják be a gazdaságokba. Különösen fon­tos munka vár az állattenyész­tésben dolgozó nőkre, harcolja­nak a sikeres átteleltetésért a termékhozam folytonos emelé­séért. A termelésben élenjáró dolgozóknak pedig ahhoz, hogy eredményeiket növelni tudják és több segítséget adhassanak munkatársaiknak, állandóan fejleszteniök kell szakmai é- politikai tudásukat. I pénzforgalmi rendelkezés betartása A homokmégyi földműves, szövetkezet egyes dolgozóinak felületességéből és hanyag mun­kájából eredően a szövetkezet tagsága a többi dolgozó pa raszttal együtt a falutól tizen­két kilométerre lévő ,,legkÖze lobbi” boltban voltuk kényte’.c- nek cukor, gyufa, ső és egyéb szükségleti cikkeiket megvásá rolni, :nert a szövetkezet p< nz hiányában a pénzforgalmi ven u. lkezések be nem tartása miat; ezeket az áruféleségeket nem tudta biztosítani a tagságnak Szebellédi Margit járási ellenőr,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom