Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. december (7. évfolyam, 282-306. szám)

1952-12-21 / 299. szám

...ÉS SZTÁLIN NEVÉVEL ÉPÜL A VILÁG Sztálinban lenini láng ész lobog“ Áttérés a kis és elaprózott parasztgazdaságokról a föld társas megművelésére Az iparosítás egyetlen egy kérdése som kerülte el Sztálin figyelmét. Kezdeményezője az ni ipar átrak létesítésének és az elmaradt iparátrak kifej­lesztésének- Sztálin az ösztön- zcrje a Kuzüyeck-medenee építkezésének, amelv arra irá­nyul. hogy második szén- és fémipari bázist teremtsenek, a Sztálingrádi Traktorgyár, a Drtyepperi Villanyerőmű, a vaskohászati kombinát Mag- nitotrorszkban, az Uráli No- héztréntryár. a Rosztovi Mező- gazdasági Gépgyár, a. Szara- tovi Kómbájftgvár és a gór- 'kiái géokoesigyárak halhatat­lan ó6 egyre fejlődő élő em­lékei a sztálini tervnek. A szocialista iparosítás politiká­jának döntő sikerei már meg­mutatkoztak az 3í>27-es évek végén. Ékkor Sztálin rámuta­tott arra. hogy a mezőgazda­ság elmaradt az ioar mögött és megjelölte a 'kivezető utat az egész népgazdaságot fenye­gető helyzetből. A kivezető űt a kis és elaprózott parasztgazdasá goknak nagy, egyesítt-U gazdaságokra való áttérésé­nél! van, a föld társas még. inüvéléSo alapján, a föblek korszerű, fej lett technikán ólapuló megművelésére való áttérésében. Ezt az utat vá­lasztotta a bolsevikok pártjá a mezőgazdaság fejlesztésé­ben. Szédítő elgondolni a fel­adatoknak és munkának azt a tömegét, amelyet Sztálin vég­zett. . A falu kollektivizálásának megszervezése., az ötéves terv megalapozása, harc Buchari- nék ellen — ennek a küzde- délemraek legfőbb irányítója maga Sztálin volt, aki lépés- rőHénéSre győzte le az aka­dályokat s vitte előre a szov­jet népet a szocializmus út­jára, A munka megindult, a, jobb­oldaliak elleni harcokban Sztálin felzárkóztatta az egész pártot és győzelmet arattak Biieharinék felett. Sztálin Ián gesze, tán tori thatatlan akarata és bölcs éleslátása biztosította a forradalomnak ú.i, magasabb színvonalra való emelését. Megoldották a szo­cialista iparosítás legnehezebb feladatát, hogy a nehézipar felépítéséhez szükséges anya­gi eszközöket felhalmozzák. A úlüuka termelékenysége foko­zódott. Viharé*, gyorsasággal bontakozott ki a kolliozmoz- galom fejlődésének üteme. A Szovjetunió hatalmas lépéssel elindult a. Sztálin vezette úton a szocializmus útján. Az ötéves terv teljesítésé; hez a Szovjetunió dolgozói nagy lelkesedéssel láttak hoz­zá. Hatalmas méreteket öltött a szocialista munkaverseny. Mindent a névért — lett a jelszó. És az új erőmüvek, kohók, kolhozok ezt a célt szol­gálják, a jobb és szabadabb életet. És a szovjet név. tan­tor ít hatatlanul követi vezérét az úton. Megszületett a sztálini alkotmá ny < A Szovjetunió ipara, és me­zőgazdasága állandóan nő. A második (sztálini ötéves terv 1937 áprilisára, határidő előtt valósult meg, négy év és há­rom hónap alatt. Az ipar és a mezőgazdaság ú.i.iáépítésé- uek befejezése azt eredmé­nyezte. hogy a Szovjetunió a világ len fejlettebb technika,- val felszerelt állama lett. Most még hátra volt, hogy ennek a korszerű gépekkel felszerelt mezőgazdasági or­szágnak, ennek az újfajta.gó; pekkel, nagyszabású technikai újításokkal újjáépített ipari országnak, amelyben a Vörös Hadsereget is a legkorszerűb­ben szerelték feli új alkot­mányt adjanak. És ebben az időben meg­született a sztálini alkot­mány. amelv megerősíti a szo­cializmus óriási győzelmét. Az, amiről évszázadokon át ábrándoztak az emberek leg­jobb élenjáró elméi, az meg­másíthatatlan törvénnyé lett a Szovjetunió sztálini alkot­mányában. Ebben az alkotmányban a Szovjetunió minden polgárá­nak biztosított joga van a munkára, pihenésre, művelő­désre, anyagi ellátásra, be­tegség és rokkantság esetén. Megmásíthatatlan törvény- a polgárok egyen­jogúsága, nemzetisége, fajra és nemre való tekintet nél­kül. Az alkotmány, a szocialista társadalom elősegítése érde­kében biztosítja a szólás-, saj­tó- és gyülekezési szabadsá­got, a társadalmi szervezetek­be való egyesülés jogát, a személy sérthetetlenségét, a lakás és levéltitok sérthetet­lenségét. A Szovjetunió alkot­mánya vádirat volt a fasiz­mus ellen, mert azt bizonyít­ja, hoev a szocializmus é« a demokrácia legyőzhetetlen. A sztálini alkotmány messze vi­lágító fáklya az emberi ionok­nak és köt éléssé aeknek és éles harci feayver a kizsákmányo­lok ellen. A fasiszta rablók rázúdultak a Szovjetunió .békés népére A nagy Sztálin által vezé­relt szovjet nép úi győzel­mek, felé halad ©lőre: a kom­munizmus felé. De 1941 júniu­sába® a szovjet nép békés, al­kotó munkáját félbeszakítot­ta a. háború. A fasiszta rabló rázúdult a Szovjetunió békés népére. Lerombolt gyárak, ha­lomra gyilkolt asszonyok, gyermekek és férfiak tömege, fel perzselt házak és mezők, mindenütt, ahol a fasiszta barbárok serege elvonult A gálád és váratlan táma­dás után felocsúdott a szovjet nép. A dolgozók vezére és ta­nítója.. aki a polc-árháborúk és az intervenciós háborúk alatt már egvszer visszaverte a fia­tal államra zúduló támadást, most a Szovjetunió Fegyveres Érőinek az élére lépett kegy állít parancsoljon a fasiszta rablóhordáknak. Szabad élet, vagy rabszol­gaság, E két választása voit a szov­jet népnek. És a szovjet em­berek a szabadságot válasz­tották. Sztálin vezetése alatt nemcsak a maguk szabadságá­ért küzdöttek fegyverrel. a kezükben, nemcsak a Szovjet­unióért ontották vérüket a szovjet katonák, mert ez a há­borúi eavbeolvadt Euróva né­véinek függetlenségéért, de­mokratikus szabudsáajogaiért folytatott harcával. A Kremlben álmatlanul el­töltött éjtszakúkon át hajolt Sztálin a térkép fölé. Itt szü­lettek meg azok a tervek, me­lyet hősiesen hajtott végre a szovjet hadsereg, Győzött ß szovjet társadalmi rend, győ­zött a szovjet állami rend. győztek a szovjet fegyveres erők, győzött a bolsevikok nártíának bölcs politikája. És ez a győzelem meghozta a fa­siszta rabságban sínylődő né­pek számára is a felszabadu­lást. HATALMAS LÉPÉS A SZOCIALIZMUSBÓL A KOMMUNIZMUSBA VALÓ ÁTMENET ÚTJÁN Ez év októberében Lenin— Sztálin pártja történelmi kon­gresszusra ült össze Moszkvá­ban. A küldöttek, miután meghallgatták és megvitatták Szaburov elvtársnak, az ,Ál­lami Tervbizottság elnökének beszámolóját, párthatározattá emelték az ötödik ötéves terv irányelvét, E terv megvalósítása hatal­mas lévés lesz a szocializmus­ból a kommunizmusba való át­menet útján, A Szovjetunió Kommunista Pártja korunk esze, becsülete, lelkiismerete. A Szovjetunió Kommunista Pártjában kristályosodott ki mindaz az erő, tehetség, al­kotókedv, magasrendű er köles, amely a szovjet nép tu­lajdona. A Szovjetunió Kom­munista Pártja, amelv Mar.x- Mngels-Lén,in és Sztálin hal hatatlan tanításai vezetnek a forradalmi elmélet segítsé­gével minden helyzetben meg tudta mutatni a helyes, a si­kerek felé. a győzelem felé vezető utat. Ma. amikor a szovjet nép újabb hatalmas lépést tesz az ötödik ötéves tervvel a kömmhniznius felé. Sztálin elvtárs lángeszű úi al­kotása: „A szocializmus köz- gazdasági vroblémái a, Szov­jetunióban” magasra emelve a tudományos kommunizmus el­méletét, ragyogó vezérfona­lat ad a kommunizmust építő- Bzoviet nén munkájához és az egész nemzetközi munkásmoz­galom küzdelméhez. „Sztálin elvtárs — muta­tott rá Malenkov elvtárs e mii. nagy nemzetközi jelentőségére — azáltal, hogy felfedezte a mo­dern kapitalizmus gazdasá- ' gl alaptörvényét és a Sz°- cializmus gazdasági alap- • törvényét, megsemmisítő csa­pást mért a kapitalizmus minden vélelmezőjére. Ezek a gazdasági alaptörvények arról tanúskodnak, hogy míg a kapitalista társada­lomban az ember a maximá­lis profit kisajtolását célzó könyörtelen törvénynek van alárendelve és ennek érde­kében súlyos szenvedések­re, nélkülözésekre, mun­kanélküliségre és véres hábo­rúkra van kárhoztatva, a szocialista társadalomban az egész termelést az ember­nek, az ember szüntele­nül növekvő szükségleteinek \ rendelik alá. Ebben rejlik az új, a kapitalizninsnát magasabbrendü társadalmi rend, a kommunizmus döntő fölénye." Nincs döntőbb bizonyítéka a szocializmus magasabbren- dűségének a kapitalizmussal szemben annál a ténynéj, hogy míg a tőkés termelés cér­ia mindig a profitszerzés, ad­dig a szocialista termelés,cél­ja Sztálin elvtár» szavaival: -,,az ember a maya, szükségle­teivel, va O vis az ember anyagi és kulturális szükségleteinek kielégítése.” Ennev a ténynek felismeré­se egyike azoknak a hajtó­erőknek, amelyek jobb munká­ra ösztönzik a. szocializmus építőit és dolgozóit, o elszán- tabb küzdelemre azokat a dol­gozókat. akik mée- a kapita­lizmus igáiát hordiák­Sztöli'n elvtárs műve elmé­leti mű, de minden általa érin­tett területen rendkívüli gva- korlati jelentőségű is, valóban ragvogó példája a forradalmi elmélet és forradalmi gyakor lat egységének. Kulcsot ad kezünkbe korunknak, a hatal­ma» társadalmi átalakulások e korának elméleti megisme­réséhez. megértéséhez, mert ennek a kornak éppen alap­kérdéseit világítja meg. Eb­ben van óriási tudományos jer lentősége. De éppen, mert előbbre visz bennünket a szo­cialista társadalom fejlődésé­nek és a kapitalista világ osz­tályai és népei küzdelmének megismerésében, egvben hoz­zájárul annak tisztázásához, hogy a kommunistáknak md kell tenniük és hogyan. Ezért van egyúttal óriási gyakorlati és politikai jelentősége. Sztálin elvtárs tanításai mogtermékenyítően hatnak messze túl a Szovjetunió ha­tárain, újabb erőfeszítésekre serkentik és újabb győzel­mekre vezetik a béke, a demo­krácia és a szocializmus hí­veit a föld minden országá­ban. A sztálini külpolitika fölénye Sztálin, a béke őré! Több; mint három évtizede folyik a Szovjetunió harca a békéért az imperializmus el­len. Több. mint három évtize­de irányítja Sztálin elvtárs ezt a küzdelmet, kezdetben Lenin oldalán és egy negyed­század óta Lenin nasv utóda­ként. A sztálini küzdelem a békéért — amelv szerves, el­választhatatlan része az im­perializmus ellen folytatott sztálini küzdelemnek — kife­jeztem és kifejezi a legszéle­sebb dolgozó tömegek létérde­keit. a szóéin 1 izmus országá­nak. a Szovjetuniónak létér­dekeit. Sztálin elvtár.« 1934-ben a Bolsevik Párt XVIII. kon­gresszusán körvonalazta , a Szovjetunió békepolitikáját. Ezek a szavak a következők: „A mi külpolitikánk világos. Az — a béke megőrzésének és a kereskedelmi kap­csolatok fejlesztésének politikája az összes Orszá­gokkal. A Szvjetuniónak esze ágában sincs, hogy akárkit is fegyveresen, még kevésfebé, hogy akárkire is rátámadjon, Mi a béke mellett vagyunk és a békéért harcolunk. De nem félünk a fenyegetések­től és készek vágyunk rá, hogy a háborús uszítok csa. pására csapással feleljünk. Aki békét akar és tárgyila­gos kapcsolatokat Igyekszik velünk létesíteni, az min­denkor támogatásra talál nálunk. Azokat pedig, akiit megpróbálnak rátámadni országúnkra, ügy visszaver­jük, hogy belepusztulnak, nehogy még egyszier ked­vük kerekedjék disznó or­mányukat a ml szovjet ker­tünkbe bedugni.” A szovjetállam fennállása óta következetes békepolitikát folytat. Sztálin elvtárs ma is a béke legfőbb őre. A teherá- ni, a jaltai és a potsdami ér­tekezleteken a« ő személyes irányításával dolgozták ki azokat a megállapodásokat a háború utáni nemzetközi új- iárendezésre vonatkozóan, me­lyeknek betartása a békét valóban megszilárdítaná. A sztálini külpolitika célja a második világháború utáii ennek megfelelően a békés együttélés mecJXervezése volt. A Szovjetunió ereje, à sztá­lini külpolitika fölénye, a bé­ketábor győzelmei adják az alapját annak a hatalmas, vi- ! ágméretű békemozgalomnak is, amely zászlaja alatt egye­síti a szellemi é» fizikai dol­gozók százmillióit tekintet nélkül faji és nemzetiségi ho­vatartozásukra. vallási és politikai meggyőződésükre. A bécsi békekongresszu» is bebi­zonyítja, hogy a történelem nem ismert még elvan hatal­mas, tömegmozgalmat, mint ez, amely a béke híveit egy nemzetközi táborban egyesíti- Nincs egyetlen ország sem, amelyben ennek a mozgalom­nak ne lennének támaszpont­jai, ahol ne fejlődött volna ki mind szelességben, mind pe­dig mélységben. És ez a világ­méretű békemozgal'nn a Szov­jetuniót’ tekinti vezető erejé­nek. Sztálin elvtársat tekinti vezérének. Sztálin nevét hordta szivé­ben a szovjet katona, a véres harcok alatt. Sztálin nevet hordta szivében a Szovjetunió munkásosztálya, amikor a nagy Honvédő Háborúban példátlan muhkáhőstettet vitt vénhez. Sztálin nevét hordta szivé­ben az a sok görög hazafi, akiket a reakciós kormány vuskacső elé állított. Sztálin nevét hordták szivükben azok a gyarmati harcosok, akik ne­vük felszabadításáért és füg­getlenségéért harcolnak. Sztá­lin nevét hordják szívükben u koreai hősök> akik bátran vé­delmezik hazájukat az ameri­kai betolakodók éllen. Sztálin neve a szovjet nép bátorságának és dicsőségének szimbóluma, amely úiabb hős­tettekre hív. De újabb hőstet­tekre hívja nemcsak a szovjet népet, hanem a felszabadított népeket, a világ valamennyi dolgozóját, a szabadságukért harcoló elnyomottakat. Sztálin neve és a béke elvá­laszthatatlanul eggyé ková- csolódott. Sztálin és a Vörös Hadsereg hozta el a magyar, nép számára a felszabadulást, Sztálin és a szov jet nép segít gégével építettük újjá orszá’ púnkat, valósítottuk meg a hároméves tervet és dolgo­zunk ötéves tervünkön, amely soha nem remélt vágyakat vált valóra, Sztálin jelenti számunkra a támaszt és a védelmet az im­perialisták ellen vívott gigá­szi harcban. Sztálin jelenti számunkra a békés jelent és a boldog jövőt! A világ minden szabadon vagy még elnyomottá® élő áé- n éknek és minden nép élcsa­patának, kommunista pártjá­nak hatalmas biztatást tá­mogatást. útmutatást jelent Sztálin elvtársnak az SZKP XIX. kongresszusa záróülésén elhangzott beszéde. Sztálin elvtárs beszéde megvilágítja a pro] e tárnemzetköziségnek. a forradalmi munkásmozgalom nemzetközi egységének és ere­iének legfőbb tartalmát, moz­gató erejét: bármely testvérpárt részéről pártunk békeszerető törekvéséinek nyújtott minden támogatás egyben támogatja saját né­pünket is a béke megvédésé­ért vívott harcában... A köl­csönös támogatásnak ez g*sa' iátossága azzal magyarázha­tó, hogy pártunk érdekei nemcsak, hogy nem állnak el- tentétb&h a békeszerető népek érdekeivel, hanem ellenkezőién eggyéforrnak azokkal- Ami a Szovjetuniót illeti, — annak érdekei egyáltalán nem külö­níthetők el az egész világ bé­kéjének ügyétől­Feladatunk, hogy magunk köré gvü.itsiik az egész népet a nemzet nagy többségét, harcban a kapitalizmus önké nve. embertelensége, zsarnok­sága ellen. Nekünk kell fen nen hordani a demokratikus szabadság zászlaját. És köuy nyebbé vált most harcunk, mert Kínától és Koreától Csehszlovákiáig és Magyar országig ú.i ,,rohambrigádok’' jelentek meg a népi demokra­tikus országok kénéből.

Next

/
Oldalképek
Tartalom