Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. december (7. évfolyam, 282-306. szám)
1952-12-21 / 299. szám
Tudományos kutatómunka a magasabb terméseredményért Kecskemét közelében; a békéscsabai betonút mentén épületsor húzódik. Ez a Kecskeméti Kísérleti Gazdaság központja: Falai között és a gazdaságot alkotó 1300 holdas földterületen hatalmas jelentőségű tudomá nyos kutatómunka folyik. A gazdaság tevékenységéről Mészöly Gyula vezető adott értékes felvilágosítást. Harc a homok meghódításáért olyan növényfajták meghonosításán fáradozunk, amelyek jól tűrik a talaj és az éghajlat viszontagságait. Tevékenységünk többágú, így elsősorban konyhakerti és szántóföldi növénynemesnéssel és a gyümölcstermesztés kérdésével foglalkozunk. Tízezer hold nemesített paradicsom — új burgonyafajták — Gazdaságunk feladata a Duna-Tisza közt meszes homoktalajok termelési problémáinak megoldása növénynemesítésen és olyan agrotechnikai módszerek kidolgozásán keresztül, amelyekkel a homoktalajok termelését biztonságossá, jövedelmezővé tehetjük. A micsurini elmélet alapján A paradicsom legelterjedtebb konyhakerti vetemény. Alfö-dün- kön, sokat exportálunk belőle külföldre és konzerviparunk fontos része. Az eddig termesztett fajták ’ azonban minőségileg nem kielégítők egyik említett célra sem. Gazdaságunk azt a feladatot kapta — tájékoztat Mészöly Gyula, — hogy tápérték (Vitamin, cukor stb.) tartalomban gazdag, bőtermésü pa- radícsomfajtákat tenyésszen ki. 1951-ben sikerült két olyan paradicsomiajtát létrehoznunk, amelyet az országos fajtaminősítési tanács elismert. Ennek alapján az idén már tízezer holdon termesztettük az Alföldön az új paradicsomfajtákat s az aszály ellenére bősé ges termés született. Fontos kísérletet végez a gazdaság a burgonya fajtaleromlásának kiküszöbölésére, azaz olyan burgonyafajta létrehozására, amelynek termőképessége nem csökken Szemben, az eddig termesztett fajtákkal. Ezen a téren még csupán a kísérletek folynak két éve, sikerrel bíztatva. S az új búr gonyafajta meghonosításával új korszak kezdődik megyénk vál Sággal küzködö burgonyatermelésében. Az említetteken kívül egész sor Konyhakerti növény szerepel a gazdaság munkatervében, így dinnye-paprika- és salátaneme BÍtés. 23 százalékos rozstermés-többlet — aszály ellenére Az Alföldön és benne me gyárik homokján legfőbb kenyérgabona a rozs. A kísérleti gazdaság egyik irányú tevékenysége olyan rozsfajtának a kitenyésztése, amely legkevesebb 15 százalékkal magasabb terméshozamot biztosit az eddig vetett fajtáknál, A többéves munkát siker koronázta. Ez évben, a fagykár és aszály ellenére a gazdaság kísérleti tábláján el5 tői 23 százalékig magasabb terméshozamot adó rozsot arattak »z új fajtából. S ebből a vetőmagból 4 termelőszövetkezeti csoportunk kapott továbbtermesztésre ezen az őszön. A homoki takarmányellátás biztosítására foglalkozik a gazdaság a somkórő- és lucerna- nemesítéssel is. A somkóró jól tűri a szárazságot, mint zöldtrágya kitűnő talajjavító eszköz és egyben jó takarmány. Kumarin — azaz keserű nedvet tartalmazó alapanyagánál fogva — azonban a jószág nem szívesen fogyasztja. A gazdaság kísérlete zést folytat a somkórő és lucer na összeoltására, amelynek segítségével a somkórő kumarin tartalma csökken. A lucerna nemesítés célja, hogy az eddig jórészt csak kötött talajon termesztett kitűnő takarmányfaj tát a homokos területén is meg honosítsuk. Kétévi kísérletezés nyomán sikerült is két ilyen fajta megteremtése. Mindezzel azonban nem merül ki a szántóföldi növénynemesítési részleg munkája. Olyan homokterületek meghódítására és hasznosítására, ahol már a kukorica is csenevész marad — a cirok- füvek vetésével kísérleteznek, amelyek jól fejlődő és szintén értékes takarmányt biztosító fajták. A világhírű kajszin barack megmentéséért Az utóbbi esztendőkben, hozzásegítve az aszály is — a világhírneves alföldi kajszinba- rackfák úgynevezett „gutaütést“ kapva tömegesen pusz lulriak. A tudományos kutatás megállapította, hogy ennek okai a nem megfelelő alanytipusok. Az eddig ismert alanyok nem tudják táplálni a rájuk oltott kajszint és a fa aránylag rövid időn belül kipusztul. A kísérleti gazdaság gyümölcstermesztési részlege kutatja azokat az alanyfajtákat, amelyek segítségével megmenthető és továbbfejleszthető nagy nemzeti jövedelmet biztosító barack- termelésünk. Értékes fája a gyümölcsöseinknek a meggy is, de termés eredményét sokszor megtizedeli a sajátságos gombabetegség. Az értékes kereskedelmi cikkei jelentő pándi-meggyfajta pedig ■rosszul terem. Megfigyelték, hogy tavasszal hatalmas virágtömegeket hajt, de megtermékenyült virág alig marad a fán. Kísérlet folyik ezért a magasabb termékenyülést biztositó körülmények felkutatására. A tudomány és gyakorlat összefogása ..ügy a, növénytermelésben, mint az állattenyésztésben központi feladattá ken tennünk a hozam emelését, mint az egész mezőgazdaság fejlesztésének, valamint szocialista átépítésének alapvető feltételét“ —- mondotta Gerö elvtárs november 30-i beszédében. A tudomány mint a Kecskeméti Kísérleti Gazdaság példája is igazolja — a hozam emeléséért vívott harc élvonalában áll. Micsurin magyar tanit ványai Virágzó termőfölddé segítik teremteni a sZé hordta homokot, a vad sziket termelőszövetkezeti és-egyénileg dolgozó parasztságunk' keze nyomán. A felszabadulás óta államunk minden segítséget megad a tudományos kutatómunkának. A Kecskeméti Kísérleti Gazdaság mostani formájában a hároméves terv szakaszában kezdett működni s fejlődését ál'amurik újabb és újabb beruházásokkal biztosítja. 'Most épült fel aZ új konzervipari laboratórium -— valóságos kicsinyített konzerv gyár a gyakorlati kísérletek biztosítására • /■* Állatállományunk átteleltetéséért Csatlakozás a balotaszállási ternieló'szövetkf'zet versenyéhez Megelőző számunkban közöl tűk a balotai Petőfi termelő szövetkezet versenyfelhívását az állatállomány fejlesztésével, átteleltetésével kapcsolatban. Két termelőcsoportunk máris csatlakozását jelentette a versenyhez, állattenyésztői a silón kivik alkalmazzák a szalma féleség e/c feltárását — jelenti a levél. A tehenészek a felesi átlagot 4-5 literről 7-5 literre emelik, öl tehénnél bevezetik az en y ed i takarmányozást és a háromszori fejést. Lőrinci Lajos sertésaondozó 1953. évi *e' nyésztési tervét 120 Százalékra teljesíti. Évenként kétszer fialtat, a malacok, átlanát 6* ról 8~ra emeli. Tóth Gábor á növendékek elhullását 1 százalék alá csökkenti, takarmányozásukra felhasználja a sovány tejet melegített állapotban. Nyúl István juhász 4 ól/aniúhoZfítm’Jt l ky-mnl nö‘ véli, a bárányok leválasztása után a féjési átlaoót 4-ről 7 deciliterre emeli. ■—' A jövőévi termés fokozására a tél folyamún összegyüj- lőtt frányát gondosan kezeljük. Csoportunk állattenyésztési dolyozói a községünkben Keleti Fény termelőcsoportnak átadják tapasztalataikat és eayben páros-versenyre hívják az ott dolgozókat — fejeződik be a. vállalás. A kiskunfélegyházi Dózsa termelőszövetkezet vállalja, hogy silózási tervét 108 százalékra teljesíti. A tehenészeiben alkalniazzíl az egyedi takarmányozást, tőgymasszázst é* háromszori fejést 15 tehén ese tében. A fejési átlagot 4.8-rói 8,3 literre növelik, Drozdik 1st ván. Kocsis János és Bajnóezi József a jövőévi sertéstenyésztési te,rvet 110 százalékra tültel jesítlk. Az áUeleltetés biztosítására 100 köbméter serléssilót ké szítettek. Tóth Mihály és Pataki József juhászok a juhtenyésztés hozamának emelésére tettek ér. tékes vállalásokat, többek kő zött a gyapjúhozamot 3 6 kg-rél 4.7 kg ra gyarapítják. Az állattenyésztési dolgozók min. ezen felül gondot fordítanak as istállók és az adatok fokozott tisztántartására, egyben váltatják, hogy tapasztalataikat és elért jó eredményeik módszereit átadják két kisebb termelő- csoport dolgozóinak. Téli foglalkozás a termelőcsojjortokban Termelőcsoportjaink földjein véget értek az őszj munkák, többségükben befejeződött a mélyszántás is- A tag; súg munkaereje a tavaszi nagy munkák megindulásáig felszabadul az építkezésekre, egyéb belső munkára. A tagság túli foglalkoztatásának megszervezése mindem terme* lőcsoport vezetőségének fontos feladata. A kiskunfélegyházi Harcos- csoport 25 hold területen er dúsításba kezdett, a tagság' csemetéket ültet. Nékáhv év múlva a fiatal erdő sok má zsa termést óv meg maid a széltől, szárazságtól. A fiilön jetkabi Alkotmány termelőcsoport tagjai a szövetkezet egyik homokos tábláján 30 hold szőlőt létesít. Az új telepítvénvt kitűnően előkészített talajba ültetik: Szta' iinyec-ekével Î0 em-e.s mély szántásba kerülnek a szőlő- vesszők. Van egy régi dal, amelyet Vaskúton, ebben a határhoz közel fekvő községben is da.oltak annakidején- A dalt már a nagyapák nagyapái is énekelték, Olyan nóta ez, amilyen csak a béresek, meg cselédek ajkán szólal meg. Mert abban az időben gazdag külákok bitorolták a falut és azok cselédei, meg béresei dúdolták ezt a dalt. Keserűség és fájdalom csendül minden szóból: Amikor én suhanc lettem Béres, szolga lett belőlem. Hol szántottam, hol arattam. Hasznot hajtott a szorgalmam, Az uraknak,. !’ A béres, ha jó kedve volt,- kurjongatva, rossz kedvében keseredett hangon dúdolta a nótát a kulákházak ablakai alatt. Ez volt a kultúra akkoriban Vaskúton, örömről nem daloltak. mert hiszen az ember csak azt foglalhatta nótába, amivel csordultig volt a szíve. A sok béresszívben pedig a keserűség vert gyökeret akkor; Azóta sokat változott a világ. A vaskútiak ajkán ma már a Szabadság dalai zengenek. A kultúrotthon vidám műsortól hangos. Tavaly hatvanezer forintot fordított az állam a létrehozására és a fölszerelésére Uj dal kapott Szárnyra a falu házai közt:-„Az éi messze tűnt KÖSZÖNJÜK SZTÁLINNAK... Zêng a nap drága fénye. És épül az új szebb világ.” Több mint nyolc éve épül a szebb világ Vaskúton Egyetlen kis falu a,, határhoz közel, de megváltozott életében ' ott csillog, — mint cseppben a tenger,—- az épülő szocializmus. * A múltban, a Horthy-rend szer nyomorúságos évei alatt egyetlen fillért sem fordítottak a község kulturális, egészségügyi, népművelési céljaira. Jó ivővizü kút csak főutcán volt, a plébá. nía előtt. Minden választásnál a népnyúzókból kikerüt képviselők nagyhangon új utakat ígértek, de ezek csak üres szó- cséplések maradtak és továbbra is tengelyig ért a sár Báímo- nostor, meg Bácsbokod felé vezető úton, ősszel és tavasszal az előzések idején. Nyáron meg szürke ködfátyolt alkotott a : felszálló por az arra döcögő i kocsiktól. A nép állama ezen is segített ; 1950-ben 50 ezer forintot ,,köl- • tött’“ a '-érv a bátmonostori ! jekütö útszakasz megépítésére, i áz idén félmillió forintot a ; jácsbokod vaskúti bekötőút lét 1 ehozásái a, , ■ « 1 A dolgozók egészségügyéről . « messzemenően gondoskodott ! íz állam. A felszabadulás b élete is Kiss Ilonka már ötéves korában a szüleivel együtt ment sarat taposni a téglaégetóhözj hajnaltól késő estig. Apró lábacskáit kimarta a durva Vályog. Nem egyszer sírya tipegett az apja mellet, mert fáradt kis teste alig bírta az utat. Da ; mennie kellett! Mert Így kívánta az akkori élet törvénye. Tanulni szeretett volna De apja csak könnyes szemmel simogatta a szöszke fejét, mikor a kislány erről beszélt. Taníttatni egy napszámosernber gyermekét... Ma Kiss János a Dózsa termelőszövetkezet tagja. A lánya Bácsszentgyörgyön tanácselnök helyettes. m líj élet sarjadt Vaskúton is a felszabadulás után. Amióta a dicsőséges Vörös Hadsereg ■ szuronyát megcsillantak az őszi- napfényben a község utcáin — más világ köszöntött lakóira. És ezt a győztes hadsereget a nagy Sztálin vezette, akinek ma ünnepeljük 7S. születésnapját Neki köszönheti Vaskút dolgozó népe is a szebb életet. Száz. milliók szava száll ezen a napon a Kreml felé, A nagy Sztálinhoz száll a szabad országok szabad népének hálandó himnusza, » eljut a Vaskúttól néhány kilométerre délre fekvő Ju goszlávia Tito.ralilgában szélivé dő hazafialnak harcos bizakodó- dála is. utáni -második évben megépül a községben az egészségűd 750 ezer forintos költséggel Kilenc mélyfúrótól kút is léte sült 285 ezer forintért. Mái 1949-ben megkezdték az erdő sítést- A fák hűn lombjai fel fogják nyáron a talp határá ban, a finom, ködszerű por> és: védik a dolgozók egérzsé gét, Tavaly újabb 100 holda erdősítettek. A népfürdő létesítésére ötezer forintot költött az állam A gyermekek egészségvédelmére létesült a Rákosi Mái tvüs gyermekotthon nyitott fürdőmedencével- Az egykori hontalanok, nincstelenek gyermekeinek vidám kacagása tölti be az otthon falait. 0 íjC Ahogy a falu fejlődik, úgy fejlődik az emberek öntudata is A volt kulákbirtokok fekete földjein alakult meg 3000 holdon a Dózsa termelőszövetkezít 1949-ben, Uj életet, fejlettebb gazdálkodást kezdtek tagjai, szakítva apáik, nagyapáik módszereivel. Azóta — három év alatt — sokat erősödött a Dó zsa. 1951-ben hizlaldát, baromfikeltetőt, csirkefarmot létesített. Az idén mindezeket tovább bővítette. A Dózsa megalakulása fordulópontot jelentett a község életé ben. Kiszakadt egy csoport az t egyénileg gazdálkodók «orábó 2 és a nadrágszíjparcellákat ö3/. (, sZeíüggö táblák váltották fel- Éber szemmel figyelték a falt r dolgozó parasztjai a Dózsa fejlő- (lését. Látva az eredményeké- Kulisity György' mondotta e'Aő- nek: — Kíséreljük m?g ml is aj í új módon való gazdálkodást Hozzálátott a csoportalakítás. t hoz és rövidesen megalakul! Vaskúti Dolgozók néven az elsf 1 I típusú termelöcsoport, .A . fejlődés azonban nem állt meg- Megmozdult a föld az egész köz- ségben. Mint a lavina, mely ki t hógöröngyként kezd! és hatal- i inas tömeggé vélik, úgy növekedett a nagyüzemi gazdálkodás ( útjára lépő parasztok szánva, így- vált a község határának 9j százaléka a termelŐeSop>ortok birtokává, Tizenöt termelő- cSoport működik Vaskúton. Ekkor került a tábla a község határához: Vaskút termelőszövetkezeti község. Azóta is a fejlődés mérföldkövei erősítik ezt a határhoz nem messze fekvő községet A három év alat1 befizetett adónak kétszeresét kapta vissza forintértékben Vaskút dolgozó népe, tervlétesítmények, a község fejlődését szolgáló pénzösszegek formájában. * Sokat változott az egyének A petőfiszállási Béke termelŐcsonort
