Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. december (7. évfolyam, 282-306. szám)

1952-12-16 / 294. szám

Tanácskozik a Népek Békekongresssusii A szombat éjszakai ülés A Népele Békekongresszusa vasárnapra virradóra éjsza­kai ülést tartott, amelyen Christol'her Harman ang-oi küldött elnökölt. Harman javasolta, hogy a kongresz- szus <•’Inökségét egészítsék ki Etniiptom. Szudán, Irak, Szí­ria, Németország, Chile és Napi/britannia, további kül- Ilőttéivel, mert egves nyugati küldöttek. — akiket bevá­lasztotta!,' az elnökségbe ; a hatóságok gáncsoskodása, út­levél- és, vizumnehezségek mi­att nem jöhettek el Becsbe. Az elnökség most megválasz­tott tagjai között vannak Hewlett Johnson és .Monica Helton ismert angol békehar- eo>ok. a Nemzetközi Sztálin lléked íj kitüntetettjei is. Az éjszakai ülésen elsőnek Percy Belcher angol küldött szólalt tel, élesen bírálva az imcrikai imperializmus sze­kerét toló angol körmánv bé' keellenes politikáját. Rámu- latott arra. hogv Anglia nem­zeti függetlensége — ma sok­kal inkább, mint. valaha. — veszélyben forog. Az angol név csak abban az esetben hurcolhat sikeresen füg get lenséaéért. ha minden más nénnek is hajlandó uggan- ilyen jogot biztosítani a füll' í/ctlenségre• Utána Kumarama neves A >asái*na|> A békekongresszus vasár­nap délelőtt folytatta mun­káját, amelyen Szun Csi» Un asszony elnökölt, aki kö­zölte. bogy a napirenden a népek függetlenségének es biztonságának kérdése szere öel és kérte, hogv a küldőt tek e kérdéshez szóljanak hoz- . iá. 1 Elsőnek Gabaldon tábornok, Venezuela képviselője szólalt fel, hangoztatva, hogy fia­inknak nem szabad Koreába mennj harcolni. A kormányod és nem a nevek küldték fiain­kat ebbe az őrült háborúba, »mdv az amerikai imperia­lizmus érdekeiért folyik. La- tin-Amerika népe azt akarja, hogv a földkerekség ne le- a g en csatatér. Miután A'Ja Djavai oglii i.ejk-ül-lszlary, í muzulmán sejk), a Szovjetunióban elő nuzulmánák nevében beszél­je rámutatott arra, hogv ha­zájában, a Szovjetunióban müven hatalmas békás alko- ómunka folyik. Dobretsber- 7er, az osztrák békemozgalom közismert harcosa emelke- lett szólásra és hangsúlyoz-' a. hogv Ausztria a hidegháború következtében súlyos gazda­sági helyzetben van. Egyre több nyersanyagot mrcolnak el az országból "ívugatra, mindinkább fel­számolják a tárgyalási lehc- "őségeket a kelettel. Az ame­rikai és angol imperialista b iatonni támaszponttá vú>- oztatiál- az országot és min­ien erővel a fasizmus fel- ■le.sztésére törekednek. Az osztrák nép nairv tömegei azonban nem osztiák az im­perialisták és az őket kiszól eáló 'klerikális-jobboídaii szocialista kormány vélemé­nyét. Az osztrák név nagy tömege* a megszállás me<r ■szüntetéséi, az államszerzö- lés megkötését és határozott nemlegességi politikát köve­tel. Utána fehérruhás koreai asszony lépett az emelvényre: Kim lien Szu, a koreai béke- harcosok képviselője. A ko­reai asszonv megrázó szavak­kal ecsetelte, hogv milyen embertelenek azok az ameri­kai katonák, akik Korea föld­iét pusztítják. Példákat so­rolt fel arra. milyen kegyet­lenséggel irtják az amerikai a gresszorok az országa fü.g- e ellenséget és- szabadságát védelmező koreai reuet. T ç-j <= H?n 'ni-tomáiiySwui Iá indiai közgazdász lépett á szó­noki emelvényre. majd a kongresszus nagy figyelem­mel hallgatta, meg a két ame­rikai békeharcos hangszalag­ról közvetített üzenetét. A két küldött nem jelenhetett meg a Népek Békekongresz- szusán. mert uz USA kül­ügyminisztériuma nem adott útlevelet részükre. Ezután Ilia Erenburg, a kiváló író és békeharcos, a szovjet küldöttség tagja lé­pett a szószékre, aki beszé­dében rámutatott, hogv a történelem még nem ismer olyan széles és »z egész em­beriséget átfogó mozgalmat, mint amilyen a nemzetközi békemozgalom.^ amelynek so­raiban egy célért, a béke meg­mentéséért és biztosításáért küzdenek, a legkülönbözőbb politikai, vallási- bölcseleti és gazdasági felfogások képvi­selői. Erenburg. a szovjet küldött­ség nevében javasolta' mondja ki a kongresszus, hogy minden népnek elvi­tathatatlan joga van nemzeti függetlenségre, továbbá ar­ra, hogy saját módján, sa­ját felfogása szerint éljen és ne legyen kénytelen ide­gen parancsoknak engedel­meskedni. délelőtti ülés ezer ártatlan embert gyil­koltak meg az amerikai megszállók, amikor átmene­tileg benyomultak Észak- Koreába. Egy tömegsírban 70 meggyilkolt apró gyerme­kei; találtait. Egy koreai leend" anyának az amerikai vadállatok levág­ták egyik kezét és lábát, fel­metszették hasát és a magza­tot kitépve testéből, szétszag- gatták, majd a szerencsétlen asszonyt több lövéssel meg­gyilkolták. De ezek a bor­zalmas (kegyetlenségek sem tudják megtörni a. koreai harcosokat. Utána felhívás­sal ■ fordult Amerika asszo­nyaihoz, az anyákhoz és fele- séeekhez, hogy egységes, harcos fellépésükkel akad a; íyozzáik meg a gyilkos koreai háború továbbfolytatását, kö­veteljék az amerikai csapató* visszavonását az országból. A szónoki emelvényről le­lépő koreai asszonyt a kon­gresszus lelkes ünneplésben részesítette. A délelőtti ülésen még Ivsor skiewicz lengyel küldött, Pet- rosz Kokkalisz, athéni egye­temi tanár, Todor Pavlov, a Bolgár Tudományos Akadé­mia elnöke és . Briston asz- szoíiy, az Angol Munkáspárt tagja beszélt, i A vasárnap délutáni ülés A vasárnap délutáni ülésen az olasz Nil ti elnökölt. Az el­ső felszólaló Manuel ^ Cruz, a Fülöp-szigetek népének kül­dötte drámai erejű beszédé­ben arról ezólt. hogy milyen tűrhetetlen viszonyok ural­kodnak hazájában, amely 500 évig a spanyol hódítók igá­ját nyögte, azután pedig az amerikai imperializmus gyar­mata, kegyetlenül kizsákmá­nyolt nyersanyagbázisa és ka­tonai hídfőállása lett. A nép között pusztítana].- a betegsé­gek. A hivatalos statisztika szerint is •átlagosan 15 percenként hal meg egy-egy cinlur üidöbajbun a Fiilöp-szigctc- ken. De a nép nem adja fel sza* badsájarharcát és a. többi csen- desóceáni néppel egvijtt el­szántan küzd az amerikai im­perialisták elnyomó rendsze­re és háborúd, tervei ellen. Georges Zalambea, eolombiai író. maid San Szuat Hong malájföldi asszony felsjólalá- •j után Essen n- ugatnémet országi evangélikus lelkes^ emelkedett szólásra, hangsú­lyozva. hogy milyen mélyre" ható változások mentek vég­be 1945 óta a német nép éle­tében és lelkivilágában. A tó­mét nép túlnyomó többsége belátta, hogy a fejlődésnek útja nem a háború, hanem a béke, nem más népek leigá­zása, hanem a baráti együtt­működés minden békeszerető néppel. Sdvolescu tainár; a Román Tudományos Akadémia el­nöke rámutatott arra, hogy a Román Népköztársaság épp­úgy. mint a többi népi demo­kratikus ország élénk kül­kereskedelmet folytat mind­azokkal az országokkal, ame­lyek'a kölcsönösség és az ggvenjogúság elvére építik az árucserét, tehát a Szov­jetunióval éc a néni demo­kráciákkal A Román Nép- köztársaság éppúgy, mimt a béketábor többi országa, az egyenjogúság elve alapján továbbra is hajlandó újra fel" venni és kiszélesíteni keres­kedelmi kapcsolatait a tőkés országokká 1. mert meggyő­ződése, hogv a. különböző társadalmi berendezésű or­szágok együttműködhetnek és ez az együttműködés nagy­mértékben csökkentené a nemzetközi feszültséget és az új háború veszélyét. A costaricai békebarcos be­széd után Eleni Teaoi asz; szony, albán egyészségügyi dolgozó szólalt fel és hangsú­lyozta, hogy az albán nép legfőbb feladatának tekinti a békéért folyó harcot. A vasárnap délutáni ülésen felszólalt még d’Astier de la Vigerie francia békeküldött. Anna Seghers, a világhírű német írónő és mint. utolsó szónok, Alexandra Piaggo asszony, olasz küldött. _ Az olasz békeküldött felszólalá­sa után az ülés elnöke közöl­te, hogy a chilei küldöttség javasolja; vegyék Jbe a kon; gres'szus elnökségébe Pablő ■Neruda világhírű költőt, n yiláff szerbe ismert békehar- cost. A kongresszus részve­vői uagy lelkesedéssel fogad­ták el a javaslatot. Ezzel az ünnepélye«' mozzanattal zá­rult a vasárnap esti ülés. Apróhirdetések ASZTALI keltetőgéneket vásárolunk, készpénzfizetés ellenében. — Közelebbi felvilágosítást kecskeméti vállalatunk termelési osztálya ad. Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat. 146 HANAK András. Lajosmízse, Közös 114. sa. alatti lakos. 1.5 éves, szőke, kocasertésének 1859—1952. jegyzőkönyvi számú marhalevele elveszett, semmis. — Járási {tanács. 149 BEKKER Béla, Lajosmizse, Damjanlch- itlca 5. sz. alatti lakos elveszett mar­halevelének megsemmisítése. 1 drb ló ..Ravasz”, 1939. évi pej, heréit, tűzött homlok, j. pofán A; P., nyakán M. ismertető jegy. — Kiállítás helye: La- Josinizse, 643—1951.cjrli. sz. Lajosmizse, 1951. december 11. 147 HAJAS Imre, Lajosmizse, Berénybene 183 sz. alatti lakos, elveszett mar­halevelének megsemmisítése. 1 drb ser­lés, 1949. XI.' 6., pettyes nőstény, 43— 1950. jrlví sz. alatt kiállítva, — 1950. fan. 5-én, Lajosmizse. 148 VT RAG KOSARAKAT, jóállapotban, lévőt vásárol: a Virágbolt, Kecskemét, Sza- üadság-tér 3. sz. 91 LLADÚ keveset használt modern dió háló. — Kecskemét, Vak-Botíyán-utca I ü. sz. Megtekinthető: 10 órától. 932 ELADÓ jókarban lévő rekam'é, egy asztal. — Kecskemét, Rákóczi-út 38. sz. ólait. • 983 HARMINC anyabirka és trágya eladó. Kecskemét. Csáktornya-utca 47. sz — Ürgés. 981 BEJÁRÓNŐT keresek, mindennapos tiégyórai munkára. — Kecskemét, Jó­kai utca 39. sz. 986 A KISKUNHALASI Baromfifeldolgozó Vállalat keres megvételre 200 -500-as keltetőgépeket. — Árajánlatokat: Kis­kunhalas, A!lomás-utca 7. sz. alatti cí­münkre kérünk 15J 150 évvé! ezelőtt született Bolyai János, a nagy matematikus A felszabadult magyar nép százötven év után forró szeretettel öleli magá­hoz az igazságért oly sokat szenvedett iánglelkü fiát. Bolyai Jánost. Százöt­ven esztendő telt el a legnagyobb ma­gyar matematikus születése óta. Halha­tatlan alkotása eljut iskoláinkba, üzemeinkbe, falvainkba, ahol előadások százai ismertetik meg nagyságát a ma­gyar dolgozókkal. A tudományt szom- iazó dolgozók milliói adják meg Bolyainak az elmaradt megbecsülést é? Bolyai emberi alakja Is megújhődva áll előttünk, óriási volt ő a tudomány alkotó munkásai között és törhetetlen meggyőződésű az igazabb. jobb. vilá­got keresők között. Bolyai János JS02. december 15-én született Kolozsvárott. Apjának mde- matikai érdeklődése, alapvető kérdések tisztázására való' törekvése mélye* és ványílóan befolyásolták a zseniális gyermek fejlődését. Tizenhét éves korá­tól fogva rendszeresen foglalkozott a matematikai kutatással, még a bécsi hadmérnöki akadémián is az akadémia császári és királyi szelleme ellenére. Tizenkét éves kora óta szakadatlanul foglalkozott a paralellák problémájá­val. S megoldotta az évezredes pro­blémát. 1823. november 3-án. hu­szonegyéves korában már a következő, a matematika történetében világjelentő- végű sorokat írja apjának: „semmiből tg y új, más világot teremtettem.. amellyel új geometriai rendszerének megteremtését jelentette be. Megin­gathatatlannak látszó, az emberekbe belenevelt meggyőződést kellett Bolyai 1anosnak összezúznia akkor, hogy egy­általán felmerülhessen benne az ab­szolút geometria gondolata. Ha erre a lángeszű merészségre gondolunk, szinte dlenállhatailanul jut eszünkbe az igazi tudomány sztálini jellemzése, amely szerint a haladó tudománynak „...meg­van a bátorsága, elszántsága arra, hogy a régi hagyományokat, normákat, szabályokat összetörje, ha elavulnak, ha a haladás fékezőivé válnak és új hagyományokat, új normákat, új szabá­lyokat tud teremteni..A* Az abszvlut geometria gondolata rendkívül merész, de csupán költői fantázia maradt volna, ha Bolyai be nem bizonyítja a nem euklidesi geometria tsz szerűségét, amelyben az egyeneshez külső adott ponton keresztül nemcsak agy, de végtelen sok párhuzamos egye­nes húzható-. A Boltjai -geometria ob- iektiv valóságként lehetséges. Hihe­tetlen horderejű felfedezése óriási táv­latokat nyitott meg a legkülönbözőbb kutatások számúra. Lobacsevszkij, a Zseniális orosz tu­dós, aki Bolyaival majdnem egy időben szintén felfedezte a riem cuklldcsl geo­metriát. meg is kísérelte csillagászati mérésekkel eldönteni a kérdést, hogy vájjon az anyagi világ visszatükröző dése melyik geometriát igazolja. az cuklldesit, vagy nem euklidcsiit, azon­ban próbálgatása nem járt sikerrel. Újabb Időben azonban Einstein ál-alá­nos relativitást elmélete alapján iga­zolódott, hogy az anyagi világ térbeli szerkezetét egy bizonyos fajtájú nem euklidesi geometria írja le helyesen. ■ Felfedezéseinek óriást világnézeti íclenlösége is van. Az abszolút geo­metria a tudományos kutatás előtt új Iehetőségeket tárt fel. Megtanított ar­ra, hogy a tér nem egyszerűen a szemlélet tárgya, hanem a világnak vltjan tulajdonsága, amelyet csak az sxiomák gondos felsorolása és belőlük levonható szigorú következtetések segít­ségével írhatunk te.j A burzsoá ideoló­giának igen erős támasza Kant ideálisia filozófiája, amely a térről azt tanítja, hogy az az ember minden tapasz ala­kot megelőző úgynevezett aprióri szem­lélete. Bolyai ezzelI szemben bebizonyí- tctla, hogy többféle tér is lehetséges. Felfedezésének rtferészsége közvetve még társadalmi kihatásúnak is mond­ható. Az a tény. hogy az euklidesi geo­metria kétezer évig megingat hatat lan­tiak látszó igazságairól kimutatta azok önkényességét, szükségképpen arra a gondolatra vezet, \hogy akkor talán a sokkal kevésbbé szilárd alapon nyugvó társadalmi formák sem szükségszerűéit. Bolyai abszolút geometriája tehát for­radalmi tanítás. Hasonló merészséggel ig[ ekezelt a társadalmi kérdéseket is megoldani. Ezt pedig nem tűr hát te az összeomló táblabiró világ korlátozott konzerv ai iz musa. Kiközösítenék tehát Bolyait és még emlékét is igyekeztek elhomályo­sítani. Emberi alakját olyan sziuber tüntetni fel. hogy azt a néptől elide genítsék. Mi azofiban Báljaiban mái nem a kitünően vivő párbaj hőst látjuk, ïki gyakran bosszantotta környezetéi különc modorával, hanem a lángeszű magyar alkotót, aki mindenáron az anyagi valóság igazi megismerésére tö­rekedett és aki egy pillanatra sem té­vesztette szem elől. hogy „semmiféle egyéni üdv nem állhat fenn a kőzüdv nélkül.” Borsódi István matematikai szakfelügyelő. A labdarúgó Magyar Népköztársasági Kupa második országos fordulója Kecskeméti Kinizsi— Szolnoki Szikra 3:0 (1:0) Kecskemét, 1200 néző. Vezette: Ko­sács II. K. Kinizsi: Varga (Bódogh) —Máté, Uzsoki II., Seres — Ónodi, Molnár, — Uzsoki I. (Nagy), Tiszavölgyi, Sza­bó, Csordás, Fenyvesi. Sz. Szikra: Helmerich — Tóth, Ku- rucz, Kádár — Mikes, 3olyhos — Szabados (Dobos), Simon, Tamási, Vö­rös, Bíró. i Kezdés után azonnal a hazaiak roha moznak és szinte állandóan a szol­noki kapu előtt pattog a labda. Feny­vesi, majd Csordás és Szabó lövését kell védeni .Helmerichnek. A 17. perc­ben gyönyörű támadás fut a pályán. Tiszavölgyi meredek labdával szökteti Fenyvesit. 'Fenyvesi elviharzik a védő lem mellett, mintaszerű beadását Csor­dás egyből lövi, de a kapus ismét véd. A szolnoki csatársor, főleg a bálszárnya révén szintén vezet néhány veszélyes támadást, de a 16-oson meg­áll a tudományuk, a kecskeméti véde­lem könnyen szerel. A 25. percben Onódi, Csordás, Feny­vesi a labda útja. Fenyvesi faképnél lagyja őrzőjét és az ötös oldalvonaltól, îles szögből a hálóba gurít. 1:0. Ez- itán Csordás ugrik ki Szabó labdájá­val, tiszta helyzetbe kerül, de lövése sikerüli a kaput. Állandóan a Kinizsi chamoz, a szolnoki védelem nagy nunkában van, az eredmény azonban : félidő végéig nem változik. A második félidő góllal kezdődik. Csordás kiugratja Fenyvesit, tőle az itösön álló Szaoóhoa kerül a labda, tki a hálóba kanalazza azt. 2:0. E-z- itán Vörös szépíthetne, de az űies kapu nellé fejel. Az első negyedóra után isik a játék irama, nem olyan gordü ékenyek a Kinizsi-támadások, mint az l*o félidőben voltak. Sok a hibás le­adás. Kiegyensúlk-ozottabb a játék és felváltva támad mindkét fél. A S0. perctől kezdve ismét a Kinizsi vesz] át 1 Játék irányítását Sok lövést kell hárítani a Szikrp-védelemnek. A mér­kőzés utolsó góijia a 41. percben esik. riszavölgyi átadását Fenyvesi a lyukrafutó Csordás elé teszi. Csordás < jó ütemben érjkező Szabó elé adja a labdát és ő most sem hibáz. 3:0. Az utolsó percekbeti is a hazaiak támad­nak, de az eredmény már nem válto- cik. A mérkőzés jóiramú, élvezetes Játé­kot hozott. A hazai csapat végig irá­nyította a játékot és biztosan győzto te szolnoki ellenfelet. Varga és az őt felváltó Bódogbi is hibátlanul védett A hátvédhármasból ezúttal Seres eir.ci* kedett ki. A két fedezet, Onódi é : Molnár, nagy I területen mozogtak, mindketten nagyszerű formában van­nak. A csatársor legjobbja Csordás volt. Minden megmozdulása veszélyt ielcutett, kár, «ogy lövései nem sine tűitek. Fenyvesi ' főleg elfutásaival riszavölgyi jó leadásaival, Szabó pedig szemfüles játékával és két góliával íünt ki. A Szikrából Kádár, Mikés. Simon és Vöröp játszott jól. Bácskiskuimtegyei NÉPÚJSÁG az MDP Bács|dskuniuégyel Bizottsága napilapja Felelős szerkesztő: KŐVÁRI PÉTER Szerkesztőség: {kecskémét, Széchcriyi-tér 1. sz. Telefon: 2í>—19. 11—22 és 20—97 Felelős kiadó: NÉMETI J02SEF Kiadóhivatal: Kecskemét. Széchenyi tér I. sz. Telelőn: 22—09 Bicsldskynhtegyel Nyomda V, Kecskemét.’ — Telefon: 24—TO KeU'.îs: F à1, rgó Imre ’gargí!'1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom